Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

2. oldal

1959. november 3, hedd

Befejezte tanácskozását a megyei pártértekezlet

(Folytatás az 1. oldalról) valamint az életszínvonal emelkedése kedvező feltételeket teremtett az egészségügyi munka számára is. A megyei kórháznak nyújtott állami támogatás a korábbi 11 millió forintról most 20 millióra emelkedett.

A továbbiakban a Központi Bizottság irányelveiből adódó feladatokkal foglalkozott. Az irányelvekből kitűnik — mondotta —, hogy a nagy fejlődés ellenére még Igen sok tennivalónk van a gyógyító munka megjavítása érdekében. Feladataink a következő években a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán még tovább növekednek. Mindez nem csekély erőfeszítést igényel az egészségügy dolgozóitól. Elmondotta, hogy az ötéves terv során a kórházi ágyak számát mintegy 16—17 százalékkal szeretnénk szaporítani a megyében, ami 350—400 ágy beállítását jelenti. Ennek megvalósításához az anyagi feltételek megvannak.

Felhívta a figyelmet azokra a tartalékokra is, amelyeknek kihasználása sokat segíthet kórházi ágy-gondjaink megoldásában és a zsúfoltság megszüntetésében. Megemlítette, hogy a kórházi ágyaink egy részét olyan betegek foglalják el, akik betegségüknél fogva nincsenek ráutalva a kórházi kezelésre. A szociális otthonok és megfelelő betegotthonok befogadóképességének növelésével legalább 300 kórházi ágyat lehetne felszabadítani megyénkben. Egy betegotthon i ágy fenntartása évente átlagban 70—80 ezer forintba kerül, míg egy kórházi ágy 200 ezer forintba. A szociális otthonok befogadó- képességének növelésével mintegy 36 millió forint megtakarítást érhetnénk el évente.

Befejezésül az orvosok társadalmi helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy az orvosok szakmai munkájuk jó ellátásával hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. A körükben végzett politikai munkával pedig a társadalmi életbe is jelentősen be lehet őket kapcsolni mondotta Strasszer elvtára.

Aladzsity Péter, a garai Vörös Csillag Tsz párttitkára:

A nemzetiségiek teljes egyenjogúságot élveznek

Először termelőszövetkezetük megerősödéséről számolt be az értekezlet részvevőinek. Elmondotta, hogy nagy gondot fordítanak a növénytermelésre és a jószágállomány fejlesztésére. A termelőszövetkezet már most megkötötte a szerződést az aprómagvak termelésére és a Jövő évben átadásra kerülő hízottsertések leszállítására:

Befejezésül szólt a nemzetiségiek helyzetéről. Utalt arra, hogy termelőszövetkezetük vezetőségében, valamint a helyi és járási tanácsban megfelelő számban vannak képviselve a nemzetiségiek. Beszámolt arról is, hogy a délszlávok gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak az iskolákban. Nálunk nem okoz gondot a magasabb iskolát végzett délszláv anyanyelvű dolgozók elhelyezkedése. A délszláv anyanyelvű lakosok képzettségüknek megfelelő szakmában vagy

értelmiségi munkakörben találnak munkát.

Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára:

Az ifjúság szocialista nevelést az egész társadalom ügye

Egyöntetűen megállapíthatjuk — mondotta —, hogy megyénk ifjúságának gondolkodásában a párt következetes politikája, a marxizmus—leninizmus tisztaságáért vívott küzdelem, a politikai, gazdasági és kulturális életben elért eredmények jó hatást váltottak ki. Nagymértékben elősegítették ifjúságunk eszmei fejlődését a szocializmus javára megváltozott nemzetközi erőviszonyok, s a Szovjetunió Világraszóló gazdasági, tudományos, technikai eredményei és • hétéves terv ragyogó távlatai.

Nagy hatást gyakorol a fiatalokra a párt és az állami veaetést jellemző emberi köaelség, a szavak és a tettek egysége, a nyíltság, az őszinteség, a gondos tőrödé« a tömegek véleményével.

