Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

Í959. október 18, p'énteS MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJ/ 2 760 000 forintos beruházással modern tízemmé b"viil a Kecskeméti Kisbúlorgyár ' Nincs az a bútormennyiség, amit rövid idő alatt el ne tud­na adni a kereskedelem. A vá­sárlók különösen a kombinált garnitúrákat, kárpitozott búto­rokat keresik, de legalább ilyen mértékben nö a kereslet az egyedi gyártmányok, a külön­böző kisbútorok iránt is. Egy esztendeje ennek az igénynek a kielégítése céljából kezdték meg a Kecskeméti Téglagyár szom­szédságában a Bács megyei Ve­gyesipari Vállalat bútorüzemé- ndfc építését. A létesítmény első része idén januárra elkészült. A kereskedelem Igényel azonban olyan nagyok, hogy az üzemet máris to­vább kell fejleszteni. A kongresszusi verseny, s en­nek kapcsán a népgazdaság erősödése lehetővé tette, hogy az Országos Tervhivatal még az idén 2100 000 forint pótbe­ruházást adjon a Kecskeméti Kisbútorgyár bővítésére, mely összeget a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága 660 000 fo­rint vállalatfejlesztési alappal növelt. A Vegyesipari Vállalat így most az eddigieknél na­gyobb és nehezebb feladat előtt áll, mivél az üzembővítést de­cember 31-ig be kell fejezni. ÍA munkákhoz viszont az idő előrehaladottsága miatt kivite­lezőt nem kaptak, ezért házi kezelésben kell megoldaniok az építést. Az üzem dolgozói vállalták feladatot, | naaa) s jelszóval kezdtek { munkához, ha a miénk, íj akkor legyen kész minél f előbb! iÍA munkások lelkesedését nö­velte, hogy Kecskemét Város Tanacsa is segítséget ígért a kivitelezéshez. Ennek első je­leivel már látogatásunkkor találkoztunk. A városi tanács társadalmi munkában készí­tette el a Kiskunhalasról épült létesítmények befejezési költségvetését. A bútorüzem előtt húzódó útszakasz kiköve­zésére pedig a Széchenyi tér parkosítása során felszedett kőanyagot bocsátotta rendel­kezésükre, A város vezetői Ígéretet tettek arra is, hogy a vállalat dolgozói részéről a községfejlesztési létesítmé­nyeknél végzett munka viszon­zásaként társadalmi munkát szerveznek az építkezés meg­gyorsítására. Külön említést kell tennünk a vállalat dolgozóinak lelkes hozzáállásáról is. A munkások és a műszakiak nem akartak elmaradni a tanács mögött, ezért megtárgyalták lehetősé­geiket; 2400 óra társadalmi mun­kát ajánlottak fel az épít­kezésnél. Segítenek a kerítésáthelyezés­nél, a tereprendezésnél, az új épületek alapjának kiásásánál, emellett vállalták, hogy az épületek előtt húzódó útsza­kaszt is kikövezik. Ennek a közös munkának, s tettekre ösztönző lelkesedésnek magyarázatát is megtaláljuk, ha nemcsak a számokat, de az üzembővítés jelentőségét is részletesebben boncolgatjuk. A tervek szerint a már meglevő dupla U-alakú épület egyik szárnyát nagy gépműhellyel és több más üzemrésszel hosz- szabbítják: Mellettük külön szárító és gatter-szín épül. Ez a beruházás lehetővé teszi, hogy jövőre jobb munkakörül­ményeket teremtsenek, kor­szerűbb gyártástechnológiát vezessenek be, megduplázzák a dolgozók számát, a Kecskeméti Kisbutorgyar termelését pedig a jelen­leginek két és félszeresére növeljék. Az építés lassan egy hónap­ja folyik. A szárító alapozása elkészült. A csővázas raktár- épület falait felhúzták, bepu­colták. Kiásták á nagy gépmű­hely alapját is. Ha pedig a városi tanács által ígért tár­sadalmi munkások is jelent­keznek, legközelebb már a nagy gépműhely falainak fel­építéséről írhatunk. Sándor Géza FélnHIiős váOalSs a íaasresszus tiszteletire Fejlődik a Bajai Lakberendező KTSZ A Bajai Lakberendező Kis­ipari Termelőszövetkezet igen szép eredményeket ért el. El­készült a központi raktára, ahol egymillió forint értékű anyagot tárolnak. Űj modern műhelye­ket is építenek, itt a kárpito­sok & asztalosok nyernek majd elhelyezést. Az irodákat, a kul­túrtermet, az öltözőket és a fürdőt a műhelyek fölé építik. A nagy fejlődésre jellemző, hogy 1951-ben 70 000, 1958-ban 6 400 000, 1959-ben pedig már 7 500 000 forintra növekedett a termelési érték. Ezzel párhuza­mosan nőtt a szövetkezet közös vagyona js. 1951-ben 41000, s 1958-ban már 994 ezer forintot tudhatott magáénak a tagság. Laki Lászlóval, — a szövet­kezet elnökével — folytatott beszélgetésünkkor megtudtuk, hogy a ktsz dolgozói az MSZMP kongresszusának tiszteletére 500 ezer forint értékű tervtúlteljesí­tést vállaltak s ennek 90 száza­lékát október elejére már biz­tosították. A ktsz vezetői első­sorban a fényezett bátorok gyártásának növelésére töreked­nek s az a céljuk, hogy minél szebb konyha-, hálószoba, kom- bináltszoba- és egyéb bútorokat kétszí tsenek. Gondoltak a szakmai után­pótlás nevelésére is: a Lakbe­rendező Ktsznél 17 tanuló sa­játítja el a festő, kárpitos, kő­műves, asztalos és villanysze­relő szakmákat. Lugosi Béla levelező j Divatbemutató Félegybázás Ankétot és divatbemuta­tót rendezett Kiskunfélegyhá­zán a városi nőtanács és a földművesszövetkezet. A bemu­tatón közel 200 vendég előtt a legújabb divatviseleteket mu­tatták be. (Rádi András né le­velezőnktől.) i Gombostűvel „fűszerezett" csók jf Az egyik párizsi bíróság el- i vetette Bolagne szabó súlyos testi sértés címén tett feljelen­tését egyik alkalmazottja ellen. A szabó azért jelentette fel a fiatal tanulólányt, mert az gom­bostűt szúrt a férfi hátába, amikor meg akarta csókolni. A szabó ugyan vérmérgezéssel 4 hétig súlyos betegen feküdt, de a bíróság azzal indokolta dön­tését, hogy ilyen esetben a nők nem lehetnek válogatósak a védekezésben. PETŐFI NÉPE yA Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. ; Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: ,Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: i 26-19. 25-16 Fértépítés és ipari rovat: 11-22 ’ Szerkesztő bizottság: 10-38 ' Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 11-09 fferjeszti a Magyar Posta. Előfizet fcető a helyi postahlvataloknái és kézbesítőknél. Előfizetés: di1 1 hónapra 11 Ft. Sacs-Kiskun negyei .íyoműa V. 1 yagskeméf- » lel.1 15-29. 21-19 «adoptált nagy gépcsarnok tor- —-------..........................................--------------------L-rnn.n.rmnru*u ive it, valamint az eddig fel' A CSALÁDI PÓTLÉKOT FOLYÓSÍTJÁK — MEGKAPTAK AZ ÖREGSÉGI ADÓKEDVEZMÉNYT — A SZERZŐDÉST MEG­HOSSZABBÍTOTTAK — NEM TÖRTÉNT ÁRDRÁGÍTÁS Qm&MC Mátyás vezető technikussal és Krajcsovszki Lászlómé labo­ránssal. Egyik legfontosabb feladatuk közé tartozik az úgynevezett termőhely feltárás és térképe* zés, mely tudományos alapot nyújt az új erdőtelepítésekhez,! ahhoz, hogy adott helyen mi­lyen fát érdemes telepíteni* hogy ott minél előbb erdő léte­süljön. A cél az, hogy minél több nyárfát és minél gyorsabban telepít­sünk — hiszen ez a fafajta gyorsan fejlődő — nagyszerű felhasználási lehetőségei van­nak az iparban. A felügyeletük alá tartozó hat hektáros kunpeszéri arbo­rétumban már kísérletszerűen foglalkoznak idegen fajták meghonosításával, s az erdő- gazdaságnak segítenek a talaj- törzskönyvezésben is. Mint Faragó Sándortól meg­tudtuk, a tudományos kutató­programon kívül segítik a he­lyi termelőszövetkezeteket. — Most a Dózsa Tsz-nek végez­nek talajvizsgálatot szőlőtele­pítéshez, de — s ezt érdemes megjegyezni — sxívesen segítenének más községek termelőszövet­kezeteinek ilyen irányú prob­lémáin is. Nem jelentéktelen dolog az sem, hogy másodrendű meteo­rológiai állomással is rendel­keznek, — s így az országos jelentőszolgálatba is bekapcso­lódtak. Naponta háromszori meteorológiai megfigyelést vé­geznek — s vidékre is — min­denkor készségesen szolgálnak az időjárásra, csapadékra vo­natkozó pontos adatokkal. — Csak a Kerekegyháza 30-as te­lefonszámot kell hívni, r '—IMII A kutató és a laboráns alaposan megvizsgálják a földből vett mintákat. Szász Mózes sertéshizlalási szerződését november 15~ig meghosszabbították, tekintettel betegségére. Azt is megtudtuk, hogy olvasónk állítása ellenére sem jó szerződésteljesítő és ál­latait sem gondosan tartja. * Palásti Károly keceli olva­sónk két levelet is írt szer­kesztőségünknek, amelyben azt kifogásolja, hogy a keceli 10-es számú boltban drágábban adják a cipót, mint máshol. Ügy véli, hogy ez árdrágítás s helyes lenne megszüntetni ezt az álla­potot. A levél alapján helyszíni vizsgálatot tartottunk, s megál­lapítottuk, hogy esetenként a kétforintos zsemlecipó fc és 2,40 forintos fonottkalácsot hoznak forgalomba. A kétforintos zsemlecipó és az 1,60-as búza­cipó nem azonos kereskedelmi cikk. Súlyban is eltérés van a kettő között. A bolt tehát hivatalos áron hozza forgalomba az említett sütőipari terméket s ott árdrá­gítás vagy visszaélés nem ta­pasztalhat^ . tosan befizetjük. Arra kérem önöket, intézzék el, hogy öreg­ségi kedvezményt kapjak.« — írja Rigó József madarasi elő­fizetőnk. A fenti ügyben eljár­tunk a Madarasi Községi Ta­nácsnál, ahol a következő ha­tározatot hozták: »A Madarasi Községi Tanács Rigó Józsefnek a kért öregségi kedvezményt megadta. A 10/ 1957. PM. sz. rendelet értelmé­ben összesen 838 forint, vala­mint 20 kilogramm búzaföidadó törlését rendelte el.« Ilyen módon Rigó Józsefnek megoldódott a problémája. * Szász Mózes kisszállási olva­sónk panaszlevelében arról ír, hogy eddig becsületesen telje­sítette az Állatforgalmi Válla­lattal szemben a kötelezettsé­gét, de a legutóbbi szerződése­kor megbetegedett s ezért nem tudta leadni sertéseit. Arra kéri szerkesztőségünket, hogy járjon közbe s szerződési idő meghosz- szabbításáért. Szász Mózes ügyében felkerestük az Állat- forgalmi Vállalat megyei igaz­gatóságát, ahol az alábbiakat tudtuk meg; _ Dunai Magdolna kecskeméti olvasónk panaszos levelében azt írja, hogy tőle különváltan élő férje után — aiki a Csepeli Acélműben dolgozik — gyer­meke részére nem kap családi pótlékot. írt már férje munka­helyére is, de onnan különböző igazolásokat kértek, amit kellő időben postára adott. Arra kéri szerkesztőségünket, intézzük el, hogy a családi pótlékot meg­kaphassa. Ügyében felkerestük a Csepli Acélmű igazgatóságát, ahol a következőket hozták tu­domásunkra: A szükséges iratok beszer­zése után lehetett csak a csa­ládi pótlékot folyósítani. Októ­ber 10-én az első kifizetést már eszközölték, sőt a szeptember hónapra esedékes pénzösszeget is kézbesítették a panaszos cí­mére. Ezután minden hónap 10-én megkapja a 90 forint családi pótlékot, * »Egy kéréssel fordulok a Pe­tőfi Népe szerkesztőségéhez. Én 79 éves vagyok, a feleségem 78 éves. Két kát. hold földünk van s már nehezen tudjuk megmű­velni, bei az adói mindig poc­át külföldi fajtat, a csouaiato* sä« szép kínai fenyőt ápolja Szakács Ferenc bácsi, a* áUo-- más főkertésze. legszebb talán a kínai fenyő, amelynek apró, lapos tűlevélei télen vöröses színt öltenek ma­gukra. A kis facsemetéket — mely­nek csodájára jár a község apraja, nagyja — alig egy-két éve telepítették ide, miután az Erdészeti Tudományos Kutató- intézet Kerekegyházán is lét­rehozta a kis erdészetek ku­tatóállomását. Azóta egy mér­nök-kutató dolgozik itt —■ Fa­ragó Sándor személyében — két munkatársával: Körmeik” A Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság kerekegyházi köz­pontjának szomszédságában napfényes, magános kis há­zacska hívja fel magára a fi­gyelmet. De nemcsak a ház, a kert is érdekes, s vonzó lát­vány. Az Alföldön ritkán lá­tott, messziről hozott, különle­ges facsemeték növesztik apró ágaikat. Mintegy 200külföldi facsemetét nevel a pár száz négyszögöl­nyi kert homokja, s köztük is Milyen fát érdemes telepíteni a homokon? — ezt vizsgálja az ÉRTI kerekegyházi kutatóállomása

Next

/
Thumbnails
Contents