Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-31 / 256. szám
lmj». október 51, sseomM i. otdäl Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról) szempontjából nagyon fontos a gondos betakarítási A jövő évi jó jövedelmeit pedig az őszi munkák és vetéseik jó elvégzésével lehet megalapozni. Ugyanakkor megfelelően fel kell készülni a zárszámadásra és a termelőszövetkezetek jövő évi gazdálkodási terveinek elkészítésére is. Molnár Frigyes elvtáns a beszámolójában említést tett arról is, hogy mezőgazdasági termelésünk tervszerű fejlesztése érdekében elsősorbah _ a tájjelegnek megfelelő termelési ágakat fejlesszük, A mezőgazdasági termelést összhangba kell hozni a bel- és külföldi piac igényeivel, és biztosítanunk Mint ismeretes, megyénkben igen nagy homokterületek vannak, szántóterületünkből csaknem 420 ezer kh a futóhomok. Ezért rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a homoki gazdálkodás, a homok hasznosításának korszerű kimunkálására és megvalósítására. A homokterületekből 100 ezer kh a szőlő- és a gyümölcsös. Ugyanakkor még 250 ezer kataszteri holdon külterjes szántóföldi termelés folyik, A mezőgazdasági össztermelést egy holdra vetítve a fe- keteföldöin 2000 forintos holdanként! terméshozamot érnek ek A homokterületeken viszont az 1 kh-ra 1500 forint jut. Közismert az elvtársak előtt, hogy belterjes műveléssel gyakori, hogy a homokos területek holdjáról 8—10 ezer, esetenként 15—20 ezer forintos jövedelmet is elérnek. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Bács megye kommunistáinak és dolgozó parasztságának történelmi jelentőségű feladata, hogy az elkövetkező években megoldják a homokterületek ; korszerű hasznosítását. Milyen fő problémák mutatkoznak a homoki gazdálkodásiban? Elsősorban az, hogy megyénkben a szőlő- és zöldkefl termelvteyetak versenyképességét. Igényt tartunk arra — mondotta —, hogy a feketeföldi járások változatlanul a megye élelmiszer kamrái legyenek. Ugyanakkor a homoki járásoknak is erőfeszítéseket kell teamiök a szántóföldi termelés és az állattenyésztés hozamainak általános növelésére* Az állattenyésztés fejlesztésének fontossága azért Is nagy, mert növénytermelésünk hozamainak növeléséhez a talajtáperőt enélkül nem tudnánk biztosítani. Nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezetekben kiterjesszük a sertés és a baromfi nagyüzemi tenyésztését és már 1960-ban egymillió darabra növeljük a tsz-ek baromfiállományát. A továbbiakban a beszámoló a homoiki gazdálkodás kérdéseivel foglalkozott* ségtermelés igen alacsony termelékenységű. Másrészt az, hogy a jelenlegi termelési szervezet nem felel meg az exportigényeknek, hiszen a külföld például a csemege- szőlőt keresi, megyénk szőlő- területeinek pedig mindössze 3 százaléka a csemegeszőlő. Nem tudjuk az exportigényeket kielégíteni kajsziból, meggyből, őszibarackból, szamócából sem. Figyelembe kell vennünk azit is, hogy a szocialista átszervezés nemcsak a körülöttünk levő országokban, hanem az országon belül is előrehalad. Ha nem jutunk előbbre e területeken is a szocialista átszervezésben, visszavonhatatlanul elmaradunk a nagyüzemi termelést folytató országok és megyék mögötti Milyen lehetőségeink és tennivalóink vannak a homoki gazdálkodás korszerűsítésében? A homoiki területeken ugyan mostohák a természeti körülmények, de a homok áldássá válhat, hiszen gyorsan melegszik és bőséges itt a napfény, tellát alkalmas ez a vidék primőr termények termesztésére is* A homokon kérés a talajtan erő. Ezért ezt komplex módon kell biztosítani: az állattenyésztés feUendíté- sévei, a tőzegterületek hasznosításával és a zöldtrágyázás igénybevételével is. A kevés csapadék' pótlására hasznosítanunk kell öntözési lehetőeégetoketi Ezért folytatni kell az öntözés kiterjesztését a Duna-melléki és a 380 kilométert kitevő csatornák mentén* Tervbe vesszük a csórna—foktői és a kiskunsági öntözőrendszer kiépítését, amely mintegy *0—90 ezer holdon nyújt lehetőséget a fejlettebb gazdálkodásra. Az öntözéses területek növelésére nagy lehetőséget nyújt a csőkutas öntözési rendszer széleskörű elterjesztése is* A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésben bizonyos ter- melésszerkezetá módosításokat kell végrehajtanunk az ötéves terv során, figyelembe véve a népgazdaság szükségleteit. El kell végezni a szőlőterületek rekonstrukcióját, mégpedig úgy* hogy köziben megtörténjék- a szőlők nagy- üzemesítése. Ennek során biztosítanunk kell a minőségi borfajták telepítését és él kell érnünk, hogy tíz óv alatt a megye szőlőterületének 25—30 százaléka csemegeszőlő legyen. Az elkövetkezendő öt év során mintegy 15 ezer hold új, nagyüzemileg telepített gyümölcsöst kell beállítanunk* az export-igények messzemenő figyelembevételével. A zöldségtermelést a tájterületeknek megfelelően kell fejleszteni, figyelembe véve a termelés és a feldolgozás érdekeit A bajai járásban szükségesnek tartjuk a hagymave- tés területének növelését, paprikatermelésünket viszont a kalocsai körzetben kell ikiala- kítani. A paradicsomtermelést Kecskeméten és környékén célszerű összpontosítani, spárga- területeinket a kecskeméti járásiban 'kívánjuk mintegy 300 holddal növelni* A homokhasz- nosítás egyik fontos feladata a fásítás* 1060-tól kezdve évi átlagban 5—6 ezer holdon telepítünk erdőt. Az említett célok megvalósítása igen nagy erőfeszítést láván tőlünk és igen nagy feladatokat jelentetnek. Mégis biztosak vagyunk abban, hogy ha társadalmi üggyé válik megyénkben a mezőgazdasági termelés hozamainak általános növelése, és a homoki gazdálkodás problémáinak megoldása — ezeket a célokat meg lehet valósítani* A homok hasznosításának távlatai Pártunk szilárd egységben, összeforrva a tömegekkel halad a szocializmus útján Pártte* az ország vezető pártja. Tevékenységében felelősséggel tartozik dolgozó népünknek, az ország, a megye és lakossága sorsának alakulásáért* Népünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy gonddal elemezzük a 3 év során Irifejtett munkánkat és a legfőbb tapasztalatokat jól hasznosítsuk pártunk munkájának további javítása érdekében. Pártunkat* a Magyar Szocialista Munkáspártot igen nehéz időben, az ellenforradalommal és az osztályellenséggel vívott súlyos harc közepette szerveztük újjá* A párt élete és tevékenysége a mindenkori feladatoknak megfelelően alakulti Ez érthető, hisz a párt rendeltetése, hogy megoldja a társadalom fejlődésének soronkövetkező feladatait. Megállapíthatjuk, hogy megyénk párttagságának összetétele jobb, mint az ellenforradalom előtt volt. Sorainkban többségben vannak g munkásosztály fiai, ugyanakkor megfelelő számban megtalálhatók a dolgozó parasztok és más* fontos társadalmi rétegek is. Pártunk most, erős, egészséges, soraiban együtt küzdenek az idősebb és a fiatalabb korosztályokhoz tartozó elvtársak — és ami a lényegesebb —, párttagságunk rendelkezik az ellenforradalom legyőzésében szerzett gazdag harci tapasztalatokkal* Pártunk alapvetően megszabadult az ellenséges, a karrierista és az ingadozó elemektől* Mindenképpen egységesebb és szilárdabb pártunk, mint az ellenforradalom előtt volt Pártunk sikeres tevékenységének érdekében céltudatosan kell farmálmunk a párt összeÁ kollektív vezetés kérdéseivel kapcsolatosan Molnár elvtárs elmondotta, hogy ennek hiánya a múltban a személyi kultusz kialakulását eredményezte és számos politikai és gazdasági hiba elkövetésével súlyos károkat okozott Jósnak tartjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vezetési stílusát, amely a lenini elveket tételét, ami erőinket gazdagítja a dolgozó nép legjobbjaiból, azokból, akik képesek a nagy feladatok megoldására. Néhány területen gyarapítani kell pártunk taglétszámát is. Különösen az üzemekben a fizikai munkásokkal erősítsük pártunkat* A továbbiakban szó esett arról, hogy számos termelőszövetkezetünkben még nincs párt- szervezet, néhány állami gazdaságban pedig alacsony a párttagok létszáma és arról, hogy a termelés irányításában dolgozó műszakiak, agrárértelmiségiek és pedagógusok közül is gyarapítsuk a párt taglétszámát. érvényesítve, az összes fő kérdések, határozatok kidolgozásánál megfelelően támaszkodik a felső és alsó választott pártszervek kollektívájára, ily módon a dolgozó tömegek véleményére. Megyei pártbizottságunk a regi vezetés hibáin okulva és az MSZMP Központi Bizottságának útmutatására táÉrvényesülnek a pártélet lenini elvei maszkodva igen nagy gondot fordított éfl fordít a kollektív, testületi vezetés érvényesítésére. Megyei pártbizottságunk igyekszik elterjesztem a pánt- munka új vonásait, s a pártmunka stílusának szüntelen, javítására törekszik* Központi Bizottságunk instrukcióinak megfelelően a megye helyzetéből adódó problémák önálló megoldására törekedtünk és messzemenő önállóságra és kezdeményezésre ösztönöztük a pártszervezeteket, a járási, városi pártbizottságokat, a megye állami és gazdasági szervezeteit, vezetőit* A megyei pártbizottság mindenkor nagyon fontos párt- szerveiknek tekintette a járási és városi pártbizottságokat, illetve párt-végrehaj tóbdzoftssá- gokat. A megyében elért eredményekben nagy szerepük van a járási, városi pártbizottsá- gaknakí Véleményünk szerint az elmúlt 3 év során járási, városi pártbizottságaink munkájában, irányító, vezető és szervező tevékenységében igen jelentős előrehaladás történt. Általában jól szervezik meg a felsőbb szervek határozataiból adódó helyi feladatok végrehajtását, igen sok dologban kezdeményezőek, helyesen összegezik a munka során szerzett tapasztalatokat és ezeket hasznosítják. A pártvezetőségek az újjá választással jeA kétfrontos I A pártegység kérdéséről szólva a beszámoló leszögezte: megyei pártbizottságunk szigorúan őrködött és őrködik azon, hogy a megye pártszervezetedben egyértelműen fogják fél a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista politikáját és fő irányvonalát mindenütt egységesen, egyértelműen hajtsák végre és a pártszervezetek a párt szervezeti szabályzata szerint tevékenykedjenek. Tehát szilárd legyen a párt eszmei, politikai és szervezeti egysége. Az elmúlt három év során szakadatban harcot folytattunk a párt politikáját eltorzító revizionista és dogmatikus nézeteit, a szektás elzárkózás ellen* Bár e nézeteket alapvetően sikeresen leküzdöttük a párt saraiban, mégis változatlanul nagy rood«* kell fordítani a párt politikáján nyugvó, eszmei politikai egység szüntelen erősítésére. Társadalmi és gazdaság! körűi mony cinkből fakadóan erős gyökerei vannak nálunk mind a revizionista, mind a dogmatikus nézetek újjáéledésének. Megyénk lakosságának csupán mintegy 10 százaléka munkás. A parasztság 72 százaléka még egyénileg dolgozó és a tsz-tag- ság jelentős része még kistulajdonosi beállítottságú. A nagyszámú városi és falusi kispolgárság és gondolkozásmódjuk tehát társadalmi bázist képez a revizionista és a dogmatikus nézetek újjáéledéséhez. E nézeteket erősíti a nemzetközi burzsoázia szócsöve, a Szabad Európa, és táplálják a népi demokratikus rend belső ellenségei is. A kispolgári nézetek érthetően befolyással bírnak a párttagság gondolkodására is. A beszámoló leszögezte, hogy t a fő veszély változatlanul a revizionlzmus, mert kihatásában osztály- és hazaáruláshoz vezet. De igen súlyos károkat dkoz a dogmatizmus is. Ezért mindkét nézet ellen állandó és következetes harcot kell íolytatlentősen fejlődtek* erősödtek, megnőtt tekintélyük a párttagság és a dolgozók körében. A három év eredméayeiber» alapvető szerepük volt a párt- alapiszervezetieíknek. Többségük elismerésre méltó munkát végzett. A vezetőségválaszlaa tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy cselekvési készség , van a megye kommunis- [ tálban, erősödtek az alapszervi vezetőségek. Természetesen továbbra is sok tennivaló van a tekintetben, hogy miként hajtsák végre a felsőbb szervek határozatait és miként dolgozzák ki a pártpolitika helyi feladatait. Az adott terület alapos ismerete, elemzése, a józan, megfontolt intézkedések mind a dolgok, mind az emberek megítélésében, a feladatok végrehajtásának követ kezt^tessége, a párt politikájának megvalósításáért folytatott harc* növeli a pártszervek vezető- szerepét és tekintélyét minden területen* A régi pártvezetéshez hasonlítva alapvetően megváltozott a Központi Bizottság irányító tevékenysége ég hatékony segítséget nyújt a megyei bizottságnak. Alapvető a jó politika, a bizalom, és az őszinte hang. Helyes vezetési elvnek tartjuk a Központi Bizottság részéről az ösztönzést, hogy » határozatokat önállóan, kezdeményezőén valósítsuk meg. Igen jónak tartjuk, hogy rendszeresebbé váltak a tájékoztatók az egyes határozatokról. iarc kérdései nt elsődlegesen a párton bei黫 de a dolgozó tömegek között is* A rerrirtcoiamuenefc qgrfU megnyilatkozási formája a búr - zsoá nacionalizmus, mély; m legkülönbözőbb módon *►/ szovjetellenesség fetez&áaávaf akar ártani a magyar—szovjet, testvéri összefogásnak* Mostanában gyakran támadják agrárpolitikánkat Is a reviáootst» nézetek szószólói a szövetkezetek lebecsülése, az egyént parasztgazdaságok túlbecsülése formájában. < Az utóbbi időben art tapasztaljuk, hogy egyes pártszervezetek és kommunisták tevékenységében, illetve magatartásában szektás, dogmatikus jelenségek is felütik fejüket. A. dogmákban gondolkodók nehezen akarják elemezni a való életet és ezért nem tudják az élet formálásához a helyes pártfedadatóknti a pártvezetés tennivalóit klolakdhnrrvi, a! szektás varrta megnyilvánul a tömegek lebecsülésében és ka emberek Iránti türelmetlenségben, a nők politikai és kulturális nevelésének lebecsülésében is* E szektás felfogásban erős a maradiság és az előítélet. Vajon lehet-e jól berendezni, szebbé termi szocialista társadalmunkat anélkül, hogy me érvényesüljön benne a dolgozó nők véleménye? Az értelmiség löbbolégóvel szót értettünk abban, hogy a szocializmus építésében miiért a szocialista társadalom alapvető osztályáé, a munkásosztályé a vezető szerep. Megyei bizottságunknak a három év során sok segítséget adtak a kommunista értelmiségiek mellett a pártonkívüli kutatók, mérnökök, pedagógusok, agrár* ó- musok és más szellemi dolgozók. Vannak olyan vélemények, amelyek egyes értelmiségiek ellenséges tevékenységéből olyan következtetést általánosítanak, hogy az értelmiség egyes rétegei a szocializmus ellenségei. Mit tegyünk: Fordítsunk hátat az egyes értelmiségi kategóriáknak és szek- (Foly tatás a 4. oldalon} / 1
