Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
4. oldal 1959, október 30, péntek Ingadozás nélkül Dártunk mindennapi éle- télben nagy jelentősége van a kétfrontos harcnak, annak, hogy szüntelenül és éberen küzdjünk mind a jobboldali, mind a baloldali elhajlás ellen. A revizkxnizmust, a dogmatizmust vagy szaktássá- got még nem sikerült pártunk életének minden területéről kiűzni. Mind a revirtcnizimusíból, mind pedig a szektásságból eredő nézetek és káros gyakorlat az esetek többségében ott, azon a területen jelentkezik, ahol a párt a legdöntőbb csatát vívja. Szocialista építésünk legfőbb kérdése jelenleg ®a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s éppen ezért természetszerű, hogy a téves nézetekkel és gyakorialttal itt találkozunk legsűrűbben. A szövetkezetek számszerű fejlesztésében ebben az esztendőben jelentős sdkereket értünk el. Különösen kiemelkedő eredmények születtek megyénk déli járásaiban. A gyors előrehaladás és a nagy sikerek mellett vannak számottevő nehézségeink is. Mezőgazdasági fejlődésünk fő és legfontosabb nehézsége abban van, hogy a gazdaságok túlnyomó többsége ma még kisparaszti gazdaság. Néhány elvtársunk a helyi vagy esetleg megyei nehézségek láttán elcsügged és sötéten látóvá válik. Sőt vannak eseteik, amikor saját tehetetlenségének igazolása vagy a nehézségek éltúlzása céljából új »elméleteket-“ próbál felállítani, olyanokat, amelyek idegenek a valóságtól és ellentétesek a párt mezőgazdasági politikájával; « nehézségek láttán néhá- nyan elveszítik a reményt, pesszimizmusba esnek s megpróbálják vitatni a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelenlegi ütemének szükségességét Mostanában egy-két helyen olyan nézet is napvilágot látott, amely azt állítja, hogy előbb bőségesen el kell látni a mezőgazdaságot korszerű gépekkel és csak azután foghatunk hozzá a nagyobb arányú fejlesztéshez. Ez az álláspont helytelen, teljesen figyelmen kívül hagyja a valóságot és a fejlődés gazdasági tényezőit. Miről van szó? Akik rabjai az említett álláspontnak, megfeledkeznek elsősorban arról, hogy korszerű gépeket egyáltalán fölösleges az esetek többségében a kisparaszti gazdaság számára gyártani, hiszen azokat gazdaságosan kihasználni úgy sem tudnák. Vagy talán arra gondolnak, hogy gyártsunk ezer és ezer modem gépet, amelyek évekig kihasználatlanul hevernének, egészen addig, amíg a mezőgazdaságot a gépek arányában átszerveznénk? Ez fejetetejére állított képtelenség. Nem a gépék miatt fejlesztjük a mezőgazdaságot, hanem megfordítva. Megfeledkeznek másodszor arról is, hogy a gépállomások jelenleg az alapvető talajművelő és betakarító gépekkel oly bőségesen él vannak látva, hogy a jelenlegi nagyüzemi szükségletet nyugodtan ki tudják elégítem, sőt felhasználatlan kapacitásuk is van. Továbbá csak tanulmányozni keil a második ötéves terv irányszámait és rögtön kiderül, hogy a mezőgazdaság gépellátása a szükségletnek megfelelően növekedni fog. Az említett álláspont képviselői harmadszor teljesen figyelmen kívül hagyják azt a közgazdasági megállapítást — amelyet az élet már számtalanszor bebizonyított —, hogy az egyszerű kis közösségek is szervezettséggel magasabb termelési színvonalat érhetnek el mint a kisgazdaságok.' S végezetül, negyedszer, figyelmen kívül hagyják azt az alapvető tényt is, hogy az ország magas színvonalú gépparkjának megteremtéséhez, illetve az ehhez szükséges anyagi javak felhalmozásához a dolgozó parasztságnak is jelentősen hozzá leéli járulni, erre pedig csak a szocialista mezőgazdasági üzemek képesek igazán. L gyesek néhány nehézség láttán, önmaguk tehetetlenségét igazolni próbálva, elferdítik és félremagyarázzák a mezőgazdaság átszervezésére vonatkozó, Lenin által kidolgozott fokozatosság élvét. Véleményük szerint minden esetben »létraszerűen« kell értelmezni és betartani a fokozatosság elvét, azaz minden dolgozó parasztnak törvényszerűen át kell haladnia a szövetkezés minden lépcsőfokán. Ezt a nézetet az élet és a szövetkezeti mozgalom gyakorlata már megcáfolta. Száz és száz esetben bebizonyosodott, hogy dolgozó parasztságunk megérti: fölösleges minden fokozaton átmenni, helyesebb a legjobban bevált forma, a mezőgazdasági termelőszövetkezet azonnali elfogadása. E nézet képviselői figyelmen kívül hagyják azt is, hogy hazánkban már több minit 10 esztendős múltra tekint vissza a szövetkezeti mozgalom. Ilyen körülmények között nevetséges azt kívánni a még szövetkezeten kívül álló dolgozó parasztoktól, hogy úgy, mint az első szövetkezetiek, kipróbálják a különféle fokozatokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ott, ahol tényleg nincs mód azonnal a legmagasabb szövetkezeti forma alkalmazására, ne engedjük meg a szövetkezetek alacsonyabb típusainak létrejöttét, A mezőgazdaság - szocialis- ta átszervezése nehéz, nagy körültekintést igénylő küzdelem. Olyan harc, ahol a nagy sikerek mellett kisebb- nagyobb nehézségek is adódnak. Azoknak az elvtársaknak, akiknek kezébe van letéve az átszervezés irányítása, éberen kell ügyelniük arra, hogy az említett vagy azokhoz hasonló nézetek el ne uralkodjanak, mert sokszor a kis jelentőségűnek tűnő téves nézetek is nagy kárt okozó gyakorlattá terebélyesedhetnek; TlZ ÉVE KECSKEMÉTEN ^ romfelvonásos színdarabok főszereplőire emlékszik vissza kellemesen, hanem velük együtt szívébe zárja a jó epizódistákat is. Budai László pedig ezek közé tartozik. A színházlátogató közönség bizonyára emlékszik még a »Liliomfi« Szellemfiére, a »Hétköznapok hösei«-ben Füst munkásfigurájára, a »Váljunk el« Jamarot rendőrbiztosára, s legutóbb a »Szent Johanna« Courcelles kanonokjára. Ezeket a szerepeket Budai alakította, a tőle megszokott magabiztossággal. Művészi pályafutásának évfordulóján szeretettel köszöntjük Budai Lászlót. Reméljük, a jövőben még gyakrabban látjuk a színpadon. Bieliczky Sándor 1X0X03 UJ FILMEK OQXO-iú Kölyök Törőcsík Mari és Szabó Gyula a film egyik jelenetében. KEDVES, vidám, megható ez a film, másfél óra önfeledt szórakozás. Olyan vígjáték, amelyet már régóta várunk, s amelyet minden bizonnyal szeretettel fogad majd a közönség is. Hőse egy fiatal kamaszlány, a Kölyök. Hetyke, szemtelen, önbizalma határtalan, pedig kétbalkezes. Ennek ellenére szeretik, segítik, megbocsátják baklövéseit. Egyetlen nagy bánata van csupán a Kölyöknek, bárhogy igyekszik is, nem veszik nagylány-számba. Pedig az ő szíve is megismeri a szerelmet, de ahol megjelenik elmaradhatatlan overáljában, kamaszos viselkedésével, ő csak a Kölyök marad a fiúk szemében. Hogyan látja meg benne Gordon Jóska mégis a nőt, hogyan találják meg egymást? — ezt mondja .el lényegében a film. A CÍMSZEREPET Törőcsik Mari alakítja kedvesen, rokonszenvesen. Partnerét, Gordon Jóskát a fiatal Szabó Gyula játssza. Szinte egyidőben formálta meg két főszerepét, a »Pár lépés a határ« üldözött kommunistáját és a »Kölyök» rokonszenves fiatalemberét. Mellettük ismert művészek egész sora vonul fel. Bessenyei Ferenc, a csupaszív gyárigazgatót, Suka Sándor a rendőr »apá«-t, Zenthe Ferenc pedig az autós lovagot játssza. Valamennyiük játékán érződik, hogy szeretettel, kedvvel formáljak meg filmbeli figurájukat. Palásthy György és Markos Miklós forgatókönyve alapján az annyira hiányolt, mai tárgyú magyar filmvígjátók született meg. Szemes Mihály rendező már a Dani-nál bebizonyította, hogy ismeri a gyer- meklélek rejtelmeit; A hagy sikernek ígérkező vígjátékot megyeszerte játsszák mozijaink. (HódiéhaUdmo-kkaL elemzik az antjaq. öuzelclelél Uzbekisztáni szakemberek az anyag vegyi összetételének meghatározására új műszert — radiospektroszkópot —■ szerkesztettek, amely visszavert rádióhullámok segítségével működik. A műszer, amely teljesen nél- külözhetővé teszi a bonyolult vegyi elemzéseket, mind szilárd, mind cseppfolyós halmazállapotú anyagok vizsgálatára rendkívül alkalmas. A visszavert rádióhullámokat rezonátor fogja fel. A rezonátor öníró-műszerrel van összekapcsolva, amely meghúzza a visszaverődés erejének görbéjét. E görbe alapján állapítják meg a vizsgált anyag összetételét. A rádióanalízás sokkal pontosabb, mint az eddig alkalmazott vegyi elemzések, Budai László, a Kecskeméti Katona József Színház művésze 10 éve él városunkban. Akkor került ide, amikor még a színház Márki Géza direktor- sága alatt három helyen — Kecskeméten, Cegléden és Szolnokon — szerepelt. A gyorsan pergő évek során sok olyan szerepet játszott, melyet nem tud elfelejteni sohasem. A közönség nemcsak a háTermelőszövetkezeti nyugdíjasok A petőfiszállási Béke Tsz nyugdíjasa, id. Czombos Pál 1951-ben lépett be a szövetkezetbe, s jelenleg, amikor már 67 éves, két éve van nyugdíjban. Czombos bácsi még ma is éberen őrködik a tsz dolgai ■felett. Megelégedéssel tölti el az a tudat, hogy a szövetkezeiét a jelenlegi vezetők jól irányítják. A fiatalok gyakran kikérik tanácsait és jó szívvel el is fogadják azt. A nyugdíj békés öregkort biztosít számára. Az SZTK által fizetett összegen túl a tsz-Hén még a 100 munkaegységet is ledolgozhatja, ezen felül kap három mázsa kenyérgabonát és háztáji földet is. Ő maga mondotta el, hogy soha életében nem számított ilyen nyugodt öregkorra, mint amit a tsz biztosít az ő számára. A pálmonostori Béke Tsz nyugdíjas tagja, Nagy Fábián már 73 éves. Nagy szeretettel beszél a párt és kormány gondoskodásáról. A 100 munkaegységet még ő is ledolgozza évente, de a tsz tagjai csak legkönnyebb munkát engedik neki elvégezni. Megelégedéssé tölti el öt is, hogy napról napra érzi azt a szerzetet, ami körülveszi. S mindehhez — úgy véljük — nem is kell kommentár, érdemes rajta elgondolkozni min denkinek. • T. J. »■'Ezen órát 1915. okt. 1-től 1916. máj. 1-ig terveztem és 1916. jún. 6-tól 1918. okt. 8-ig készítettem. Kelt 1918. okt. 8-án Vácon. Pus- kár József kosárfonó segéd.« A félegyházi Kiskun Múzeum anyagának egyik érdekes és értékes darabján, a 17 féle helyi időt pontosan mutató faórán látható ez a feljegyzés. A faórát nemrégiben hozta ismét rendbe és működésbe Hajma Sándor bácsi, a múzeum öreg, tapasztalt restaurátora, aki több mint két hónapig faragta hozzá a hiányzó fakerekeket. Babramunka volt, de megérte, azóta szinte csodájára járnak a nevezetes faórának, még a filmhíradó is megörökítette, sőt nemrégiben egy hazánkban járt francia is ellátogatott ide kíváncsiságból. Mi is leolvastuk az Újra működik a 17 helyi időt mutató faóra delet jelez az óra mutatója, akkor Buda-. pesten 1 óra 16 perc, Párizsban 12 óra 9 perc, Peking ben 7 óra 44 perc az idő stb; Mindezt — 17 féle változatban mindjárt mutatja is az óra 17 számlapja. Nevezetessége, mint a neve is jelzi, hogy a tengelyeit kivéve minden porcikája, a fogaskerekek, csapok, a mutatóik, de még a hosszú lánca is — fából készült. Nagy türelem éa ügyesség kellett a megszerkesztéséhez, elkészítéséhez az bizonyos, de úgy látszik, mindezeknek nem volt híjával a készítője. Ideje pedig akadt bőségesen, mert 18 évre és négy napra elítélt fegyenc volt az illető, aki így próbálta elűzni egykor a börtönélet egyhangúságát. Talán maga sem hitte, hogy valamikor még nevezetes dolog lesz az, amit unalmában művelt. í• v. < “■instrumentumról«, hogy ha Londocbaa
