Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
1559. november 5, IteM s. ma (Folytatás a 2. oldalról) Az asszonyok nagymértékben elősegíthetik a szocializmus építését, de gátlói is lehetnek fejlődésünknek, ha kellően nem foglalkozunk velük — folytatta. Faluhelyen sokan azt állítják, hogy a férfi a család feje és az asszonynak kevés beleszólása van a dolgokba. Nekem az a tapasztalatom, hogy ez nem így van. Az asszonyok ugyanis mindenbe beleszólnak, és ha jól megfigyeljük, akkor kiderül, hogy a legtöbb esetben az asszonyok akarata érvényesül. A tataházi nőtanács munkájáról. elmondotta, hogy ezekben a hónapokban különösen nagy gondot fordítanak az asszonyok továbbképzésére és nevelésére. A nőtanács programot állított össze a téli rendezvényekre, s megrendezik a gazdasszony- körök. összejöveteleit. A nőtanácsnak szüksége van a helyi pártszervezetek segítségére és a kommunista asszonyok közreműködésére. Némedi Sándor, az Építőipari Szakszervezet megyei elnöke: Nagyobb figyelmet kell fordítani az üzemi tanácsok munkájára Némedi elvtárs felszólalásában rámutatott arra, hogy az ellenforradalom idején nehéz helyzetbe kerültek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták. A párt helyes politikája, a ' politikai, gazdasági konszolidáció eredményeként azonban a megye dolgozóinak szervezettsége, amely az ellenforradalom előtt 67 százalékos volt, ma már megközelíti a 90 százalékot. Némedi elvtárs a továbbiakban a nyár folyamán lezajlott szakszervezeti választások tapasztalatait és eredményeit taglalta. Rámutatott azokra a nehézségekre is, amelyek akadályozzák a szakszervezeti munka kibontakozását. Hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmároknak és a revizionistáknak nem sikerült lejáratni a szocialista munkaverseny mozgalmat a dolgozók körében. Felszólalásának második részében részletesen felsorolta azokat a tennivalókat, amelyek a szakszervezetekre hárulnak. Rámutatott arra, hogy meg kell javítani az üzemi tanácsok munkáját. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a mezőgazdasági üzemek .fejlődésével egyre nagyobb erőfeszítést igényel a mezőgazda- sági biztosítottakkal való foglalkozás. Végezetül a szakszervezetekben dolgozó kommunisták legközelebbi feladataival foglalkozott. Gombos Aladár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára: Az üzemek dolgozói felajánlásuk nagy részét teljesítették A megyei pártbizottság beszámolója nagyon alaposan elemezte az elmúlt három év munkáját és a határozati javaslatok helyesen jelölik meg az előttünk álló feladatokat — mondotta. — A város kommunistái jelentősen hozzájárultak az elmúlt évek eredményeinek kivívásához. Munkájuknak nagy szerepe volt abban, hogy sikerült megismertetni a város dolgozóival a Központi Bizottság márciusi határozatát, az üzemekben pedig a munkásosztályra vonatkozó párthatározatot. A kongresszusi versenyben üzemeink dolgozói 14 millió forintos felajánlást tettek — folytatta —, s ezek nagyobb részét időarányosan már teljesítették, sőt több üzemben túl is teljesítették. A mezőgazdaságban alapvető kérdésnek tekintette a városi pártbizottság a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Most, az év végén már lemérhető, hogy erőfeszítéseink nyomán a mezőgazdaságban is jelentős eredmények születtek. A legnagyobb termelőszövetkezetekben sikerült a szakvezetést megjavítani és a pártszervezetek munkáját fellendíteni. Gombos elvtárs a továbbiakban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tennivalóival, majd pedig a pártélet kérdéseivel foglalkozott. Szólt' az elbizakodottság veszélyének jelentkezéséről és részletesen taglalta a párt és a tömegek kapat a megyei pártértekezlet csolata további erősítésének a tennivalóit. Befejezésül a párthatározatok végrehajtásának fontosságára hívta fel a figyelmet — Ahhoz, hogy a megyei pártértekezlet határozatait, valamint Felszólalásában foglalkozott a járási pártbizottság és a párt- alapszervezetek tevékenységével. Elmondotta, hogy a járási pártértekezlet nagy gondot fordított a mezőgazdaságii termelés színvonalának növelésére, és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítására. Rámutatott arra, hogy a dunavecsei járásban is, éppúgy mint a többi járásokban, 1959- ben a termelőszövetkezetek gazdaságilag és politikailag megerősödtek, megszilárdultak és példájuk vonzó az egyénileg dolgozó parasztok számára. A járás termelőszövetkezetei 1959-ben 156 kilogramm búzával termeltek többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nemcsak a gabonatermelésben, hanem a növénytermelés más ágaiban is, és az állattenyésztésben is jelentős eredmények születtek. Hangsúlyozta, hogy a járási pártértekezlet feltárta azokat a nehézségeket is, melyek ma még akadályozzák a termésátlagok növelését és az állattenyésztés fejlesztését. Tesch elvtárs a továbbiakban a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolatainak kérdéseivel foglalkozott. EmiiHozzászólásában elmondotta, hogy a járás kommunistái és fiatal dolgozói nagy lelkesedéssel fogtak hozzá az 1959. március 6-i határozat célkitűzéseia pártkongresszus irányelveit valóra váltsuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy emeljük a párttagság politikai és szakmai színvonalát és tovább szilárdítsuk a párt cselekvési egységét — mondotta végezetül. test tett arról, hogy a Szabad- szálláson meginduló traktorosiskola milyen hatalmas erőforrást jelent a mezőgazdasági termelés növelésében. Befejezésül kijelentette: elfogadja a bajai járási pántérte- kezlet küldötteinek versenykihívását a mezőgazdasági termésátlagok növelése céljából. nek végrehajtásához. Ä járás lakosságának lelkes munkája következtében kiváló eredmények születtek; A kiskunfélegyházi járás községfejlesztési terve 1959-ben több mint 9 millió forint. Ebből eddig nyolc és félmillió forintot teljesítettünk. Ezzel az eredményünkkel a kongresszusi versenyben járásunk megyei szinten az első helyen áll. Községeink közül különösen kiemelkedő sikert ért el Gátér, ahol a 243 900 forintos községfej lesztési tervet eddig 324 800 forintra teljesítették. Járásunk területén ebben az évben két község: Kömpöc és Kunszállás lett villamosítva. Ma már csak egy községünk van olyan, ahová nincs bevezetve a villany. Horváth elvtárs rámutatott arra, hogy a járás; KlSZ-szer- vezetei a párt márciusi határozatára válaszként 150 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak és ebből a mai napig 110 ezer forint értékű munkát teljesítettek. A KISZ- szervezetek ebben, az évben 50 ezer darab facsemetét és suhángot ültettek dj Horváth elvtárs befejezésül a parasztfiatalság szocialista nevelésének kérdéseivel foglal» kozott. Molnár Frigyes összefoglalója Tesch Rezső, a dunavecsei járási pártbizottság első titkára: Terveink reálisak Horváth Antal, a kiskunfélegyházi járási KISZ-bizottság titkára: A járás dolgozói saját ügyüknek tekintik a községfejlesztést Orbán László elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a küldöttekkel beszélget. == Ä megyei pártértekezlet betöltötte a feladatát — mondotta Molnár elvtárs. —> A küldött elvtársak bátran fejtették ki véleményüket az elhangzott referátumról, a határozati javaslatról és a revíziós bizottság jelentéséről. A hozzászólók igen sok hasznos javaslatot tettek, melyeket az új megyei pártvezetőség minden bizonnyal jpl tud majd hasznosítani. ' Igen örvendetes, hogy a felszólalók sokoldalúan foglalkoztak területük politikai és gazdasági tennivalóival, Helyesnek tartjuk, hogy a felszólalók nem általánosságban beszéltek, hanem hangjukból kácsendült területük alapos ismerete. Fontos tanulság valameny- nyiünk számára, hogy a választott vezetőtestület nagy erő, megóv bennünket attól, hogy nagyobb hibákat kövessünk el és elősegíti, hogy helyesen jelöljük ki tennivalóinkat. Ezt igazolja az is, hogy a küldöttek a fő kérdésekben egyetértették a beszámolóval, a határozati javaslattal és a revíziós bizottság jelentésével; Molnár elvtárs ezután a felszólalásokban elhangzott ja* vasiatokat összegezte. Helyesnek tartotta a bajai járás kéz-; i deményezését a szocialistái ; munkaverseny további szélesítésére a mezőgazdaságban; Aa ilyen kezdeményezések ténylegesen előreviszik ügyünket —« mondotta; — Hasonló kezdeményezéseikért példaként említette a kalocsai paprikaüzemet, ahol a palántázás gépesítését oldották meg, a Bányászati Berendezések Gyárát» amely soron kívül legyártotta a palántázó gépeiket, a Helvéciái Állami Gazdaságot a szőlőmunkák gépesítéséért, a Csengődi Állami Gazdaságot a csőkutas öntözésért, a Hosszú- hegyi Állami Gazdaságot a gyümölcstermelés szép sikereiért. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari üzemekben igen fontos a szocialista brigád címert küzdő mozgalom felkarolása. Ez a mozgalom a szocialista ember nevelésének is nagyon (Folytatás a 4. oldalon) i
