Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

1939. Oktober 9. péntek. 3. óidat Tartsa be a munkaegészségügyi előírásokat a vállalat vezetősége — de a munkás is! — Két üzemi orvos nyilatkozata — 'Az üzemi orvos a dolgozók egészségéért vívott harcban az első vonalban áll. Ö is­meri legjobban az illető üzem­ben előforduló sajátos megbe­tegedések okait, így tehát sze­repe igen fontos. Kecskeméti kőrútunk során két üzemi or­vost kerestünk fel, 796 kilométer hosszú orvosi „körzet“ Dr, Főző Endre MÁV kerü­leti orvos tájékoztatása elején a dolgozók szervezetére ártal­mas szénpor káros hatásáról tett említést, különösen hang­súlyozva az ebből származó bőrgyulladásos eseteket,-— Nem ismeretlen előttünk mondja dr. Főző Endre —, hogy a garat- és légcső-meg­betegedések gyakori okozója a szénpor belégzése. Az olaj és szénpor keverék pedig közvet­len rombolója a bőrszövetek­nek. A forgalom irányítói meg igen sűrűn panaszkodnak gyo­mor- és bélfekély tünetedre, amely a rendszertelen étkezés­sel magyarázható: szolgálatuk teljesítése ugyanis lehetetlen­né teszi az egészséges beosz­tású táplálkozást.. Kisebb-na- gyobb serülés jellemzi a pálya- fenntartási dolgozók foglalko­zási baleseteit, ezek azonban jelentéktelen számban fordul­nak elő. — Szomorúbb azonban a kép a helyiségek tekintetében — mondotta végül dr. Főző End­re. — Bővítésre szorul ugyan­is a fűtőházi dolgozók részé­re fenntartott fürdő, de emellett modem felszerelésű öltöző építése is kívánatos lenne. Beszélgetésünk végén érde­mes megemlíteni, hogy dr. Főző Endre 796 kilométer hosszúságú vasútvonalon végez egészségügyi ellenőrzést, vizs­gálja a vasúti kocsik tisztasá­gát, s úgy hisszük, egy kolle­gája sincs megyénkben, akinek ilyen kiterjedt munkaterülete volna. A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének egészségügyi vizsgálata arra enged követr keztetni, hogy alaposan felké­szültek a váratlan eshetőségek­re. Még ápolónő Személyzet is tart ügyeletet három műszak­ban. Dr. Gönczi Ödön üzemor­vos és Bányai Antalné mikro­biológus szoros kapcsolatban áll az üzemrészekkel, s a ki­selejtezett, romlott áruk eltá­volítása is az ő irányításuk mellett történik. Napi 60—80 dolgozó keresi fel a rendelőt különböző panaszokkal, ame­lyek jó része foglalkozási be­tegség. Itt is — akár a Zo­máncipari Művek Kecskeméti Gyáregységében — a bőrgom­básodás ölt nagyobb mérete­ket. Az édesüzem példa erre, ahol a foglalkoztatottak 90 szá­zaléka szenved e betegségben. Oka az, hogy lúggal, kénsav­val kezelik az előkészített gyü­mölcsöt. Ezenkívül a nagy tö­megű víz is elősegíti a bőr­réteg tönkremenését. Legtöbb­ször kenőcsöt indítványoz az üzemorvos: sajnálatos azonban, hogy kevés dolgozó veszi igénybe. Ezeken javítani lehetne A műszak Utáni tisztálko­dási lehetőség, s a munka vé­geztével a klór-fertőtlenítés az egyes üzemrészekben dicséren­dő dolog; de a műszakonként körülbelül ezer emberrel ter­melő gyár csekély számú illem­helye sürgős pótlásra szorul. A Il-es számú telep üzem­orvosi rendelője naponta két­szer két órahosszat áll az al­kalmazottak rendelkezésére. Itt sűrűn megismétlődő betegsé­gek: a gennyes bőrgyulladás, a gombásbdás és a nátha. Ide sorolhatnánk még az erős orr­vérzést is, amelyet a szalmá­ból kiáradó por, s a kén égé­sénél kitermelődő mérges gá­zok okoznak az egészség- ügyi szabályok pontos be nem tartása miatt. Nem tudni, ki­nek a hibájából, de egyes ön­tudatlan dolgozók az erjedés­ben levő, cukorlével telt hor­dók közelébe férkőznek, isznak belőle, s mivel utána rózsa­színben látják a világot, nem egy balesetet okozott fegyel­mezetlenségük. Dr. Hulej Győző üzemorvos rámutatott arra, hogy egyes dolgozókat komoly szervi be­tegséggel vesznek fél, rövid idő elteltével aztán ezek kiesnek a termelésből, mert a kiújuló betegséggel képtelenek dolgoz­ni. Ennek arra kell figyelmez­tetni a gyár vezetőségét, hogy a felvételnél alaposabban ve­gyék figyelembe az orvosi Vizsgálatok eredményét. Felkerestünk két üzemorvosi rendelőt, s tapasztalatként rö­viden azt szűrhetjük le, hogy a vállalatok vezetőin, az üzem­orvosokon, s az elsősegély- nyújtó szerveken túl minden egyes munkásnak is érdeke a munkaegészségügyi előírások betartása. Kohl Antal Nevelők as iskoláért Október 4-én ismét új tanyai iskolát avattunk Félegyházán. A Kismindszenti úti életveszé­lyes, közel 100 éves öreg iskola helyett már áll a tágas, vilá­gos tanyai iskola, hogy ter­jessze a kultúrát azon a vidé-: ken, ahová nyáron a portól, tavasszal és ősszel a sártól alig lehet eljutni. A pedagógusok mintegy negy­venen, látva, hogy az új iskola udvarának rendbehozására már nem lesz idő a felavatásig, és látva, hogy az ottani nevelők a környék lakóitól nem kap­ják meg azt a segítséget, amit a Csanyí úti, Csólyosi úti, vagy Izsáki úti iskola annakidején megkapott, vagy bármelyik ta­nyai iskola megkapna a szülői munkaközösségektől, összefog­tak, hogy az iskola udvarán álló, nem valami szép látványt nyújtó nagy dombot egyesült erővel elhordják. Az összefogás sikerrel jón;, a tanulmányi felügyelő, a ta­nyai iskolák igazgatósága, a városi általános iskolák igaz­gatói, tanárnői és tanárai, a tanyai iskolák név siói mind ott voltak és talicskával, ásó­val, lapáttal olyan lendülettel estek neki a dombnak, hogy ilyen lelkes munkával talán még a hegyeket is meg lehetne mozgatni. A hivatásszeretetnek, az egy­más segítésének szép példáját láthattuk. Nevelőink példát mutattak mindenkinek, de kü­lönösen az új iskola környékén lakóknak. (t. m.) Lelketlen szülők — ártatlan gyermekek A MENTŐK későn érkeztek, az újdonsült anya már túl volt a szülésen és egy üveg pálin­kával csillapította fájdalmait, de arra éppen jókor, hogy a mosdótálban fuldokló újszülöt­tet megmentsék. Így kezdődött az 1514. számú félegyházi tanyán a kis Retkes­gyerek szomorú élete. A FOLYTATÁSA pedig így következett: apja egész nap iszik, anyja Kecskemétre jár dolgozni. A most másfél éves Gáborkát és a féléves Margit­kát egész nap gondozatlanul, felügyelet nélkül hagyták egé­szen a legutóbbi időkig, ami­kor végre a szomszédok már nem bírták nézni a gyermek­kínzást és jelentették a ta­nácsnál. Jelűnek Kálmánná, a gyám­ügyi előadó azonnal kerékpár­ra ült és váratlanul megjelent a tanyán. Az apa, szokás sze­rint, részegen feküdt, a két kisgyermeket félig mezítelen, csuromvizesen, soványan és piszkosan, siralmas állapotban találta egy teknőben. Sok idő nem volt töprengés­re. Szerencsére éppen a tanya mellett haladt el Rékasi fuva­ros, homokkal megrakott ko­csijával. Jellinekné az egyik reszkető gyermeket a fuvaros ölébe nyomta, a másikat ő maga vette pártfogásba, a ke­rékpár felkerült a homok tete­jére és már indult is a men­tőexpedíció a két megmentett gyermekkel- .a félegyházi kór­házba, ahol dr.