Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

1939. október 30. péntek 3. oldal A mezőgazdasági dolgozók versenye a megyei pártértekezlet tiszteletére 50 százalékkal gyorsult az őszi munka a bajai járásban A napokban a bajai járási operatív bizottság előtt beszá­moltak a gépállomási igazgatók az őszi munkák állásáról. A já­rásban a járási pártértekezlet óta mintegy 50 százalékkal gyor­sult a betakarítás és vetés üteme. A Csátaljai Gépállomás körzetében az elvetésre váró 5200 hóidból október 25-ig 3200 holdon került földbe a mag, a búzát illetően ; tervezettnek több mint a fele. A bajai körzetben 3900 holdból 2700 holdat vetettek el, a Bácsbokodi Gépállomás pedig az előirányzott 6367-ből több mint 4000 Holdon végezte el a vetést a hozzá tartozó termelőszövetkezetekben. A kiskunhalasi járásban a tsz-ek zöme e héten végei a vetéssel Kiskunhalas és a járás ter­melőszövetkezeteiben is fellen­dült a , munka. Zömük ennek a hétnek végére befejezi a vetést, hiszen nem egy olyan szövet­kezet van, ahol már csak kevés búza van hátra. Őszi Istállótrágyázást több mint ezer holdon vegeztek a tsz-ek. Több szövetkezet — mint a jánoshalmi Petőfi és a balo- tai Petőfi — a tervezettnél jó­val nagyobb területet trágyá­zott le. A jánoshalmi Üj Al­kotmány, Kossuth, a kisszállási Petőfi, Búzakalász és a Kun­fehértói Vörös Hajnal Tsz be­fejezték a cukorrépa szedését, s egy-két hold kivételével a búza is földben van náluk. A járás termelőszövetkeze­teinek kezelésében 289 hold szőlő van. Ennek több mint kétharmadán megtörtént a szü­ret; a kelebiai Vörös Csillag, a kéleshalmi Vörös Csillag, a ré­mi Kilián György és a zsanai Űj Világ még a hét elején vég­zett vele. t A mezőgazdasági technikum vetőmagot adott A Kiskunhalasi Mezőgazda­sági Technikum Tangazdasá- ban elvégezték az őfzi munká­kat. A kukorica 38 mázsás csö­ves átlaggal fizetett, • már a szárlevágás is kész. A cukor­répát felszedték, termése 270— 300 mázsa között van. A 25 hold rozs és 100 hold árpa már zöld szőnyeget alkot és kel az ide­jében elvetett 150 hold búza is. A gépek jelenleg a mélyszán­tást végzik s ezzel egy időben leforgatják a holdanként ki­szórt 300 kilogramm szuper- foszfátot. A tangazdaság a termelőszö­vetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat vetőmaggal segítette. A Vörös Október Tíz­nek a Beke-féle búzából adott, amely a tangazdaság átlagában 21,50 mázsával fizetett az idén holdanként, az egyéni gazdák pedig a másodfokú utánter- mesztéses Béta 40-es árpából cseréltek. Vállalták — teljesítették A bácsalmási járás több ter­melőszövetkezete is vállalta, hogy a megyei pártértekezlet napjára befejezi a vetést. A bácsalmási Lenin és Petőfi, va­lamint a tataházi Dózsa és Petőfi Termelőszövetkezet tel­jesítette ígéretét: minden őszi vetőmagot a földbe tett. Ezen a héten, illetve legkésőbb a jövő hét közepéig, a járás min­den közös gazdasága végez a vetéssel. E hét elejéig a tsz-ek ugyanis több mint 40 száza­lékra teljesítették a búzavetési előirányzatot :— ami jóval több mint a járás* átlag — s na­ponta 5—10 százalékkal szapo­rodik a bevetett terület. IFJÚMUNKÁSOK NEVELŐJE K. Tóth János elvtárs, a Kis­ipari Szövetkezetek MSZMP szervezetének vezetőségi tagja elismert szakoktató. Mint a Kecskeméti Asztalos Ktsz tan­műhelyének vezetője, 18 ifjú­munkásnak segít elsajátítani az asztalos szakma ezeregy fogá­sát. Még az ipari tanulók is­kolában vannak, K. Tóth elv­társ az egyes brigádok terme­lését segíti, Képünkön éppen szekrénylábakat csiszol. A munkások, műszakiak együtt fejlődnek a gyárral Teljesítették kongresszusi vállalásukat a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói Amikor a kongresszusi válla­lásuk jelenlegi helyzete felől érdeklődöm, Orbán elvtárs, a Kiskunfélegyházi Gépgyár igaz­gatója válasz helyett egy nem­régiben érkezett táviratot nyújt át. "A kongresszusi vállalásuk teljesítésének allcalmából elis­merésemet és jókívánságaimat fejezem ki a vállalat minden dolgozójának. A Gépipari Igaz­gatóság nevében: Eredics Ká­roly igazgató.« Ennyit mond a szűkszavú távirat s a többit már, a nagy eseményt őszinte örömmel új­ságoló igazgatótól tudom meg. — Kongresszusi versenyfel­ajánlásunkat az 1958. évi ered­ményeinket alapul véve dolgoz­tuk ki és vitattuk meg a vál­lalaton belül. Ez röviden azt jelenti, hogy vállaltuk az éves terv 1,7 millió forinttal való túlszárnyalását, az egy főre jutó termelés 374 forintról 384 fo­rintra való emelését és az ön­költségnek 86 százalékról 84 százalékra való leszorítását. A harmadik negyedév lezárá­sával megállapítottuk, hogy vala­mennyi felajánlásunknak eleget tettünk. Jelenleg a termelési terv túl­teljesítésén dolgozunk, az egy főre eső termelésben elértük a 396 forintot, az önköltséget pe­dig sikerült 83,6 százalékra le­szorítani a vállalt 84 százalék helyett. A számok önmagukért is szólnak, hiszen másfél—két mil­lió forintos tervtúlteljesítés egy jóval nagyobb üzemnek is be­csületére válna. Ennél is töb­bet mond azonban az a tény, ahogyan mindezt valóra vált­ják. Nem a kiugró teljesít­ményre büszkék a gyár veze­tői, dolgozói, hanem arra, hogy sikerült folyamatossá, ál­landóvá tenni a fejlődést. — Nem vagyunk a »kirakat- politika« hívei — mondja Gila elvtárs, az üzem párttitkára s arról beszél, hogyan sikerült a dolgozók szívügyévé tenni is­mét a szocialista munkaver­senyt. Elmondják, hogy 24 olyan brigád van a vállalatnál, mely a "-Szocialista brigád« cím el­nyeréséért versenyez s ezek eredményeiket hónapról hónap­ra növelik. A verseny természetesen sar­kallja a műszakiakat, de az egész gyárvezetést is, hiszen a munka feltételeit biztosítani kell. Alkalmazták a fekvő- kéményes' és a mélyalmos osi- benevelést. A gondozó állan­dóan mérte a helyiség hőmér­sékletét, á bajai keltetőállomás táblázatot függesztett ki a falrg, hogy milyen idős csirké­nek hány Celsius fok hőmér­séklet kell. A takarmányt és ivóvizet mindig megfelelő idő­ben tették az állatok elé. Sőt a kiscsirkék az első hetek­ben csak kamillateát kaptak inni. Az első csoport 8—10 hét alatt 80—90 dekás súlyban került értékesítésre. A tiszta hasznon darabonként 14 forint volt. A szövetkezet három turnusban nevelt baromfit eb­ben az évben. Részben nem is a saját területén, hanem Vas- kúton. Bérbe vette az egyik baromfineveléssel nem foglal­kozó termelőszövetkezet épü­letét. A jövő évi tervben 55 ezer csirke felnevelését vállal­ták, és 2 ezer darabos tojó­tyúk állományt létesítenek. A lászlófalvi Alkotmány 4500 csirkével kezdett, csibe­táp nélkül. Bajok voltak a fejlődéssel, de amikor a csibe- tápot kivitték és azzal etették a kis állatokat, a fejlődés meg­indult és 14 százalékos elhul­lással felnevelték a jószágokat. A csibetáp azonnali etetésével az elhullást legalább 5 száza­lékra csökkenthették volna. A Három műszaki brigád is alakult S vállalták, hogy a napi feladatokon túlmenően 1961-re a vállalat export-gyártmá­nyait korszerűsítik, hiszen ez jelent további meg­rendelést, s új fejlődési léhető- séget is az üzemnek. Őszintén szólva kedvezően befolyásolja a hangulatot az a hír, hogy a tavaly elért 20,9 napos nyereségrészesedést az idén is sikerül elérniük. Látják a dolgozók, hogy a be­ruházások, melyek munkájukat könnyítik, még a tervezettnél is előbb valósulnak meg, az új műhelycsámok, az új gépek stb. tehát szintén lendítői a ver­senynek. — Van fantázia a munkájuk­ban, s együtt fejlődnek a gyár« ral az egyre növekvő lehetősé­geinkkel — mondja a "hagy családról« — ahogy kollektí­vájukat nevezik — a vállalat igazgatója. Ügy hisszük, ebben rövidén, tömören a felsorolt eredmények eredője is benne van. F. Tóth Pál Üj szélesvásznú mozi Jánoshalmán Űj szélesvásznú mozi nyitja meg kapuit november 7-én Já­noshalmán. A Megyei Mozi­üzemi Vállalat és a községi ta­nács által korszerűsített film- szinház közel negyedmillió fo­rintba került. A Solti Gépállomás túlteljesítette ez évi tervét A Solti Gépállomáson külö­nösen az őszi idényben növe­kedett a munka üteme, ami a fegyelem megszilárdítását és a jó szervezést tükrözi. E hónap elején 38 traktoron nyújtott mű­szakot szerveztek, s ez, vala­mint a verseny volt az ösztön­ző erő ahhoz, hogy a megyé­ben az élenjárók közé kerül­hetett a Solti Gépállomás. A 11 termelőszövetkezetben négy brigád dolgozik. Közülük a hartai körzetben, Hinkel Henrik vezetésével működő 1. számú brigád a gépállomás leg­jobbja. A brigád 21 gépével át­lag 261 normálholdat — 56,8 műszaknormát — ért el a mos« tani idényben, s ezzel október 20-ig 79 százalékra teljesítette őszi tervét. (A brigádvezető egyébként a megyei igazgató­ságtól nemrégiben 2000 forint jutalmat kapott, mert a gép­állomási brigádvezetök verse­nyében az első mögött,- mini­mális különbséggel a második helyre került.) A Solti Gépállomás trakto­rosai október 24-ig 800 hold hí­ján elvégezték a tsz-ekben a vetést, s a tervezett 3638 hold­ból 2500 holdat mélyszántottak az említett időpontig. Ugyanad­dig 11 200 köbméter takarmányt is silóztak, a gépállomás 27 vontatója pedig részt vész a szövetkezetek betakarítási és szállítási munkáiban. A helytállás eredményeként a gépállomás túlteljesítette ez évi tervét, mert erő- és mun­kagépei az előirányzott 56 000 helyett október 10-ig 60 433 normálhold munkát végez* tek el. T. L Szalagrendszerben gyártják a férfinadrágokat a vegyesipari vállalat kecskeméti konfekció részlegében. Több mint 1400 pantallót gyártanak havonta. Képünk Kobolák István vasa­lót ábrázolja. A szorgalmas munkás havi keresete eléri a 2300 forintot. Kecskemét-borbési Vörös Csil­lag 22 ezer csirkét nevelt fel. ötletes megoldás volt a nyári csirkéknél, hogy a baromfi-ki­futót sátrakkal látták el, s ez­zel védték a nyári, tűző nap­sugár ellen a gyenge jószágo­kat. A tiszta jövedelem meg­haladta a csibénként! 10 forin­tot. A legtöbb termelőszövetkezet eddig húscsibe nevelésével fog­lalkozott. Ez a módszer jól be­vált és valószínű, jövőre még több szövetkezet, még nagyobb mennyiségben foglalkozik ez­zel. Azonban a közös gazdasá­goknak oda is kell hatni, hogy megfelelő tojóállományt is lé­tesítsenek. E tekintetben is vannak már kitaposott utak és jövőre 18 termelőszövetkezet tervezi ezt. — Csak tojó­törzsek létesítésével lehet a keltetőállomások tojásellátását egyöntetű állományból, vér­vizsgált ©gyedektől biztosítani. A tojótörzsekkel rendelkező üzemek lesznek a megye mi­nőségi baromfitenyésztésének megalapozói. Számos termelőszövetkeze­tünk, mint már említettem, foglalkozik vízi szárnyas tenyész­téssel, A kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezetben most tömnek 200 darab libát. A dunatetétleni Micsurin 1200, a lajosmizsei Vörös Csillag 300. a íülöpházi Petőfi ugyan­ennyi liba átadáséra kötött szerződésit a Bannevállal. Saj­nos, éppen azok a termelőszö­vetkezeteik, amelyek a legjobb adottságokkal rendelkeznek, ahol halastó is van, nem veszik ki részüket a víziszámyas te­nyésztésből. Megyénk termelőszövetkeze­teiben tehát a baromfitenyész­tés fellendülőben van. Az 1960. évre szóló tervek már az egymilliós állományt célozzák meg, s alapos sziakelőkészítés- sel készülnek külön kiemelve a szükséges baromfitáp és Erra biztosítását és az ehhez szükséges pénzfedezetet. A terv azonban nem elég, szük­séges az is, hogy minden tsz­vezető és állattenyésztő igye­kezzék azt teljesíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köziponti Bi­zottságának irányelvei ki­mondják, hogy 1961-től 1965-ig a tojástermelést 45—50 száza­lékkal szükséges növelni. Eh­hez természetesen az kell, hogy a baromfi törzsállományok mennyiségét is emeljük. A párt és a kormány segítségé­vel, kihasználva a nagyüzem adta lehetőségeket, termelőszö­vetkezeteink számottevően elő­re tudják vinni a baromfite­nyésztés ügyét, Fábián Lászlóné megyei törzskönyvi felügyelő

Next

/
Thumbnails
Contents