Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

I ft. oldal Í959. november 3, kedd Új filmek as év végén Rajz János és Törőcsik Mari a Kölyök című új magyar filmben A Megyei Moziüzemi Válla­lat tájékoztatása szerint még ez évben több kiváló filmmel ismerkedhet meg a moziláto­gató közönség megyénkben. Néhány felejthetetlen, nagy szovjet filmre emlékszünk visz- sza az utóbbi évek bemutatói között, melyek bejárták a vi­lág filmszínházait. Az Emberi sors —i Solohov novellájának filmváltozatában, mint rendezőt is üdvözölhetjük Szergej Bon- darcsukot. A nagysikerű szov­jet film az idei moszkvai film- fesztivál nagydiját nyerte. A zenekedvelők gyönyörködhet­nek Csajkovszkij Anyegin című operájának szovjet filmválto­zatában. Nagy érdeklődésre tarthat számot Makarenko Igor és társai című regényéből ké­szült színes, magyarul beszélő szovjet film. Érdekes történetet elevenít meg a Cirkusz lánya című olasz film, mely arról szól, hogyan lesz két árva kis­fiúból egy artista segítségével világhírű légtomász. Bemuta­tásra kerül filmszínházainkban a Szombattól—hétfőig című új magyar film, melynek hőse öt fiatal lány, három házasulandó fiatalember, no meg a kardos mama és sokan mások Óbudá­ról. A hangulatos film főszere­peit Vass Éva, Moór Mariann, Sütő Irén és Kiss Manyi ala­kítják. Vetítésre kerül Mester­házi Lajos: Pár lépés a határ című regényének izgalmas, szé­lesvásznú filmváltozata. A fő­szerepeket Szirtes Ádám, Szabó Gyula, Várkonyi Zoltán és Kiss Ferenc játsszák. Femandelt és Totót, a jól­ismert . komikus színészt egy filmben láthatja a közönség, melynek címe A törvény, az törvény. Közoktatás-politikai előadások, országos fotókiállítás a fiedaqéquj izakixemezet munka/erőében A Pedagógus Szakszervezet megyei elnöksége mellett mű­ködő köznevelési bizottság mun­katervében egyebek mellett közoktatás-politikai és pedagó­giai kérdésekkel foglalkozó elő­adások is szerepelnek. A köz­nevelési bizottság nagy gondot fordít az általános iskolák ta­nulói helyesírási készségének további fokozására. Éppen ezért A helyesírás tanításának prob­lémái az általános iskola alsó tagozatában« címmel előadást tartanak Kecskeméten és Kis­kunfélegyházán a nyelvszakos nevelőknek. A tervek szerint a jövő év tavaszán Kecskeméten kerül megrendezésre a pedagógusok országos fotolciállítása. NEMZETKÖZI SZEMLE Holdiény és csúcstalálkozó Van-e izgalmasabb olvasmány változó korunkban, mint az újságok, napjaink percet rög­zítő krónikái? Az újság élete egy nap — szokták mondani. A múlt letűnt világának cini­kus főszerkesztői pedig meg is toldották: ugyan ki emlékszik vissza a tengmapi újságokra? Nagyon sokan, milliók és mil­liók csodálják meg újból és újból azt az újságot, amelyben benne van az »évszázad fény­képe«, a Hold láthatatlan ar­ca. Csodálatos, világraszóló fel­fedezés — lelkesedik osztatla­nul Kelet és Nyugat. Nos, nemcsak a könyveknek, a fel­fedezéseknek is megvan a ma­guk sorsa. Amikor Kolumbus kicsiny karavelláján nekivágott az óceánnak, Kínát akarta fel­fedezni és helyette felfedezte Amerikát. Amikor a szovjet tudósok megostromolva az eget, felfedező útra küldték a szput- nyikokat, a fényképező beren­dezéssel ellátott bolygóközi ál­lomást, akaratlanul megindítot­tak egy másik felfedező folya­matot is: A Szovjetunió felfe­dezését Amerika részérőL Az amerikaiak első ízben döbben­tek rá, hogy a Szovjetunió méltó partner, veszélyes ver­senytárs. Ügy látszik, a Szov­jetunió megismeréséhez a Hol­don át vezet az út az Egye­sült Államok számára. Az elmúlt időszakban fájdal­masnál fájdalmasabb »átérté­kelésekre« volt szükségük az Egyesült Államok sorsa fele­lős intézőinek, hogy ráébred­jenek arra, amit a néptömegek már réges-régen tudtak, vagy helyes ösztönnel _ éreztek: a Szovjetunió nem »agyaglábú óriás«, gyenge, elmaradott or­szág, amellyel az ultimátumok és a hidegháború nyelvén le­het beszélni, hanem szocialista nagyhatalom, magasrendű tech­nikával rendelkező, fejlett or­szág, amelynek ereje összeforr­va a többi szocialista ország és a világot átfogó békemoz­galom erejével, alapvetően megszabja az erőviszonyokat, Emberséggel — türelemmel! A cigányság helyzete a kiskunhalasi járásban A Kiskunhalasi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának határozata alapján megvizsgálta a cigányság hely­zetét. A jelentés több község­ben folytatott helyszíni vizs­gálat alapján készült. Az általános kép azt mu­tatja, hogy ahol a község vezetői kellő emberséget, türelmet tanú­sítanak, ott úgynevezett »cigánykérdés« nincs is. Rémen három cigánycsalád a Dózsa Termelőszövetkezet tag­ja, becsületesen dolgozik. A negyedik csalód házát a köz­ségi nőtanács és Vöröskereszt szervezet hozta rendbe. Tom­pán automatikusan megszűnt e cigánytelep. Valamennyien dolgoznak, házasságot anya- könywezetö előtt kötnek, s igen gyakori a magyarokkal való összeházasodás. Jánoshalmán legnagyobb a cigányság létszáma, s mert nagy közöttük a differenciáló­dás, itt elég sok a probléma is az úgynevezett sátoros­cigányokkal. Ekekből kerül ki • legtöbb analfabéta s az isko­lába nem járó gyerek. A 130 családot kitevő zenész-cigányo­kat szeretik, megbecsülik a községben, Szabó András pél­dául párttag és tanácstag is. A Jánoshalmi cigányok közül sokan dolgoznak állami gaz- dadáiban, vállalatnál, ezek gyermekei tiszták, gondo­zottak, s rendesen járnak iskolába. Zsanáról úgy szél a jelentés, hogy az itt élő 10 cigánycsalád szorgalmasan gazdálkodik, a fiatalok együtt szórakoznak, táncolnak a magyar fiatalok- kl, s fajiságból eredő nézet- eltérés nincs közöttük. Balotaszálláson sajnos, más a helyzet. A községi vezetők türelmetlenek, ahelyett hogy megértő félvilágosító munkát végeznének. A tanácsülés pél­dául olyan törvénysértő hatá­rozatot is hozott, hogy a köz­ség területén cigánynak nem adnak házhelyet. Ennek a határozatnak tőr» lését a járási tanács vég­rehajtó bizottsági ülése — nagyon helyesen — azon­nali hatállyal elrendelte. Balotaszálláson kívül az em­lített községek tahácsai dicsé- retreméltóan fáradoznak, hogy a cigányság helyzetét — azok­kal közösen tárgyalva — foko­zatosan megjavítsák. Munka­alkalmat keresnek és teremte­nek részükre, igyekeznek gon­doskodni szociális körülmé­nyeikről, s felvilágosító mun­kával legyőzni az elég gya­kori, előítéletből fakadó ellen­állást. A jövőben azokba a bi­zottságokba, amelyek a cigány­ság problémáival foglalkoznak. meghívnak becsületes, köztisz­teletben álló cigányokat is. Ezek a példák is azt bizo­nyítják, hogy csupán jószán­dékú, emberséges és türelmes nevélőmunkán múlik a cigá­nyok bevonása az építőmunká­ba, életük beillesztése a falu egész népe életének keretébe. mégpedig jó irányban, — az enyhülés, a békés együttélés irányában. A nyugati tervek kezdettől fogva a Szovjetunió­val vívandó háború perspek­tívájából indultak ki. E ter­vek kihagyták a számításból, hogy a Szovjetunió olyan ra­kétatechnikára tesz szert — másról most nem beszélünk —, amely mindenki tudomására adja azt a nyilvánvaló igaz­ságot, hogy a háború kataszt­rófával járna felidézői szá­mára. A Szovjetunió »visszaszorítá­sa«, a »rabnépek felszabadítá­sa«, majd a »háborús szaka­dék« szélén való táncolás hi­degháborús stratégiai célkitű­zései egymás után csődöt mondtak egy olyan helyzetben, amelyre a Szovjetunió, a szo­cialista tábor, a békeszerető erők fölénye a jellemző. Ilyen körülmények közepette a józa­nabb nyugati körökben aggo­dalom támadt a kalandor erő- politikával szemben és haj­landóság mutatkozott az erő­viszonyok realisztikusabb érté­kelésére. Sulzberger, a neves amerikai közíró a legnyoma­tékosabban mutat rá egy »új önelemzés« szükségességére. »Nemcsak politikánk stílusát és módszereit, hanem céljait is felül kell vizsgálni« — hangoz­tatja Sulzberger. Éppen a meg­változott erőviszonyok felis­merésének hatására is egyes nyugati országokban tért hó­dít a tárgyalás szelleme. E tér­hódítás útját olyan mérföld­kövek jelzik, mint Macmillan miniszterelnök tavalyi moszk­vai és Hruscsov amerikai lá­togatása. E két látogatás, és kiváltképpen az utóbbi, utat nyitott a négy nagyhata­lom csúcsértekezlete felé, A népek világszerte úgy érezték, hogy a több mint egy évtizedes hidegháborús nyomás után fellélegezhetnek, végetér az atomkatasztrófával fenye­gető időszak. Tudósok és egy­szerű emberek úgy vélik, ha megvalósulhatott a «Hold titok­zatos félorcájának« megörökí­tésének utópiája, miért ne válhatna valóra az, amit a hi- tetlenkedök, a hidegháborús küátásokba belenyugvók szin­tén utópiának tartottak: a csúcsértekezlet és általa a bé­kés együttélés, Válóban az enyhülés felé mutat az általános irányzat. Ezt bizonyítja Hruscsovnak a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén mondott beszéde, illetve annak szelleme. Hruscsov de­rülátó és nyugodt hangú meg­nyilatkozásai világszerte meg­nyugvást és elismerést keltet­tek. Erre mutatnak az első sajtó-visszhangok is. Hruscsov megállapítja, hogy még a csúcsértekezlet időpont­jának elodázását a fejében forgató De Gaulle sem térhet ki az enyhülés tendenciái élőt A szovjet emberek békében és barátságban szeretnének élni a francia néppel — mondotta a szovjet miniszterelnök —, virágzást és nemzeti nagyságot kívánnak Franciaországnak. Nem látok olyan zökkenőt vagy akadályt, amely komolyan gátolhatná a jó és baráti szov­jet—francia viszony kialakulá­sát. Hruscsov De Gaullenak és Debré miniszterelnöknek igen nagyra értékeli azokat a kije­lentéseit is, amelyek az Odera— Neisse határ megingatására vonatkoznak. Az algériai háborúval kap­csolatos kibontakozás megíté­lése tekintetében is derülátó megállapítások találhatók Hrus­csov beszédében. Azok a ja­vaslatok, amelyeket De Gaulle elnök tett az algériai kérdés­nek az önrendelkezés alapján, népszavazás útján való megol­dásáról — ha nem maradnak papíron — megfelelnek a béke hívei általános érdekeinek. Olyan kibontakozást kell ke­resni, melyek tekintetbe veszik az algériai lakosság jogát a szabad és független fejlődés­hez, ugyanakkor biztosítják mindkét fél érdekelnek össze­egyeztetését. A legutóbbi évek — mondja Hruscsov — meg­mutatták, hogy teljesen re­ménytelen erőszakkal, a népek akarata ellenére megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket, az algériai kérdés békés ren­dezése is erősítené Franciaor­szág nemzetközi tekintélyét és nagyhatalmi szerepét. Ha a csúcstalálkozóit lehet is ideig-órádg elnapolni, a bé­kés együttélés szelleme egyre inkább érvényesül. A Camp David-i szellem erősödése a béke kilátásait is megerősíti világszertej Egy szép modell a most bemu­tatott divatújdonságokból: téli dirndli, zöld, piros kockás szö­vetből. zöld bársony szegessel. (BeráqÁs garantáltul Meghívót kaptunk a múlt héten. Kü­lönös meghívót. Az elmúlt vasárnapra a Bajai Vendéglátó­ipari Vállalat bor­kóstolóra invitált bennünket. Tudo­másunkra adták, hogy 25 forintos belépődíj ellenében 15 fajta bort kós­tolgathatunk végig. Sós stanglit, pogá­csát, úgynevezett borkorcsolyát is adnak a vendégnek, s akinek nagyon jól csúszik az itóka, az újabb 25 forintos blokkot válthat ma­gának — bár nem hisszük, hogy sok olyan jótorkú em­ber volna, akinek még a második blokkra is szüksége lenne. Érdeklődve a kü­lönös meghívó után, megtudtuk, hogy a borkóstoló sikere érdekében a bajai üzemekhez, vállala­tokhoz és különbö­ző hivatalokba is nagyobb mennyi­ségű 25 forintos be­lépési jegyet vittek ki, — a rosszmá- júak szerint azért, hogy biztosítsák a Vendéglátóipari V. öreg, palackozott borainak eladását. Nekünk megvan a magunk vélemé­nye a bajai »sze­szes vasárnapról«, még akkor is, ha egyesek rosszmájú- aknak neveznének érte bennünket. Mi nem tapsolunk az ilyen rendezvények­nek, mert: 1. Nem szeretjük a részeg, s emiatt az utcán dülöngélő, családi békéjüket háborító, utolsó pénzüket is italra költő, s emiatt előbb-utóbb nyo­morba és bűnbe süllyedő embereket 2. Borkóstolón nem helyes a »kö­telező mennyiség« tiíráisu mert vau akinek hamarább is megárt az ital, vi­szont amit az em­berek kifizetnek, azt általában el is akarják fogyaszta­ni. ,, 3. ...amennyiben mégis uralkodnának egyesek magukon és idejében abba­hagynák az ivást, meg nem engedett haszonhoz jutna a Vendéglátóipari V. 4. Ha pedig ha­zaviszi azt amit nem fogyaszthatott el a részt vevő, ak­kor ki kell egészí­teni egy palaokboi árára, ami újabb kényszerű kiadás az italra. 5. Végül pedig az ilyesfajta rendez­vények szervezése nem segíti elő az alkoholizmus elleni küzdelmet. Ez leg­feljebb a »szesz­testvérek klubjá­nak« kialakulására vezethet I

Next

/
Thumbnails
Contents