Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-31 / 256. szám
8, oldal 1959. október 51', saomba* « Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) tolt politikai bizottsági határozat és a falusi munkáról szóló központi bizottsági határozat szabta meg. Széleskörűén megszerveztük az agrártézisek Vitáját és ismertettük a 3004-es kormányhatározat Intézkedéseit. Mindezek nyomón nagy gondot fordítottunk a termelőszövetkezetek árutermelésének növelésére és arra, hogy hasznosítsák az ezzel járó kedvezményeket. falusi pártpolitikai munkánkat a tsz-ek megszilárdítására irányítottuk. Közben hagy gondot fordítottunk az agrárpolitika helyes értelmezésére és annak megértetésére, hogy a mezőgazdasági terméshozamok lényeges növekedését cs^k a mezőgazdaságii nagyüzemek, a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján érjük éL 1958-ban teiTnelőszövetkezetednk jelentősen megerősödtek. Ezen túl 18 új termelőszövetkezet is alakult, Ezek az eredmények megteremtették az alapját a szövetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlesztésének, A Központi Bizottság 1958. évi decemberi határozata nagy- segítséget adott a megye szövetkezeti mozgalmának fejlődéséhez, Ennek nyomán 17 termelőszövetkezeti község alakult a megyében, 68 új szövetkezet jött léire és 7000 parasztcsalád, 8060 tag 56 883 kih összterülettel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az élet igazolta a márciusi határozatot Megyei pártbizottságunk határozott véleménye, hogy a Központi Bizottság a márciusi határozatban helyesen elemezte az ország és benne a megye mezőgazdaságának helyzetét Is. Helyesem döntött, hogy munkáinkat most az újonnan szervezett, valamint a régebbi termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítására összpontosítsuk, s ezzel egyben teremtsük meg a további számszerű fejlesztés feltételeit. Politikai és gazdasági eredményeink, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának nagyszerű, célkitűzései kedvezően befolyásolták a lakosság hangulatát megyénkben is. Ezért fogadták helyesléssel Központi Bizottságunk 1959. március 6-1 határozatának azt a célkitűzését, amely ajánlja dolgozó népünknek, hogy — figyelembe véve elért eredményeinket, lehetőségeinket — gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban. A megye ipari üzemei eredményesen dolgoznak a márciusi határozat végrehajtásán. Élénk versenymozg alom bontakozott ki a kongresszus tiszteleiére. Megyénkben is jelentős a szocialista címért küzdő brigádok száma, s fellendült az újítómozgalom, Mindez ázt mutatja, hogy megyénk munkásosztálya, erejének, tudásának legjavát kívánja adni pártunk politikájának végrehajtásáért. Felelősségteljes törődés a lakosság igényeivel A megyei pártvezetés az elmúlt három év alaitt ' nagy gondot fordított a lakosság szociális, kulturális és kommunális szükségleteinek jobb kielégítésére. Amíg 1955-ben 0 millió forint beruházás valósult meg a községfejlasztési alapból, addig 1958-ban ez a beruházás meghaladta a 43 millió forintot, az idei beruházás összege pedig el fogja érni a 65 millió forintot. A kormány által rendelkezésünkre bocsátott beruházás és a községfejlesztési alap együttes összege a hároméves tervben községeinkben és városainkban olyan szociális és kulturális beruházásokat tesz lehetővé, amely messze felülmúlja a korábbi évek beruházásait, Igen jelentős a megye lakosságának életszínvonalában bekövetkezett változás. A mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott gazdaságpolitikai intézkedések, valamint a bérek és nyugdíjak rendezése következtében megyénkben az egy főre cső fogyasztás 1955-höz képest 38,7 százalékkal növekedett. A felszabadulás előtti helyzethez képest kétszeresére emelkedett szóiknak a/ háztartásoknak a száma, ahova bevezették a villanyt. Míg a fel- szabadulás előtt évente 800 háziba, 1957—58-ban 6000 házba vezették be a Villanyt. Sokat javult a megye vízellátása. A felszabadulás előtt városainknak - nem volt vízvezetéke. Ma megyénkben több mint 150 kilométer hosszú a vízvezeték. Amíg a felszabadulás előtt a megye lakosainak csupán 30 százaléka volt ellátva jó ivóvízzel, addig ma a lakosság 70 százalékának áll egészséges Ivóvíz rendelkezésére. Megyei tanácsunk évi költségvetésének 38—40 százaléka kulturális célokat szolgál. Az elmúlt három év alatt 82 új iskola épült, így Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Izsákon, Kecelen, Dusnokon, Bácsbo- kodon és még számos községben modem iskolákat hoztunk létre. Nagy erőforrás községiejlesz- tási és beruházási munkánkban pártbizottságaink közvetlen irányítása. A kommunisták sok községben és városban élére álltak a munkák szervezésének és kezdeményezéseik nyomán a tanácsok, a Hazafias Népfront és a többi tömegszervezet segítségével nagyarányú társadalmi megmozdulást szerveztek. Összegezve a 3 év tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy az MSZMP Központi Bizottságának politikája jól szolgálta Bács-Itiskun megye dolgozó lakossága társadalmi érdekeit és fejlődését. A megyei pártbizottság a járási, városi pártbizottságok, a megye állami, gazdasági és társadalmi szervezetei segítségével — alapvetően — helyesen irányította a megye politikai, gazdasági és kulturális életét, A megyei pártbizottság nevében ezért köszönetét mondok az említett szervek dolgozóinak és vezetőinek. Köszönetét mondok megyénk dolgozó lakosságának is, hogy megértve a párt törekvéseit, felismerve benne saját érdekeit, áldozatos munkát végzett szocialista rendszerünk erősítése, anyagi gyarapítása érdekében. A szocializmus építésének jelenlegi helyzete és ezzel kapcsolatos feladataink a megyében Amint á beszámoló bevezetőjében számot adtunk róla, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány politikája nyomán elért eredmények kedvezőek Bács megyében. Továbbfejlődésünk fő tennivalóit a Központi Bizottság kongresszusi Irányelvei határozzák meg. Ezekből kiindulva kell kitűznünk megyénk fejlesztésének feladatait. Napjainkban a szocializmus építésének gazdasági kérdései kerültek előtérbe. Csak a gazdasági eredmények növelésével, a termelés és a termelékenység emelésével tudjuk megvalósítani legfőbb célkitűzéseinket, a dolgozók jólétének és kulturális ellátottságának szüntelen növelését. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak a pártmunka, a politikai nevelés eszközeivel nagyon céltudatosan be kell avatkozniok a termelés, a gazdálkodás tennivalóiba és erősíteni kell a szocializmus gazdasági alapjait, fejleszteni a szocialista termelőerőket. Jelentős fejlődés előtt áll megyénk ipara Az iparban elsősorban az 1959. évi ipari feladatok megoldáséra kell figyelmünket irányítani; Közvetlenül most az a feladat áll előttünk, hogy a kongresszusi verseny célkitűzéseit maradéktalanul megvalósítsuk, ezzel végrehajtsuk a KB márciusi határozatát és biztosítsuk a hároméves terv sikeres befejezését. így teremthetünk jó alapot a második ötéve» terv célkitűzéseinek megvalósításához. Molnár elvtárs foglalkozott » továbbiakban a termelői árrendezés következtében beállott önköltségi tényezők alakulásával, egyes ipari vállalatok lemaradásával, a 100 forint bérre jutó termelési mutatószámokkal és felhívta elsősorban a ' gazdaságvezetők figyelmét a gazdaságosságra és az önköltség csökkentésére. Megyénk iparának második ötéves tervéről a következőket mondotta: Bár a második ötéves terv döntően rekonstrukciós célokat szolgál, mégis bízunk abban, hogy az irányelveknek megfelelően — amely célul tűzi ki az iparilag elmaradott területek, mindenek előtt az Alföld iparosítását — megyénkben is jelentős iparfejlesztés következik be. A megyei párt-végrehajtóbizottságnak az illetékes minisztériumokkal folytatott tárgyalásai nyomán máris kialakulnak az iparfejlesztés tervei. Így többek között a kecskeméti és a kiskunfélegyházi gépgyár bővítése, a reszeíő-, valamint a malomgépgyár beruházásainak megkezdése már bekerült a tervbe. Egymilliárdos beruházási és községfejlesztési program A második ötéves terv tanácsi beruházási és községfejlesztési programja minden valószínűség szerint meg fogja haladni az egymilliárd forintot. A program keretében az alábbi célkitűzéseket szerelnénk megvalósítani: az ötéves terv végére a belterületi lakások több mint 90 százaléka villanyt kap. Bács-Kiskun megye minden községét ellátjuk jó ivóvízzel, és mind az öt városban kiépítjük a vízvezetéir- hálózatot. Baján és Kecskeméten hozzákezdünk a csatornázáshoz, A megye összes városaiban és községeiben fásítjuk az utcákat; A városok kommunális ellátását korszerűsít j ük. A iköáségékiben és a városokban 70 százalékkal bővítjük a járdahálózatot Tatarozzuk az összes közületi kezelésben levő házakat A megye kereskedelmét új rendszerű boltokkal és szakosítással még szebbé és jobbá kívánjuk termi. A városok külső részein fejlesztjük a fűszer-, élelmiszer- és háztartási boltok hálózatát A ntásodik ötéves terv során kívánjuk megteremteni a szétszórt tanyai települések fokozatos felszámolásának feltételeit Munkánk során fokozottabban szem előtt kell tartani azokat a követélményeket, amelyeknek megvalósítása elengedhetetlen terveink teljesítéséhez. Ezért fokoznunk kell az állami, pénzügyi és tervfegyelmei. Nagy gondot kéffl forditanustk a műszaki fejlesztésre, a gé-* pesítésfre, a fizikai munka- megkönnyítésére. Nem lehetünk megelégedve a gazdasági területén dolgozók szakmai1 képzettségével sem. Sok még, a tennivaló a műszaki és szám-> vitelá értelmiség politikai és szakmai mim kajának megjaví-. tásában. Hozzáértőbbé kél] tenni. a gazdasági Vezetést. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a munka- ée balesetvédelemre. Ugyanakkor, amikor a munkásosztály és a műszáki értelmiség körében számítunk fejlődő szocialista öntudatukra, nem szabad szem élőt téveszteni a személyes érdekeltség alapvető fontosságát sem. BiMsreink akkor lesznek teljesek, ha fegyelmezett murikat biztosítunk a népgazdaság minden területén. Növeljük mezőgazdaságunk termésátlagait A beszámoló első részében számot adtunk a megye mező- gazdaságának helyzetéről. Most vizsgáljuk meg, hogy a kongresszusi tézisek alapján milyen fő feladataink vannak a megye mezőgazdaságában napjainkban és az ötéves terv során. A kongresszusi tézisek ezzel kapcsolatban a kővetkezőket határozzák meg: > ' A mezőgazdasági termelés növekedését az 1954—58-as évek állagához viszonyítva 30—32 százalékkal kell növelni, ennek érdekében érvényesíteni kell a legkorszerűbb termelési módszereket, s az ötéves terv során uralkodóvá kell tenni a mező- gazdaságban a termelőszövetkezetekét. Honnan indulunk el — teszi fel a kérdést a beszámoló — az említett célok megvalósítására? Megyénk az ország egyik legnagyobb éléskamrája, a mezőgazdasági lenn elésnek 10 százalékét adja. A fő ter- ményfélcségek termelésében és felvásárlásában elsők között vagyunk. Kiemelkedő szerepünk van a szőlő-, gyümölcsös zöldség téri nelés ben. Megyénk mezőgazdaságának fő jövedelme ezekből a mező- gazdasági termékekből adódik. Mezőgazdaságunk, amint számot adtunk róla, a három év során sokat fejlődött. Mégsem lehetünk megelégedve mezőgazdaságunk helyzetével, mert amíg a fő terményekből a termelés és a felvásárlás össz- mennyiségében az első helyeken állunk a megyék közötti rangsorban, addig termésátlagaink elmaradtak az országos átlagoktól, Alacsony termésátlagaink miatt az utolsó helyeken vagyunk a megyék rangsoréban. A beszámoló feltárta, hogy' búzából félmázsával, rozsból másfél mázsával, kukoricából 3,2 mázsával termelünk kevesebbet holdanként az oa's^igos átlagnál. A 100 holdra jutó számosállat mennyiségében 5,8 darabbal, szarvasmarhából 6,8 darabbal, sertésből 7 darabbal maradtunk el az országos átlagtól. A termelőszövetkezetek termelési eredményeit vizsgálva a beszámoló megállapította, hogy búzából 1,3 mázsával/ rozsból 0,8 mázsával, kukoricából 0,5 mázsával termeitek a tsz-ek az 1958-as évben többet mint az egyéni gazdaságok. Ebben az évbem. a térni eléai fölény mégiiikább a tsz-ek javára tolódott. Ez mindenképpen nagy dolog! Ha például a múlt évi, keréken 200 ezer kh egyéni kenyérgabona-területen szövetkezeti gazdálkodás folyt volna, altkor 260 ezer mázsával több kenyérgabonát termelt volna a megye. Ez a mennyiség fedezi 100 ezer ember évi kenyérszükségletét! i Fejlődik a tsz-ek állattenyésztése is. Amíg az elmúlt években a közös és a háztáji állatállomány létszáma nagyjából azonos volt, addig az elmúlt év során megyei szinten a közös állatállomány száma a háztájinak kétszeresére növekedett. A helyzettel mégsem lehetünk megelégedve, mivel jelenleg kevés a 100 kh-ra jutó állatállomány. Ezért központi feladat az állatállomány fejlesztése. Az 1960-as év sikereinek alapja, az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzése Helyzetünk értékelése alapján az elkövetkező 5—6 évre milyen fő célokat tűzünk ki? Az ötéves terv végéig megyénk mezőgazdasága a növénytermelés és az állattenyésztés hozamaiban érje el az 1959, évi országos átlagokat. A járások és Városok elé azt a célt tűzzük, hogy mezőgazdaságuk helyzetének és lehetőségeinek figyelmbevótelével, szívós, céltudatos munkával szárnyalják túl a jelenlegi megyei átlagokat. A termelés növelése érdekében napjainkban is sodr a tennivaló, Az 1980-as év kenyér-, hús- és élelmiszer-ellátását most kell megalapozni az őszi munkáik cs az őszi Vetések jó elvégzésével; Ez teremt alapot az öléves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek megvalósításához is. Egész társadalmunkat érintő fő kérdés ez, nemcsak a falusi kommunisták feladata* Ezért a mezőgazdasággal kapcsolatban levő minden szerv vezetője, dolgozója adjon maximális segítséget az őszi munkák idején a tsz-tagoknak, az állami gazdaságoknak és az egyéni parasztoknak. örömmel tölt el bennünket, hogy a megye kommunistái, dolgozó parasztjai megértették: a csata mo6t a jövő évi kenyérért és húsért folyik. Ez ösztönözte a járásokat és városokat, hogy pártértekezletünk tiszteletére meggyorsították az őszi munkákat, az őszi vetések elvégzését. A továbbiakban a beszámoló hangsúlyozta, hogy az idei ősz nagy erőfeszítéseket kíván minden termelőszövetkezet tagságától és vezetőitől egyaránt. Az ez évii jövedelem alakulása (Folytatás a 3. oldalon) l