- László gyer­mekorvos vette őket gondo­zásba. ­- ENNEK AZ ERÉLYES és gyors intézkedésnek, szerető gondoskodásnak és ápolásnak köszönhetik az ártatlanok, hogy nem kerültek ők is a teme­tőkbe, három kistestvérük mellé. A kórházban, amikor az ápolónők megmutatták őket az üvegen keresztül, már tisztán, gondozotton láttam, csak szo­morú szemükön, sovány kis testükön látszik még az élet- veszélyes »-gondozás". Gabika már (!) tanul állni, a baba­hajú Margitka nemsokára el­érj a négy (!) kilót. (Ezekből is látszik, mennyire el voltak ma­radva a fejlődésben.) MOST, A CIKK VEGÉN köszönetét kellene mondani mindenkinek, aki ebben a gyer­mekszerető munkában részt vett, de tudom, nem várnak érte köszönetét. Nem az első és sajnos, nem is az utolsó eset. Még előfordul, hogy a lelketlen szülőktől kell meg­menteni az ártatlan gyermeket, Tóth Miklós VvWWW»VWWw^WWW^>MVWWv Számlap: a csillagos égbolt A pulkovói csillagvizsgáló in­tézetben új időjelző pavilont építettek. A pavilonban eredeti passzázscsövet helyeztek el, ezen figyelik a csillagok átha­ladását a délkörön. A passzázs- csövet K. Pavlov professzor vezetésével tervezték és készí­tették. Az új műszer- előzetes kipróbálása során bebizonyo­sodott, hogy segítségével az Nagy találkozó Hruscsov elvtársnak az Egyesült Államokban tett látogatása során elhangzott beszédeit és a történel­mi útról készült fényképeket egy­begyűjtve, Nagy találkozó címmel, könyv formájában adja át az ol­vasóknak a Kossuth Könyvkiadó. Hruscsov elvtárs szavai, az ENSZ- ben benyújtott leszerelési javasla­tai erőt, önbizalmat sugároztak és felbecsülhetetlen értékű útmuta­tást nyújtottak a békeszerctő né­peknek. Tanulságok sége a veaetőségválasztások elő­készítése és megrendezése so­rán a dolgozó tömegekkel va­ló kapcsolatukban is' újabb fej­lődés alapjait rakta le. A be­számolók és az alapos viták után megszületett határozatok a párt és a dolgozó nép össze- íorrottságát bizonyítják. A pártonkívüii dolgozók joggal kísérték figyelemmel a kom­munisták tanácskozásait, hi­szen a pártszervezet által ki­dolgozott célok a legszorosabb egységet tükrözik a lakosság érdekeivel és céljaival. Szá­mos olyan pártszervezet van, amelynek a taggyűlésén ho­zott határozatait nyugodtan el lehetne fogadni egy-egy üzem vagy község fejlődési program­jául, legyen szó a gazdasági, kulturális, egészségügyi vagy bármilyen más kérdésről. Ez az eredmény minőségileg újat jelent alapszervezeteink mun­kájában, hiszen ilyenre még nem volt példa. A vezetőségválasztó tag- ** gyűlések tehát nagy lé­pést jelentenek előre a párt­munka színvonalának fejlődé­sében. Bájtunk, kommunistá­kon múlik, hogy most tovább emelkedjék a pártmunka szín­vonala a vezetősógválasztó taggyűléseken hozott helyes iiatárotatok vé£rch ajtósa vak órák járásában mutatkozó 4—3 ezredmásodpercnyi különbség is helyesbíthető. A professzor) az új műszerről a következő­ket mondotta: — A tudományos dolgozók á sötétség beálltával minden de­rült éjszaka szolgálatot telje­sítenek a csillagászati műsze­reknél. Vizsgálják, mit mutál) az »égi óra«, amelynek muta­tója a passzázscső irányzékvo- nala, számlapja pedig a csilla­gos égbolt. A csillagászok az »égi óra«« szerint eddig csupán század­másodpercnyi pontossággal ál­lapították meg az időt. Ez még mindig nem elegendő. A Föld forgási egyenetlenségeinek, a pólusok mozgásának tanulmá­nyozásánál és egyéb tudomá­nyos célokra ezredmásodperc­nyi pontossággal keli megálla­pítani a pontos időt. Az ú.i passzázscső segítségével ez a feladat megoldható. A műszert alumíniumötvözetekből készült különleges ernyők védik a hő­mérséklet ingadozásaival szem­ben, Elsikkasztotta a bor árát A társadalmi tulajdon séreló mére elkövetett sikkasztás bűn­tette miatt a bajai járásbíró. ság háromhónapi börtönre ítél«* te Burány Pál 39 éves herceg- szántói lakost. A vádlott a Hercegszántói Földművesszövet­kezet 4-es számú italboltjának vezetőjeként ez év májusában a szövetkezettől átvett 324 li­ter bort, 15 forint 10 filléres kimérési árban, s összesen 4892 