Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-24 / 302. szám
Tsz-tagok a képzőművészeti hónapon Felső képünk az érkezés utáni pillanatokban, előadás közben készült. az alsó I LAPJA Miből vásárolnak \ a Szalvai Tsz tagjai | (Községig tudósítónktól.) Bácsbokod község öt termelő- szövetkezetében befejezéshez közelednek a zárszámadások. A Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben már kifizették a pénz-1 beli osztalék előlegét, hogy az j év végi vásárlásokra minden» tag elegendő pénzzel rendelkezzen. Az utóbbi napokban többen í léptek a közös gazdálkodás útjára ebben a községben is. Ha- i tan választották a közös gazdálkodást -közel 20 hold földdel. A tervek szerint előreláthatólag a jelenlegi 82,4 százalékról 95 százalékra emelkedik a télen Bácsbokodon is a nagyüzemi gazdálkodás területe. Társadalmi munka QlapkSsben Egyszál társadalmi munkás Ma már szinte mindennapi dolog, megszokott látvány, hogy út, járda, vízvezetékhálózat építésekor az emberek ki- senb-nagyobb csoportja társadalmi munkával végzi a földmunkákat. Megyénk lakosságának közös felelősségérzete tükröződik azokban a számokban, melyek az idén végzett társadalmi munka összértékét jelzik. Az összkép tehát jó és örvendetes, de kérdezhetnék; mi utal az egyes emberek egy közösség iránti felelősségére'/ íme, egy igaz történet: December 7-én Kiskunhalason Bányi Tivadar főépítésvezetővel helyszíni »szemlét« tartottunk a Paprika Antal Tsz több mint háromkilométeres bekötő útjának építésénél. Öt vontató hordta a kohósalakot, s az úthenger megállás nélkül zakatolt a frissiben szétterített zúzalékon. Pontosan, szakszerűen dolgoztak a vállalati munkások, de mi a társadalmi munkásokat kerestük. Velőfagyasztó, jeges szélben gyalogoltunk tovább jó kilométert, amikor az út mellett húzódó árok mélyén megpillantottunk egy embert. Földet lapátolt az útra, s szünet nélkül feszült, lendült kezében a szerszám. Még »tiszteletünkre« sem nézett volna fel, ha meg nem szólítjuk. Kiss It. Bajos, környékbeli kisparaszt volt. Ezen a napon egyedül ő ért rá az itteni gazdák közül, akik egyébként az előző hetekben már mintegy 160 ezer forint értékű társadalmi munkával segítettek a »hivatásos« útépítőknek. Ha igaz az, hogy több száz társadalmi munkás láttán erősebben dobban az ember szíve, s csak nehezen talál szavakat, mellyel kifejezhetné a nagyszerű tettek láttán ébredő érzéseket; miért ne emlékezhetne meg dicsérettel egyetlen emberről, aki adott szavának teljesítését akkor is kötelességének érzi, ha nem áll mellette tízek, százak lelkesítő pél- | dája, csupán a szél, s a hideg szegődik kellemetlen társként j az erőt, s lelkiismeretetet követelő munkához... ♦ — eszikné — Az égről a napfényt Egyes nyugati tudósok azt mondják, hogyha rájövünk a Napban folyó 15—20 millió fokos hőmérséklet mellett lezajló hatalmas méretű energiaátalaku- lás titkaira, akkor lényegében egy új hidrogénbomba-veszélyb zúdítunk a Földre. A nyugat* német tudósoknak — akik er* ről cikkeztek — nincs igazuk. Hiszen az emberiség végső cél*' ja nem a tudományos felfede* Kéleshalmon Tanyai ember csak akkor jött ezelőtt a városba, ha piacra hozott valamit, vagy vásárolni akart. Arra azonban még a legöregebbek sem emlékeznek, hogy képzőművészeti előadásra »utaztak-« volna a városba. A termelőszövetkezet nemcsak új életformát teremtett számukra, hanem a művelődés lehetőségét is biztosította. »Bejöttek« hát Kecskemétre — s nem utoljára. Itt van KelTéli estén Jó itt, a meleg kályha mellett, a dívány szélén megpihenni, nem gondolni holnapra, mára, és most nincs gond, probléma, semmi. Mert míg a tűz mellé leülök, a szoba sarkán, téli estén, mintha a tűzduruzsolásban a végtelen szépet keresném, kis lámpa fényénél vidáman — mert jó meleg van a szobában, — s mert ilyenkor mást tenni vétek, térdemre ültetem fiacskám, el játszogatunk kicsit, aztán mígcsak el nem alszik, mesélek... ANTALFY ISTVÁN PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Po$ta. ElőfÍzelhető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49 A bűn bűnre vezet r'.ttsburghban letartóztatták a 13 eves Jóim Jamest, mert ellopott cty autót, majd ellopott ery rr-Dodikat, hogy vontassa vele az elsőt, amelyik elromlott. végül egy harmadikból át töltötte az üzemanyagot a másodikba, mert kifogyott a benzinje. lermann Sándor tsz-elnök vezetésével az Egyetértés Termelő- szövetkezet tagságának jelentős része. Gazdaként foglaltak helyet a KTE sportpálya vendéglőjében levő — ez alkalommal méltóképpen avatott — klub- helyiségükben. Meghallgatták Telepy Katalin művészettörténész előadását a tájról — melyet munkájukkal napról napra alakítanak ők is — és az eddig különcnek tartott emberekről, a festőkről. Tapssal köszöntötték a La- bancz Borbála színművésznő által tolmácsolt verseket, helyeslőén bólogattak a városi népművelési felügyelő bejelentése után: legközelebb a Szülőföldem szép határa című műsorban gyönyörködhetnek. Kéleshalom fiatal község — 1952-ben alakult. A szétszórt települések belterületén még mindössze 30—32 ház van. Az elmúlt években azonban fejlődésnek indult községünk is. Ebben az évben községfejlesztési alapból egy tanteremmel bővítettük a központi általános iskolát, s ezzel elértük egyik célunkat: nem kell délutánonként egy csoportnak külön tanulni. Megoldottuk a két tanterem fűtését is és a három tanulócsoport részére barátságos, meleg tanterem áll már rendelkezésre. Az iskola szépítésénél lelkes munkát végeztek a szülői munkaközösség tagjai. Az utcai rész tatarozására nem volt már pénzünk, a szülők segítettek. A társadalmi segítségadás pénzben közel 2000 forintot jelent. Több mint 50 méter hosszú járdát is építettünk az iskola előtt és parkosítottunk. A parkosítást az elkövetkező évben tovább folytatjuk. Farkas Imre O OOOOOO O^KWOOOOO-CKKKK) (><>0<X><)<><)<K><KKKKK)00<}<>ü<KXKK>Oű^KKKK)0000<}0<KH}0<K>0<KK>0 Htaid ha „hifaw" a ;... VlM-doboz, aprított tűzifa, lavór áll a tűzhely mellett, melyben vidáman duruzsol a tűz. Az' asztalon ébresztőóra, előtte pedig széken ül riportunk hőse: Berényi István hengergépész. A szoba — amelyben beszélgetünk — nem is szoba tulajdonképpen, hanem a Közúti Gépellátó Vállalat 8-as úthengerének lakókocsija, amely éppen a Kiskunfélegyháza—kiskun- majsai szélesítendő út 11. kilométerénél állott meg éjszakára pihenni. Ha tőmondatokban közölnénk a hallottakat, — akkor is csupa- csupa érdekességet írhatnánk az ország egyik legritkább mesterségéről. — a hengergépész életéről. — Másfélméterrel szélesítjük az útat, — ismertet meg a munkával Berényi István — 30—32 centi mély „tükörvágásba’’ hengereljük a kavicsot. Munkánk azért nehéz, mert a súlyos úthengernek csak egyik fele halad szilárd talajon. Ma majdnem az árokba fordult a gép, s ha nem jön egy teherautó, amely kihúzott bennünket, — bele is borulunk. Megtudjuk: Berényi István 26 éves, véletlenül „kötött ki” ennél a szakmánál, de nagyon megszerette. Szentesen lakik, két hónappal ezelőtt nősült, s bizonybizony a menyecske máris mondogatja: — férjhez mentem, de csak szombaton látom a férjem... Mégis megéri a független, szabad, országúti életet a kényelmetlenség, ami adódik: neki, — meg éppen szabadságon lévő társának. Nagy 1. Józsefnek — kell főzni, mosogatni, tisztán tartani a lakókocsit. De ilyenkor, munka végeztével nagy nyugalom száll az emberre, aki kilométer hosszú, új útat hagy maga után. Estére eső, szél, hideg ellen behúzódik a duplafalú lakókocsiba, eldiskurálgat az öreg éjjeliőr bácsival, meg a harc- és munkaedzett törökszentmiklósi kubikosokkal, aztán pedig alszik a hajnali, öt órai ébresztőig. Mert ilyenkor kelnek a hengergépészek. Be keli fűteni az öreg masinát, amely naponta 16 hektó vizet, még több szenet használ fel. — Nem fél, hogy kivénül a mestersége, s nem lesz többé szükség rá? — Rosszul tetszik mondani kérem! Úthengerre mindig szükség lesz, — még a „repülő autók” idején is, amikről most írnak az újságok. Csak azt már nem gőz hajtja majd, hanem diesel motor. A diesel tanfolyamot én is elvégeztem már, — úgyhogy életem végéig biztosított a kenyerem a vállalatnál. — Egész télen dolgozni fognak? — Nem. Ha kifagy a hengergépész, hazautazik, tisztítja, javítgatja a gépet, meg foglalkozik a családdal... Tavasz felé aztán alig várjuk, hogy nyíljon az idő. Olyanok vagyunk, mint a fecskék... Szeretem ezt az életet. — Azt mondja: „hazautazik”. Saját kerekén megy a henger Szentesig? — Nem. Vagonba rakjuk. De tettem meg én ezzel a géppel nagy utakat is. Bajáról saját kerekén jött a gép Kiskunhalasig, négykilométeres óránkénti sebességgel. Négy nap alatt értünk célhoz. De nem baj, — hiszen magunkkal hozzuk házunkat, mint a csigák. Majd ha „kifagy” a hengergrpész, — hazautazik. Jön a szél, hó, vad viharok söprik végig az új útakat Vas- kúton, Pécsen, Nagykanizsán, Baján, Miskolcon és Nyíregyházán, s talán senki nem emlékszik majd rá ott, hogy egy vidám fiatalember — Berényi István gépe nyomta, szorította, simította egyenesre az új . utakat., zések pusztításra való felhasz*. nálása, hanem az emberi jólét növelésének elősegítése. A tér* mészet energiáit az ember szol* gálatába kell állítani. A békés fejlődés részévé kell tenni —s ezt követeli immár egy évtize* de a Szovjetunió. S ha a képen látható napenergiát felhasználó erőműtelep még a tudományos utópiák világába tartozik is, az egymást követő felfedezések arra mutatnak, hogy rövidesen realitássá válhat. > lóllakott a mama, — kimaradt a fia... Fizessen elő ! a Petőfi Népére