Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
IDŐD. november 10, kedd 3. oldat Ma{diiem három és fél millió Ft forgalom egy negyedév alatt Piaci napon toppanunk be Izsákon a földművesszövetkezet áruházába. Az üzlethelyiség vevővel, a pultok, polcok áruval vannak tele, az eladók nem panaszkodhatnak, hogy tétlenül kell ácsorog- niok. Kovács Gyulának, az áruház vezetőjének is hol ennél, hol annál a részlegnél kell segítenie, oly nagy a forgalom. De mint mondják, más napokon sem sokkal kisebb. Különösen ebben az időszakban, a harmadik negyedév végén, s a negyedik elején cserél nagymértékben gazdát az áru a pénztárcák tartalmáért, minek előtte elindult piaci útjára az izsáki szőlő és egyéb gyümölcs. Itt, a »gyökerénél« próbáljuk magyarázatát lelni az elénk vásárlásnak. Ezen az őszön a íöldművesszövetkezet 33 lül mázsa szőlőt vásárolt meg, s 432 vasúti vagonban indította el a fogyasztóknak az izsáki termelőktől, akik összesen 10 és félmillió forintot kaptak érte. (S almából, mézből még jelentős bevételre tesznek szert.) I an tehát pénz Izsákon, s van mit vásárolni is az áruházban. Átlag három és félmillió forint értékű a raktár- készlet, amely negyedévenként cserélődik ki teljesen, kereskedelmi nyelven: kilencvennapos a forgási sebessége. Készlet és vasárlóképesség azonban csak a lehetősége az áruforgalomnak, a kereslet, a vásárlókészség oka az igények megnövekedése. Legtöbbet a ruházati cikkekre költenek az izsakiak. (Büszkélkednek is vele, hogy vasárnaponként nem lehet különbséget tenni községük, s az eleganciájáról híres budapesti Váci utca között.) A negyedévenként mintegy másfél millió forint értékben megvásárolt textíliák után a vasáruk (edények stb.), a cipők, a konfekció termékei és a íüszeríéle- ségek következnek. Az idei harmadik negyedévben 3 millió 488 ezer forintot forgalmazott az áruház, 622 ezerrel többet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. (Tekintve, hogy a község lakói másutt, főként Kecskeméten is vásárolnak, a háztartásokban, a személyi szükséglet kielégítésére felhasznált árucikkek értéke jóval nagyobb.) Ebben as évben eo mosógépet, júniustól szeptemberig 40 hordozható, s 12 ugyanhyen, de sütővel ellátott cserépkályhát is eladott az áruház. Nagy kelendőségnek örvend a motorkerékpár is. A K—55-ösnek amikor 12 600-ról 7500-ra csökkentették az árát, azonnal hárman is jelentkeztek a meglevő egy darabra; Danuviát hetenként átlag egyet vásárolnak, a 250 köbcentis Pannónia, ahogy megérkezik, máris akad vevője. Rádiót száz darabot vásároltak ebben az évben a földművesszövetkezeti üzletben, ■ r s mindez a kulturáltabb életforma megteremtésének a szándékát bizonyítja Izsákon. T. I. szememiEbex MÉSZÖLY GYULA, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója: Kutatómunkánkkal elősegítjük a termésátlagok növelését Az MSZMP mezőgazdaságra vonatkozó irányelvei nagy feladatot rónak ránk is. Intézetünknek, mint tájintézetnak, egyik legfontosabb célkitűzése a Duna—Tisza közi gyenge minőségű, meszes, futóhomok-talajokon a termésátlagok növelésének lehetőségét felkutatná és a gyakorlat számára átadni. Ennek érdekében végzünk homoki vetésforgó, talajerőgazdálkodási, trágyázás!, talajművelési kísérleteket, állítunk elő a homokon is bővebben, biztosabban termő növényfajtákat. Vetésforgó-kísérleteink eddigi eredményei alapján kidolgoztunk egy úgynevezett kecskeméti módszert a zöldtrágyázásnál. Eszerint a szöszösbük- könynél és somkórónál — olyan talajon, ahol a homokréteg 1— 2 méternél nem vastagabb — a föld feletti zöldtömeg takarmányként értékesíthető, anélkül, hogy a zöldtrágya-hatás csökkenne. Még abban az évben másodnövényt is sikerrel termeszthetünk. A módszert az állami gazdaságok már üzemi IVW^^WVWWWVWWVWWVW^ Több mint 200 ezer forintos tervlúlteljesítés A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat eddig 125 százalékra teljesítették. Terven , felül elkészítettek egy darab meggyszártépő gépet, amelyet az. Országos Mezőgazdasági Kiállításon be is mutattak. Megszervezték a' motorkerékpár-szerviz szolgálatot Kecskeméten, és a kongresszus tiszteletére vállalt egy darab 16- vontatású porozógép-mintadarab helyett két darabot készítettek. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a mintadarabok alapján jövőre megkezdi a lóvontatású porozógépek sorozat- gyártását, méretű kísérleteikben vizsgálják. Bevezetésével a zöldtrágyázás és a takarmányozás nagyarányú fellendülése várható, , •. , Meszes homoki vetésforgó- kísérletünkben 21 vetésforgó szerepel. A következő esztendőtől kezdve rendszeres homoki vetésforgóbemutatókat szervezünk a megyei szakemberek részére. Ezúton sok érdekes, a gyakorlatban hasznosítható tapasztalat széleskörű elterjesztésére nyílik majd mód. A talajerő-utánpótlás egyik legnehezebb probléma a Duna —Tisza közén. Kísérleteket végzünk a szervestrágyák leggazdaságosabb felhasználásara, a zöldtrágyázás hatásosabb és gazdaságosabb megoldására. Megkezdtük a homoki talaj- művelési kísérleteinket, továbbá a legmegfelelőbb műtrágya- adagok és arányok kikísérletezését, különös tekintettel a nagyadagú műtrágyázásra, Kísérleteinket csak egy-két éve kezdtük, de a részeredmények rövidesen már felhasználhatók lesznek a termésátlagok növelése érdekében. A szántóföldi növények közül i a rozs, burgonya, sonikóró es cirokfélék nemesítésével foglalkozunk. Eddigi munkánk során előállítottul: a Kecskemét: H-rozsot, amit megyénkben önkéntes vetömagcserék útján már 15 ezer kalasztiális holdon termelnek. Különösen a homoktalajokon vált be jól. Itt egy-két mázsával több szemet terem 10 mázsa töltelékáru és 30 mázsa zsír naaonta cArdrágíláiök kánikulában ti aáiát ideién Uz Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról Az Állami Kereskedelmi Fel- ügyeloseg dolgozol munkájuk során sokszor találkoznak olyan kereskedőkkel, akik körmönfont módon csapják be vevőiket. A kereskedelmi felügyelőség „praxisából” példaképpen par esetet mondott el lapunk számára a felügyeiöség vezetője. Elbeszéléséhez hozza nem adunk és cl nem veszünk semmit. A kalocsai őszi vásáron Vever- ka István, a helybeli vendéglátóipari vállalat dolgozója vevőinek feldeci kommersz rum helyett csak 3 centilitert mért ki, 1 forint öl) fillérrel károsítva meg azokat A felügyelőség ellenőrei észrevették a szűk mérést és azonnal intézkedtek Ve- verka eltávolításáról. Nemcsak a szeszes, hanem a hűsítő italok eladásával is sok visszaélés szokott történni, amikor a nyári melegben a kútvíz- ből készült hűsítő italokért a szikvízből készült ital árát fizettetik meg. Lévai Gyula kecskeméti kiskereskedő is többször • álasztotta a haszonszerzés ilyen formáját és ezért intézkedett ügyében az ÁKF. Nemcsak a magánkereskedelemben fordulnak elő árdrágító cselekmények. Néhány esetben az állami kiskereskedelem alkalmazottai is visszaélnek az adódó lehetőségekkel. Többször forduit elő, hogy kiskereskedelmi boltjaink a nagyobb forgalom lebonyolítására hivatkozva sajat csomagolású árukat hoznak forgalomba, olykor kevesebbet mérve az előre csomagolt áruból. A konfekció iparban leggyakoribb az „osztályos áruk” első- osztályú áron való értékesítése. Elég gyakoriak ezek a kisebb szabálysértések. Ügy gondoljuk, olvasóink is gyakran találkoznak ilyen esetekkel, hiszen ezernyi változatuk lehetséges az indokolatlanul vastag csomagolópapíroktól kezdve egészen az elkapkodott, gyors mérésig. A kereskedelmi felügyelőség ellenőrei minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy minél kevesebb ilyen eset forduljon elő. • (ü. Forkasj :.vv;>\'>xöv.y^5Ä^ 80—25 marha és 80—100 darab «értés húsát vizsgálja meg naponta dr. Kurtzer Rezsőné, a vágóhíd állatorvosa. üzleteibe és a földműn ssszöveU kezetek húsboltjaiba. A fogyasztók igényeinek kielégítése végett naponta 20—25 marhát, vala-< mint 80—100 darab sertést dolgoznak fel n. ,,nagyüzemi Henteslegények”. A levágásra kerülő állatok húsát csak részben vásárolják fel a háziasszonyok, a többit hütőházban tárolják, a zsiradékot pedig az üzemben dolgozzák fel. A sertések szalonnája és haja előbb az olvasztóba, később pedig a zsír-egalizáló gépekbe kerül. Ezek a gépek látszatra A levágott állatok búsának és szalonnájának egy részéből tíz mázsa készárut gyártanál: műszakonként a vállalat töltőüzemében. Képünkön egy kocsj felvágott a raktáradéban. holdanként mint más fajták, és a szalmája is szilárdabb. ’ A továbbiakban egy korábbi érésű, de ugyancsak bőtermő rozsfajta előállítására törek- szunk. Aim.rPUKa~Twza köze « ^ Alföld b u rgony al er omlás os teruietem mintegy no ezer katasztralis holdnyi burgonya vetesterülethez szükséges vetoanyag felújítására, 120 vagon, 1965- re Z50 vagon nemesített vetoburgonyat állítunk clö. A felújítást a Duna—Tisza kö^ J,° . b?vált .-kw-ai Rózsa. Margit es Lenino fajtákkal vc- g Kldolgoztuk és beverő^3 Dana—l'isza közi te- uleteken az egészséges veto- aSr°technikajaL. sünk Pbra IS ÍOntos c^kiiuzeCéluVazPrí;CSCaie"rifeSkereskedelemnek megfelel betegség-ellenálló fajtákat á -’ senUazértJ°fonu Ul6bbi küIÜJ1ö- a^eu lontos, mért a naradicsomnak van néhány betegsege, amely jelentősen megvSmolja a termést. Ellenálló fajták létrehozásával 15—20 százalékkal tudnánk növelni a termes - ... - átlagokat. 4 Me gjegyzendő, hogy ha i egsegek elleni vedekezessei mans meg tudnánk oldani a ^mesatiagok növelését. A második oteves tervben H bolgár No iox Bizon heterozis paradicsommal egy idöl^^t fiVa,annuÍ Jobb minőségű maArra meet nincs mód, hogy kuuua* SwK sunket ismertessem. Csupán azt szeretném megjegyeznf vafVz, rddigméj 5 éTekí^ ozux* a követke2° Elsősorban a homokjavííás es az öntözés megoldása van napirenden a Duna-» Tisza közén. Igyekszünk az MSZMP irányi elveinek végrehajtása érdekében az eddiginél szorgalmai saboan dolgozni és bízunk abrn^k —Srx-^bh S06íts®get ka- PUiílk • /°ként a szükséges beruházásokra lelsőbb szerveink. t(-lb&L ntejnjUt a kce.ike.ntiu népjuiLoéiuti kait utSton^^’. a Nagykőrösi rü b^L; főssel, korszerű beLo berendezéssel, ünne- keretek között nyitot- tak meg a népművészeti boltot. A bolt ismét tág lehetőséget biztosit a népművészet és házi ipar kedvelőinek, hogy itt szerezzék be a szebbéi szebb népművészéi! és háziipari aiS°ka\ k6ZdVe a kazUÍtcfíl.a kalocsai hímzésig, a világhírű halasi csipkéig A boltot rendeltetésének a varos vezetőinek jelenlétében Gordon Béla elvtá^s a Népművészét! és Háziipari Vál i lat igazgatója adta át, VVVVVWW’*''vvv Szerkesztői üzenetek, teSt" Sí' intézkedünk a kuSSSd SémS*1?' Drin “ S8S. aassss, ír llzetése ügyében IclkcrSlük k Gépállomás Megyei fsaajatfeásiC Szorgalmas munka folyik Kiskunfélegyházán, megyénk egyik fontos közellátási egységében, a vágóhídon. Az Allatforgalmi Vállalattól naponta több vagon jószág érkezik, s délután már indul is útnak a városok hentesolyanok mint egy-egy nagy fagylaltkeverő. Az egalizálás is a fagylaltkészítéshez hasonló, csalt azzal a különbséggel, hogy itt az olvasztott zsírt nem egy, hanem két irányban forgó lapátok keverik. Téves az a nézet, hogy a fogyasztásra kerülő zsírrneny- nyiséghez különböző más anyagokat is adagolnak. A kásasodás s ezzel a zsír folyékonyságának megszüntetését az egalizálás vagyis a kétirányú keverés eredményezi. Az árut ezekből a tartályokból egyenesen ládákba eresztik s naponta 25—30 mázsás tételekben szállítják a boltokba és az üzletekbe.