forint értékben. Az eladásra leszállított bormennyiséggel azonban nem terhelte meg az általa vezetett üzletet és a be­folyt vételárat, a kasszából ki­véve, saját céljaira használta fel. Később a szövetkezet kárát teljes egészében megtérítette. Az ítélet még nem jogerős. Szabálysértési ügyek Sztantics Ferenc csikériai la« kost jogtalan legeltetés miatt 100 forint pénzbírsággal sújtot­ták. Katona Kálmán Csikéria, Széchenyi telep 132. szám alatti lakost jogtalan legeltetésért 50 íoúutra bírságolták, ... tanácskozások tartalmába. A hozzászólók nagy többsége is ezekkel a problémákkal fog­lalkozott és ez nem véletlen. Bebizonyosodott, hogy a párt- szervezet igazán élő szerve­zetté, a pártmunka igazán ma­gas színvonalúvá csak akkor válhat, ha szervesen összefo­nódik a gazdasági építőmunka megoldásra váró tennivalóival. Igényes bizonyítékot szol- gáltattak a vezetőség- választó taggyűlések arról is, hogy a kommunistákra minden körülmények között és min­den feladat megoldásánál szá­mítani lehet. Csak arra van szükség, hogy rendületlenül betartsuk és érvényre juttas­suk a párt belső életének le­nini normáit. Beigazolódott, hogy a kommunisták óriási többsége hajlandó tevékenyen 'részt venni a párthatározatok végrehajtásában, csak bizni kell bennük, csak el kell látni őket az élet diktálta és abból merített pártfeladatokkal. A kommunisták öntevékenysége és munkalendülete magas fok­ra emelkedett a kongresszus előkészítésének, ebben az idő­szakában, gári^en’ózetek texcfeeos:­1 fjra beigazolódott, hogy ^ a pártmunka minősége, — ha rendelkezünk a szüksé­ges ideológiai, politikai és szervezeti egységgel — első­sorban a kollektív vezetésen és a kollektív munkán áll vagy bukik. A taggyűlési beszámo­lók magas színvonala, majd a határozatok megfontolt alapos­sága annak volt köszönhető, hogy azok előkészítésén és megalkotásán a kommunisták százai munkálkodtak. Nem vé­letlen, hogy az ilymódon elő­előkészített taggyűléseken szé­leskörű, színvonalas és szen­vedélyes viták alakultak ki. Pártszervezeteink komoly ta­nulságként könyvelhetik el, hogy erejüket megsokszorozni csak akkor tudják, ha tevé­kenységükben pz egész párt­tagságra támaszkodnak. A kommunista tanácskozások szülte kivétel nélkül megkü­lönböztetett figyelmet fordítot­tak a gazdasági építő munka feladataira, a termelési tervek teljesítésére, a gazdaságosság­ra, a községfejlesztésre és így tovább. A gazdasági előrehaladás tennivalóinak megvitatása új taint ti; új voöágokaj, vitt 4 A fáradságos munkával, nagy erőfeszítésekkel megszervezett vezetőségválasz­tó taggyűlések befejeződtek. Ezzel a pártkongresszus előké­szítésének első szakasza lezá­rult. Á tapasztalatok fényénél nyugodt lelkiismerettel megál­lapíthatjuk, hogy a kommu­nisták tanácskozásai beváltot­ták a hozzájuk fűzött remé­nyeket. A taggyűlések több­sége megfelelt a várakozások­nak és azoknak a céloknak, amelyeket a Központi Bizott­ság eléjük tűzött. A pártszer­vezetek által elkészített beszá­molók, a határozati javasla­tok és azok felett kialakuló viták az esetek többségében magas színvonalúak, alaposak voltak. Az ellenforradalmat követő időszakban még egyet­len alkalommal sem tárgyalta meg ilyen gondossággal és alapossággal a párt belső pe­tének kérdéseit és a gazdasági építő munka feladatait. A vezetőségválasztó taggyű­lések méltó előkészítői voltak a párt VII. kongresszusának, rendkívül sok tapasztalattal és tanulsággal gazdagították párt­szervezeteinket. Az összes ta­nulságot ilyen rövid idő alatt nem lehet felmérni, de ízelí­tőül már jó néhányat M le- aaroln U

Next

/
Thumbnails
Contents