Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

1 1959. november 18, szerda 3. oldal Ami sok helyen hiányzik Községi népfront-bizottságaink téli terveiből Megnyílt a népművészeti bolt Kecskeméten Befejezéshez közelednék az őszi munkák, s falvainkban is nemsokára beköszöntőnek a »nyugalmasabb« téli hónapok. Legtöbb helyen most élénkül á társadalmi szervek — így a népfront-bizottságok mun­kája is. A megyei és a járási bizottságok már mindenütt ki­dolgozták s megvitatták téli programjukat, melynek leg­több mozzanatai a tanácstagi pótválaszitások; az országos népfront-kongresszusra való előkészület; az oktatás meg­szervezése — előadások és népfront-estek keretében. Ezek azonban csak legfőbb mozzanatok, s dicséretére le­gyen mondva népfront-bizott­ságainknak, ezekre már nem­csak a járásokban, — a fal­vakban is többnyire megtet­ték az előkészületeket. Feltétlenül helyes az is, hogy népfront-bizottságaink ezeken kívül mindenütt figyelemmel kísérik a köz- ségfejlcsztési tervek alaku­lását, s szívesen mozgósítják a lakos­ságot egy-egy részfeladat tár­sadalmi munkával való elvég­zésére. Nagyon hasznosak ezek a törekvések, s egy-egy község­ben értékük felbecsülhetetlen. Nem bírálati ■ inkább figyel­meztetésképpen mégis szeret­nénk szólni arról, hogy ezen­kívül milyen fontos feladat vár még népfront-bizottságaink­ra — amelyekről sok helyen a kívántnál kevesebb szó esik; A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatban például meg kell jegyezni, hogy ez, s ennek előkészítése legalább annyira érdélre kell, hogy legyen a népfront-bizott­ságoknak, mint a tanácsnak, vagy egy-egy község pártszer- vezeténekj Jól lehet, a népfront-bizott­ságok tagjainak zöme még egyénileg gazdálkodó paraszt­ember, akik gondolata és ér­zelmi világukat nehezen tud­ják elszakítani a kisparaszti gazdálkodástól, azt azonban természetesnek tartjuk, hogy tekintetüket ne csu­pán a kisüzemi gazdálko­dás felé fordítsák. Miskén például ha változó aktivitással is, de általában jól működik a népfront-bizott­ság. A népfront elnöke idős Fetrecz Mihály és titkára dr, Kovács Antal állatorvos, köz­ismert, tekintélyes emberek a faluban. Mindketten rendsze­resen eljárnak a tanács- és vto-ülésekre, törődnek a lakos­ság gondjaival, a község fej­lődésével. Nan csupán az ő hibájuk azonban, hogy a fej­lett nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről aránylag kevés szó esik a faluban. A legutóbb megtartott népfront-elnökségi ülésen, amikor téli program­jukról, terveikről volt szó, fő­ként a községfejlesztés iránt nyilvánult meg nagy érdeklő­dés. Igaz, terveznek egy nagy­szabású falugyűlést, s vállal­ták az országgyűlési képvise­lői beszámolóra való szerve­zési előkészületeket — ez azon­ban még kevés. Különösen ha arra gondolunk, hogy egy 60 tagú szövetkezet mű­ködik a községben, amely hibái ellenére is ért el szép, szóra érdemes eredménye­ket. E szövetkezet — de még en­nél jobban működő tsz — eredményeinek ismertetése, mérlegelése sem szerepel a népfront programjában, Pedig — ha másról nem is beszélünk — csupán a tsz idei baromfi­tenyésztés! eredményeiről — már ebből is sokat tanulhat­nának az egyéniek, s az ered­mények ismerete nagyban hozzájárulna a nagyüzemi' gaz­dálkodás fölényének elismeré­séhez, Tévedés volna