Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Világ proletárjai egyesüljetek í

Békét a világnak

rú is! Gyilkos sortüzek verik fel az algériai éjszakák csendjét. Másutt a sztráj kólókra lövetnek a pénzzsákok szolgálatába szegődött rendőrfőnökök,

■pepülőgépek, tankok

JTL avatkoznak a minimális emberi jogokat követelő hamgorkámba, százak és ezrek esnek áldozatul még manapság is csak azért, mert az állati sornál egy kicsivel jobbat akarnak. Szűkölnek a gyarmattartók, hiszen a második világháború befejezése óta ezerháromszáz millió ember, az egész emberiségnek csaknem a fele szabadult fel a gyarmati vagy félgyarmati gyámság alól. Az imperialistákat nagy pozíció-veszteségek érték, miért is az erőegyensúly politikájának kialakításába fogtak, természetesen a fegyverkezés módszerével. A fegyverkezésire költött összegek csillagászati számokat értek él; A NATO-tagállamok tíz év alatt 550 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre;

. Megközelítő számítások szerint negyven év alatt a tőkés országok 2,5 trillió dollárt használtak el hadfelszerelésre, amely ötször akkora összeg, mint hetven ország 1949. évi nemzeti jövedelme együttvéve. Manapság évente 100 milliárd dollár fordítódik a fegyverkezésre, amiből bitosítani lehetne a földön élő valamennyi ember egész évi kenyerét, vagy

9—10 millió család részére lehetne lakást építeni;

Így hát természetes az az egész világot átfogó egyöntetű helyeslés;, ami Hruscsov amerikai útját és az ENSZ-ben történt bejelentéseit fogadta. A leszerelési javaslat az egész világ népeinek szívébe lopó- zottj Mindenki megértette,- hogy a békés egymás mellett

3i-ta: l/Odtíur (Dániel.

élés elvei gyakorlatilag csak ezen az úton biztosíthatók. Mindenki megértette, hogy a leszerelési javaslat mérföldkő az emberiségnek azon az úton haladtában, mely az igazi emberi civilizációhoz vezet, Mindenki megértette, hogy a fegyverkezési hajsza érintetlenül hagyása, ha csak egy meggondolatlanság következtében is, az egész földünket néhány óra alatt egy gigantikus Hirosimává változtathatja.

A népek nem akarnak állandó rettegésben élni, és éppen ezért újult erővel fogadták a javaslatot, amelynek lényege az, hogy a háborút úgy akadályozhatjuk meg legjobban, ha megfosztjuk a hadviselés eszközeitől.

Hruscsov nagyszerű, az egész világot örömmel eltöltő javaslata után az imperialisták nehezen tértek magukhoz megle- pődöttsógükből; A számos józan hang mellett a szokásos propaganda gépezet utópisztikusnak ítélte e javaslatot. Pedig az általános leszerelés éppen olyan kevéssé utópikus, mint a békés egymás mellett élés. És ha valaki tényleg komolyan gondolna arra, hogy a teljes leszerelés kivihetetlen utópia, akkor jusson eszébe, hogy néhány hónapja egy rakéta Hóidba juttatása is utópikusnak tűnt.

Ha manapság az emberiség a teljes leszerelés távlatairól álmodozik, az teljesen reális, hiszen ennek kivitelezéséhez megvannak az objektív feltételeik. A ma emberének a szeme előtt alakult ki a szocialista világrendszer, mely megváltoztatta a történelem menetét és új korszakot nyitott az emberiség számára. Világméreteikben látható az áttérés a kapitalizmusról a szocializmusra. A megváltozott erőviszonyok következtében változik a világ arculata, mégpedig úgy, ahogyan azt Marx, Engels és Lenin előre látta. S ha Lenin nevét említjük, hadd emlékezzünk Herbert Wells angol íróval 1920-ban folytatott beszélgetésére, amikor kijelentette: »-Ha majd képesek leszünk megteremteni a bolygóközi kapcsolatokat, akkor a korlátlanná vált technikai potenciál véget vet az előszóknak, mint a haladás eszközének és módszerének.« Lenin látnoki szavai beteljesedtek. S nem véletlen, hogy ezeket a szavakat a Szovjetunió teljesítette . be, mint ahogyan az sem véletlen, hogy belátható időn belül maga mögött hagyja nemcsak a termelés volumene, hanem az egy főre eső termelés tekintetében is az Amerikai Egyesült Államokat;

TVTagy szerepet játszik a

» világ békéjének oltalmazásában a szocialista világrendszer naponkénti erőgyarapodásán túl a szocialista tábor országainak testvéri egysége és barátsága és a barátság szálainak erősödése. Ez a testvériség az érdekek és a törekvések közösségéből fakadó kölcsönös segítségen és együttműködésen alapul.

Ilyen körülmények között az erőpolitika koncepciója, amely a nyugati világban szinte egységesen uralkodott, válságos állapotba került, S hogy a nyugati politikusok egyike-másika hajlik a problémák tárgyalásokkal való megoldására és hogy nemcsak megtört a hidegháború jege, hanem zajlik is — ebben is tükröződik a szocialista

világrendszer, az imperializmust is elismerésre késztető nagy ereje.

