Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

1959. október 4, vasárnap

5. oldal

Hogyan lehel. megszüntetni a lemaradást a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál?

Bevezetik a teljesítménybérezést —

Több szakmai segítséget várnak az új munkások

Ennyi pihenő munkást nem láttam a Kecskeméti Épületlaka- tosipari Vállalatnál jó néhány éve. Egyikük az üzemrész falát támogatja, mások karikába állva beszélgetnek, de van olyan is, aki egymagában ábrándozik. Ez csak annak tűnik fel, aki régóta járja a gyárat, ismeri minden zegét-zugát s tudja, hogy ez a kép itt újkeletű.

Mi a kényszerpihenő oka ?

A növekvő építési igényeknek megfelelően a gyár vezetősége többszöri módosítás után vállalta, hogy az idén 21 millió forint értékben több gyártmányt ad mint az előző évben. Ennek megfelelően egészítette ki a munkáslétszámot, mégpedig a duplájára. Az új munkások zöme nemrég még a földeken dolgozott, s most pedig olyan munkát végezitek, amihez egy kis szakértelem, no meg gyakorlat is kell.

Ebből adódnak azután főként a fejlődés árnyoldalai. Ezek már a második negyedévben többé kevésbé jelentkeztek, végső ki- teljesedése azonban júliusban és augusztusban. következett be, amikor is a két havi tervet 98,5 százalékra, az egy főre jutó termelési értéktervet 91,1 százalékra teljesítették — 108,1 százalékos munkáslétszám felhasználással.

A vállalat ezt a lemaradást anyag- s rendeléshiánnyal és az átköltözésből adódó termeléskieséssel indokolja. Ezek a kifogások csak részben fogadhatók el. A fent említetteken kívül döntően befolyásolja a termelés alakulását a gyakorlatlanságon kívül a nem ösztönző bérezés és a laza munkafegyelem.

A prémiumos órabér csődje

Üzemi tanácsülésen, szakszervezeti gyűlésen s más rendezvényeken eddig is sokat vitáztak erről a kérdésről. — A prémiumos órabér ösztönöz-e vagy sem? A vélemények megoszlottak. Egyesek szerint ösztönöz. Ezeknek az embereknek csak részben volt igazuk.

A prémiumos időbér csődje már régebben is előre vetette árnyékát. A végleges felszámolásának ideje azonban akkor érkezett el, amikor a vállalat gyors ütemben felfejlődött. Ekkor már kiviláglott, hogy a prémiumos Időbér nem ösztönöz a jobb és

több munkára. Különösen azoknál nem, akik most szokják meg az üzem fegyelmét, rendjét, és akik közül néhány elvárja, hogy másik munkás keresse meg az ő kenyerének egy részét is. Ezt az igazságot felismerve a gyár vezetősége júliusban "a munkások 17,8 százalékánál bevezette a teljesítménybérezést.

Bevált

a teljesítménybéresés

Míg a teljesítménybér bevezetése előtt jó, ha egy dolgozó a csőbilincsből 800—900-at elkészített 8 óra alatt. A művezető akkor azt mondta, hogy jól dolgozott. Az új norma 1100 legyártását jelöli meg ugyanennyi idő alatt. A tapasztalat viszont azt bizonyítja, hogy amióta teljesítménybérben dolgoznak, azóta egy munkás 8 óra alatt 1200— 1300 csőbilincset gyárt.

Hasonló változás történt az SRK-elemek gyártásánál is. Prémiumos órabérben 8 óra glatt öten 12-öt csináltak meg. A teljesítménybér bevezetése óta a 100 százalékos teljesítményért 16-ot kell csinálni. A szalagban dolgozók azóta nem 16-ot, hanem 17-et, 18-at is elkészítenek. E néhány példa is bizonyítja, hogy milyen helyes volt a teljesítménybér visszaállítása.

Értesüléseink szerint októberben az egyes, kettes és hármas műhelyekben is teljesítmények alapján ítélik meg már az egyes embereket. Ezek szerint tehát a régi bérforma csődbe került s helyébe az ösztönző teljesítménybér került. Ez által gyakorlattá válik az a helyes elv: ki hogyan dolgozik, annyit keres.

Fegyelemre, szaktudásra van szükség

A teljesítménybér bevezetése sem varázsvessző, amely egy- csapásra, máról-holnapra mindent megváltoztat. Az új dolgozókat lassan hozzá kell alakítani az üzem életéhez, növelni kell szakmai tudásukat. Erre az előrehaladás szempontjából igen nagy szükség van.

Jelenleg a munkásgárda 68 százalékát a segédmunkások alkotják. Ezekkel az emberekkel a hátralévő időben a megnagyobbodott feladatot csak úgy lehet megoldani, ha nap nap után nő a fegyelmezettségük és szakmai tudásuk. Ennek érdekéTiszakécskei mozaik

A napokban fejezték be a tiszakécskei Petőfi filmszínház külső és belső tatarozását. Átrendezték a pénztári bejárót, a falat másfél méter magasan zöld csempével borították be, s a régi rossz padlózat helyett cementlapokkal burkolták a váróhelyiséget. Nagy része van a munkák megvalósításában Borosné elvtársnőnek, aki fáradtságot nem ismerve azon munkálkodott, hogy megszerezze a pénzkiutalást a renováláshoz.

Az utolsó műveletek még hátra vannak. Reméljük, a faliégők is rövidesen a helyükre kerülnek, s az öreg mozi újjászületve

várja a közönséget.

*

Szeptember 29-én hosszú és nehéz munkával elérkeztek a víztorony felállításához a Ferroglobus dolgozói. A község lakói alig vették észre a szerény, de igyekvő munkások tevékenységét. Nehéz és nagy figyelmet igénylő munka volt, de most már a gömb a házak felé nyúlik és tetején vörös fény sugárzik esténként mesz- sze a határba, — hirdetve köz- jcgüak fejlődését

Fájdalmasan gondolunk arra a három munkásra, akik életüket vesztették a hidrogló- bus elkészítése során. Az ő dicsőségüket is hirdeti a tisza- kécskeiek büszkesége, az égbenyúló víztoronyj •

Ügy hírlik hogy megkezdődik az új kultúrotthon építése a község főutcáján. A hírek szerint közel négy millió forintba kerül majd. Sok mindent hallani a faluban arról, hogy a régi kultúrotthonból óvoda vagy napközi lesz. Egy javaslatot terjesztenénk az illetékesek elé: jó volna, ha a régi kultúrotthonból egy szülőotthont alakítanának ki. A község lélekszámú közel van a 16 ezerhez, ezért előnyös lenne, ha itt helyben adnának az anyák életet gyermekeiknek, s nem kellene a vajúdó asszonyokat mentőn bevinni Kecskemétre. Ennél nemesebb célra nem is tudnák felhasználni az épületet.

Hegedűs József levelező

ben a vállalatvezetőség tett már helyes intézkedéseket. Ez azonban kevés!

A régi dolgozóknak arra kell törekedniök, hogy a kongresz- szusi verseny hátralévő idejében az eddiginél több új munkással ismertessék meg azokat az alapvető szakmái fogásokat, amelyek feltétlenül szükségesek az ütemes termeléshez.

Ezenkívül javítani kell a munkaszervezést, gyakrabban és hathatósabban ellenőrizni a belső munkát és biztosítani az eddiginél jobb műszaki előfeltételeket. Ezekre azért van szükség, mert meglepetés mindig érheti a vállalatot. Többek között az esős idő beálltával komoly gondot jelent majd a megnövekedett létszám foglalkoztatása a kicsiny műhelyekben.

Éppen ezért a jó idő biztosította előnyöket jól ki kell használni, hogy az év végéig a lemaradást pótolni lehessen.

Venesz Károly

mm#.1 Épül a Megyei Kórház C-pavilonja, amely elkészülésével lehetővé teszi 60 új ágy elhelyezését és két új osztály szerveze-> sét a Megyei Kórházban. Az építést a tervek szerint 1960. augusztus 31-re fejezik be.

Meg kell gyorsítani a búza- és rozsvetőmag cseréjét!

A kormányzat ezen az őszön is tekintélyes mennyiségű nemesített kalászos vetőmagot bocsátott megyénk termelőinek rendelkezésére. Az egyes tételek kiszállítása minden ter- ményforgalmi telepre megtörtént, — most már a gazdákon a sor, hogy a magot mielőbb “öldbe is tegyék. A rendelkezésre álló 360 vagon búzából eddig 132 vagon, a 60 vagon rozsból 32 vagon vetőmagot cseréltek már a termelők. Mint e számok is mutatják: meg kell gyorsítani a rozs- és búzavetőmag cseréjét, mert ahhoz, hogy jó termést érjünk el, a jó minőségű vetőmagnak korai vetéssel kell párosulnia)

Nincs haszna a kukoricával való piacozásnak!

dl kapások ftlaáiárlávától nyilatkozott a ^öennéníjforgalmi (Vállalat Lyazyató^a

A megyei Terményforgalmi Vállalat telepein s a földműves- szövetkezeti átvevőhelyekein a gabonacséplés befejezése sem hozott szünetet a munkában, hiszen most van soron a napraforgó és a kukorica átvétele. Az őszi kapások felvásárlásával kapcsolatban Buda Gábor, a Terményforgalmi Vállalat igazgatója az alábbi tájékoztatást adta:

Jól járnak a szerződők...

— A megyében mintegy 10 ezer holdon termesztettek napraforgót a tsz-ek és egyéni gazdák s erről a területről kb. 650 vagon termés várható. Ebből 520

ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT keresünk felvételre,

legalább 3 éves szakmai gyakorlat tab Jelentkezés

személyesen vagy írásban. Vegyes és Építő Ktsz, Jánoshalma, Telefon: 30;

2331

vagonra értékesítési szerződést kötöttünk a termelőkkel, a többi mennyiséget szabadon kívánjuk felvásárolni. Az értékesítés jó ütemben folyik, eddig mintegy 200 vagon került átadásra. A napraforgót igen kedvező áron, mázsánként 260 forintért vásároljuk meg, de a szerződött termelők még jobban járnak, hiszen nekik 270 forintot fizetünk egy mázsa magért.

Változatlan az újkukorica ára

— A kukorica törése megye- szerte nagy ütemben folyik — mondotta Buda elvtárs. — A termés az 1957. évi színvonalon mozog, tehát jónak mondható. Az állami szabad felvásárlási ár az elmúlt évhez viszonyítva változatlan; a telepek és a földművesszövetkezeti átvevőhelyek mér meg is kezdték az új kukorica átvételét. Az ókukoricát mindenütt kimorzsolták a gó- rékból, hogy helyet adjanak az újnak.

— A piacokon kialakult árak alig valamivel magasabbak az állami szabad felvásárlási árnál,

— nem sok értelme van tehát a

kukoricával való piacozásnakj mert a vele járó költség (fuvardíj, helypénz stb.) nem térül meg az árkülönbözetből.

— A vállalat a kukoricára értékesítési szerződést is köt a termelőkkel s a kötést a kukoricatörés befejezéséig folytatja. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a takarmánybázist biztosították, jól teszik, ha felesleges kukoricájukat az államnak adják el, mert a helyi telepekkel megállapodva, közvetlen vagonberakás esetén jelentős fuvarozási költségtől mentesülhetnek; i

Tárolási szaktanácsadás

— Sok — különösen fiatal -4 termelőszövetkezetben gondot okoz majd az idén a jó termés elhelyezése. Vállalatunk telepei gazdag gyakorlati tapasztalaitokkal rendelkeznek az átmeneti tárolás megoldását illetően s felvásárlóink szívesen adnak szakmai segítséget a hozzájuk forduló termelőszövetkezetek vezetőségének — fejezte be nyilatkozatát Buda Gábor.

Bacsos “János második szívfyyo

dés fortélyait. Hogy jó tanítvány, bizonyítja: három kassal kezdte, s már 38 család méhe van.

Szavaiból kiderül, hogy nemcsak foglalkozásuk „tárgya”, hanem ők maguk, a méhészek is — mint a kecskeméti szakcsoport tagjai — dicséretes szervezeti életet élnek.

'"/Tavasszal ismertetik egy•* mással, s az országos szervezet is tájékoztatja őket, hogy hol virágzik az akác. A legjobb mézlelő helyeken beszervezett megbízottaik is azonnal írnak, nem egyszer virágfürtöt is mellékelve, ha a fák virágba borultak. A csoporttagok egyike-másika meg motorkerékpárra szokott ülni. s mint megfigyelő, kikutatja, hova érdemes a kaptárakkal felkerekedni. Akkor aztán hajrá, teherautóra szállnak a méhészek, s bizonyos ideig nomádéletre rendezkednek be. Az eredmény: méz — vagy csalódás.

Az idén legtöbbjüknél az utóbbi. Borsos János nem tudott vándorolni, de nem is bánja, mert akik végigbarangolták az országot. csaknem mind panaszkodnak. Az időjárás, a hűvös szelek, esők gátolták a méheket a virágpor gyűjtésében.

Az övéi is éppencsak felerősödtek a helvéciai akácon, meg a Szabadság Tsz bükkönyös rozsának a virágjain, de nektárt vajmi keveset szorgalmaskodtak össze.

Ha kapzsi volna, ha nem nézne előre a méhész, némi pénzt így is „csinálna”, de nem veszi el méheitől a kevéske mézet, Hadd erősödjenek fel rajta, úgy jövőre több család lesz, hamarabb rajzanak, s kamatostól pótolják az idei hiányt. Evégett minden este vacsorával is kedveskedik nekik. A menü: hat deci vízben oldott egy kilogramm cukor. Két este öt kilá cukrot is elfogyasztanak, s két- három hétig tart ez a lakodalom. Utána saját gyűjtésük a „spejz”, s így, a műlépeken gubbasztva vészelik át a telet.

'W'avasszal aztán, no, ahogy Borsos János reméli, olyan mézelés lesz itt. hogy öröm lesz nézni.

S mert szeretjük a mézet, reméljük mi is. Tarján István

)

Szenzációsán szervezve ^ élnek — meséli lelkesülten Borsos János a méheiről, s én, aki a szorgalom mintaké- \ peként gyakran emlegetett ro- : varféléről annyit tudok csak, : hogy szúr, meg hogy a mézet ! gyűjti, álmélkodva hallgatom. '• Lám, most azt mondja: „Kiirtják \ a heréket.” (Ennyivel következe- ; tesebbek, ha kegyetlenebbek is ; az embernél.)

! Behat elsősorban a méhész ér- ! dekel. Meglep, hogy mennyit tud '• a méhek „társadalmi életéről”, ; hiszen csak három esztendeje ; ügyködik velük, s nem is fő-, ; hanem mellékfoglalkozásképpen, I mert — pék. Helvécián süti köz- | megelégedésre a kenyeret, de a ; második szívügye a műhelye ; mögött sorakozó Nagyboconádi ; kaptárokban tanyázó méheinek a ténykedése, élete, sorsa.

I Felesége mosolyogva tájékoztat, hogy a hidegtől meggémbe- redett rovarkákat mindig beviszi a meleg műhelybe, életet „lehelni” beléjük. Ennyire a rabjuk. Különben tanfolyamokra jár, azokon tanulja — mert folyvást tanulni kall s=- a méhészke-.