Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

4. oldal 1959. októl)er 9. péntek Sham: Szent (Johanna Ritka művészi élményben volt részük ezekben a napok­ban a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház nézőinek, bará­tainak. Tanúi lehettek a mo­dern angol drámairodalom egyik legszebb alkotása, a Szent Johanna felújításának, illetve kecskeméti bemutatásának. Shaw sajátos drámaszerkesz- tési módszerei talán egyetlen darabjában sem érvényesülnek olyan brilliáns tökéletességgel, lm int itt. Szent Johanna tra­gikus sorsának ábrázolása — bár a legmagasabb hevület forrpontján tárul fel a közön­ség előtt — mégis csak az ő egyéni, bizonyítási, eszméket felsorakoztató és vitákat meg­oldó igazolási eljárásának a nyersanyagát jelenti. A feszült­séggel teljes részletek után mindig a visszájára fordított igazság szatirikus kontrasztját is megmutatja, s mindezt azért, hogy az önmagával is és drámai nyersanyagával is foly­tatott vita során érzésekben és gondolatokban eszméinek bir­tokosává tegye a nézőt. Azok- Mta M • 11-- *i /á Shaw-i alak. Az üldözés elől menekülő riadt rebbenései, fél­szeg örömei, s önmagával vias­kodó »bátor kitörései« élmétty­i IS ara esi Ferenc; a dauphin Labancz Borbála: Szent Johanna ban a jeleneteiben emelkedik legmagasabbra a Shaw-i szel­lem, ahol ez a vita éppen ta­lán a legkevésbé szinpadszerű mozzanatok közbeiktatásával parázslik, izzik és lángol. És éppen ez jelenti a szín­padi megjelenítés számára a legnehezebb feladatot. Nagy érdeme a kecskeméti előadás­nak és elsősorban Seregi László főrendezőnek, hogy általában ezek a tipikusan Shaw-i moz­zanatok kiváló megjelenítésben és a nagy író szándékai szerint Eajlanák le a színpadon. Általában a rendezői munka és a darab szellemét átvenni, Interpretálni tudó színészi tel­jesítmények jelentik a legna­gyobb értéket. Már ott csatát nyert a rendező, hogy a lehető leghibátlanabb szereposztással látott munkához. A rendezés másik erénye a stílus egységé­re való törekvés s annak ered­ményes kivitelezése. Talán egyetlen mozzanat szól a nem szimmetrikus Shaw-i dráma­alkotás ellen, ez pedig a dísz­letek túlhangsúlyozott szim­metriája. Az feltétlenül helyes, hogy ezt a nagyon nehéz drá­mát, amelyben a7 szavakban foglalt eszmén van a hangsúly, nem körítetté a díszlettervező súlyos beépített színpaddal. A levegős, könnyed megoldás azonban mintha kissé tartal­matlan lenne, bár vizuális Szépségekben nem szűkölködik. Labancz Borbála Szent Jo­hannája a történelmi levegőt árasztó nagy jelenetekben hi­teles és lendületes. Jó lenne, ha kissé érthetőbben beszélne, hiszen sok függ dialógusaitól. Mindez azonban csak keveset von le alakítása egységes vo­nalvezetéséből. Egészében hí­ven tükrözi a drámaírónak er­ről a francia népi hősről alko­tott véleményét, hősies kitöré­sei helytállóak, bár érzésünk szerint kissé keményebb és da­rabosabb eleinte, mint kellene. Nagyszerű figurákat visz színpadra Shaw ebben a da­rabjában is. Baracsi Ferenc, a dauphin alakítója tökéletes szerűek. Különösen az a jele­nete hiteles, amikor Szent Jo­hanna rábeszélésére megpró­bálja legyőzni saját magát és a nagy ügy, az angolok kiűzé­se élére igyekszik állni. Mesteri