Az imperialisták egyik-másik politikusa engedékenyebb hangjának van azonban más oka is, mégpedig az, hogy a Szovjetuniót illetően' megváltozott a kapitalista országok közvéLé- mónye is, és különösen az Amerikai Egyesült Államok1 közvéleménye. Az egyszerű I emberek százmilliói úgy íté-1 lik meg a Szovjetunió foé-j kepolitikájáit, hogy az az j egész világ népeinek kíván- i ságait fejezi ki. Persze, hogy I a f e gyver gyártásból nagy j profitra szert tevőknek nine» ínyükre a béke-perspektíva. Án»j a közhangulatot mégis csak j kénytelenek figyelembe venni,' Ezt tükrözve a Daily Mirror, így ír: -Minden egyéb jelen-! tóktelen apróságnak tűnik félj az oroszok azon óriási fontos-i ságú javaslatához képest, hogy; négy év leforgása alatt őszlas-i sák fel a fegyveres erőket.« De az imperialisták számára azért is kényelmetlen helyzet állott elő, mert bár saját propaganda gépezetük mindent elkövetettél hogy kisebbítse Hruscsov elv- társ látogatásának és leszerc-j lesi javaslatának jelentőségét* mégis az egész világ szeme felnyílt és jól láthatóvá lett, hogy nincsenek megoldhatatlan nemzetközi problémák, legfeljebb- olyanok vannak, amelyek meg-, oldásához nem fűlik az imperialisták foga. !j|

A

ma embere boldog

lehet, hogy szeme látb tára játszódik le an» egész világ átalakulása. A szeme előtt játszódnak le olya») történelmi sorsfordulók, hogy-j az imperializmust felváltja aM szocializmus, a gyarmati előnyomást a nemzeti független-1 ség, a rabságot a szabadság, » jogfosztottságot a jogok gyakorlása, a háború pusztító tüzet a béke fehér galambja. Ha- a ma emberének életében sem-! ml több nem történne, «-csak<* annyi, hogy megteremtődik a» háború elkerülésének a lehetősége, hogy megszűnik az' emberiség legnagyobb félelmc: a háború, hogy békés alkotómunka cseréli fel a háborúval fenyegető kilátástalanságot, hogy lehet bízni a holnapban, hogy lehet szeretni az életet — akkor is olyan hatalmas dolog kerülne birtokába, amiért valamikor az emberek sok mindent odaadtak volna. De a békével kecsegtető holnap nemcsak békés lesz, hanem boldog és megelégedett is. Századunkat a történelem a szo-l cializmus és a kommunizmus- diadalmaskodása századaként* fogja feljegyezni, amelyben! páratlan eredményeiket terem-* tőén fog felszabadulni az em-j béri alkotóerő és korlátlanul! fog érvényesülni az ember nagyi géniusza. Most pergő éveink! beláthatatlan távlatokét nyit- uak meg az utódok számára, j

(Faggatás «L..& iMaton.i

A

Z ünnep napjaiban megpihennek a munkáskezek, a gyárakban elül a gépek zakatolása, a vonatok túlzsúfolódnak szeretteikhez utazó emberekkel. Szinte mindenki vendéget fogad. Ösz- szekoccannak a jókedvre derítő poharak. A szülők simogató szemmel figyelik gyermekeik játékát. Az éjszakába nyúlnak a múltat emlegető és a holnapot formáló beszélgetések. A béke, a nyugalom és a szeretet légköre árad mindenütt. Nemcsak azért van ez így, mert a karácsony régi szokás szerint a béke ünnepe, hanem elsősorban azért, mert népünk másfél évtizede békében és olyan társadalmi rendben él, melynek legfőbb gondja a béke megóvása. Hosszú évszázadokon át a milliókat gyilkoló háborúk mit sem törődtek a karácsonyi békességgel, Hiszen hányán, de hányán ültek valaha zokogva magányukban, mert elveszett férjük vagy gyermekük. Hányán fagytak meg lövészárkokban és ugyanakkor, amikor az urak palotájában gyertyák gyúltak, mennyien jaj- dultak utolsót és villant fel előttük utoljára soha nem látható szeretteik emléke,

Valamikor nem átallották szaporítani a szót a békéről. Tudták, akik ezt tették, mit csinálnak; Az emberiség leghőbb vágya mindig az volt, hogy békében éljen és nem úshet csodálkozni azon, hogy könnyen hitt annak, aki erről ; szélt, Az időnkénti béke ára akkor milliók halála volt. Meddig tartott volna a háború (kálváriája, ha — az egész földkerekség szerencséjére — 1917- toeo nem születik meg az első xcdalista ország, a béke első Jgazi bástyája? Azok a remények; amelyele a békés életre ágytak, akkor, negyvenkét év- atsI előbb kaptak igazán bizta- éfest az emberiség boldog jövőjének megteremthetőségére, • háborúk megszüntetésére; (Ezért volt hót az egész impe- «ialiséa világ fegyveres és fegyvertelen áskálódása, hogy eltöröljék a föld színéről a béke ügyiének nagy oltalma- > óját, De az inttervencionisták- > M egészen Hitler fizikai meg- • 'mnáaüléssel fenyegető ször- ■ arű háborújáig beigazolódott,

• >gy a történelem kerekét nem I hét visszafelé forgatni. Az iremegy, a népek érdekeinek zagfeleiően; Aki másnak varrt ásott, maga esett bele. A nemet fasizmus elpusztult; a szocializmus ügye győzött Azóta békések a mi karácsonyaink, csakúgy iránt más ünnepeink; Azóta népünk szorgalmával, lelkesedésével kivívta a boldogságot és a megelégedettséget.

Am a békét ünneplő nyugalmas napokban arról sem szabad megfeledkezni. hogy még nem minden nép él békében, A világ egy felén még az imperializmus az úr, mélynek nyomában gonoszság, nyomor, munkanélküliség és ki- iátáitalanság fakad. De hóba-