Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

6. oldal 1959. október 4, vasárnap Szocialista embert nevelni Erőteljesen hatnak a városi és falusi kispolgárság, az egyé­ni utakon járó parasztság kö­zött a kistulajdonosi eszmék maradványai. Nem lehet szebb és értékesebb feladata művelő­désügyünknek, oktatásunknak, mint e téves r * tek elleni harcra irányítani . .urális éle­tünk főbb tényezőit. Ezzel nem­csak a szocialista paraszti osz­tály kialakulását segíthetik elő, hanem előkészíthetik az érde­kelteket a korszerű gazdálko­dás elveinek felmérése, VJ un hagyhatjuk figyelmen * ' kívül, hogy az ideológiai zavar nyomai munkásosztá­lyunk elmaradottabb rétegei­ben is fellelhetők. Az általános műveltség emelését célzó esti iskolákon, levelező tanfolyamo­kon igen sok nagyüzemünk, vállalatunk dolgozói jelentős számban vesznek részt. Ennek a forradalmi előrehaladásnak egy másik oldalát sem lehet figyelmen kívül hagyni, amely a társadalmi nevelés eszközei­vel párosítja az általános mű­veltség emelését, a világné­zeti, az eszmei politikai felvilá­gosítás nagy feladatait. Ha ezeknek a céloknak az érdekében nagyobb erővel aka­runk előre jutni, nem hallgat­hatjuk el a kulturális irányi tás mind szélesebb alapokra he­lyezésének követelményét sem. Az eszmei harcot tehát össze xell kapcsolni az eddiginél jobb, pontosabb, szélesebb körű kul­turális irányító tevékenységgel, s ennek a megjavításáért egé­szen a legalsóbb szervekig nagy lépéseket kell tenni. Eredményeink nem lebecsü­lendők. Megyénk területén nagy í««««««» Fellendülőben van Kecske­mét képzőművészeti élete. Ép­pen a közelmúltban Baján megtartott nagyhatású irodal­mi est igazolja, hogy erősödik vidéki irodalmi életünk is, nem beszélve arról, hogy vidéki tu­dományos gócpontként kezd előtérbe kerülni Kecskemét és Baja. A homoki mezőgazdasági problémák megoldása szem­pontjából hatalmas jelentősége ''an mezőgazdasági kutató in­tézményeinknek a megyeszék­helyen, a nemzetközi tudomá­nyos kapcsolatok ápolása és erősítése szempontjából pedig például a bajai csillagvizsgáló­nak. Eddigi céltudatos kutató programja alapján máris el­nyerte a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának elismeré­sét, sőt lehetőséget kapott ku- tatási eredményeinek rendsze- rés, nemzetközi színvonalú pub-j likálására. A mint az irányelvek terje- emoeli arányai is mu­tatják, pártunk nagy jelentősé­get tulajdonít kulturális éle­tünk további fellendítésének. Nem véletlen, hogy ismételten leszögezi: pártszervezeteink te­kintsék mindennapi munkájuk fontos részének a kulturális mozgalmak segítését, irányítá­sát és ellenőrzését, minden szinten. Alapos okunk van rá, hogy megyénk művelődési ügyé­nek fejlődése szempontjából korszakos jelentőségűnek te­kintsük azoknak a célkitűzé­seknek a megvalósítását, me­lyek a Központi Bizottság ál­tal a dolgozók elé terjesztett irányelvekben szerepelnek. Csáky Lajos A Bajai Csillagvizsgálóban Ujrajta tudományos tevéKenységgel gazdagodott a Bajai Csillagvizsgáló tudományos programja. Megkezdődött a nap« fényképezés, a Nap felszínén tapasztalható kitörések, foltok fényképen való rögzítése. Képünkön 111 Márton a csillagvizs­gáló tudományos munkatársa napfelvételt készít a fotoheüog- ráfon. (A napfényképező távcsővön.) Á gyógyító munka szolgálatában jelentősége van annak — orszá­gunk túlcentrali2ált kulturális élete ellentmondásainak enyhí­tése szempontjából — hogy a megyeszékhelyen, s a nagyobb városokban erős és fejlődőké­pes művelődési centrumot ala­kítsunk ki. Erre igen sok kez­deményezés máris kedvező fényt vet. Qaq&t képéi; Locsolják a Szegedi utat is! A napokban az alább közölt levelet kapta szerkesztőségünk: »■Ismeretes, hogy a Szegedi útnak az Alsó-pályaudvartól a Batthyány utcáig terjedő része gépkocsiközlekedés szempontjá­ból legforgalmasabb útja a vá­rosnak. Hetipiacos napokon ezenfelül a tanyákról érkező kocsik megszámlálhatatlan tö­mege is ezen az úton vonul vé­gig. A sok jármű, nemkülön­ben az Autóközlekedési Válla­lat kocsiparkjába esténként ha­zaérkező gépkocsik olyan nagy port vernek fel a takarítást egyébként sem ismerő útszaka­szon, hogy vastag felhőként lepi el a por e városrészt. Ajánlatos lenne, hogy a Köz- tisztasági Vállalat vezetői sze­mélyesen győződnének meg e tarthatatlan állapotról, mely fő­ként este 17—20 óráig tart. Kér­jük a szerkesztőséget, adja át üzenetünket a Köztisztasági Vállalatnak, s járjon közbe, \ hogy a város ezen a részen élő '< lakosságának egészségvédelmé-; re is fordítsanak gondot és] rendszeresen locsolják ezt az\ útszakaszt!« | Hetvenhárom aláírás ] Antalfy István: áru mplisziiret Rövidéit már a nappalok, és hűvösek az éjszakák. Szél indul, s én próbálgatom megérteni titkos szavát... ...Kinn, ahol már hűs hajnalon köd fehérük, és vadlibák szállnak esténként, — dolgozik a krumpliszedő kis brigád. Elűzve csendet, búg a gép, és nyomában, amerre jár, leány-, s asszonykezek alatt leük a sok zsák, sok kosár, és míg a krumpliföld felett hajlong sok asszony-, s leányderék, szél futja vígan át, meg át az Alföld homoktengerét. Nemcsak a kommunisták, a Megyei Kórház valamennyi dol­gozója nagy érdeklődéssel vár­ta a pártszervezet vezetőségvá­lasztó taggyűlését. Várakozásuk nem volt hiábavaló. A vezető­ség gondosan összeállított be­számolójának bátor, bíráló hangja, a sokoldalú tanulságos vita és a helyesen kijelölt fel­adatok útmutatást nyújtottak a hibák, fogyatékosságok kiküszö­bölésére, a gyógyító munka, a betegek ellátásának további ja­vítására és a politikai tevé­kenység élénkítésére. Tények és konkrét adatok alapján méltán állapította meg az értekezlet, hogy a betegel­látás évről évre javul. Szocia­lizmust építő társadalmunk egyre megfelelőbben gondosko­dik a betegekről. A felszabadu­lás óla eltelt időben a Megyei Kórház ágyainak száma meg­kétszereződött és az épület, többék között modern labora­tóriummal bővült. Államunk egyre többet fordít a kórház fenntartására, a gyógyító mun­ka hatékonyabbá tételére. Ezt az elmúlt két év adatai is tük­rözik. 1957-ben 11 millió, 1958- ban pedig 18 millió forintot fordítottak a kórház fenntartási költségeire. Jelenleg is több új épület készül a kórház terüle­tén. A hároméves tervben hét és félmillió forintot költenek a kórház fejlesztésére. A gyógyító munka feltételei­nek javításával egyidejűleg szó volt a kommunisták nevelő­munkájáról, magatartásáról és a helyes munkastílus követel­ményeiről. A taggyűlés foglal­kozott azzal, hogy a párttagok között vita folyt a pártellenőr­zés módszereiről, a bírálatról s más kérdésekről. Megállapítot­ták, hogy a pártmunkáról folyó viták hasznosak, ha azt párt- szerüen folytatják le és a vitát megfelelő határozat, azután pe­dig egyöntetű cselekvés követi. Az értekezlet tanulságos vitá­jának gyakorlati hasznosítása és jó határozatainak végrehaj­tása a pártmunka pezsdülését, az értelmiségi dolgozókkal való kapcsolat erősödését és a gyó­gyító tevékenység további ja­vulását eredményezheti a Me­gyei Kórházban. N. Ji Szállítási szerződés köthető a jövő évi gabonatermesre A Terményforgalmi Vállalat telepei megkezdték az értékesí­tési szerződések kötését a jövő évi kenyérgabona feleslegre. A szerződők a megkötés időpont­jában a szállítandó mennyiség minden mázsája után 60 forint kamatmentes előleget kapnak. Előnyös mielőbb megkötni a szerződést, mert a december 16-ig leszerződött termelő má­zsánként 10 forint felárat kap minden mázsa gabonáért, ■ 3 Megnyílt Halasi Háziipari Szövetkezei Boltja! l A nagy kérdés: a gyermeknevelés Mit tegyenek a szülők ? Minden bizalmuk egyetlen gyermekükben volt. Azt mái elismerik, hogy nagyon elké­nyeztették — mindent megen­gedtek neki, nem gondolva ar­ra, hogy ez lesz a vége, Még mindig bíznak azonban, hogy nem késő — talán sikerül visz- szatéríteni a helyes útra. MÉG VALÓBAN nem késő! Minden a helyes nevelésen mú­lik. össze kell fogni a szülők­nek, tanároknak, az iskolai KISZ tagjainak, segíteni, hogy a megtévedt fiú megálljon a helytelen úton. * A fenti példa sajnos nem egyedülálló. Sok szomorú eset­ről hallunk és éppen ezért nagyon sokat kell beszélni és főleg cselekedni az ifjúságunk helyes nevelése érdekében. Mit tegyenek a szülők? És mit te­gyenek a tanárok, ifjúsági ve­zetők, felnőttek, hogy gyer­mekeinket szorgalmas munká­ra, tanulásra és illő tisztelet- adásra neveljük? Erre szeret­nénk választ kapni olvasóink­tól — és várjuk a szülők, ta­nárok, iskolások jó tanácsait, javaslatait, Márkus János nak gyermeküknél. Amióta kö­zépiskolás lett, nagyfiúnak ér­zi magát. Régebben kezétcsó- kolommal köszönt, ha haza­jött az iskolából, legutóbb mar így üdvözölte a mamát: szia mama, hol a burok... Az ut­cában lakó ismerősök sem tud­ják elképzelni, hogy mi tör­ténhetett vele. A régi csendes, készséges fiú a levegőbe nézve, köszönés nélkül megy el mel­lettük. NAGYON MEGVÁLTOZOTT. Ezt bizonyítja tanárának le­vele is, amelyben értesítette az édesapát, sürgősen beszélni akar vele, — fia nagyképűskö- dik, vagánykodik az iskolában. A tanulást is elhanyagolja. MI TÖRTÉNHETETT a nem­régen még olyan szorgalmas gyerekkel? Sohasem hazudott szüleinek — ma pedig állan­dóan hazugságon érik a fiút. Az egyik estén éjfél után jött haza, s csak másnap derült ki, hogy nem az ismerőseinél .volt, ahová születésnapi köszöntésre kéredzkedett, hanem az egyik éjjeli mulatóban, legújabb, fel­nőtt bárátaival. A BECSÜLETES szülők a , kétségbeesés határán vannak. A FIATAL évek olyan gyor­san suhannak tova, mint a szél kergette bárányfelhők az égen. A pólyásgyerek, észre sem vesszük, gagyogni kezd, s a szülő egyszer csak arra ébred a rohanó évek után: gyermeke nagy lett — majdnem felnőtt. Addig azonban hány és hány álmatlan éjszc t. töltenek ágya mellett, h, * gyermekük­ből becsületes, értelmes, mű­velt embert neveljenek. MEGHÁLÁLJÁK-E ezt a gyermekek? Ismerek egy csa­ládot. Egyetlen gyermekük van: középiskolás. Most jár a második gimnáziumba. Az apa jó állásban van, rendezett anyagi körülmények között él­nek. Amit kiejt a száján a gyerek — mindent megvesz­nek neki: a zongorától a leg­újabb divatholmiig. Nyári szünidőben hetekig nyaral is­merősednél a hegyekben, pénz- óén sosincs hiánya, mert apja állandóan zsebpénzeli. MAGAVISELETÉVEL eddig nem volt semmi baj, vagy .egalább is a szülők szeretetük- oen és rajongásukban nem tették észre. Most azonban valami furcsaságot tapasztal.