Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

UW. 'MMcr M, MU •lit* Találkozót József Attilával Megalakult a kecskeméti Irodalmi Színpad Hosszú évek vajúdása után, a Katona József Gimnázium va­lósította meg végül is Kecske­méten az Irodalmi Színpadot, amelynek első szereplése a múlt hét végén volt a gimná­zium dísztermében. Az előadá­son megjelent Madarász László elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese is. Elekes Mihály gimnáziumi igazgató megnyitója után az Iskola nagyzenekara egy Mozart művet adott elő és ezt követte az előadás József Attiláról, me­lyet Kiss /ítuán igazgatóhelyet­tes tartott. A nagy szakérte­lemmel összeállított előadást a közbeiktatott versek még szeb­bé, élménygazdagabbá tették. A verseket meghívott és helyi elő­adók mondták el, olykor meg­rázó drámaisággal. A budapesti Rózsahegyi Kálmán Színészkép­ző Stúdió tanára, Zarin Dezső a »Mondd, mit érlel...« előadá­sa, Viharvári Viktor József Attila más verseinek tolmácso­lása, felejthetetlen volt (Igaz, némelyik vers előadása túlzot­tan dramatizált, majdhogynem groteszk volt!) Ugyancsak a Rózsahegyi Kálmán Stúdió tag­jának, Rásonyi Kálmánnak, a budapesti IV. kerületi Ságvári Endre Kultúrotthon előadójá­nak, Szakács Emőkének, Ko­vács Gábornak, a helyi Katona József Gimnázium volt növen­dékének, Franczen Gabriellá­nak, a Bányai Júlia Leánygim­názium tanulójának, Tánczos Il­dikónak, valamint a gimnázium növendékeinek: Veress Pálnak & Záhonyi Ákosnak versmon­dásában örömét lelte a hallga­tóság. Az előadás után az iskola énekkara zárta be a műsort, majd Elekes Mihály igazgató köszönte meg néhány szóval a szereplőknek és a megjelentek­nek a kezdeményezés támoga­tását. i A műsor után megkerestük Elekes Mihály Igazgatót, hogy néhány kérdésünkre választ kapjunk. Kérdéseinkre ezeket mondotta: — Hosszú idő telt el az Iro­dalmi Színpad megvalósításá­nak első felvetése óta, de csak most, mi, az iskola diákjai és tanárai, tettük meg az első lé­pést Célunk az, hogy a szocia­lista-realista irodalmat megis­mertessük és megszerettessük a nagyközönséggel. További terveink: elsősorban a mai magyar irodalom termé­keiből akarunk műsort szer­keszteni, majd ezt követően a népi demokratikus és a haladó nyugati irodalom legszebbjei­ből, de természetesen, a helyi írók műveit is elő akarjuk adni. Lehetőségeink nem irigylésre- rriéltók — mondja most Kiss István igazgatóhelyettes — nem sok támogatást kapunk, mond­hatni, semmit e cél megvalósít tásához. De megteremtjük mi magunk a lehetőségeinket A tanulóifjúság nagy-nagy lelke­sedéssel fogott hozzá, és vég­hez is fogják és fogjuk vinni tervünket... Jól esik hallani e szavakat, büszkeség tölt el, de ugyanak­kor fáj is a kezdeményezés visszhang nélkül maradása. Üd­vös lenne, ha felkarolnák mind­azok, akikre tartozik, ezt a ne­mes kezdeményezést, és való­ban betöltené azt a hivatását az Irodalmi Színpad, amire meg­született és amire meg kellett valósulnia! Antalfy István Vándorzászlói kaptak A Vaskúti Földművesszövet­kezet dolgozói elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszte­letére a kiskereskedelmi tervet 105 százalékra teljesítik, Min­dent elkövettek, hogy tettek­kel bizonyítsák be ígéretüket. Az éves terv harmadik ne­gyedéig 121,7 százalékot értek eL Segítik a termelőszövetkeze­teket is, A helyi tsz-ek áru- szükségleteit biztosították, kü­lönös tekintettel a műtrágyára és a növényvédő szerekre. Zök­kenőmentesen oldották meg a szerződéses és szabadam nö­vényvédő szerek értékesítését is. A Vaskúti Földmúvesszö- vetkezet az első féléves ered­ménye alapján megkapta a ba­jai járás földművesszövetkezeti központ vándorzásziaját. M. M. levelező Még fel sem adták, már megérkezett! Az amerikai postaügyi mi­niszter szerint a New York-i lakosok leveleit nemsokára (?) távirányított rakétákon juttat­ják el Kaliforniába, Európába, vagy Ausztráliába. így előáll majd az a furcsa helyzet, hogy a keleti irányba küldött levél a naptár és az óra állása szerint — korábban érkezik meg a címzetthez, mintsem megírták és feladták. éri 11rn Lü xoc UJJ FILMEK Itt oroszlánok vannak BANKRABLÁS CLEVELANDBAN Ez a cseh film roppant izgal­mas, aktuális témát vet fel: az emberről való gondoskodás, a velük való bánásmód áll a kö­zéppontjában. A cseh filmesek igen merészen nyúlnak néha mai életünk problémáihoz (lásd: Apák iskolája), ebben az eset­ben is a jobbítás szándéka ve­zette őket. Egy ember életét vesztette a bányában, s a szerencsétlensé­gért egy mérnök felelős, aki a bánya termelésének emelésére készített tervében egy körül­ményt nem vett figyelembe. Sterba mérnök tehát hibázott — éspedig súlyosan. Bűnéért nehéz büntetést kapott, s amikor le* töltötte, megkísérli őszinte szív­vel visszaszerezni a világ bizal­mát — de mindenütt csak rész- vétlenséget, elutasítást talál Végül súlyos megrázkódtatások után bebizonyítja emberségét, s a társadalom is megenyhül iránta. A cseh film nem hibátlan al­kotás, sok erőltetett helyzet, va­lószínűtlen jellemalakulás teszi egyenetlenné, de még így is figyelemre méltó. Különösen a színészi alakítá­sok értéke feledteti a szöveg­könyv és a rendező hiányossá­gait. (Qeficlczzünk hanglemez. - eitei Javaslat a zene megszerettetésére Csendélet az amerikai Cleveland városban: az egyik bank­ban fegyveres bandita tartotta sakkban a dolgozókat. Egyi­küknek azonban sikerült értesíteni a rendőrséget, akik ké­pünkön éppen várják a rablót. Később a támadó tűzharc­ban életét vesztette. „Havifizetéses“ tagok a zoiocsevi Sztálin kolhozban _ vov közelében (a Szov- jetunió méreteit tekint­ve ez a “-közelség-“ több mint 100 kilométer) működik a zoio­csevi Sztálin kolhoz. Tíz éve alakult. 1800 hektár területen gazdálkodik, ebből 1200 hektár a szántó. Négy község határát és Zolocsev városka külterüle­tét egyesíti magában. Verőfényes, októbereleji na­pon jártunk ott Az enyhe dombsorok tövében már min­denütt felszántott, bevetett táb­lákat láttunk. Ezen a vidéken a naptár egy jó hónappal előbb jár, mint nálunk, hiszen két nap múlva — tovább utazva Moszkva felé — már havas tá­jon robogott keresztül a vona­tunk. A kolhoz elnökhelyettese, Guljev elvtárs, keményarcú, szőke férfi, mellén a honvédő háborúban szerzett kitünteté­sekkel. A majorból fogadásunk­ra összesereglett tagok között sok volt az asszony, mint kide­rült, az 562 tagnak jó kéthar­madát a nők képezik. A gyer­meknevelés gondját igen meg­könnyíti számukra a kolhoz: a bölcsödé és óvoda ingyenes, sőt az alsófokú iskolában is díjta­lan ebédet kapnak a gyerme­kek. Az elnökhelyettes őszinte sze­rénységgel elmondta, hogy kol­hozuk a közepesek közé tarto- atk a főleg állattenyésztő jel­legű. De ebben a »közepes« gazdaságban az említett 1200 hektár szántóra 1087 darab számosállat esik — csak a szarvasmarha- és sertésállo­mányt számítva s nem tekint­ve a juhászatot s a mintegy 8 ezer darabos baromfitenyésze­tet. Fejőstehenészetük 380 darab svájci fajtájú, törzskönyvezett jószágból áll, sertéstenyészetük az ukrán fehér. Az istállók, ólak gépesítettek, önitatóval, kisvasúti sínnel, motoros ta­karmánykeverővel felszerelve. JL'hhez a jószágállomány- hoz van méretezve a ta­karmánytermesztés is. 230 hek­tár átlagában 1100 mázsa siló- kukoricát takarítottak be, de nem egy tag — mint Pavlov nevű például — 1200 mázsát is elért egy hektáron. Bevallom: háromszor is megkérdeztem a számot, mert nem hittem a fü­lemnek. Pedig nincs különösebb titka a magas silótakarmány- termésnek; szakszerűen és bő­ségesen trágyázott talajban, el­sőrendű magból, sűrűn vetve érik el. Szemesterményből is szép az eredményük: átlagosan 30,5 mázsa jut egy hektárra, kukoricát, kenyérgabonát és abraktakarmányt összevetve. A fejlett állattenyésztés ad magyarázatot nemcsak a gaz­dag termőföldek magas átla­gaira, hanem sok egyébre is, ami — szerintem — ezt az ott közepesnek tartott kolhozt is példaképpé teheti a mi terme­lőszövetkezeteink előtt. Elsősor­ban az árutermelés figyelemre méltó. A kolhoz múlt évi be­vétele 3 millió 300 ezer rubel volt. Vállalták, hogy a 7 éves terv rájuk eső részét jóval előbb teljesítik és hektáron­ként 160 000 kilogramm tejjel és 200 mázsa hússal adnak töb­bet a népgazdaságnak. Ennek az évnek első kilenc hónapjá­ban már 34 500 kilogramm te­jet és 749 mázsa húst teljesítet­tek a vállalásból. A kolhoz saját erőből végez komoly beruházásokat. Csupán a gépállomástól egy tucat nagy gépet vásároltak meg (több traktort, gabona-burgonyabeta- karító, valamint silókombájnt) s a megszabott három év he­lyett egy év alatt kifizették ezek árát. l^’zek után igen érdekes náluk a jövedelemelosz­tás módszere. Az idén vezették be ugyanis a készpénzfizetési rendszert. A tag a részesedést havonta rendszeresen rubelben kapja meg — beosztásától és teljesítményétől függően 900-tól 2000 rubelig terjed ez az ösz- szeg. Sutyakova sertésgondozó például — aki egy évben 476 malacot nevelt fel — rendsze­A napokban Jánoshalmán A nagy Caruso című filmet ját­szották a moziban. Figyeltem a véleményeket, megjegyzése­ket, amikor kijöttünk. »Csodá­latos volt, milyen szépen éne­kelt — hallottam az egyik né­zőtől. — Én meg is sirattam.« Volt aki a »Sorrentói emléket« idézte, mások a »Kacagj Bajaz- zó-t«, de volt olyan is, aki a csodálatosan szép hatosról be­szélt a »Lammermoori Luciá«- ból. Ezek a szavak azt bizo­resen 1800—2000 rubel között kap. De hogyan jut terményhez a kolhoztag? Ügy, hogy minden megkeresett rubel után 150 gramm terményt vásárolhat meg a kolhoztól állami áron. Ez az ár a búza esetében pél­dául 85 rubel. Aki tehát ha­vonta 1000 rubelt keres, az 150 kilogramm terményt kap kívánsága szerint. A háztáji terület nagysága egynegyed és fél hektár között van s hogy a két határszám közül melyik, az nemcsak a családtagok számától, hanem a kolhozban töltött időtől is függ. A zoiocsevi kolhoz derűs, jó­zan és keményen dolgozó em­berek közössége. Nem »lakkoz­zák« eredményeiket, nem hall­gatják el bajaikat, hibáikat sem. De törhetetlenül hisznek abban, hogy ezelőtt tíz évvel a legjobb útra léptek s csak raj­tuk múlik, hogy a kolhoz — s vele együtt egyéni jólétük — milyen gyorsan fejlődik. B j aráti érdeklődéssel fag­gattak bennünket a ma­gyar termelőszövetkezeti moz­galomról is s kívántak őszintén sok sikert a »magyar kolhozis­táknak«. Sajnos, az idő gyors búcsúzásra sürgetett. Autóbu­szunk a hattagú kolhoz-zenekar pattogó polkájának ütemére gördült ki a tágas majorból s mi sok-sok meleg kézszorítás emlékét hoztuk magunkkal. G. K. nyitják, hogy az emberek sze­retik a zenét Jánoshalmán» Természetesen nem azokra £ dzsessz-kedvelőkre gondolok akik sajnos ma még csak £ Rock and roll-nál tartanak éí egy mambó jelenti náluk a jc zenét, hanem azokra, akik tud­ják ki volt Verdi, Puccini, Do­nizetti, vagy ismerik Beetho­vent, Mozartot, Lisztet. Véleményem szerint igen .fontos, hogy minél többen meg­ismerjék a nagy zeneköltőket Az a kérdés azonban: hogyan 1 Például hanglemez estéken Egészen egyszerű lenne. Le­mezjátszó rendelkezésre áll (mikró is) csupán a lemezei hiányoznak. Ügy vélem, ezt £ járási vagy megyei tanács ese­tenként biztosítani tudja a fa­lu lakói számára. A fokozatosság elvének be­tartásával kellene ezeket £ hanglemez-estéket megszervez­ni. Nem Wagnerrel kezdeni hanem a könnyű zenéhez ha sonló Strauss művekkel, i ->Cigánybáró«-val, a -►Denevér« rel és így tovább Verdin é Puccinin keresztül egészes Beethovenig. Egészen biztos, si kere lenne ennek a megmos dulásnak. Németh Mihály levelezi Eleven földrengésjelx A japán mezőgazdasági m nisztérium nemrég felhívta földrengések által gyakorta sC tott vidékek lakosait, hogy t nyésszenek halat. Nem vízitál lókról, vagy nagy halgazda; gokról van szó, csupán egy ) fehér . akvárium-halacskái Megfigyelték ugyanis, hogy e különleges halacska földrem előtt néhány órával nyugtai: kodni kezd. ide-oda dobálja r gát az akváriumban, ezá' jelzi a közelgő elerrji csap. Japánban, ahol igen gyakor földrengés, az ilyen eleven i szerek nagyon hasznosak lé nek.

Next

/
Thumbnails
Contents