Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

1939. november 11, szerda 3. oldal 1? bnturnt (•(/etfibr.inonrr. rpiiJf — 500 eret etiöote/d/gű tégla hnuttnin. Sikerrel járt a válaszfaltéglák próbagyárfása ÓKA. A. TÉüLAlil'ÁKBAJÍ átlagban 500 ezer tégla égeté­sére elegendő. * Ez a szám azonban nem egé­szen pontos. A vállalat hajósi 1 \ Llmrnx^ ** .itt t Ilii Már üzemel a hajósi II-s telepen az újjáépített 12 kamrás téglaégető. séges és nehéz fizikai munkát igényel a téglagyárban az agyagbányászat is. A vállalat ezért egy, a lakitelekihez ha­sonló kotróbagger beállításával gépesíti az agyagbányászást. Ennek eredményeként 1960-ban 270 000 forint megtakarítást érnek el Mint írtuk, a Hajóson gyár­tott tégla minősége elismert. A jelenlegi gépsor kiegészítésével (köradagolók, téglavágó auto­maták, teknős agyagkeverők) azonban tovább növelik az el- sőosztályú téglák arányát, s jelentősen, fokozzák a nyers- téglatermelést. Két darab úgy­nevezett huzatventillátor beszer­zésével pedig az idei 500 ezer darabbal szemben jövőre havi 700 ezer téglát hordanak majd ki a kemencékből. Sándor G. , szélen szorgos kezek munkája húz falakat megannyi épülő családi otthonnak. Ez jellemző Hajós községre és környékére is. Mivel ez a hely távol esik a vasúti forgalomtól, az itteni építkezések anyagát, mondhat­nánk, teljes egészében a Hajósi Téglagyár biztosítja. A Dél-Bács megyei Tégla­gyár Vállalat hajósi üzeme az idén nagyot lépett előre, s ez a változás megérdemli, hogy bővebben írjunk róla. Tavasz- szal még csalt egy kémény füstölt, ma viszont, ahogy a hajósiak mondják, már kettő pipál. Az új telep szomszédságában, az országút másik oldalán házi kezelésben egy 12 kamrás ke­mencét építettek, az I-es tele­pen levő téglaégetőt pedig 4 kamrával bővítették; A ke­mencék kapacitása ezzel havi üzeme ugyanis a téglaégetés mellett elkezdte a 6 és 10 cen­timéter vastagságú válaszfaltég­lák gyártását is. Nyáron indul­tak meg a kísérletek, s eddig 25 ezer darabot hordtak ki a kemencéből. Az eddig végzett munka tulajdonképpen csak próbagyártásnak számít, de jö­vőre — már mint értesültünk — sorozatban készül Hajóson ez a keresett építőanyag. Ad­dig azonban sok mindent meg kell oldani, hogy a gyártás mű­szaki feltételeit biztosíthassák. A folyamatos és gazdaságos termelést ma főként a szárító­színek hiánya akadályozza. A nyári hónapok kedvezőtlen időjárása következtében több mint'200 ezer nyerstégla ment tönkre a telepen. Jövőre ezért tervbe vették, hogy új szárító-, színeket létesítenek. Igen kült­Petrecz Józseíné, Simon Mar­git és Sajbl Istvánná 18—20 ezer nyerstéglát rak le naponta. Nemcsak egyéni — társadalmi érdek »A jó pap is holtig tanul« — tartja a magyar közmon­dás. Én ezt úgy módosítanám: a jó szakmunkásnak holtáig kell tanulnia, legyen az laka­tos, esztergályos vagy villany­szerelő. A szocializmus építése ugyanis megköveteli minden egyes szakmunkástól, hogy a tudása legjavát nyújtsa mun­kájában. A legnagyobb hiba azonban az, hogy sok szakmun­kás így gondolkozik: »itt a szak­munkás bizonyítvány a zsebem­ben és ezzel minden el van in­tézve.« V/eleményem szerint na­~ gyot tévednek ezek a munkások, mert iparunk nap nap után fejlődik és egyre in­kább korszerű gépekkel kell a feladatokat megoldani. Ezt pe­dig csak akkor lehet, ha min­den szakmunkás elsajátítja az új és korszerű munkamódsze­reket. Néhány rossz példa kö­zül egyet szeretnék megismer­tetni okulásul azoknak, akik még régimódian gondolkodnak. A Kecskeméti Épületlaka- tosipari Vállalatnál dol­gozom, ahol két hónappal előbb a hat tormás toronydaru mo­tor és a végtelencsiga tengelye eltört. Tekintettel arra, hogy a daru sok ember munkáját helyettesíti, így a vállalat ve­zetősége elrendelte a soronkí- vüli javítást, abban a remény­ben, hogy az elkészül egy-két nap alatt. A remények azonban szertefoszlottak, mert az első tengely a forgórészbe való be­p rés elésnél elgörbült, mert nem volt lehetőség a fagypont alá való lehűtésére. Fehér László és Balogh Lajos laka­tosok új módszert javasoltak, amely szerint a tengelyek le­hűtés nélkül is elkészíthetők. Igein ám, de műszakváltáskor a munkadarab egy másik esz­tergályoshoz került, aki nem mondta, hogy még nincs gya­korlata az ilyen pontos mun­kák elvégzésében és hozzáfo­gott. Természetesen a tengeiy nem sikerült. A daru sorsa vé­gül az lett, hogy más alkatré­szeken kellett módosítani, s ilyen módon az ötödik napon elkészült. Munkadíjként néhány ezer forintot fizetett ki a vál­lalat, nem beszélve arról a ki­esésről, amit a daru hosszú ideig történő javítása okozott; Sajnos, ez a kár két szakmun­kás tudatlanságából eredt, ti’ asonló esetek megismet- **■ lődésének elkerülése vé­gett fontolóra kell venni a szakmai továbbképzés lehetősé­geit, hiszen ez nemcsali a szakmunkások, hanem egész társadalmunk érdeke. Ennea, úgy vélem, különösebb akadá­lyai nincsenek egyedien üzem­ben sem, mert úgy mint ná­lunk, más helyen is varrnak nagy tudású, tapasztalt szak­emberek.' Ezek elméletileg es gyakorlatilag tovább tudnák képezni a jövő szakmunkás- gárdáját, ezzel kiküszöbölve a tudatlanságból okozott kárt. Farkas Imre levelező Szívesen vásárolnak az önkiszolgáló boltban A második önkiszolgáló bolt­ját nyitotta meg az elmúlt na­pokban a Kunszentmiklós és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezete. Zentai Károly igazgatósági el­nök megnyitó szavai után a vásárlók elözönlőitek a boltot. Több vevővel beszélgetve meg­tudtuk, hogy szívesen vásárol­nak önkiszolgáló boltban, mert nem kell várni a kiszolgálásra, és azt az árut veszik meg, ame­lyik a legjobban tetszik nekik. ^Aiohfi szánt iidés dóit A szövetkezet eredményeiben nagy szerepe volt a pártszervezetnek Hepp József, Dobler János és Hepp Antal kemencemunkások hordják a válaszfaltéglát. A törpe meg az angyalkák dunyhája! A nyiladozó gyermeki lélek egyre fogékonyabb lesz a kül­ső világ jelenségei iránt. Meny­nyire fontos hát, hogy a gyer­mek fokozódó érdeklődését a tárgyak, dolgok irányában a a valóságnak megfelelően ki­elégítsük. A mai felnőttek, — ki így, ki úgy — megszenved­ték — vagy szenvedik jelen­leg Is — az akkori idők val­lási eszméinek, elterjedt babo­náknak, misztikus hiedelmek­nek lelket nyömorító, agyat ködösítő hatásait. A világ felett uralkodó »ab­szolút irányító erő« előtti két- rét-gdmyedés, a jelenségek tör­vényeinek nemismerése miatti rettegés a természet erőitől, az emberi akarat végessége kö­vetkeztében önmaga sajnálatos lebecsülése, és száz más, ködös­misztikus, a természettudomá­nyos műveltség hiányából ere­dő bizonytalanság és gáLlás nehezítette az életet. És nehe- *iti-fékézl sok embernél ma is. A legutóbbi beszélgetésünk­kor Beck Béláné megyei szak- lelügyclö elmondotta, hogy gyakori még a »jézussas-an­gyal kás, ördögös« és más tudo­mánytalan, káros feleietadás a gyermekek részére és ez aka­dályozza a gyermek egészséges» szellemi-lelki fejlődését. (Igyf hiába az óvodai nevelők nagy j igyekezete, hogy a világnézeti nevelést már az óvodában meg­kezdjék.) Az egyik anya például gye­reke kérdésére azt válaszolta, azért sárgák ősszel a levelek,j mert »az éjszaka a kis törpe| sárga festékkel vödörből be-' festette őket«. Egy másik gye­reknek azt mondták, »azért esik a hó, mert kiszakadt az angyalkák dunyhája«. Minden szülőnek meg kelle­ne értenie, mennyire árt az ilyen régimódi magyarázatok­kal gyermekének. Éppen ezért olyan nagyon fontos, hogy a ma gyermekeinél már óvodás korban — a gyermek korának megfelelően — az érdeklődés kielégítése — viszonylag — tu­dományos magyarázat alapján történjék. Varga Mihály Az őszi betakarítás és vetés elvégzése után most már a zárszámadás, az idei gazdál­kodás mérlegének elkészítésén, valamint a jövő évi tervek ki­alakításán munkálkodnak a miskei Új Élet Termelőszövet­kezet kommunistái, dolgozói. Terveikről, elképzeléseikről pártszervezetük munkájáról, gazdaságuk