megjelenítő erővel, a legap­róbb mozzanatok elemzésével jellemzi a megkoronázott Ká­rolyt, aki ismét visszaesik pil­lanatnyi fellángolása után ko­rábbi önmagába, félénkségébe, meghajszoltságába, és nyuga­lom után vágyakozó nosztalgiá­jába. Az utójáték pezsgő sza­tíráját is kitűnően hozza. Tánczos Tibor Cauchon ál­szent papi diplomatáját, lefoj­tott jndulati skáláját nemcsak hanghordozásban, hanem ■ moz­dulatainak egész egybehangolt rendszerével, megdöbbentően emeli ki. Legnehezebb pillana­taiban, az emlékezetes sátor-je­lenetben fölényes biztonsággal interpretálja Shaw mondani­valóját, nagy része van abban, hogy ez a döntő fontosságú je­lenet a felvonás középpontjá­ba kerüljön, izgalmasan frissé kori álláspontjának Szent Jo­hannával kapcsolatos magatar­tásának következetessége. Szent Johanna a polgárság feudális béklyók ellen küzdő eszméinek képe. Elítéltetése akkor a re­akciós egyház szempontjából teljesen törvényszerű, szükség- szerű volt. Az inkvizíciós jele­net többi szereplőivel együtt Dobák Lajos Shaw álláspont­jának tiszta közvetítője. A nagy angol, Shaw az ellen protes­tált, hogy az egyház hogyan sajátíthatta ki saját eszmé­nyeit, megtagadva Johannát, a népi felszabadulás hősét, aki­nek minden tette lázadás volt a feudális hierarchia ellen. A siker részesei voltak a leg­kisebb epizódszereplők is. Kom- lós i József, akinek szerepe Shaw szándékai szerint az egy­házi »csoda«-fogalom profán szatirizálása volt, éppúgy ele­venné tudta «tenni szerepét, mint Budai László — korlátolt kanonokját, Simon Géza dara­bos la Hire kapitányát, s Per­laki/ István az ósdi típusú had­G1CCSEK A FALON Fonyó József: John de Stogumber atya váljon. Fonyó József John de Stogumber káplán figurájának drámabeli fejlődését és átala­kulását belső átéléssel telíti. A sátorjelenet mellett az utójá­ték elaggott, félhülye emberi roncsának életrekeltésére is vannak eszközei, mint ahogy az inkvizíciós tárgyalást követő pillanatokban őrjöngése meg­döbbentő. Simon György gyö­nyörű orgánuma párosul Wan- wick grófájának diplomata­mosolyával, s a mosolygós kül­szín alatti, onnan elő-előtörő kíméletlenségével. Karizs Béla az érsek szerepében színészi képességeinek legjavát adja. Monológjai egyszerűségükben is magávalragadóak. Lefojtott dinamikája, a figura lényegé­nek megragadása, a szereppel való teljes ^azonosulásra utal. Dobák Lajos az inkvizitor alak­ját emeli a hitelesség magas­latára. Nagyrészt az ő világos és tartalmas alkotó módszeré­nek köszönhető, hogy igazoló­dik a néző előtt az egyház ak­Dúbák Lajos az inkvizitor szerepében vezért, Dunoist, »az orleansi fattyú«-t, kivel szemben Jo­hanna a modernebb hadviselés, a merészebb stratéga képvise­lőjeként lép fel. Fekete Tibor ízes angol katonája, Liliom Ká­roly hóhéra, T. Szabó László de Poulengey-ja, Vörös Tibor Ladvenu alakítása, Jánoki Sán­dor a vád képviselője és a töb­biek, Tamás József, Molnár Zoltán (kitűnő volt a korabeli »jampec« figurája), a kis Szi- lárdy István és Csajányi Gy. a XX. századi úr szerepében mindennek a szépen egybe­hangolt, jó iramú, izgalmas előadásnak egy-egy színfoltja. Gyulai Antal a várkapitány szerepében kissé külsőséges eszközökkel, a kelleténél na­gyobb hangerővel in tónál ja szerepét. Harsogása — különö­sen amikor a Shaw számára és a dráma szempontjából igen fontos jellemzését adja Szent Johanna társadalmi helyzeté­nek, elnyomja a mondanivaló intellektuális értékét. Láng Ru­dolf jelmezei szépek. Csáky Lajos EGY EGÉSZEN korszerű, igazán minden igényt kielégítő, újonnan épült falusi iskolában jártunk. Megcsodáltuk a pár- kettes, nagyablakos tanterme- két, az öltöző szekrényekkel ellátott folyosót, a szertárhelyi­séget s megállapítottuk: váro­son sem találni különbet. A SZÉP, KÉTSZOBÁS neve­lői lakást is megtekintettük az ottlakó pedagógus házaspár en- gedelmével. S talán neheztel­nek majd érte, mégis elmond­juk, nem egészen értettük, hogy mit keres a hálószoba falán a fő helyen egy nagyméretű szentkép. Hogy miért a csodál­kozásunk, amikor ma még sok gyenge olajnyomat, szentkép díszíti a lakásokat falun és városon egyaránt? Őszintén szólva az ellentétes hatás vál­totta ki belőlünk az önkénte­len tiltakozást. Öregemberek­nél, öreg falak között szinte nem is szembetűnő az ilyesmi, hiszen a régi kor jellegzetes ki­fejezőit csak a belső meggyő­ződés változtathatja meg. S ez egyéni dolog. Ahogy mondhat­ják: »Kinek mi köze hozzá!« De valahogy olyan furcsa volt: a modern iskola, a népi de­mokrácia adta szép nevelői la* kás, a világos falak, — s giccs, méghozzá szentkép formájá­ban. VAJON ezt az ellentétet nem érezte meg a fiatal pedagógus házaspár? Ügy látszik, nem, mert az előszoba falán is ha­sonló »romantikus« vásári ke- pecskék lógtak. (Ha olcsó, de művészi reprodukciókat láttunk volna ott, most csak dicséretet mondhatnánk.) Úgy látszik, a szépérzékük nem tiltakozott el« lene. S a meggyőződésük sem a szentkép ellen? Vajon a bio­lógiai és más, materialista szemléletet sugárzó tantárgyak oktatása után, ha egy-egy gye­rek véletlenül benyit a szobá« jukba, mit gondol a tanító bá­csi és -néni »kétéltű«, a régi­vel leszámolni nem merő (vagy csak egy képhez ragaszkodó?) felfogásán? MODERN ISKOLA — fiatal nevelők —t missziót jelent ez faluhelyen. A kultúra, a vilá­gosság, az értelem misszióját. Tükröződjön ez még a belső életükben, a magánlakás falai között is — ha vállalták ezt a megtisztelő hivatást... T. P. Borzalmas szerencsétlenség Gyufával játszott és megégett négy kisgyerek Karádi Imre, Kiskunfélegy­háza, Körösi út 98. számú la­kásán gyermekjáték következ­tében halálos gyermekszeren­csétlenség történt hétfőn. Karádiné négy kisgyermeké­vel volt otthon: a négyéves Imrével, a hároméves János­sal, a másféléves Ferenccel és az öthetes Juliannával. Néhány percre a négy gyermeket egye­dül hagyta az ágyon. Amíg kint járt, a gyerekek anyjuk ruhájából előkeresték a gyu­fát és játékból meggyújtották a szalmazsákot. Mire az anya visszatért, a kis szoba lángokban állt, ösz- szegégtek a gyermekek is, mind a négy harmadfokú égési se­bet szenvedett. A szerencsétlenség színhelyé­re hívták a mentőket, a men­tők pedig értesítették a tűzol­tókat, de beavatkozásra már nem volt szükség, mert a he­ves szalmatüzet a szomszédok eloltották. A szerencsétlen kisgyerme­keket kórházba szállították. A kis János és Ferenc a borzal­mas égési sebekbe belehalt, a másik kettő állapota is élet­veszélyes. A négy ártatlan kisgyermek szomorú példája legyen figyel­meztetés a szülőknek: ne hagyjanak apró gyerekeket felügyelet nélkül, főleg ne hagyjanak gyufát a gyerme­kek keze ügyében! T. M. ■wvwww^A^vwwwwwwvyvvwv Az ostobaság rekordjai Nemcsak az Egyesült Álla­mokban állítanak fel ostoba és képtelen rekordokat, más országokban is sokan vannak, akik kétes »csúcsteljesítmé­nyekkel« akarják magukra irá­nyítani az érdeklődést. így például* a norvégiai Flosta-ban Kai Andersen 12 órán keresztül ide-oda lóbált egy négy kilogramm súlyú ka­lapácsot. Andersen ’egyébként fogorvos. Saint Tropez-ből (Riviera) érkezett az »izgalmas« hír, hogy egy ottani fiatal lány hétezer térdhajlítással »vi­lágrekordot« állított fel. Legközelebbi célkitűzése: 10 000 térdhajlítás. Nyolcvanon ilíomod másodperc alatt Leningrádi tudósok olyan gépet szerkesztettek, amely­nek segítségével a legbonyo­lultabb matematikai számítá­sokat is elvégezhetik. A gép szinte hihetetlen sebességgel végzi a matematikai művele­teket: a szorzást és osztást 80 milliomod másodperc alatt, a gyökvonást 8 ezred másodperc alatt. Egy másik hasonló gép né­hány perc alatt megoldja azo­kat a rádióösszeköttetéssel és elektrotechnikával kapcsola­tos, rendkívül bonyolult fel­adatokat, amelyek azelőtt hó­napokat, sőt éveket vettek igénybe Egy másik gép az automata telefonközpontok tervezőinek munkáját könnyíti meg; Az automata telefonközpontok mű­szaki terveinek kidolgozásánál több száz kapcsolási sémát kell kiszámítani és megrajzolni. Ezt a munkát eddig konstruk­tőrök végezték. Most a mér­nök »megadja« a kiindulási adatokat a gépnek, amely egy ernyőn nyomban feltünteti a rajzot, a kapcsolási séma leg­jobb változatát. A szovjet tudósok által ké­szített elektronikus számológé­pek segítségével irányítják az üzemekben a bonyolult gyár­tási folyamatokat, ezzel végzik a tervezést, sőt még a repülő­gépek automatikus vezetését is elektronikus számológépekre bízzák; Harvey Scarborough, lansingi (Michigan) lakos a világ leg­gyorsabb zongorajátékosának nevezi magát és azt állítja, hogy nyolc óra és huszonkét perc alatt nem kevesebb mint 1 930 392 hangjegyet játszik le, A csodálat inkább talán hall­gatóit illeti meg... A riccionei Gina MarteUi- nek sikerült a legnagyobb és leghosszabb élettartamú szap­panbuborékot fújnia. A kép­ződmény 74 centiméter átmé­rőjű volt és 12 percig lebegett a levegőben. A svéd Dalberg azzal sze­rezte meg a győzelmi babért, hogy 140 dominókövet függő­legesen egymásra helyezve, »hatalmas« tornyot épített. Az olasz Tinó Roselli 69-es cipőt hord, s ezzel veretlenül tartja a legnagyobb lábak re­kordját, viszont a marseihei Nathalie Thibaut pirinyó dol­gokkal foglalkozik: nagy ügyességgel és erős nagyítóval sikerült bájos kosztümöket készítenie egy bolhacir­kusz sztárjainak. Gladys Cardif (California) fürdőruhában 5 óra 42 percig ült egy jégtömbön, utána csak nagy nehezen lehetett »le­olvasztani róla. Ralph Ramsey ezzel szemben erősen megiz­zadt, mert egy denveri szónok- lási versenyen 92 óra 11 percig megsza­kítás nélkül beszélt. Beszéde közben tízszer kellett leváltani a zsűri tagjait* \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents