Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

i oldal 1059. december 4, péntek JÖNWKK A TTATATRBÖI.... Virágzó kulturális élet a gátéri termelőszövetkezetekben N em mondható díszes pa­lotának a gátérj műve­lődési otthon, de ha a nagy­terem ajtaján belépünk, rend, tisztaság, barátságos, otthonos hangulat fogad bennünket. Eb­ben a kis községben aztán iga­zán el lehet mondani, hogy az­óta lendült fel a kulturális élet, amióta a termelőszövetkezetek elég erősek ahhoz, hogy foglal­kozzanak tagjaik művelődési problémáival. A három termelőszövetkezet­nek ma már külön-külön kul- I úrfelelőse van. A Búzakalász­ban Gyöngyi László, a Vorosi- lov Tsz-ben Ormándi János irá­nyítja a tagság kulturális ne­velését, s meg kell hagyni, igen nagy sikerrel. Ma már az a né­hány évvel ezelőtt még egye­dülállónak mondható helyzet alakult ki, hogy ha a művelő­dési ház egy-egy rendezvényt meghirdet, több látogató érke­zik a tanyákról, a termelőszö­vetkezeti központokból, mint a község belterületéről, ahol fő­leg egyénileg dolgozó parasztok laknak. Hősies és lelkes munka fo­lyik a tsz-tagok kulturális igé­nyeinek kielégítéséért. S külö­nösen egy tsz-elnököt, Ormándi Jánost kell nagy elismeréssel megemlítenünk, ö vezeti a mű­velődési otthon zenekarát és amellett, hogy bizony az elnöki teendők is alaposan igénybe veszik, jut ideje, kedve, ereje arra is, hogy a szövetkezet kul- túrfelelősének teendőit ellássa, — éspedig — ahogy Szabkov Miklós, a művelődési ház igaz­gatója mondja — minden el­lenszolgáltatás nélkül — társa­dalmi munkában. Csodálatos­képpen mindig van ideje a kul­túra érdekében tevékenykedni, okos tanácsaival, segítségével a művelődési tanács munkájában is aktívan részt vesz. A község szövetkezeti fej­lődése tehát együtt ha­lad a kulturális felemelkedés­sel és ez nagyon jó, nagyon örvendetes. Amióta rendszere­sen foglalkoznak a tanácsban is, meg a szövetkezetekben is kulturális munkával, nagy elő­relendülés tapasztalható. Meg­alakult például az előadói mun­kaközösség a leghozzáértőbb szakemberekből. — Csak »biztos embereket« választottunk bele — mondja Szabkov Miklós —, olyanokat, akikre mindig lehet számítani, akikről tudjuk, hogy jó elő­adók és szorgalmasan készül­nek egy-egy előadásra. Exerde Tibor népfront-titkár, Barna János vb-titkár, Körmöczi Má­tyás a helyi párttitkár, Farkas Sarolta községi agronómus és rajtuk kívül még három "biz­tos« tagja van az előadói mun­kaközösségnek. Összejöveteleiken nemcsak a tématerveket vitatják meg, ha­nem az egyes készülő előadá­sokról is véleményt mondanak. Az előadásokat nemcsak a faluban, hanem a három hely­beli tsz központjában is meg­tartják. Ez — mondja a műve­lődési ház igazgatója — telje­sen elhanyagolt munkaterület volt, de mióta törődünk vele és felelőssé tettük a tsz-ekben fo­lyó ismeretterjesztésért a három termelőszövetkezeti elnököt, a párttitkárt és a szervező mun­Á mezőgazdaság megszerettetésének az iskolából kell kiindulnia cA kiikaninafLUL ankétek tanuUágai Kiskunmajsán az általános leányiskolában befejeződött az az ankétsorozat, melyet a községi pártbizottság az értelmiségi dolgozók részére még október elején indított el. Az első, általánosabb jellegű vitaesten részt vettek orvo­sok, gyógyszerészek, tanárok, tanítók, óvónők. Külön ankét volt a tanyai pedagógusok részére, majd a belterületi fiúiskolában zajlott le igen élénk és tartalmas ankét. Ezúttal a leányiskola nevelői cserélték ki véleményüket a párt téziseiről, a község mezőgazdaságának további útjáról és a nemzetközi kérdésekről. Szalai Rozália tanárnő elmondotta a többek között, hogy Iskoláinkban általában kevés szó esett a mezőgazdaságról. Véle­ménye szerint a mezőgazdasági munka megszerettetésének az iskolából kell kiindulnia. A most bevezetett politechnikai okta­tásnak máris megmutatkozik a pozitív hatása. A tanulók ter­mészetesnek, sőt szükségesnek tartják a kerti munkát és igye­keznek azt jól elvégezni. Az ötéves terv célkitűzéseiről szólva rámutatott, hogy a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésnek Kiskunmajsán is nagy jövője van a határ tájjellegénél fogva. (Nevelőinknek, ha jó munkát akarnak végezni, ezt a körülményt minden tantárggyal kapcsolatban ki kell használniok. Dobó Irén tanárnő a szakkáderképzés fontosságát hangsú­lyozta. Meggyőződése szerint a magyar emberek nagy többsége már megérti a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét, s ha van­nak is még kételyeik, azok nagyrészt abból adódnak, nogy nem mindig kapnak kielégítő választ az átállásból adódó nehéz­ségekre. Csinkóczi Júlia, Rózsa Lászlóné, dr. Kovács Lászlóné, Tar­lányi Ilona, Rácz Ottilia tanárok fejtették még ki véleményü­ket a tanulságos eszmecsere során. H. J. Asszonyom! Az ön nyelvének nyugalomra van szüksége! káért a szövetkezeti kultúrfele- lőst, minden megváltozott. Sőt, az is előfordult, hogy a Rusz- majori iskola nevelőjével meg­beszélték, tanuljon be a tanyai kultúrcsoport (a falutól 4 kilo­méterre laknak) egy háromfel- vonásos színdarabot külön, sa­ját erőből, s a díszelőadást majd bent a faluban, a művelődési házban tartják meg. Faragó Miklós, az említett nevelő vál­lalkozott is erre. Nagy várako­zással tekint mindenki az elő­adás elé. M ennyi gond, baj adódik, hogyha megindul az évekkel ezelőtt még nagyon las­san csordogáló népművelés áramlása. Ügy kellett össze­szedni a valamikor Gátérre diszponált, de onnan máshová parancsolt felszereléseket is a művelődési házba. Néhány tárgy még mindig idegen tulajdonban van, pedig már igen nagy szük­ség lenne rá. így járt kézről kézre — még magánosoknál is volt — 36 méter szőnyeg, me­lyet 1955-ben juttatott a me­gye Majsára. Kunszállásról, Pál- monostoráról is kaptak vissza gátéri tulajdonban levő felsze­relési tárgyakat. No, de ezen ma már igen­csak túl vannak. A televíziós előadásokat a művelődési ház falán elhelyezett plakát hir­deti és mindig összegyűlnek negyvenen-ötvenen. Legtöbben fizetnek, azok azonban, akik a kulturális élet fejlesztésében te­vékenyen közreműködnek, tisz­teletjegyet kaptak. Használják is nagy örömmel és büszkeség­gel. A falu fejlődik. 1500 forint árú könyvet vett a tanács a községfejlesztésből a könyvtár­nak Bense Anna tanítónő, a könyvtáros és az olvasók' nagy örömére. A művelődési ház pe­dig 3000 forintos községi támo­gatást kap. Minden egyéb mun­kát — pedig akad bőven — ellenszolgáltatás nélkül végzi a szép számú, kulturális ügyek­kel foglalkozó aktíva. M ennyivel könnyebb lenne a helyzet a kulturális élet továbblendítése szempont­jából, ha a falu minden dolgo­zója egy-egy szövetkezeti kö­zösséghez tartozna, amelyekben gonddal, lelkesen és hozzáértés­sel törődnek nevelésükkel, szó­rakozásukkal is! Csáky Lajos Hogyan folyik a népszámlálás Interjú a Statisztikai Hivatalban A következő évben az Egye­sült Nemzetek Szervezete vi­lágszámlálást tart, s ebbe kap­csolódik be az 1960. január 1-i állapotnak megfelelően a népszámlálás, amelyet hazánk­ban is megtartunk. A nép- számlálás kulisszatitkaiba be­pillantást nyerve megtudtuk, hogy a statisztikai adatok ér­tékelése Magyarországon 120 elektromos számológéppel tör­ténik. Körülbelül egymilliárd adatot kell ezeknek a gépek­nek feldolgozniok. Teljesítmé­nyükre jellemző, hogy amíg egy személy óránként 500 ada­tot tud feldolgozni, a számoló­gép 40 ezer összeírt személy adatait rendszerezi. Amit a gép... Az összeírólapok minden adatát számmá alakítják át és ezek a számok gépi úton egy közel ezer számkockát tartal­mazó lyuk-kártyára kerülnek. Ezután újabb gép ellenőrzi az adatok pontos rögzítését, majd a kartonok a szortírozógépbe kerülnek, amely futószalagán az egyes kérdéseknek megfele­lően csoportosítja azokat. A rendezett kartonok végül a fel­dolgozó gépbe kerülnek, amely területi egységenként veti pa­pírra a népszámlálás adatait. Hazánkban áprilisban állnak majd részletadatok rendelke­zésre, de a népszámlálás vég­leges adatainak kidolgozása két évet is igénybe vesz. Mindez azonban a modem technika gépi munkája. A népszámlálás legfontosabb ré­szét, az ország bejárását, a számlálólapok kitöltését 1960. január 2-tél 10-ig kell ország­szerte elvégezni. Ennek az óriási munkának megszervezéséről érdeklődtünk Török László elvtárstól, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatóságának népszám­lálási felelősétől és megkér­deztük: milyen előkészületek folynak megyénkben a nép- számlálás lebonyolítására. ... s amit az ember végez — A községek belterületén általában 300, a külterületeken pedig minden 150 személyre jut egy-egy összeíró biztos. Az összeírás megszervezése a ta­nácsok feladata, amelyet a Statisztikai Hivatal szakmai támogatásával végeznek el — mondotta Török elv társ és már mutatta Is a különféle össze­írólapokat. — A tanácsok aj összeírásra és annak ellenőrzésére általá­ban a pedagógusakat kérik fel és ezért a Művelődésügyi Mi­niszter a tanítási szünetet ja­nuár 10-ig meghosszabbította. December elején valamennyi községben elvégezzük a szám­lálóbiztosok kioktatását, majd még egy alkalommal átismétel­jük velük az anyagot és ekkor mindenki megkapja körzetének vázlatát. December végén a számláló biztosok bejárják te­rületüket és január 2-től 10-ig felveszik az adatokat. Hogy milyen felkészülés szükséges az összeíráshoz, arra jellemző; csupán Tiszakécskén 97 sze­mély vesz részt az összeírás­ban! Segítsük a számlálóbiztosok \ munkáját — Akit nem találunk otthon az összeírás alkalmával — folytatta Török elvtárs —, an­nak részére otthagyjuk az ösz- szeíró lapokat kitöltés végett, vagy pedig értesítést hagyunk arról, hogy mikor keressük fel újra. Ezúton is szeretnénk felhív­ni a lakosság figyelmét: támo­gassák a számláló biztosokat munkájuk gyors végrehajtásá­ban. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy az adatszol­gáltatás hivatali titkot képez, az íveket a központi feldolgo­zókon kívül senki sem tekint­heti meg. Az 1952. évi statisz­tikai törvény értelmében az adatszolgáltatás kötelező és an­nak megtagadása szabálysértést képez. Január első hetében tehát mindenki gondoskodjon arról, hogy adatait minél gyorsabban az összeíró biztosok rendelke­zésére tudja bocsátani — fe­jezte be nyilatkozatát Török elvtárs. (csa) — Eladta az adóba lefoglalt bort és kukoricát Peják Má­tyás hercegszántói lakos. A ba­jai járásbíróság dr. Kárpáti büntetőtanácsa háromhónapi börtönbüntetésre ítélte. Az íté­let nem jogerős. Mennyit szárad, s mennyit nedvesedik a tűzifa — erről nyilatkozik a TÜZÉP főkönyvelője A kiskunfélegyházi 1015. szá­mú TÜZEP-telep vezetője, Fe­jes Károly, a közelmúltban bí­róság előtt kereste igazát. Az 1958. szeptember havi leltáro­záskor ugyanis 34 248 forintos leltárhiányt fedeztek fel nála, amiért a TÜZÉP-igazgatóság őt helyettesével, Kerék Ferenc­cel együtt fél havi fizetésük megfizetésére marasztalta el. A bírósági eljárás során aztán ki­derült, hogy ez a nagy mennyiségű lel­tárhiány a tűzifa beszára- dásából keletkezett, amelyet nem fedezett az a .íálómennyiség, amelyet az ak­kor érvényben levő rendelkezé­sek értelmében telepüknek nyújtottak. A bíróság előtt tisztázódott ez a helyzet és Fejes Károly, meg helyettesének elmaraszta­lását a bíróság feloldotta. Mi­vel azonban elég gyakoriak voltak TÜZÉP-telepeinken a hasonló esetek, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy bajok mu­tatkoznak a kálómennyiség megállapításánál és annak al­kalmazásánál. Ezért kerestük fel Kiss Béla elvtársat, a Bács- Kiskun megyei TÜZÉP igazga­tóság főkönyvelőjét, hogy — különös tekintettel a mostani, őszi, s a bekövetkező téli eső­zésekre — adjon tájékoztatást a TÜZÉP dolgozóit, s az egész lakosságot érdeklő kérdésről. — A manapság számításba jöhető kálóértékeket rende­letileg szabályozták. E kálóértékeket az ország kü­lönböző vidékein végzett pró­bamérésekkel, azok eredmé­nyeinek összegezésével kapták — mondotta Kiss Béla elv­társ. — E méréseket úgy vé­gezték, hogy az időjárás min­den szeszélyét figyelembe ve­hessék. Ennek alapján állapí­tották meg aztán a tűzifa be- száradási értékét, melyet nagy általánosságban egy évi idő­tartamra határoztak meg. Eh­hez adják hozzá vagy vonják le aztán az egyes hónapokra külön-külön megállapított ká­lót, amelyből aztán mindenkor ki lehet számítani a levonható beszáradásf. — Véleményem szerint a jelenleg érvényben levő káló- értékek a lehető legpontosab­ban megközelítik a beszáradás reális értékét — folytatta Kiss elvtárs —, ha egyes TÜZÉP- telep vezetőnek ennek ellenére nagyobb mennyiségű hiányok­kal vádolnak, úgy e vádak alapja általában az, hogy e te­lepeken nem rakatnak próbaűrmcr- tékeket és ellenőrzéskor nem használják fel azok be- száradási értéket. E próbaűrmértékek alapján pe­dig mindenkor megállapítható lenne: a TÜZÉP-telepen levő fa milyen súlyveszteséget szen­vedett. A felesleges zaklatá­sok elkerülése végett ezúton is felhívom a telepek vezetőinek figyelmét: ne mulasszák el a próbaűrmértékek felrakását! A gyakorlat azt igazolja: ha a TÜZÉP-telep vezetők betartják felsőbb szerveik rendeletéit, akkor a cikk elején idézetthez hasonló peres ügyek is elke­rülhetők lesznek — fejezte be Kiss Béla elvtára. (B. F. JJ

Next

/
Thumbnails
Contents