azt gondolni, hogy a népfront-bizottságok csak akkor töltik be teljes mértékben hivatásukat, ha agi­tátorokat adnak a szövetkezeti gondolat népszerűsítéséhez. Agitálni, meggyőzni is sokféle­képpen lehet, de mindeneset­re fő kívánalom, hogy az, aki a meggyőzésre vállal­kozik, maga is őszintén higgye és vallja azt, amit mond. Mielőtt tehát népfront-bizott­ságaink tagjai »kifelé« agitál­nának, előbb maguknak kell megismerni a szövetkezetek életét, s meggyőződni a nagy­üzemi gazdálkodás fölényéről. A téli oktatás, s a népfront- estek megszervezése során el­sősorban tehát erre kell nagy figyelmet szentelni, A népfront-bizottságok tag­jai, óppenúgy mint a bizott­ságon kívülálló dolgozó parasz­tok, csak. akkor tudják érté­kelni és érzékelni igazán a nagyüzemi és kisparcellás gaz­dálkodás közötti különbséget, ha legalább annyit iparkod­nak megtanulni, megfigyelni a nagyüzemi gazdaságok életé­ből, mint amennyit saját ki­csiny gazdaságukról tudnak. Ennek felismerésével és váló« rawáltásával válhatnak nép­front-bizottságaink hivatásukat betöltő, az egész társadalom fejlődését aktívan segítő fóru­mokká, Éné a Nagykőrösi utcában korszerűvé átalakított Népművészéit és Háziipari Boltban a csinos Varga Erzsébet eladónő kalo­csai hímzést kínál megvételre. Fő célunk a szőlőművelés gépesítése Beszélgetés az Izsáki Állami Gazdaság igazgatójával Az Izsáki Állami Gazdaság 7061 katasztrális hold területen, nagyszámú kulákbirtokból ala­kult és még ma is mintegy 60, egymástól távoleső parcel­lán gazdálkodik. Területéből 1000 katasztrális hold szőlő, 2500 hold szántó, 250 gyümöl­csös, a többi rét és legelő. Nagy nehézséget okoz a gazda­ságnak az évi bortermés rak­tározása, mert a meglevő 11 bérelt pince rendkívül sok fö lösleges szállítási és természe­tesen egyéb többletköltséget okoz, de gátat szab az áldat­lan állapot a korszerű feldol­gozási eljárások bevezetésének is. Ez évben az Építésügyi Mi­nisztérium patronáló csoport­WWVWVWW^A^WWVWWW’Vs amu A KALOCSAI járási pártbi­zottság =rr o járási tanács, a bank és a pártbizottság képvi­selőiből álló brigádokat küldött ki a termelőszövetkezetekbe. A pártbizottság brigádjai tanul­mányozzák a termelőszövet­kezetek gazdálkodását és javas­latot készítenek a hozamok és a jövedelem növelésére. Javas­lataikat gyűlésen ismertetik és vitatják meg a termelőszövet­kezetek tagjaival. GARÁN, Csátalján és Vas- kúton az elmúlt napokban- nem­zetiségi esteket rendeztek, ame­lyen átlag 2—300 dolgozó vett részt. A nemzetiségi esten Wild Frigyes, a Magyarországi Né­met1 Dolgozók Szövetsége főtit­kára mondott beszédet. A jól si­került gyűléseken jelen voltak és felszólaltak a járási pártbizott­ság képviselői is. jának segítségével megépül a gazdaság korszerű, 10 ezer hektoliter befogadóképességű tároló pincéje. Bállá Antal elvtárstól, az ál­lami gazdaság igazgatójától tudtuk meg a fentieket, aki­vel a napokban beszélgettünk. ^ Mik a terveik a gazdaság korszerűsítésére?, — kérdeztük tőle, — Legfontosabb feladatunk­nak tekintjük a fő üzemágat jelentő szőlőtermelés sok mun­kaerőt igénylő munkafolyama­tainak gépesítését, elsősorban a talajművelésben és a perme­tezésben. 300 hold új gyümölcsöst telepítenek — Gazdaságunk évekkel ez­előtt gyümölcsfával vegyesen telepített szőlőterületeket vett át. A gyümölcsfák az árnyé­kolás káros hasasán kívül aka­dályozzák a szőlő gépi műve­lését is. A gépesítés felé első lépés tehát a szórvány-gyümöl­csösök felszámolása, amit az elkövetkező öt évben kívánunk elvégezni, Természetesen a ki­eső gyümölcsfák pótlására új gyümölcsöst telepítünk, amit öt év alatt mintegy 300 kataszt­rális holdra tervezünk, !—— Igen fontos feladat szőlő- területeink állományóinak pót­lása, ugyanis területünk mint­egy 60 százalékán elöregedett, foghíjas szőlőkkel dolgozunk. A tőkeállomány pótlása 30—40 százalék terméstöbbletet hoz­na. Ezt a feladatot 28 holdnyi szőlőoltvány-iskolánkból old­juk meg. Ez évben 100 hold homokbuckás terület rendezését végeztük el. A talajt elegyen­gettük és zöldtrágyázás után a jövó évben betelepítjük. Ez évi termésünk 32 aiázsa szőlő volt holdanként, mert a kora őszi fagyok jelentős ter­méscsökkenést okoztak, A szü­ret előtti becslés 38—40 mázsa termésátlagot Ígért, Legfontosabb feladatunknak az exportképes szőlő és gyü­mölcs termesztését tartjuk. Hogy e téren sem maradtunk el a követelményektől, 71 va­gon szőlő és mintegy 60 vagon téli alma exportunk bizonyítja. Európa csaknem minden or­szágába szállítottunk gyümöl­csöt. 22 mássás kukoricatermés a homokon TÜNTETÉS PÁRIZSBAN A párizsi gáz- és elektromosam gvk dolgozói hatalmas tüntetésen követelték bérük emelését. után várhatunk. Rendkívül fon­tos állatállományunk növelése a szervestrágya-ellátás szem­pontjából. Szőlőinkhez ma még több ezer vagon trágyát kell vásárolnunk, Külön meg ' kell említenem 16 holdnyi spórgatelepünkét, amit a következő évben 50 holdra fejlesztünk, A spárga katasztrális holdanként! jöve­delme három hold szántóföld hozamának felel meg. Ez a növény az izsáki homokot na­gyon kedveli és a kereskede­lem — elsősorban exportra ~— minden mennyiséget átvesz. Hétszeresen teljesítették kongresszusi vállalásukat =—• Milyen eredménnyel zárta a gazdaság az elmúlt évet? — .Múlt évben 5,5 millió fo­rint volt a gazdaság nyeresé­ge, ennek alapján a. dolgozók prémium- és nyereségrészese­désként mintegy másfélmillió forintot kaptak. Ez évben ha­sonló eredményre számítha­tunk. A másfélmilliós kong­resszusi felajánlásunkat ez ideig hárommillió forintra teljesí­tettük. Fizikai dolgozóink havi át­lagkeresete a prémium, nyere­ségrészesedés és egyéb termé­szetbeni juttatások beszámítá­sával 1600—1700 forint. A jó kereset mellett nincs különö­sebb baj a munkafegyelemmel sem. Legnagyobb nehézségeket a lakáshiány okozza. Különö­sen a fiatal dolgozók részére nem tudunk lakást biztosítani. A meglevő lakások igen ala­pos javításra szorulnak. Az el­következő években elsősorban az egyéni lakásépítkezések tá­mogatásával igyekszünk . ezen a helyzeten javítani — han­goztatta Bállá elvtársi Vinczc Oszkár i A fő üzemágon kívül igen jelentős szántóföldi termeléssel is foglalkozunkj A jó talaj- munka, vetőmag és kedvező időjárás nyomán gabonatermé­sünk messze meghaladja a legjobb egyéni gazdák átlagát. Kukoricából például 22 mázsa átlagtermést takarítottunk be, ami az izsáki homokon igen jónak mondható. Rétjeink és legelőink kihasz­nálására 3000 juhot és 500 szarvasmarhát tartunk; Az ál­lattenyésztés mindössze pár éves gazdaságunkban. tehát rőutatós eredményeket csak ez-

Next

/
Thumbnails
Contents