Ha átmenetileg sikerült is az ellenforradalomnak, a revizionista árulóknak a fiatalok egy részét megtéveszteni, az elmúlt három év újra bebizonyította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek termékeny talaja van a fiatalság körében.

Kétségtelen, hogy a jelentős fejlődés , ellenére még ma is vannak fiatalok, akik ellenséges politikai nézetek hatása alatt állnak. Még nagyobb azoknak a száma, akiknek gondolkodása nem tisztult meg a nacionalizmustól és nem szabadultak meg a vallásos ideológia korlátáitól. Vannak olyan fiatalok is, akik munkájukat, tanulásukat elhanyagolják és tiszteletlenek szüleikkel és az idősebbekkel szemben.

Ennek ellenére helytelen lenne a fiatalok magatartását a tévúton járók, az elmaradottak

viselkedése alapján megítélni.

Ifjúságunk többségét nem a hibás jellemzik.

A fiatalság nagy többsége, ma műveltebb, képzettebb és politikai öntudatban, társadalmi cselekvő készségben fejlettebb, mint a felszabadulás előtti ifjúság volt.

Az ellenforradalom okozta törésből kilábalva, megyénk ifjúságának mind nagyobb része végez lelkes, áldozatkész munkát új társadalmunk építésében. Ha csak a pártkongresszus tiszteletére indított munkamozgalmak eredményeit vizsgáljuk, akkor is szembetűnő az ipari és mezőgazdasági üzemek fiataljainak lelkesedése.

Üzemeinkben több mint

100 ifjúsági brigád küzd

a tervek túlteljesítéséért.

A szocialista ifjúsági brigád cím elnyeréséért pedig 19 ifjúsági brigád versenyez. Valamennyien büszkék vagyunk a Kecskeméti Zománcipari Művek, a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Bajai Gyapjúszövetgyár, a Bajai Villamosipari Gyár és más üzemek versenyző fiataljaira.

A mezőgazdaságban több mint 100 ifjúsági brigád és munkacsapat versenyez a magasabb terméseredmények eléréséért. Figyelemre méltód Garai Állami Gazdaság fiataljainak 445 ezer, a Bácsalmási Állami Gazdaság fiataljainak pedig 453 000 forintos megtakarítása.

Ifjúsági Szövetségünk legfőbb feladatának tekinti, hogy elősegítse a párt célkitűzéseinek megvalósítását, segítse a pártot az egész magyar ifjúság nevelésében. Nevelőmunkánkban két célt tűztünk magunk elé. Az egyik a magyar ifjúság nagy tömegeinek, a Magyar Népköz- társaság hű állampolgáraivá való nevelése, a másik a KISZ tagjainak ifjú kommunistákká való formálása. E két célkitűzés között nincs semmiféle elvi különbség. Mind a két esetben kommunista nevelésről, tudatos marxista—leninista ráhatásról van szó. Elősegítjük az ifjúság műveltségének gyarapodását, (a világ, a természet és a társadalom fejlődésének megismerését. Ifjúságunkat a haladás ügyének szolgálatára, a szocializmus és a kommunizmus építésében való részvételre neveljÜK. Ennek a feladatnak a megoldása nem csupán a KISZ-re vár, hanem az egész felnőtt társadalomra is.

Karpov Ferenc, a bácsalmási járási pártbizottság első titkára: Megszilárdultak a járás termelőszövetkezetei

Jónak és célravezetőnek tartom a megyei pártbizottság beszámolóját — mondotta —, amely konkrétan, a Központi Bizottság tézisei alapján szabta meg a megye gazdasági és politikai feladatait. Csak helyeselni lehet, hogy a beszámoló összehasonlítást tett az országos mezőgazdasági eredményekkel, hiszen így világosabb képet adott a megye és a járások tennivalóiról. Helyesnek tartom

a megyei pártbizottság munkáját, mert rendszeres segítséget nyújtott a járási bizottságunknak, ugyanakkor biztosította önállóságunkat, kezdeményező készségünk kifejlesztését.

Az utóbbi időben sokat fejlődött járási bizottságunk és a járásbán működő pártszervezetek munkája is. Járási bizottságunk nagy gondot fordított és fordít az alapszervezetek segítésére, ellenőrzésére. Ennek

eredménye, hogy sikeresen oldják meg feladataikat. A párt- szervezetek jó munkája eredményeként az elmúlt két év során a tsz-ek gazdaságilag megerősödtek és ezzel jó alapot nyújtanak a további számszerű fejlesztéshez. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy a pártszervezeteik köziül elsősorban a termelőszövetkezeti alapszervezetek fejlődtek jobban. A vezetőségválasztó taggyűlések is azt igazolták, hogy itt, ezekben az alapszervezetekben magasabbra emelkedett a kommunisták felelősségérzete, öntevékenysége és kezdeményező képessége.

Karpov elvtárs a továbbiakban a márciusi párthatározat végrehajtásának tapasztalatait taglalta. Elmondotta, hogy a tsz-ek ebben az esztendőben 2— 3 mázsával magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéniek és rendszeresen osztanak pénzbeni munkaegységelőleget. Ebben az évben 10 ezerrel több baromfit neveltek fel mint az elmúlt évben. 1960- ban el akarjuk érni, hogy 64 ezer darabra emelkedjék a termelőszövetkezetek baromfiállománya.

Befejezésül kijelentette, hogy a bácsalmási járási -pártbizottság nevében elfogadja a bajai járási pártbizottság versenykihívását, a mezőgazdasági termelés átlagainak növelése céljából.

Révész Géza, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter:

Erősítsük a nép és hadserege kapcsolatát

Tisztelt Elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Országosan és így Bács megyében is nagyon fontos, hogy az egész dolgozó népnek, a lakosságnak jó kapcsolata legyen a néphadsereggel. Önök jól tudják, hogy a magyar néphadseregbe tíz és tízezer fiatal vonul be évenként katonai kiképzésre. A hadseregben dolgozó kommunistáknak, politikai vezetőknek ezeket a fiatalokat meg kell tanítani nemcsak arra, hogy kiválóan tudják kezelni a rájuk bízott technikát és harci fegyverzetet, hanem ana is, hogy tudják, mit kell megvédeni és ki ellen kell megvédeni, hogy ne csak kiváló katonák legyenek, hanem szocialista öntudattal rendelkező dolgozói népi hatalmunknak.

Révész elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a párt Központi Bizottsága is méltányolja azt, hogy a magyar néphadsereg tisztikara és annak minden vezető beosztású tagja felelősséggel és odaadással foglalkozik az iparból, a mezőgazdaságból és az élet más területeiről katonának hevonult fiatal dolgozók szocialista öntudatának formálásával. Szólt a honvédség alakulatai és a helyi társadalmi élet vezető testületéi közötti politikai kapcsolatokról.

A beszámoló foglalkozott a nők jogaival, egyenjogúságával és feladataival. Mi ezeket a feladatokat vállaltuk és vállaljuk — mondotta. — Mindenüt ott vagyunk, ahol segíteni kell. Ott

alakulásának számos fontos eseményét említette meg, majd pedig így folytatta:

Az 1956-os ellenforradalom tanulságaiból levontuk a szükséges következtetéseket. Egyértelműen és világosan kijelentettük, hogy ilyen korszak soha nem következhet be mégegy- szer. Katonáinkat arra tanítjuk, hogy ha még egyszer valaki kezet emel a néphatalomra, tudják, hogy hová, miért és hogyan kell csapást mérni ellenségeinkre.

Révész elvtárs felszólalásának befejezéseként a fiatalság honvédelmi ' nevelésének kérdéseivel foglalkozott. Felhívta a pártértekezlet részvevőinek figyelmét arra, hogy nagy gondot fordítsanak a Magyar Honvédelmi Sportszövetség helyi szervezeteinek támogatására, hiszen ez a szervezet — ha jól vezetik — alkalmas arra, hogy megfelelő honvédelmi képzésben részesítse a fiatalságot, ,

voltunk a termelőszövetkezetek fejlesztésénél és miután községünk tsz-község lett, most a közös gazdaság megerősítésén munkálkodunk.

<Folytatás a 3. oldalon)

Lengyel Béláné, a tataházi nőtanács tagja:

Sok múlik az asszonyokon

i