Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
I ft. oldal Í959. november 3, kedd Új filmek as év végén Rajz János és Törőcsik Mari a Kölyök című új magyar filmben A Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztatása szerint még ez évben több kiváló filmmel ismerkedhet meg a mozilátogató közönség megyénkben. Néhány felejthetetlen, nagy szovjet filmre emlékszünk visz- sza az utóbbi évek bemutatói között, melyek bejárták a világ filmszínházait. Az Emberi sors —i Solohov novellájának filmváltozatában, mint rendezőt is üdvözölhetjük Szergej Bon- darcsukot. A nagysikerű szovjet film az idei moszkvai film- fesztivál nagydiját nyerte. A zenekedvelők gyönyörködhetnek Csajkovszkij Anyegin című operájának szovjet filmváltozatában. Nagy érdeklődésre tarthat számot Makarenko Igor és társai című regényéből készült színes, magyarul beszélő szovjet film. Érdekes történetet elevenít meg a Cirkusz lánya című olasz film, mely arról szól, hogyan lesz két árva kisfiúból egy artista segítségével világhírű légtomász. Bemutatásra kerül filmszínházainkban a Szombattól—hétfőig című új magyar film, melynek hőse öt fiatal lány, három házasulandó fiatalember, no meg a kardos mama és sokan mások Óbudáról. A hangulatos film főszerepeit Vass Éva, Moór Mariann, Sütő Irén és Kiss Manyi alakítják. Vetítésre kerül Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ című regényének izgalmas, szélesvásznú filmváltozata. A főszerepeket Szirtes Ádám, Szabó Gyula, Várkonyi Zoltán és Kiss Ferenc játsszák. Femandelt és Totót, a jólismert . komikus színészt egy filmben láthatja a közönség, melynek címe A törvény, az törvény. Közoktatás-politikai előadások, országos fotókiállítás a fiedaqéquj izakixemezet munka/erőében A Pedagógus Szakszervezet megyei elnöksége mellett működő köznevelési bizottság munkatervében egyebek mellett közoktatás-politikai és pedagógiai kérdésekkel foglalkozó előadások is szerepelnek. A köznevelési bizottság nagy gondot fordít az általános iskolák tanulói helyesírási készségének további fokozására. Éppen ezért A helyesírás tanításának problémái az általános iskola alsó tagozatában« címmel előadást tartanak Kecskeméten és Kiskunfélegyházán a nyelvszakos nevelőknek. A tervek szerint a jövő év tavaszán Kecskeméten kerül megrendezésre a pedagógusok országos fotolciállítása. NEMZETKÖZI SZEMLE Holdiény és csúcstalálkozó Van-e izgalmasabb olvasmány változó korunkban, mint az újságok, napjaink percet rögzítő krónikái? Az újság élete egy nap — szokták mondani. A múlt letűnt világának cinikus főszerkesztői pedig meg is toldották: ugyan ki emlékszik vissza a tengmapi újságokra? Nagyon sokan, milliók és milliók csodálják meg újból és újból azt az újságot, amelyben benne van az »évszázad fényképe«, a Hold láthatatlan arca. Csodálatos, világraszóló felfedezés — lelkesedik osztatlanul Kelet és Nyugat. Nos, nemcsak a könyveknek, a felfedezéseknek is megvan a maguk sorsa. Amikor Kolumbus kicsiny karavelláján nekivágott az óceánnak, Kínát akarta felfedezni és helyette felfedezte Amerikát. Amikor a szovjet tudósok megostromolva az eget, felfedező útra küldték a szput- nyikokat, a fényképező berendezéssel ellátott bolygóközi állomást, akaratlanul megindítottak egy másik felfedező folyamatot is: A Szovjetunió felfedezését Amerika részérőL Az amerikaiak első ízben döbbentek rá, hogy a Szovjetunió méltó partner, veszélyes versenytárs. Ügy látszik, a Szovjetunió megismeréséhez a Holdon át vezet az út az Egyesült Államok számára. Az elmúlt időszakban fájdalmasnál fájdalmasabb »átértékelésekre« volt szükségük az Egyesült Államok sorsa felelős intézőinek, hogy ráébredjenek arra, amit a néptömegek már réges-régen tudtak, vagy helyes ösztönnel _ éreztek: a Szovjetunió nem »agyaglábú óriás«, gyenge, elmaradott ország, amellyel az ultimátumok és a hidegháború nyelvén lehet beszélni, hanem szocialista nagyhatalom, magasrendű technikával rendelkező, fejlett ország, amelynek ereje összeforrva a többi szocialista ország és a világot átfogó békemozgalom erejével, alapvetően megszabja az erőviszonyokat, Emberséggel — türelemmel! A cigányság helyzete a kiskunhalasi járásban A Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján megvizsgálta a cigányság helyzetét. A jelentés több községben folytatott helyszíni vizsgálat alapján készült. Az általános kép azt mutatja, hogy ahol a község vezetői kellő emberséget, türelmet tanúsítanak, ott úgynevezett »cigánykérdés« nincs is. Rémen három cigánycsalád a Dózsa Termelőszövetkezet tagja, becsületesen dolgozik. A negyedik csalód házát a községi nőtanács és Vöröskereszt szervezet hozta rendbe. Tompán automatikusan megszűnt e cigánytelep. Valamennyien dolgoznak, házasságot anya- könywezetö előtt kötnek, s igen gyakori a magyarokkal való összeházasodás. Jánoshalmán legnagyobb a cigányság létszáma, s mert nagy közöttük a differenciálódás, itt elég sok a probléma is az úgynevezett sátoroscigányokkal. Ekekből kerül ki • legtöbb analfabéta s az iskolába nem járó gyerek. A 130 családot kitevő zenész-cigányokat szeretik, megbecsülik a községben, Szabó András például párttag és tanácstag is. A Jánoshalmi cigányok közül sokan dolgoznak állami gaz- dadáiban, vállalatnál, ezek gyermekei tiszták, gondozottak, s rendesen járnak iskolába. Zsanáról úgy szél a jelentés, hogy az itt élő 10 cigánycsalád szorgalmasan gazdálkodik, a fiatalok együtt szórakoznak, táncolnak a magyar fiatalok- kl, s fajiságból eredő nézet- eltérés nincs közöttük. Balotaszálláson sajnos, más a helyzet. A községi vezetők türelmetlenek, ahelyett hogy megértő félvilágosító munkát végeznének. A tanácsülés például olyan törvénysértő határozatot is hozott, hogy a község területén cigánynak nem adnak házhelyet. Ennek a határozatnak tőr» lését a járási tanács végrehajtó bizottsági ülése — nagyon helyesen — azonnali hatállyal elrendelte. Balotaszálláson kívül az említett községek tahácsai dicsé- retreméltóan fáradoznak, hogy a cigányság helyzetét — azokkal közösen tárgyalva — fokozatosan megjavítsák. Munkaalkalmat keresnek és teremtenek részükre, igyekeznek gondoskodni szociális körülményeikről, s felvilágosító munkával legyőzni az elég gyakori, előítéletből fakadó ellenállást. A jövőben azokba a bizottságokba, amelyek a cigányság problémáival foglalkoznak. meghívnak becsületes, köztiszteletben álló cigányokat is. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy csupán jószándékú, emberséges és türelmes nevélőmunkán múlik a cigányok bevonása az építőmunkába, életük beillesztése a falu egész népe életének keretébe. mégpedig jó irányban, — az enyhülés, a békés együttélés irányában. A nyugati tervek kezdettől fogva a Szovjetunióval vívandó háború perspektívájából indultak ki. E tervek kihagyták a számításból, hogy a Szovjetunió olyan rakétatechnikára tesz szert — másról most nem beszélünk —, amely mindenki tudomására adja azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a háború katasztrófával járna felidézői számára. A Szovjetunió »visszaszorítása«, a »rabnépek felszabadítása«, majd a »háborús szakadék« szélén való táncolás hidegháborús stratégiai célkitűzései egymás után csődöt mondtak egy olyan helyzetben, amelyre a Szovjetunió, a szocialista tábor, a békeszerető erők fölénye a jellemző. Ilyen körülmények közepette a józanabb nyugati körökben aggodalom támadt a kalandor erő- politikával szemben és hajlandóság mutatkozott az erőviszonyok realisztikusabb értékelésére. Sulzberger, a neves amerikai közíró a legnyomatékosabban mutat rá egy »új önelemzés« szükségességére. »Nemcsak politikánk stílusát és módszereit, hanem céljait is felül kell vizsgálni« — hangoztatja Sulzberger. Éppen a megváltozott erőviszonyok felismerésének hatására is egyes nyugati országokban tért hódít a tárgyalás szelleme. E térhódítás útját olyan mérföldkövek jelzik, mint Macmillan miniszterelnök tavalyi moszkvai és Hruscsov amerikai látogatása. E két látogatás, és kiváltképpen az utóbbi, utat nyitott a négy nagyhatalom csúcsértekezlete felé, A népek világszerte úgy érezték, hogy a több mint egy évtizedes hidegháborús nyomás után fellélegezhetnek, végetér az atomkatasztrófával fenyegető időszak. Tudósok és egyszerű emberek úgy vélik, ha megvalósulhatott a «Hold titokzatos félorcájának« megörökítésének utópiája, miért ne válhatna valóra az, amit a hi- tetlenkedök, a hidegháborús küátásokba belenyugvók szintén utópiának tartottak: a csúcsértekezlet és általa a békés együttélés, Válóban az enyhülés felé mutat az általános irányzat. Ezt bizonyítja Hruscsovnak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén mondott beszéde, illetve annak szelleme. Hruscsov derülátó és nyugodt hangú megnyilatkozásai világszerte megnyugvást és elismerést keltettek. Erre mutatnak az első sajtó-visszhangok is. Hruscsov megállapítja, hogy még a csúcsértekezlet időpontjának elodázását a fejében forgató De Gaulle sem térhet ki az enyhülés tendenciái élőt A szovjet emberek békében és barátságban szeretnének élni a francia néppel — mondotta a szovjet miniszterelnök —, virágzást és nemzeti nagyságot kívánnak Franciaországnak. Nem látok olyan zökkenőt vagy akadályt, amely komolyan gátolhatná a jó és baráti szovjet—francia viszony kialakulását. Hruscsov De Gaullenak és Debré miniszterelnöknek igen nagyra értékeli azokat a kijelentéseit is, amelyek az Odera— Neisse határ megingatására vonatkoznak. Az algériai háborúval kapcsolatos kibontakozás megítélése tekintetében is derülátó megállapítások találhatók Hruscsov beszédében. Azok a javaslatok, amelyeket De Gaulle elnök tett az algériai kérdésnek az önrendelkezés alapján, népszavazás útján való megoldásáról — ha nem maradnak papíron — megfelelnek a béke hívei általános érdekeinek. Olyan kibontakozást kell keresni, melyek tekintetbe veszik az algériai lakosság jogát a szabad és független fejlődéshez, ugyanakkor biztosítják mindkét fél érdekelnek összeegyeztetését. A legutóbbi évek — mondja Hruscsov — megmutatták, hogy teljesen reménytelen erőszakkal, a népek akarata ellenére megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket, az algériai kérdés békés rendezése is erősítené Franciaország nemzetközi tekintélyét és nagyhatalmi szerepét. Ha a csúcstalálkozóit lehet is ideig-órádg elnapolni, a békés együttélés szelleme egyre inkább érvényesül. A Camp David-i szellem erősödése a béke kilátásait is megerősíti világszertej Egy szép modell a most bemutatott divatújdonságokból: téli dirndli, zöld, piros kockás szövetből. zöld bársony szegessel. (BeráqÁs garantáltul Meghívót kaptunk a múlt héten. Különös meghívót. Az elmúlt vasárnapra a Bajai Vendéglátóipari Vállalat borkóstolóra invitált bennünket. Tudomásunkra adták, hogy 25 forintos belépődíj ellenében 15 fajta bort kóstolgathatunk végig. Sós stanglit, pogácsát, úgynevezett borkorcsolyát is adnak a vendégnek, s akinek nagyon jól csúszik az itóka, az újabb 25 forintos blokkot válthat magának — bár nem hisszük, hogy sok olyan jótorkú ember volna, akinek még a második blokkra is szüksége lenne. Érdeklődve a különös meghívó után, megtudtuk, hogy a borkóstoló sikere érdekében a bajai üzemekhez, vállalatokhoz és különböző hivatalokba is nagyobb mennyiségű 25 forintos belépési jegyet vittek ki, — a rosszmá- júak szerint azért, hogy biztosítsák a Vendéglátóipari V. öreg, palackozott borainak eladását. Nekünk megvan a magunk véleménye a bajai »szeszes vasárnapról«, még akkor is, ha egyesek rosszmájú- aknak neveznének érte bennünket. Mi nem tapsolunk az ilyen rendezvényeknek, mert: 1. Nem szeretjük a részeg, s emiatt az utcán dülöngélő, családi békéjüket háborító, utolsó pénzüket is italra költő, s emiatt előbb-utóbb nyomorba és bűnbe süllyedő embereket 2. Borkóstolón nem helyes a »kötelező mennyiség« tiíráisu mert vau akinek hamarább is megárt az ital, viszont amit az emberek kifizetnek, azt általában el is akarják fogyasztani. ,, 3. ...amennyiben mégis uralkodnának egyesek magukon és idejében abbahagynák az ivást, meg nem engedett haszonhoz jutna a Vendéglátóipari V. 4. Ha pedig hazaviszi azt amit nem fogyaszthatott el a részt vevő, akkor ki kell egészíteni egy palaokboi árára, ami újabb kényszerű kiadás az italra. 5. Végül pedig az ilyesfajta rendezvények szervezése nem segíti elő az alkoholizmus elleni küzdelmet. Ez legfeljebb a »szesztestvérek klubjának« kialakulására vezethet I