­A z a forradalmi átalakulás amely a lelkekben pár­tunk harcainak eredményekép­pen megindult, továbbfejlődés« szempontjából biztos és jó ala­pot kapott a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelveinek kulturális életünk egy-egy kér­déseivel foglalkozó megállapítá­saiban. A szocialista kulturális forradalom diadalra juttatása szempontjából az ellenforrada­lom utáni konszolidáció betető­zéseként láttak napvilágot pár­tunk művelődéspolitikai tézisei Erre a szilárd alapra épülnek kulturális vonatkozású kong­resszusi irányelveink is. Következetesen és határozot­tan kap hangot szocializmusl építő társadalmunknak az a követelménye, hogy az eszmei vonatkozású, a kulturális célú tevékenység legfőbb irányjel- eője a munkásosztály, a dolgo­zó parasztság és az értelmiség szocialista típusának kialakítá­sa. Erre a megállapításra és kí­vánalomra alapítja egesz terv­szerű tevékenységét megyénk kulturális élete is, melynek köz­vetlen feladatait a párt megyei bizoUságanaK, a tanácsoknak, a pártszervezeteknek perspekti­vikus tervei határozzák meg. römmel és megnyugvás- sál töltik el a kulturális élet minden munkásának lelkét művelődési forradalmunk to­vábbi célkitűzései, kongresszusi irányelvekben összefoglalt ter­vei. Nem kétséges, hogy előbb­re haladásunk szempontjából a legdöntőbb jelentősége annak az eszmei harcnak van, melyet az irányelvek, de a Központi Bizottság művelődéspolitikai té­zisei is erőteljesen hangsúlyoz­nak. Tudvalevőleg értelmisé­günk lelkét, gondolkodását az ellenforradalmai időszakában erősen megzavarták a külön­böző marxizmus—leninizmustól idegen, vagy attól ellenséges nézetek, ideológiák. Ennek a Kavarnak a kialakulásában nagy szerepet játszottak a meglevő ■kispolgári gondolkodásmód, a kapitalista eszmék maradvá­nyai, a nacionalizmus, a sovi­nizmus múltból ittragadt elkép­zelései. Az eszmei harc nemcsak ér­telmiségünk, hanem általában minden osztály és társadalmi réteg vonatkozásában nagy je­lentőségű. Eddigi eredményeink számbavétele közben megálla­píthatjuk, hogy ellenük sok mindent tettünk már eddig is. Ebben az esztendőben, de a múlt években is oktatásügyünk központi célkitűzései közé tarto- eott a nevelők marxista—leninista világnézeti nevelésének megol­dása. örvendetes, hogy a Kecs­keméten létesített marxizmus— leninizmus esti egyetem hall­gatói között értelmiségünk ve­zető képviselői tanulnak tudo­mányos ideológiát. Az idén szé­lesebb körben, s a korábbi hi­báktól minden bizonnyal men­tesen meginduló pártoktatás is sokat tehet ebben a vonatko­zásban. H a széles társadalmi ala­púkra helyezzük, értel­miségünk minden rétegére ki­terjesztjük az eszmei harcot és e rétegek vonatkozásában lehe­tőségeket teremtünk pártunk elvi alapjainak, a tudományos szocializmus elméletének meg­ismerése, előrehaladásunk lép­tei meggyorsulhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents