Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

tö50. «Jcc. 31, csütörtök t. oldal A kiszesek megnyerték az óbögi parasztság szívét Még a nyár végén törtem, hogy Miskó István a Tíszakdcs- kei Községi Tanács egyik dol­gozója szóbeli kapcsolatba ke­rült Öböggel, ezzel a két sor házból és sok elszórt tanyával rendelkező településsel. Az tör­tént ugyanis, hogy feleségül vette Budai Marikát, az ottani KISZ-szervezet vezetőségi tag­ját. A fiatalok nem nézték ezt jo szemmel, mert azt gondol­ták, hogy most már elvesztet­ték egyik, több éve aktívan dolgozó vezetőségi tagjukat, és ha ez így megy, akkor lassan­ként vezető nélkül maradnak De nem sokat töprengtek, ha­nem taggyűlést szerveztek, mely­re meginvitálták az ifjú házas­párt is. A fiatalok tőlük megszokott leleményességgel még a gyűlés előtt eldöntötték és a tagok megjelenése után elő is ter­jesztették kérésüket, amely sze­rint Miskó elvtársat nagyon szépen megkérték, hogy legyen a titkárult. Miskó barátunk az egybehang­zó kérések alapján elvállalta a munkát és titkáruk lett. S fe­lesége pedig egyik legjobb se­gítője, mint ahogy ő mondja, tisztség nélküli KISZ-tag. Azóta a tagok és Pista barátunk veze­tésével a szervezet jól oldja meg feladatait. Az első ténykedésük az volt, hogy rendbehozták helyiségü­ket, kicsinosították, otthonossá tették. Most már hetenként 4—5 estén is nyitva, tisztán és me­legre fűtve várja a látogató­kat. Pista vezetésével megkezdte munkáját a politikai kör. Kez­detben 15 hallgatója volt, de azóta jól megszaporodtak, mert például az utolsó foglalkozáson már 26-an voltak. Nagyon ér­deklődnek a fiatalok különböző politikai kérdések után. Kéré­sükre hetenként tartanak fog­lalkozásokat. Esténként érdekes sportversenyeken szórakoznak. Most zajlott le a biliárdver­seny és most folyik az asztali- tenisz egyéni bajnokság, majd ezután a páros- és csapatver senyék lesznek. Ezeken a ver­senyeken valamennyi KISZ-tag részt vesz, mert mind szeretné elnyerni a titkáruk által fel­ajánlott serleget. Jószívűségből, segítő készség­ből is jól vizsgázik a szervezet. Mint az idősebb testvér a fia­talabbat, úgy segítik ők is az úttörőket. Az elmúlt napok egyikén a szülők nagy örömére labdarúgó-felszereléssel ajándé­kozták meg az úttörőket. Elhatározták, hogy az egyiis vasárnap megjavítják a vasút­hoz vezető járdát. Szövögeti« egy tekepálya építésének a ter­vét ts, hogy, adva légyénél; mindazok az eszközök, amelyek a fiatalok sportolásához, szóra­kozásához szükségesek. Három hete 10 ezer forintjukból 7 eze­rért televíziót vásároltak. Azóta tovább élénkült a szerve­zeti élet, van olyan este, amikor 140-en is ülnek a nagyterem­ben és gyönyörködne« a tech­nika csodájában, melyben ope­rát és balettet láthatnak, anél­kül hogy a fővárosba utazna- nának. A kiszisták megnyerték a parasztság szívét. Legutóbbi tag- á-j ősükön is nyolcán, köztük .tó- fiatalasszony kérte felvéte­lét a szervezet tagjai közé, Az óbögiek példája is mu­tatja, hogy a tartalmas szerve­zeti élet megteremtésével kü­lön munka nélkül sok fiatal szíve fölé április 4-én odakerül az »Ifjúság a szocializmusért— próba tündöklő jelvénye. Horváth Ignác Hetven község már teljesítette, harminc még nem évi adófizetési kötelezettségét Megyénk több mint 70 köz­ségének lakossága rendezte már állam iránti kötelezettsé­gét, 30 község lakói azonban még nem. Az elmaradók »élén- a kunbaracsiak járnak, majd Közvetlenül utánuk Kéleshalom, Kecel, Bocsa, majd Lajosmizse, Izsák, Szabadszállás, Kunszent- miklós, Solt, Dunapataj, Tisza- kécske és Jánoshalma adófize­tői következnek. Az elmaradásért elsősorban a pénzügyi apparátus és a községi tanács okolható, amit sok esettel lehet bizonyítani, Lajos-mizsén például T erényi István 29 holdas gazda — aki nak több év alatt 00 ezer fo­rint hátraléka gyűlt össze az idén még csak 5 ezer forin­tot fizetett. 'A járási tanács pénzügyi osztálya kivizsgálta az ügyet, s kiderült: az idén is volt annyi ter­mése, hogy tartozását kifi­zethette volna, csakhogy ter­mését rokonainál elrejtette. (Ezt a községi tanács is ki­nyomozhatta volna.) Rajta kí­vül 06 hozzá hasonló gazda van a községben, és közülük csak 15 fizette ki adóját. 0 mentők statisztikáját a tanácsoknak is érdemes tanulmányozni Beszélgetés a Kiskunhalasi Mentőállomáson rvWVVWWV'^aWWWWi/WWWW "Utakatr járdákat építenek üli)pipáiIá ion Még kora tavasszal a községi tanácsülés úgy határozott, hogy a község/ejlesztési hozzájárulás legnagyobb százalékát járdák és utak kikövezésére fordítja Így történt azután, hogy az utolsó 20 év alatt sem épült olyan hosszú járda, mint 195J- ben. A Marx utca kikövezésén kívül a Szabadság térből kiin­duló öt utcát mintegy 200 mé­ter hosszan kikövezték. Továb­bá a Szabadság utca járdaépí­tése is befejeződött. A község Lakossága — fel­buzdulva a községi tanács nagy­szerű munkáján — az elfekvő anyagok feltárásával és társa­dalmi munkával mintegy 98 0U0 forint értékben elkészítette a jövő évben sorra kerülő járda­építés földmunkálatait. A köz­ség lakossága a jövő évben is szeretné kivenni részét a falu szépítéséből, csinosításából, va­lamint az utak rendbehozásá­ból. Gudmann Albert levelező »Nézd meg az anyját, — vedd el a lányát.- »Madarat tolláról, embert barátjáról." Hány ha­sonló közmondást tudnánk még idézni, amelyek mind-mind egy-egy ember megismeréséről szólnak, — másokat hozva fel összehasonlítási alapul? Nos, ez alkalommal mi nem emberről akarunk szólam, ha­nem egy város, Kiskunhalas, sőt annak egész járása életébe akarunk bepillantani, — a men­tőszolgálat adatainak segítsé­gével. Mondhatnánk; nézd meg a mentők betegszállítási jegyző­könyveit, s megmondhatod, mi­lyen az illető város — ez esetben Kiskunhalas — lakóinak köz­lekedése, milyen kirívó esetek történnek ott manapság. — Tavaly sokkal több volt az italozás miatti szállításunk tájékoztat Zsivánovits István ápoló. —■ A murci, a pálinka, s a rummal kevert sör miatt sok részeget szállítottunk saját költségen kórházba. Az idén csak egy esetre emlékszem: a borotai szeszfőzdében rúgott be egy ember, — tömény szeszt ivott. A mérgezés viszont most is több mint tavaly. Különösen a nikotinsavas mérgezés. Hiába a tanácsok nagy ellenőrzése, — a nikotin néha még ma is ava­tatlan kezekbe kerül. — Érdekes esetünk volt a minap — szól közbe Vasas Jó­zsef gépkocsivezető. — Egy or­szágúton kerékpározó ember nadrágzsebébe dugta az égő ci­garettát, s az átégetve a nad- rádot, harmadfokú, elég súlyos égési sebeket okozott combján. Legtöbb esetben azonban a Közlekedési balesetek színhelyéről szállítunk sérül­tet. Különösen a motoros és kerékpáros baleset sok — a részegség miatt. Reszegen száll­nak tel motorjukra az ilyenek, S nekimennek a fának, más jár­műnek — vagy éppen elalsza­nak vezetés közben, s úgy buk­nak fel motorjukkal. A kiskunhalasi mentőállomás gépkocsija az idén december elejéig Z251 szállítást bonyolít tott le, s havonta átlag ötezer Kilométert tett meg. Tapasz­talataikat, pontosan vezetett statisztikáikat még a közleke­dési rendőrségnek, s a járási tanács egészségügyi osztályának is érdemes volna áttanulmá­nyozni. Hasonlít a helyzet Izsákon, ahol még októberben is több mint ezer olyan adózó volt, aki az év eleje óta még egy fillért sem fizetett, s ugyanebben a hónapban mindössze 15 zálogo­lást végeztek a községben, no­vember 20-ig pedig egyetlen transzferálást sem kíséreltek meg. Igaz, azóta is csak hét végrehajtást eszközöltek. Tisza kecskén is megtalálható a lemaradás oka. Hetenként végeztek annyi zálogolást a községben, mint amennyit két nap alatt kellett volna. János­halmán Szuicsán Istvánnak már 30 ezer forint hátraléka gyűlt össze, s a megyei tanács pénzügyi osztályának kellett a helyszínen intézkedni az összeg befizetése iránt. Hasonló hibákat találunk Kecelen, Kunbaracson és a leg­több adófizetésben elmaradt községben. A legtöbb helyen az a baj, hogy a tanács vezetői csupán a pénzügyi appará­tus két-liárom dolgoznia írf- aaatának tékáid a pénz­ügyi tervek teljesítését, sőt néhány községben, mint népszerűtlen feladattal, nem :s foglalkoznak, hanem rendszere­sen arra várnak, hogy majd a járási szervek elvégzik ezt a munkát. Nem gondolnak arra, hogy a kórházak, iskolák, szo­ciális létesítmények fenntartá­sát, saját községi ejlesztési ter­veik végrehajtását gátolják ez­zel. Ugyanakkor természetesen az olyan »népszerűnek« tartott ügyintézést, mint például a kór­házi költségek elengedése stb., szorgalmasan gyakorolják. Pe­dig ezek az összegek is az állam kasszájába befolyó 'Adó­forintokból kerülnek ki. — N. O. — Megjegyzés A méltatlan prókátorok Napjainkban a falvakat járó népnevelők között százával ott vannak a meglevő termelőszö­vetkezetek tagjai is. Saját éle­tük példájával bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét s mondanivalójuk meggyőzősé- gét erősíti, hogy nem küldik, hanem hívják maguk közé a dolgozó parasztokat. Akadnak azonban elvétve olyan méltatlan prókátorok is, akik tsz-tag létükre a szövet­kezet ellen próbálnak agitálni. Sajnos, a szövetkezetekben is akad még élősdi, naylopo ember, aki a munkában gyen­ge, a szájaskodásban erős, s csak akkor tolakszik előre, ha a zsákot kell tartani. Az ilyen ember persze, hogy nem talál­ja meg számítását a tsz-ben, ahol a legigazságosabb elosztá­si elv uralkodik: ki-ki úgy ré­szesedik, ahogyan dolgozik, A bácsalmási járás egyik közsé­gében hiresztelte egy ilyen tag, hogy a szövetkezetben az évi kenyerét sem kereste meg. Azt persze nem mondta el, hogy életerős, egészséges ember le­jtőre egész evben mindössze 70— 180 munkaegységet teljesített, s jnyáron át az árnyékban híísöli, [míg mások dolgoztak. Egy má­sik községben olyan tag elege- jdcllenkedett, akinek már a ki- líárása is megérett, mert többet jlop mint dolgozik. Persze, hogy j.iz ilyen embernek sem jó a Iszövetkezet, mert ott nem euy- jves, hanem szorgalmas kezekre |v’un szükség. j A józanul gondolkozó cgyéni- j,eg dolgozó parasztok persze, Inem hallgatnak az ilyenekre, j.nert a tagság túlnyomó részé­inek életszínvonala fényesen iga­zolja: a szorgalmas ember a [„sz-ben sokszorosan megtalálja Számítását. De az esetek figyel- jmeztetik a szövetkezetek veze - j.őségeit: kemény kézzel teremt­senek jobb fegyelmet! A dolog- jkerülö tag válasszon végre; Ivagy becsületes tagja lesz a 'közösségnek, — vagy útilapu jkeriil a talpára. De ne ront­hassa tovább az ilyen ember a belső egységet, és felelőtlen, hazug károgással ne szórhas­son mocskot arra az életformá­ra, amelyben ezer é* tízezer becsületes dolgozó paraszt év­ről évre eredményesebben, l>u>- idogabban tevékenykedik! m sziMEszTez Győrfi néni. — Anti ott volt^ az 1956-os ellenforradalomkor* is, amikor szét akarták hor-* dani a verejtékes munka közösJ gyümölcsét. De azt mondta a/.* uram: Egy tapodtat sem! Nem^ ugrunk szét, hasítjuk tovább a« barázdákat! És hallgattak azé apjukomra. Ma már 1600 forint J a havi jövedelmünk. Van kei * tehenünk, egy üszőnk, négy* malacunk, három hízónk és te-^ kintélyes, jó termő kis gyümöi-* esősünk is a háztáji földön. J — Az ám — kontrázott* Győrfi elvtárs. Olyan édesa,-* mánk terem, mint még sehol aj környéken. * Az egykori uradalmi cseléc,^ állami hitel segítségével takaros* házat épített a faluban. Rádiód mellett szórakozik estelente «J megelégedett jókedv sugárzik-* tekintetén, amikor játszadozik^ unokáival. Kettős öröm jelzi boldogulását: a megtalált ern-* béri élet, s ami számára ennél J is nagyobb, 1959 decemberben* vette fel a taggyűlés párttag--' nak. J G yőrfi Antal útját bera-^ gyogja a szocialista hol-* nap egyre boldogabb szilvesz-* tereket biztosító napsugara. J Bicliczky Sándor * zsa búza, 4 mázsa árpa, 1600 négyszögöl -haszonbérlet- és 35 sovány pengő. Ugyanakkor na­ponta harmadmagunkkal 900 négyszögöl répát szedtünk a íöldesúrnak. Hát ilyen körül­mények között szilveszterez­tünk mi a méltóságosak világá­ban. .. * E zután a jelenről beszél Győrfi bácsi. Arca kisi­mul s frissen habzó vörösbort tölt poharunkba. — 1949-ben én voltam az első, aki szorgalmaztam, hogy alakítsunk termelőszövetkezetei. Tizenegyed magammal bele­vágtunk a közösbe, melynek ma is Törekvés a neve. Az egyéniek akkor szúrós szemek­kel néztek ránk. Röpködtek a gúnyos megjegyzések: Tollász­kodni akarnak a koszosok! Mi tagadás, tényleg a Jobblét után sóvárogtunk. Kezdetben gürcöl­tünk, viaskodtunk, de minden esztendő egy lépést ■ jelenteit fejlődésünkben. — így bizony, eívtárs — kap­csolódott be a beszélgetésbe vakat s hordta a cukorrépát az uraság szeszgyárába. A nagy­ságos úr zsebébe még ilyenkor is bőven potyogtak a paraszt zsírján dagadó pengők... Csend. Majd Anti bácsi is megszólalt. — Egy szobát kaptunk az uraságtól és közös konyhát Négy osalád főzött egy kony­hán. Három ágy, két szék, öreg búboskemence, s egy rozzant asztal díszítette lakásunkat. Két gyermekünkkel és anyósommal senyvedtük a ránkszabott sors -örömét-. Az sem vigasztalt, hogy nemcsak í.ii sínylődtünk. Rozs János 10, Csincsák István 7, Matus János 5 porontyával ette az ínség kenyerét. — így igaz elvtárs — vágott közbe Győrfiné. — Matusné gyakran zörgetett portánkon egy evőkanál zsírért, mert nem volt betevő falatjuk- Megkö- nyürültem rajtuk s adtam a mi kis szűkösünkből. —- Ez a valóság — biccen­tett Anti bácsi. — Tudja, mi volt a mi évi bérünk? 16 ma­A z emberek életében a Szilveszter éjszakája a múlt felmérésének és a jövő tervezésének ideje. Hogyan gondolkodott ezen a napon a földbirtokosok által kisemmi­zett agrárproletár, a földe»; rabszolgája, az éhes családot dédelgető, rongyos gúnyájú bé­res? — Erről beszélgettünk Győrfi Antal elvtárssal, a Má- tételki Törekvés Termelőszövet­kezet tagjával. Lakásában kedv- derítően pillogott a petróleum- lámpa, s az emlékezések per­gőtüzében kirajzolódott előt­tünk a nincstelen emberek sorsa. D r. Wilmann János nagy­ságos úr ezer holdján cselédeskedtem — kezdte bal­ladába illő mondókáját. — Ág- rólszakadt bitangnak titulált az úri világ. Csak a kél kezem, meg a gyeplőszár volt minden vagyonőrre — Hogyan töltötte akkor a Szilveszter éjszakáját Antal bá­csi? — kérdeztük a ház urátói. Homlokának mély árkai ösz- szébb húzódtak és már szólni készült, amikor közbeszólt a felesége, — újév napján is, a kora hsjna i órákban befogta a lo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents