Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
4. oldal 1959. november 10, kedn D etwas Józsefi: líocmas Az öröm és az őszinte elismerés hangjával üdvözölte a kritika Darvas József: Kormos ég című drámáját budapesti bemutatása idején. A dráma sodró lendülete, mélysége, elemző készsége és szenvedélyes hángja magával ragadta a nézőt. A kecskeméti előadás átsástól — a feloldódásig. Kitűnő művészi teljesítmények egész sorában gyönyörködhetik a közönség a Kormos ég kecskeméti előadásán. Simon György Joó Sándor vívódásait, ellentétek között hányódó gyötrődéseit nagyszerűen érzékeltette. Őszinte és egyszeFormin (Gyulai Antal) és Joó Sándor (Simon György). dolgozott formában vitte a művet a közönség elé, s az átdolgozással, szerkezeti sűrítéssel sokat nyert a Kormos ég. Az azonos színhelyre tömörített cselekmény sűrítettebbé, érthetőbbé, világosabbá vált. A kecskeméti előadás híven tolmácsolta Darvas mondanivalóját. Udvaros Béla rendezői munkáját alaposság, részletekbe menő kidolgozottság és lendület jellemzi. A szereplők sorsát egymáshoz fűző- szálak bonyolítása, az eseményesség kihangsúlyozása nem gátolja meg a közönséget abban, hogy a kortárs és a szemtanú éleslátásával ne tudja a szereplőkkel együtt a mélyre hatolva elemezni a mondanivalót. A mű gondolati értékei az akciókban megnemesedve azokkal együtt fejlődve viszik a végki- fejlés felé, a végső következtetések levonása felé Joó Sándor emberi, társadalmi és morális konfliktusait. Naevrészt. a rendezőnek köszönhető, hogy zavaró körülményektől mentesen tud lelkesedni mindenki a drámai önvallomás-számba menő írói őszinteségen és merészségen. Még olyan elemei is szerves egységbe kapcsolódnak a drámának, melyek pedig nem kaptak eléggé széles kidolgozást. így Joó Sándor és Klári személyi konfliktusa. Nem a rendezőn múlott, hogy az egyébként kiváló szereplőgárda mély átéléssel fűtött játéka sem tudta teljes mértékben a maga minden lényeges vonatkozásában megindokolni és alátámasztani a főhős kötöttségek alól való felszabadulásának útját a kétségektől, az önmardorű játékmódját azonban néha, így az első felvonás első felében is valami kissé erőszakoknak ható túlfűtöttség zavarta meg. Nem egyszer ott is illusztrált Simon, ahol inkább érzelemgazdag, belső átélésének kellett volna dominálnia. Egészében azonban különösen a darab utolsó jelenteiben For- minnal, a szovjet íróval való találkozás pillanataiban nemes őszinteség teszi felejtethetetlen- né. Alakításának szép és kitűnően kidolgozott pillanata volt fiával, Lacival folytatott párbeszéde is. Kiss László mint Joó András, a főhős testvére szerepében nyugalmával, majd lefojtott szenvedélyességével, tétovázásával, majd magára találásával őszintén hatott. Egészében azonban mégsem lehet elmondani, hogy teljesen azonosult volna szerepével. Dialógusai nem egyszer súlytalanul szálltak el. Keresett pátosz kerekedett felül játékán különösen testvérével való első találkozásának jelenetében. Göndör Klára — Joó néni alakítója — képességeinek legjavát adja. A gyermekeiért aggódó proletár anya féltése, szeretete dominál játékában. Klári, Joó Sándor felesége ellentmondásos alakját Dévay Kamilla eredeti felfogásban vitte színpadra. Különösen Millerrel, az amerikai újságíróval lejátszódott jeleneteiben volt fellelhető alakításában a sokszínű ábrázolókészség, az átélés. Joó Laci tétovázó, megzavart fe'jű egyetemista alakját szépen építette fel Per- laky István. Apjával való párosjelenetei az előadás legszebb pillanatai voltak. Csak a teljes elismerés hangján lehet nyilatkozni Baracsi Ferencről, J. Miller amerikai újságíró megszemélyesítőjéről. Egyéniségének ilyen mérvű azonosulása a szereppel, alakítását a dráma egyik legnagyszerűbb művészi teljesítményévé avatja. Ugyanezt kell elmondanunk Gyulai Antalról, aki a szerény, de mégis öntudatos szovjet író, majd a gyermeke halálán elkeseredett apa hiteles alakítását nyújtotta. Kissé bizonytalan felfogásban kel életre Béres Imre figurája Dobók Lajos játékábarf. Nagy érdeme azonban, hogy alakítása túlzásoktól mentes és eléggé jól érzékelhetően megmutatja, hogy Béres Imre eltévelyedései, önmagával tetszelgő »hősi allűrjei« mennyire jellegzetesek voltak az akkori írói társadalomban. Karizs Béla dr. Vi- rizlay ellenszenves és útálatos kapitalista figuráját valóban meg tudta gyűlöltetni a nézővel. Darvas néhány mondatában is nagyszerűen jellemezte ezt a figurát, s Karizs Béla magas művészi színvonalon azonosította magát az Írói szándékkal. A kisebb szerepek alakítói: T. Szabó László, Jánoky Sándor, Tánczos Tibor jól helyezkedtek bele az együttesbe, bár Tánczos alakítása nem tudta feledtetni e figura kidolgozatlanságát, egyetlen írói ötletet képviselő vázlatosságát. Borosa István díszlete jól játszott együtt a darabbal, elismerést érdemelnek Márton Aladár jelmezei. A Kormos ég kecskeméti bemutatója nagy élményt adott. A budapesti előadás után is tudta ezt az érdekes müvet új elemekkel, színekkel gazdagítani, színesíteni. Az előadás jó tempója, világos tagoltsága, alapos kidolgozottsága elsősorban — az idézett színészi teljesítmények mellett — a rendező, a tehetséges Udvaros Béla érdeme. Csáky Lajos Béres Imre: Dobá-k Lajos, (Kiss László (Joó András) és Göndör Klára üffó uéo/■) egyik szép jt-l=»et ükben. Klári és az amerikai újságíró (Dévay Kamilla és Baracsi Ferenc). Kulturális figyelő VWVWWWWWS/W\AA/VWV% A kiszistákon múlik Sok mindenben különbözik a KISZ felszabadulási kulturális szemléje az eddigi hasonló megmozdulásoktól. A most induló szemle újdonságát az adja meg, hogy a kulturális tömegmunka fellendítésének új rendszerét ragadja meg, amely felöleli a népművelés majd minden ágát. A módszerében, témájában és sokoldalúságában is különböző kulturális szemle tehát merőben szakít a régi nézettel, mely szerint a fiatalok közötti versengés csaknem a művészeti csoportok bemutatóiból állott. A mosó szervezendő szemle legfőbb jellemvonása, hogy szélesíti a kört, s ezáltal is biztosítja a fiataloknak a különböző művészeti és tudományos ágakkal történő ismerkedést, illetve az azokban való elmélyedést. A célkitűzések között szerepel, hogy a József Attila olvasó- mozgalomba minél több fiatalt vonjanak be, akik irodalmi műveltségük gyarapítására elolvassák a kötelező és a javasolt könyveket. A szellemi öttusa során a fiatalok megismerkednek a tudomány, a technika, a művészet kimagasló eredményeivel, fejlődésével, valamint e területek jeles feltalálóival és az alkotók munkásságával. Helyes az a törekvés, hogy a művészeti csoportok és szólisták szemléi helyi bemutatókkal kezdődnek. A szemle követelménye, hogy a műkedvelő csoportok minél több alkalommal szerepeljenek helyi és országos ünnepségeken, a KIMSZ évfordulóján, március 15-én, a Tanácsköztársaság évfordulóján, április 4-én, valamint az üzemi, iskolai és termelőszövetkezeti megmozdulásokon is. Ezáltal válik lehetővé a művészeti csoporton összeforrottsága, a műsorpoliüka egysége és változatossága. A kiállítások szervezése is jelentős helyet foglal el a szemle programjában. Képző- és népi díszítő-művészeti, valamint fotopályázatok szerepelnek a célkitűzések között, A felszabadulási kulturális szemle új színe a daltanulási mozgalom. Ezeken az összejöveteleken a fiatalok — a pedagógusok közreműködésével — megismerkednek a munkásmozgalmi és népdalokkal, kánonokkal és a legújabb tömegdalokkal. Ezáltal