helyzetéről Petrecz Károly elvtárs, a termelőszö­vetkezet elnöke tájékoztat. Megjelenése alapján ítélve 30— 35 éves lehet, élénk tekintetű, megfontolt szavú ember. Meg­tudom tőle, hogy es év tavaszán lépett a közösbe. Korábban közigazgatásban dolgozott. A helyi tanács végrehajtó bizott­ságának volt a titkára, két évig pedig elnöke. — Apám tízholdas, jól gaz­dálkodó középparaszt volt — folytatja bemutatkozó szavait kiegészítve. Az ő kis földjén ismerkedtem meg a mezőgaz­dasági termelés és az állatte­nyésztés gyakorlati tennivalói­val. Szép foglalkozás ez — mondja kis szünetet tartva —, mégis más munkát kerestem. Nekünk, fiataloknak az igényét nem elégítette ki a kis par­cella. így . kerültem a tanács­hoz. — Most azonban más a hely­zet — folytatja. — A szövet­kezeti mozgalom kibontakozá­sa új, nagyszerű távlatokat nyitott meg a mezőgazdaság előtt. Ezért otthagytam a köz- igazgatást és visszajöttem gaz­dálkodni, de piost már nem kisüzembe, hanem termelőszö­vetkezetbe. Példámat sokan követték, apám és számos is­merősöm is belépett a szövet­kezetbe. Most ötvennégyen 420 hold földön gazdálkodunk. — Első tennivalóink közé tartozott a pártszervezet létre­hozása — folytatja Petrecz elvtárs —, amelynek most nyolc tagja van. Erőnket azon­ban nem lehet csupán a lót» számmal lemérni. A párttagok­ra a legnehezebb feladatok el­végzésében is mindig nyugod­tan számíthatunk. Soha nem hiányoztak a munkából és példamutatóan dolgoztak. Közbavetőleg megjegyzi, hogy sürgős munkák esetén az el­nöki teendő>k ellátása mellett maga is ott dolgozott a tagok sorában Ferenc Menyhért elv­társsal, a pártszervezet titká­rával együtt. Gazdálkodásuk eredményei­ről pedig így számol be: — Ez az év sok tekintetben kísér­leti időszak volt. A gabona- és a kukoricatermeiésen kívül megpróbálkoztunk nagyüzemi méretekben a keresztezéssel és a baromfitenyésztéssel. Többek között paprikát, dinnyéit és ma­joránnát termeltünk, bár ezek a növények most nem a leg­jobban sikerültek, mégis meg­győződésünk, hogy érdemes ezek termesztéséivel foglalkoz­ni. Várakozáson felül jó eredményeket hozott azonban a baromfitenyésztés. Igaz, kezdetben sokan húzó­doztak ettől, azonban a párt­tagok segítségével sikerült tag­ságunkat megnyerni a baromii- tenyésztés ügyének. Így azután a tavasszal és a nyáron 10 ezer darab csibét és 4 ezer darab kacsát neveltünk fel. — Az egész baromfifarmon hat asszony dolgozott. Lelki- ismeretes munkájuk eredmé­nyeként elhullás alig volt. A baromfiakat most már értéke­sítettük, és azokért több minit 220 ezer forintot kaptunk. Le­számítva a gondozási díjat és a teljes önköltséget, tisztán, 60 ezer forint nyereségünk származott a baromfitenyész­tésből. Év köziben pedig min­den munkaegységre 20 forint előleget tudtunk osztani. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy érdemes baromfitenyész­téssel foglalkozni. Az a ter­vünk, hogy jövőre 30 ezer da­rab csibét és 15 ezer darab pe­csenyekacsát nevelünk fel, Szavaiból kitűnik: bár még nincs itt a zárszámadás ideje, de az évi mérleg és a jövő évi tervek már készülnek, formá­lódnak a tagság gondolkodá­sában. A szakmai és a politikai képzésiről is váltottunk néhány szót Petrecz elvtárssai. A tél folyamán előadásokat rendez­nek és nagy gondot fordítanak a párttagok, valamint a szö­vetkezet tagjainak politikai képzésére. Megszervezték a pártoktatást és annak előadása iránt Igen nagy az érdeklődés. Sokoldalú, eredményes tevé­kenység fémjelzi tehát a mískei Üj Élet Termelőszövetkezet kommunistáinak pártszerveze­tük megalakulása óta folyta­tott munkáját. Nehéz, sokszor küzdelmes, de szüntelenül fel­felé ívelő volt ez az év a szö­vetkezet életében, melynek eredményeire, tapasztalataira alapozva még nagyobb lépést tehetnek előre. Nagy József **zerte a megyében, amerre csak .far az ember, mindenütt tanyája lehet az építeni aka­rásnak. Falvakban és város-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents