Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
I9ai). novemuer kedd 6, oldat 3» Húsz százalékkal több szén van *• __r___ a megye JUZEP•telepein mint tavaly Miért van mégis helyenként sorbanállás? Többször látni, hogy sorban- állnak a kecskeméti 1001-es TÜZKP-telep előtt a tüzelőt Vásárlók. Kérdéssel fordultunk a mégyei TÜZEP Vállalathoz: mi ennek az oika, hiszen a bányák teljes kapacitással dolgoznak? A megyei TÜZÉP Vállalat vezetői elővették a telepekre érkezett tüzelőről összeállított statisztikát, hogy írásban mutassák be a megye tüzelőellátá- sáinak helyzetét. Ezek szerint az idén 1100 vagonnal — vagyis több mint 20 százalékkal — több fa, szén, brikett érkezett a telepekre, mint tavaly. Más számadatok pedig arról tanúskodnak, hogy a leszállított tűzianyag értéke 30 százalékkal — ebben a negyedévben is közel félmillió forinttal — nagyobb mint a tavalyi év hasonló időszakában, holott az árak változatlanok maradtak. Ez azt bizonyítja, hogy jobb minőségű, magasabb kalóriái ú szeneket kapnak a telepek, amelynek az ára is több. Az idén például már egyáltalán nem küldtek a gyenge minőségű gátá és gyulai szenekből, ezzel szemben bőven volt a háromezer kalórián felüli délnógrádi és borsodi szenekből, valamint a tatai, a dorogi és az oroszlányi B. szenekből. Mégis, mi az oka a sorban- állásnak? — Az — válaszolták a megyei TÜZÉP Vállalat vezetői —, hogy a lakosság nagyrésze ma már csak a jobb minőségű, drágább szeneket keresi. Az igényéket természetesen csak brikettből, kokszból, oroszlányi szénből kielégíteni nem tudjuk. Ezért ha például oroszlányi szén érkezik, — sor- banállnak érte, pedig 268 vagon jól tüzelhető másfajta szén is van a telepen. (Véleményünk szerint helyesén tenné a TÜZÉP Vállalat vezetősége, ha a telepen eladatlanul heverő, egyébként jó minőségű szenet keverné a még jobb minőségű oroszlányi szénnel, Ezzel az egész szénkészlet minősége feljavulna, a sorbanállás megszűnne, s a tüzelőéllátás is zökkenőmentessé válna.) Miután vidékről is érkeztek panaszok a tüzelőellátásról, ennek oka felől is érdeklődtünk. — Jelenleg 1600 vagon tűzianyag készlet van a megye telepein — válaszolták a TÜZÉP vezetői. —> A beszerzési terveket túlteljesítettük, s az áru azóta is folyamatosan jön. Brikettből volt átmenetileg fennakadás, de most már enSegítenek az egyéni gazdáknak (Községi tudósítónktól.) Tompa Község Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a vetéstervek teljesítését. Ebből az alkalomból meghívta a község legjobb egyéni gazdáit in. A végrehajtó bizottság megállapította a vizsgálat során, hogy a vetések egyelőre lassan haladnak a községben, mert a gazdák az őszi esőzések meg- indulását várták. A jelenlevő termelőik megígérték, hogy kés- lekedéa nélkül folytatják a szántási és vetési munkálatokat t$ azokat időben elvégzik. A Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke bejelentette, hogy a Szabadság és a Rákóczi Termelőszövetkezet egy-két napon belül befejezi a vetést és a gépeket felajánlotta segítségül az egyéni termelőknek. A Tompái Állami Gazdaság is Ígéretet tett vetőgépeinek kölcsönzésére. nek a szállítása is megkezdődött. Az idén a lakosságnak, illetve a bérből és fizetésből élőknek 30 százalékkal több kedvezményes tüzelő-utalványt adtak ki mint tavaly. Hiány néhány földművesszövetkezet Az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságában az egész család részt vesz a jövedelem megszerzésében. Minél több a dolgoskezű családtag, annál jobban megoszlik a munka s hacsak betegség nem akadályozza, mindenkinek íratlan törvény dolgozni. Az asszony feladata a háztartás mellett az apró-, sőt a nagyobb jószág ellátása, de emellett a mezei munkában is segít: markot szed, kapál stb. Már a 6—7 éves gyereket is hasznosítja a kisgazdaság; megőrzi a libát, malacot, élelmet hord a felnőtteknek. A pedagógusok a legjobb tudói, hogy az őszeleji Iskolai hiányzásokat mennyire megszaporítják ezek az otthonfogott és munkában hasznosított gyerekek. A múltban az is mindennapos volt, hogy ha egyáltalán tanult valaki a családból — azt csak egyetlen gyerek tehette, a többire otthon volt szükség amaz helyett is. A család munkaerejének megcsappanása ma is visszaveti a gazdálkodást. Szabadszálláson például évek alatt megfogyatkozott a cukorrépa vetésterülete. Az okát vizsgálva kiderült, hogy az egyedül maradt idős gazdák egyszerűen munkaerő híján kénytelenek voltak feladni a termesztést. A fentiek igazsága egyszerű tűzianyag-télepén van, s ez is csak azért, mert a második és harmadik negyedévben szállított árut nem vették át Az emiatt kiesett mennyiség pótlása pedig most nehézségékbe ütközik. számtani tény. Világos, hogy ahol többen dolgoznak a jövedelemért, ott ennek a jövedelemnek is nagyobbnak kell lennie. Éppen ezért érthetetlen, hogy amikor ugyanezek a parasztcsaládok a termelőszövetkezetbe lépnek, egyik-másik úgy okoskodik, hogy majd dolgozik az apa, de sem a feleség, sem a nagyobb gyermekek nem vesznek részt a közös munkában. Ilyen esetben persze nagyon hamis képet ad az összehasonlítás az egyéni és a termelőszövetkezetben elért jövedelem között. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol csak a családfő keres — érjen bár akármennyit a munkaegység —, nem lesz any- nyi a bevétel, mint ahol azelőtt 4—5 fő is részt vett a gazdálkodásban. Ahol viszont az egész család bekapcsolódik a szövetkezet munkájába, ott egyénenként meghatározható és összeadható a teljesített munka értéke. Különösen az egyéniből szövetkezetivé vált családok asszonyai érzik ezt. A kisgazdaságban — bármennyit is dolgozott — nem volt szokás külön számítani az asszony által elért hasznot. »Te hizlalod ugyan a libát, de én vetettem hozzá a kukoricát!« — mondta V/TKORSZERÜSÍTÉS kecelen A Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat végzi az 522-es kecel— császártöltési útszakasz korszerűsítését. A régi igen rossz állapotban levő keskeny utat a felújítás során hat méterrel szélesítik, s portalahító fedőréteggel látják él. Képünk a 12 tonnás Diesel-motoros cseüszlovák úthengert ábrázolja üzem közben. Járva« Miklós és Szaszkó Péter, a gép kezelői, 900 négyzetméter lehengerlőit végeznek egy- egy műszakban. Gőzölög, füstöl a több mint száz fokra felhevített aszfalt, amint szétterítik a keceli úttesten. A kettő több mint az egy... Saját portánkon is... A kedvező köztisztasági helyzet megteremtése egy városban nem csupán tanácsi vagy vállalati feladat, — búr érte mindenkor a Városi tanács végrehajtó bizottsága felelős. Kecskeméten az utóbbi hetekben és hónapokban gyakran szóba hozták, sőt bírálták a városban uralkodó, s nem éppen megnyugtató köztisztasági helyzetet. Szó volt erről a megyei tanács vég* rehajtó bizottságának ülésén, sőt a városi tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta, milyen intézkedésekre van szükség a helyzet javítására. Azzal azonban, hogy zökkenőmentesebbé teszik a házi szemétszállítást ; hogy a Községgazdálkodási Vállalat nagyobb gondot fordít az utcák, terek tisztántartására; hogy meghosszabbították a locsolóautó eddig eléggé szűkre szabott idénymunkáját; hogy több szeméttartályt helyeznek el a város fontosabb útvonalain — még nem oldódik meg teljesen ez a probléma. Ezzel egy időben komolyabb figyelemre, gondra számítunk a lakosság részéről is. Ha a lakosság nem támogatja a sokszor általa is bírált helyzet megjavítására szolgáló törekvéseket —i hiábavalóvá válik a tanács minden törekvése. A város mindén lakójának felelősséget kell éreznie lakóhelye tisztaságáért, egészségügyi körülményeinek megjavításáért. S ez ne csal: odáig terjedjen, hogy az utcán figyelmeztetjük a szemetelő járókelőket, hanem ki-ki tartson rendet a saját portája körül is. Ez nemcsak a jószándékú emberek kötelessége, hanem mindenkié, hiszen van a városnak köztisztasági szabályrendelete, s áz is módjában áll, hogy az ellene vétőket hiwtalosan figyelmeztesse, vagy kötelezze a rendelet betartására. Jó lenne azonban, ha senki nem várná be a hivatalos figyelmeztetést, s napról napra rendben tartaná a háza előtti járda- szakaszt, nem szemetelne az utcán, s főként felszámolná azt a régi kecskeméti »hagyományt«, hogy a házi szemetet éjszaka az utcára hordja. November 7-re a Községgazdálkodási Vállalat »őszi nagy- takarítást■» rendez a város utcáin, terein, s ezzel kezdetét is vehetné egy — s most már nem kampányszerű — tisztasági mozgalom városunkban. Ennek sikere, illetve eredménye azonban nemcsak a hivatalos szerveken múlik, hanem minden egyes kecskeméti lakoson. S ezt ne feledjük el! Mert ez a feltételé annak, hogy egészségesebb életet éljünk, hogy többé ne rémítsenek bennünket a járványos betegségek —, melyeknek terjedéséhez nemcsak az idén, —? évtizedekkel ezelőtt is hozzájárult az utcai szemét és por. Rendelet ac alma és burgonya szállításáról Az élelmezésügyi miniszter a Magyar Kö2Üöny 104. számában megjelent randélete alapján szabályozta a burgonya és alma vasúton, hajón és tehergépjárművel történő szállítását. A rendelet szerint 1960. június 30. napjáig tilos vasúton, hajón és tehergépjárművel 300 ikiló vagy azt meghaladó mennyiségű burgonyát szállítani, továbbá 100 kilogramm vagy azt meghaladó mennyiségű almát Bács-Kiskun, Borsod-Abauj-iemplén, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Pest, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok megye területéről kiszállítani. A korlátozások nein vonatkoznak a SZÖVOSZ szárazbélyegzőjével ellátott fuvarokmányokkal szállításokat végző állami és szövetkezeti szervekre, valamint a Mezőgazdasági Magtenmeltető és Ellátó Vállalat vetőburgonya szállításaira, Gamma-sugarakkal tartósítják a gyümölcsót Grúziában a tudósok a gyümölcsök gyorsabb beérlelése, ízük és aromájuk megjavítása, szállíthatóságuk fokozása érdekében gamma-sugarakat alkalmaznak. A gamma-sugarakkal sterilizált őszibarack például hónapokon át megőrzi épségét, nem veszíti el Í2ét és aromáját, az egyszeri férj. De a termelőszövetkezetben minden tag — így az asszonyok, családtagok — munkáját is külön mérik és díjazzák. Termelőszövetkezeteink jó részében együtt dolgozik a család. A fajszi Vörös Csillagban általános, hogy após, anyós, fiú és meny rendes tag. A Marosházaspár esetében a férj jószággondozó, a feleség a kertészetben szorgoskodik. Az idén — a meghosszabbított évet figyelembe véve — lesz legalább 1300—1400 munkaegységük. Dá- vodon a Benedek-családból öten dolgoznak a közösben, csak egyetlen hónapban 170 munkaegységre kaptak előleget, — de akárhány példát lehetne említeni. v As asszonyok és a családtagok részvétele a közös munkában egyéb szempontból is előnyös. Tudvalevő, hogy a tsz-ben a nők is nyugdíjra jogosultak, amennyiben rendes tagok és az előírt munkaegységet teljesítik, de ilyen esetben jár nekik az SZTK-szolgálta- tás, a szülési segély és egyéb kedvezmény is. Ez csupa olyan dolog, amit zárszámadáskor ugyan nem mérnek a zsákba, de jelentősége sokezer forintra tehető évente. Ezt azok a csaWW,M»IIIIHI>H.IIIWtHWIIIIIW ládák tudják leginkább, akik egyéni korukban fejőstehenet, hold-földeket voltak kénytelenek eladni a kórház miatt, vagy öregkori életük a hozzátartozók jó. avagy rosszindulatától függött, aszerint hogy mekkora birtokot tudtak szétíratni az örökösök között. A termelőszövetkezetben a családok minden tagjának dolgos kezére fokozott mértékben szükség van. Ez nem azt jelenti persze, hogy a szövetkezetben egy-egy emberre fizikailag több esik, hiszen az egyre szaporodó gépek s már magában a tökéletesebb munkamegosztás kizárttá teszi a hajnaltól késő estig tartó nehéz robotot. De ahhoz, hogy a termelő- szövetkezet sokágú, belterjes gazdálkodást folytathasson, nem nélkülözheti az egész tagság szorgalmát. Lám, a gabonatermesztést csaknem, a növényápolást is részben gépesítették már a tsz-ek, mégis a jó közös gazdaságban nincs belső munkanélküliség, mert a sokféle belterjes növény, a jószágtenyésztés igényli és felhasználja a munkaerőt. A szántok törvénye mindig törvény marad. A kettő a termelőszövetkezetben is több mint az egy. Minél több ember vesz részt ereje és tehetsége szerint a közös jövedelem szaporításában, annál több jut szétosztva is egyre-egyra. 1