virágzásnak indíthatják az elmúlt évesben elhanyagolt kórusmozgalmat. Helyesek ezek a KISZ Központi Bizottsága által hozott határozatok. A fiatalok lelkesedésén múlik, hogyan szervezik meg a helyi, a körzeti és a járási bemutatókat. Bízunk a kiszistákban, s reméljük, kimagasló eredményt érnek el a felszabadulási kulturális szemle alkalmával művelődési forradalmunk előbbrevite- lében és önön műveltségük gyarapításában. Bieliczky Sándor «, A jövő estélyi ruhája — papirosból! estélyi ruhák egyszeri hordás után eldobhatok. Szakadástól nem kell tartani, mert rendkívül ellenállóképesre tervezik a »Vedd fel, utána dobd el« ruhákat. A női ruhákon kívül asztalterítőket, szalvétákat, konyhai törlőruhákat is készítenek majd az új anyagból, A kecskeméti Zrínyi Ilona leányiskola úttörői Kecskemet felszabadulása 15. évfordulója alkalmából szovjet pionírokat láttak vendégül. Az ízlésesen berendezett nagyterem asztalain finom falatok várták a gyerme- kexet. Már az első percekben megbarátkoztak, s az újságíró, aki vendégként kapott megbízást a kedves találkozóra, nemigen tudta megállapítani a beszélgetők sokasagából, hogy melyik a magyar és melyik a szovjet úttörő. A Zrínyi Ilona leányiskola úttörői gazdag műsorral kedveskedtek szovjet pajtásaiknak. Petőfi: Szeptember végén című versét orosz műfordításban tolmácsolták. s orosz dalcsokorral köszöntötték a vendégeket. A műsor kimagasló számaként említhetjük a babcsoport bátor kezdeményezését. Bogdány Lajosáé, az iskola orosz szakos tanárnője, magyar bábdarabot fordított orosz nyelvre, Grimm: Holle anyó című meséjéből. Az országban úgy tudjuk ez volt az első kísérlet, hogy magyar bábdarabot orosz nyelvre fordítottak. Tetszett is a gyermekeknek. Figyelő szemmel kísérték a szöveget és a figurák mozgását. Harsányan nevettek és gyakran megtapsolták a humoros részeket. A műsor után Vologya, az egyik nyolcadik osztályos szo- jet pionír elragadtatással beszélt a magyar úttörők orosz nyelvtudásáról. Az ifjú nyelvész kijelentette: jól hangsúlyoznak, tisztán ejtik magyar pajtásaik az orosz szavakat. Nagy sürgés-forgás keletkezett a teremben. Csoportokba verődtek az úttörők és kézzel- lábbal magyaráztak. Csodálatosképpen meg is értették egymást. Körösi Margit emlékkönyvet szorongatott kezében. Eleinte bátortalankodott. csak akkor múlt el lámpaláza, amikor a szovjet pionírok gömbölyű ci- rillbetűkkel ezt írták pirosfedelű könyvecskéjébe: köszönjük a jó fogadtatást. Peregtek az események. Ke- reckcy Anikó vörös nyakkendőt cserélt Ludmilla Gyelinával. Újabb emlékkönyvek kerültek elő. Valérij Olejnyik, a következő mondatokat vetette papírra: Hadd erősödjön a magyar és szovjet úttörők barátsága, valamint a világ összes népei közti barátság. Jó tanulást és sikereket kívánok az életben! Rózsás, vidám hangulat volt, amikor elbúcsúztunk a kis pajtásoktól. Az utcán halkan fü- tyürészett a novemberi szél, de szívünkben a boldog öröm tüze lobogott. , —y—r »wvvvvvvvywvwvvv Róma vízvezetékei Történészek és régészek által felfedezett dokumentumokból kitűnt, hogy Róma fejlődésének fénykorában 428 kilométer hosszú vízvezeték-hálózattal rendelkezett, s ezzel közel-600 ezer lakos vízszükségletét biztosította. A vízvezeték naponta 800 ezer köbméter vizet szolgáltatott, s csaknem kétezer medencét és kutat, valamint 140 fürdőt látott cl. Angliában sikeresen folynak egy új anyag előállításával kapcsolatos kísérletek; az új készítmény gyapottal vagy nylonnal, vagy mindkettővel kevert, papír alapanyagú, nem szövéssel előállított ruhaanyag. Az új anyag nagy távlatokat nyit a női öltözködés előtt, mert a néhány év múlva for- I galomba kerülő női nappali és JCispciftriiok — naqqbarutűk
