Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

1. oldal 1959. dec. 31, csütörtök Hoya hívták meg szerkesztőségünket 1959-ben — Tallózás a Petőfi Népe egyévi postájában — „ÜZLETHELYISÉG KIADÓ" Lehet: sokan beképzeltnek fognak tartani a kijelentésért, de egy vállalat és egy szerv sincs az országban, amely any- nyi meghívót kapna egy-egy esztendőben mint az újság szerkesztősége. Az idén össze­gyűjtöttük mind azt a sok és soitféle meghívót, amelyet ja­nuár 1-től december 31-ig kap­tunk, s átnézve azokat, mintha a múló év történetében lapoz­gatnánk ... 1 alúlkozásunk a „ 1 ükörponttyaF Díszes, hivalkodó farsangi, buli meghívókkal kezdődik a sor. Némelyik olyan pökhen­dien vastag, mint kisebbfajta könyv. Időben felváltja őket a március eleji nyereségrészese­dést kiosztó gyűlésekre invitáló meghívók tömege, hogy ezek aztan az április 4-i, felszaba­dulási és élüzemavató ünnep­ségekre szóló meghívóknak ad­janak helyet. Január, feoruár, március, áp­rilis... a bálok, ünnepségek, megemlékezések sora után most már másféle meghívók jönnek: Növénytermesztési an- kétra, dr. Erdei Ferenc képvi­selőnk tudományos előadására, a csengődi gépesített juhte­nyésztés megtekintésére hívnak, meg az országszerte híres, Kos- suth-díjas Kocsis Pali bácsi vendégeként invitálnak a korai Csemegeszőlők bírálatára. Ahogy múlik az év, a meg­hívók úgy adnak számot 1959 gazdasági, politikai és kulturális eseményeiről' és eredményeiről. Meghívtak bennünket a mada- rasi és császártöltési művelődé­si ház megnyitójára és sok más KÖFA-létesítmény avatá­sára, s rengeteg önikiválasztó és önkiszolgáló bolt megnyitá­sára is. Ezek a meghívók is hozzátartoznak az alakuló élet­hez, amely munkánk nyomán mindenki számára egyre köny- nyebbé, kényelmesebbé, sót mint a Tükörponty halászcsár­da megnyitására szólító meg­hívó is bizonyítja, — egyre vi­dámabbá válik. IHogy el ne felejtsük: figyelmesen mellé­kelték az ebédjegyet is!) Munkás napok... Aztán ismét munkás napok­ról szólnak a meghívók. Meg­nyitják a mádarasi és herceg­szántói szélesvásznú filmszín­házat, Jánoshalma új létesít­ményeit, lezajlik a VIII. falusi spartakiád és a tanácsi helyi ipari értekezlet, a K.ISZÖV küldöttgyűlése, s a megyei munkavédelmi arakét. Majd kö­vetkeznek a tízéves évfordulók, amelyek állami és gazdasági szerveink erősödéséről beszél­nek. Tízesztendős a Kecske­méti Ruházati Ktsz, a Kiskun­félegyházi Állami Áruház, a Kecskeméti Katona József Szín­ház ... Nem tudnánk felsorolni az összes meghívót. Talán nem is a legfontosabbakat ragadjuk ki belőlük. Jellemzőnek tart­juk mégis, hogy sok a hang­versenyre, kulturális esemény­re szólító, de ezek mellett számban és érdemben nem ma­rad el az olyan sem. mint a bajai takarékossági ankét, s az MSZBT-hónap műsorát közlő anzix, meg a Kincses Könyvek 25. kötetének megünneplésére hívó levél, s a könyvheti, meg az anyáknapi kedves üdvözlő­lapok, Ősz, tél, s újra tavasz... Elközelgett az ősz. A 15. bácskai vörös gyalogezred 40 éves találkozójára, meg a kecs­keméti földműves- és munkás- tanács első ülésének 40 éves évfordulójára hívtak bennün­ket, de sok a november 7-i ünnepséggel egybekötött él­üzemavató ünnepség is, bizo­nyítva niegyénk iparának gyors fejlődését. S most, decemberre, mi volt a jellemző? Mint tavaly, úgy most is karácsonyi üdvözlő­lapokkal és boldog új évet kí­vánó kártyákkal halmozzák el a szerkesztőséget, amelyet mi ugyancsak számos levelezőlap­pal viszonzunk — a nyomda­ipar nem kis örömére, és sa­ját vállalatunk könyvelőjének bosszúságára. S hogy aztán milyen meghí­vók jönnek majd, januárban és februárban? Azt már előre tudjuk. Ismét bálokra es farsangi mulatságokra szóló meghívók. Még abban is bizo­nyosak vagyunk, hogyN mint tavaly, — ismét ebédjeggyel bélelve., i Lassan egy éve lesz már annak, hogy felépültek a Dó­zsa György út 21. szám alatt levő lakóház-tömbök. Ezzel egyidejűleg építettek ide két üzlethelyiséget is, amelyek­nek az lenne a feladatuk, hogy az ott lakó háziasszo­nyok bevásárlását helyben segítsék elő. Nem tudni azonban miért, de a két korszerűen beren­dezett üzlethelyiség még a mai napig sem áll a lakók rendelkezésére: nem nyitottak azokban boltot. Az épületek­ben mintegy 300 személy ta­lált otthonra, olyanok is, akik magas életkoruknál lógva nem szívesen gyalogolnak túl messzire bevásárolni. Az új lakók véleménye megegyezik abban, hogy az üzletek , zárva tartása megnehezíti a bevá­sárlást — egyszóval mindenki helyesnek tartaná, ha minél hamarább hasznát látnák a gyönyörű, csempékkel díszí­tett üzleteknek. A Kecskeméti Kiskereske­delmi Vállalat ugyan ígéretet tett arra, hogy 1960. január 20-a körül élelmiszerboltot nyit az üzlethelyiségek egyfc kében, de a másikat nem le­het még kinyitni, mert — mint mondották — eddig nem jelentkezett kivitelező a bőit berendezésére. Így hát nem csodálkozhat­nánk azon sem, ha egy szép napon »üzlethelyiség kiadó«« felirat fogadná az érdeklődő­ket. Ennek elkerülése végett ajánlatos lenne mihamarabb gondoskodni kivitelezőről, ne­hogy parlagon maradjon a sok ezer forint értéket kép­viselő bolthelyiség, (kohl.) Oaadáiak cl izíitfLadúti Nem színészek ját­szottak vasárnap a pálmonostori kul- túrházban, mégis zsúfolásig megtelt a nézőtér. Három­négyéves kisfiúk és kislányok a »Rongy­baba«« című 3 fel- vonásos színdarab előadásával lepték meg a közönséget. A kicsinyek a vártnál is nagyobb szórako­zást nyújtottak, te­hetségük legjavát adva, aránylag ma­gas színvonalon sze­mélyesítették meg a Rongybaba szerep­lőit és elevenítették fel — az idősebbek­nél is — a régmúlt gyermekkori emlé­keket. A nagy siker jó­részt Bagó Gáborné óvónő érdeme, aki nagy odaadással és helyes éraékkel ta­nította be a több mint kétórás szm- darabot a gyerme­kekkel. Tóth Gábor ) «/vwvwwv»ww<vwwwww^ Ahol a kocsi elhagyta a lovat Levelekből néhány sorban “DICSÉRET ILLETI POSTÁ­SAINKAT ES VASUTASAIN­KAT — írja Rokolya Béláné kiskunhalasi olvasónk. — <4 fi­am katona, a határon szolgál. A napokban egy csomagot ad­tam fel számára, amelyet úgy gondoltam, hogy három nap múlva megkap. Ezzel szemben postásaink és vasutasaink meg értő és' szorgalmas munkájának köszönhetem, hogy fiam mar a következő napon jóízűen va­csorázhatott a hazai csomag tartalmából. Jó egészséget és sikerekben gazdag boldog aj évet kívánok nekik.« * KÖZSÉGÜNKNEK VAN EGY KULTÜRHÁZA — közli Surá- nyi Antal vaskúti levelezőnk —, de a helybeli zenekarén kí­vül más kultúráidét nem ta­lálni benne. 1959-ben egyetlen egy színdarabot láthatott a köz- 6ég lakossága, pedig mindenki szeretne szórakozni. Sajnos,! kevés műveltséget szerezhetünk' a kultúrházban. ! A község lakói nevében írom! a sorokat: a kultúrház szói-' gálja rendeltetését. Legfőbb! ideje, hogy az illetékesek fel-' figyelnének arra, miért nincí! kulturális élet a községünkben.' * , A NAPOKBAN TÁRTOTTA\ MEG az Izsáki Általános Iskolai a szülők és a nevelők barati' találkozóját — tudósít Szabó, Lajos levelezőnk. — A kedverí műsor kereteben a szülők és a, pedagógusok szívélyes eszme-1 cserét folytattak. A vendéglő ! tásról az iskola nevelői gon-1 doskodtak. A találkozó tiszta, bevétele megközelíti a négyezer1 forintot, amelyből az új isko-J Iához kerékpárszínt kívánnak< építeni. A kerékpárszin felépi-i téséhez három szakember tár-' sadalmi munkát ajánlott fel. c « ? KEVÉS OLYAN JÖL MŰ­KÖDŰ INTÉZMÉNY' van, mint? a bajai szociális otthon gazda ? sága —- írja Túri Istvánná le-? vclczőn^, — A gazdasági udvar*. ragyog a tisztaságtól, amelyet a fehérre meszelt gazdasági épületek falai még jobban ki­hangsúlyoznak. A napokban három hízót vágtak az otthon lakói számára s még 16 darab van levágásra szánva. A gazda­ság nyolc anyadisznója közül öt már kismalacokat nevel. A gazdaság példás vezetésé­ért dicséret illeti Demeter Ja- nosné gondnokot, aki sok el­foglaltsága mellett arra is sza­kít időt, hogy beosztottai ügyes­bajos problémáival foglalkoz­zon. SZORGOSAN KÉSZÜLNEK PALMONOSTORAN a népszám­lálás elvégzésére — közli Tóin Gábor levelezőnk. — Az ezzel megbízott pedagógusokat oktató jellegű előadásokon képezik ki, ahol közösen megvitatják a várható problémákat. Ezzel a módszerrel biztosabbá válik, hogy munlcájuk eredménye a valóság hű kepét tükrözze. A községben nagy érdeklődéssel figyeli mindenki ezt a ritkán megismétlődő eseményt és kí­váncsian várják annak ered­ményét. kocsi elhagyta a lo­vat« — jegyezte meg a Kecs­keméti Épület lakatosipari Vál­lalat szakszervezeti értekezle­tén az egyik felszólaló. Nagyon találó ez a kifejezés, ugyanis a vállalat túlnőtt saját létszám­keretein. Elöljáróban meg kell jegyez­ni, hogy a gyár jelenlegi lét­száma meghaladja az 1200 főt, annak ellenére hogy rendes körülmények között — a téli időszakban — ennek csak a felét tudnák foglalkoztatni. A munkások megértették az idők szavát, s szívósan dolgoznak az éves terv 100 százalékon fe­lüli teljesítéséért, valamint a kongresszusi vállalás valóra­váltásáért. A tervek jelenlegi végrehajtása arra enged követ­keztetni, hogy a gyár munká­sai túlteljesítik az éves tervü­ket, A fentiek ismertetése után, meg kell nézni azokat a té­nyezőket, amelyek hátráltatják az üzem munkáját, s amelyeket figyelembe kellene venni a jö­vő év még nagyobb tervtelje- sítésc érdekében. Az Epület- lakatósipari Vállalat mintegy 10 évvel ezelőtt egy barakk- épületben kezdte a munkát. Az­óta a gyár felettes hatósága el­rendelte egy új, korszerű csar­nok építését, ami épül is, de sajnos, csigalassúsággal, A vállalat dolgozói is-' merik a jelenlegi nehézsége­ket, de ennek ellenére rendít­hetetlenül dolgoznak tovább. Azt azonban nem értik, hogy miért kellett a téli időszakra átadni a volt Karbantartó Vál­lalat nagycsarnokát a Parkett- gyárnak, ahol hónapok óta csak 'előkészületek folynak a próba- ! gyártásra. ! Az Épületlakatosipari Válla­lat dolgozói hívei annak, hogy !új üzemek létesüljenek, s a inők is megtalálják a munka ^ehetőségét. Tételezzük fel, 'hogy a Parkettgyár 100 fűnek ! biztosít is munkát a tél folya­mán. Ezzel szemben az Épület- lakatosipari Vállalatnak mint­egy 400—500 dolgozója szabad !ég alá kerül. Barakkot kell lé­tesíteni — ha nem is fűthető !mühelyt — azért, hogy legyen hol meghúzódniok legalább eső és havazás esetén a dolgozók­nak. ! Összegezte megállapít­hatjuk, hogy az elkövetkező időszaKban nagyobb . gonddal .eell előkészíteni a termelés szociális és műszaki feltételeit, ie ehhez szükség van a felet­tes hatóság fokozottabb segít­ségére. A vállalatnak megvan a kialakult törzsgárdája, amely már 10 év óta egyre jobb ered­ményeket ér el, azonban a tel­jesítmények további fokozása érdekében többet kellene tö­rődni a dolgozók munkakörül­ményeinek megjavításával. Farkas Imre levelező ftmit minden tsz-nek meg kell szívlelni a mintaaíapszabálybél — cJlc ti end kát elleni bizlosí Iáiról — A termelőszövetkezetek eddig is számottevő biztosítási ked­vezményben részesültek. 1959 októberétől az Állami Bizto­sító újabb jelentékeny díjen­gedményeket nyújt a tsz-ek- nek. A jég biztosítási díjból a biztosított terület nagysága sze­rint 5 százaléktól 10 százalékig, az állatbiztosítási díjból — ha valamely állatfajtában a bizto­sított állatok száma a száz da­rabot meghaladja — az álla­tok létszámától függően 10 százaléktól 30 százalékig ter­jedő díjengedményt nyújt. A tűzbiztosításnál az újabb ttijkcdvezmény 20 százalék. Ezenkívül több vonatkozásban kiterjesztették a károsodás oka megtérítésének körét. A mező- gazdaság részére jelentékeny kármegelőzési alapot is létesí­tett a biztosító, amelynek hasz­nát közvetlenül vagy közvetve szintén a tsz-ek látják. Most, ezekben a hetekben, amikor minden vonatkozásban a jövő évre való felkészülés lolyik, a tsz-vezetőknek és ta­goknak mindenütt érdemes megfogadni a minta-alapsza­bályzat előírását: a termelő­szövetkezeteket elemi kár ese­tére biztosítani kell. (x) koznak el a biztosítás elől: »Még túl gyengék vagyunk, nincs nekünK ilyesmire pén­zünk.« Pedig világos, hogy egy esetleges sertésvész esetén biz­tosítás nélkül még" jobbad meg­gyengül anyagilag a szövetke­zet. De hamis és önáltató egy­két nagyobb, erős tsz vezetői­nek olyan okoskodása is, hogy ők nem biztosítanak, mert a szórványos elhullás miatt nem érdemes pénzt kiadni. Vajon hogyan könnyebb átvé­szelniük az ilyenfajta megráz­kódtatást a tsz-eknek? Biztosi- tássál vagy anélkül? Az Álla­mi Biztosító a sok tízezer fo­rint értékű kár megtérítésével sietett a tsz-ek segítésére. Egy­két példát mondunk is erről. Az idén jégkártérítés címén a Borbán Vörös Csillag Tsz 243 232, a Sükösdi Vörös Zászló Tsz 139 543, az Izsáki Petőfi Tsz pedig 102102 forintot ka­pott. Több mint 45 millió forin­tot fizetett ki az Állami Biztosító országosan csak jégkárért a tsz-e.uiek, nem is beszélve az egyénileg dolgozó parasztok nagy össze­gű kártérítéséről, a például tűzkárokért fizetett milliókról. A termelőszövetkezeti moz­galom további kibontakozásá­nak, a mezőgazdaság szocialista átalakításának fontos előfelté­tele, hogy a meglevő tsz-ek minél mintaszerűbben gazdál­kodjanak. Ezt a fontos igazsá­got azok a tsz-tagok értik meg legjobban, akik a mintaszerű gazdálkodáson túl az előre nem látható ve­szélyektől is igyekeznek megóvni a közöst. Ilyen veszélyek pedig köztudo­másúan elég nagy számban leselkednek a parasztemberre. A lakóházakat, a gazdasági épületeket tűz és villámcsapás veszélye fenyegeti. A vetést, a kalászba szökkenő termést egyik óráról a másikra tönkre­teheti a jégverés, a jószágokat számtalan betegség tizedelheti meg. Szövetkezeteink többsége a jó gazda módjára biztosítja is a közös gazdaságot. Megyénkben például a tsz-ek 82 százaléka kötőit jégbiztosítást, s a szövetke­zetek 88 százaléka biztosí­totta elhullás esetére álla­tait. Mégis előfordul, hogy egyes jzövetkezcíi vezetők azzal zár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents