Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-27 / 252. szám
1959. október 81. Vitái & ufóal A2S IR3kJg"!ETSX.^>EJC SZELLEMIBBEN BRACHNA JÁNOS MESZÖV-elnök Továbbra is sok segítséget adunk a közös gazdaságoknak Az idén a beruházások 35 százalékát a termelőszövetkezeti községek kapták As MSZMP Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta, s a párt tagsága és az ország népe elé terjesztette kongresz- szusi irányelveit. Ezek feladatot rónak a földművesszövetkezeti mozgalomra is. Ez a mozgalom már a felszabadulástól kezdve segíti pártunkat a szocializmus alapjainak lerakásában, a szocializmus építésében. 1957 őszén — a párt és a kormány határozatai alapján — a MESZÖV-nél létrehoztuk a mezőgazdasági osztályt, majd pedig a földművesszövetkeze-* 1 leknél a mezőgazdasági üzemágat, amelynek a feladata a termeltetés, illetve a növény- termelésre és a gépi munkára a szerződések kötése, ezenkívül az alacsonyabb típusú szövetkezés! formákkal, valamint a termelőszövetkezetekkel való foglalkozás. Megállapíthatjuk, hogy földmű vesszövetkezeteink, leküzdve a kezdeti nehézségeket, számottevő eredményt értek el. Az 1957—58-as gazdasági évben termelési szerződéssel 20 500 katasztrális holdat, az 1958—59-es gazdasági évben pedig 22 800 katasztrális holdat kötöttek le. Gépi munkára 1958—59. gazdasági évben 276 ezer katasztrális holdat szervásárlásának; Ez igen, nagy feladatot jelent a földművesszövetkezeteknek és a MÉK- nek. A termelési szerződések mellett szükséges kiterjeszteni az értékesítési szerződések rendszerét. A reáljövedelem növekedésével mind nagyobb lesz a lakosság vásárlóképessége. Ennek érdekében bővítenünk kell a kiskereskedelmi hálózatot. Az idén elsősorban a termelőszövetkezeti községekben fejlesztettük a bolthálózatunkat. Má-i tételkén például 460 ezer forintos beruházással — ebből 360 ezret a MÉSZÖV adott, a többit a tagság — építettünk egy önkiszolgáló élelmiszer- üzletet, egy vegyesiparcikk- boltot és egy kisvendéglőt, — Csávolyon 450 ezer forintos beruházással létesült egy új cukrászda, egy önkiszolgáló élelmiszerbolt, egy vasüzlet és egy kisvendéglő. Hartán nemrég nyitottuk meg az önkiválasztó cipöboltot, az önkiszolgáló élelmiszerboltot és a kisvendéglőt. Az összes beruházások 35 százalékát fordítottuk termelőszövetkezeti községek bolthálózatának fejlesztésére. Még az idén többek között Kunbaján és Tataházán' új cukrászdát létesítünk. Azt tervezzük, hogy 1960-ra a rendelkezésünkre álló beruházási összeg 40 százalékát a termelőszövetkezeti községekben ruházzuk be. Póriunk Központi Bizottsága a kongresszusi irányelvekben összefoglalta az eddig elért eredményeiket, tapasztalatokat és meghatározta azokat a reális és elérhető célokat, melyek közelebb visznek bennünket a szocializmus győzelméhez. Elmarasztalt halottak Megjegyzés Pirított máj bácsaimám módom A Rákóczi étteremben néha érik a vendégeket váratlan meglepetések. A minap egyik elvtársammai mi is áldozatai lettünk a vicces kedvű konyhának. Krumpli levest és pirított májat rendeltünk, A leves ízét nem tudtuk megállapítani, no de ez a kisebbik hiba! Most következett az igazi meglepetés. Rózsaszínű lében fürdő, kellemetlen szagú pirított májat tettele elénk. Mivel jó szaglóérzékkel rendelkezünk, abban a minutá- ban megéreztük a »vendégmarasztaló« eledel «-ínycsiklandozó illatát«. Villánkra szúrtunk egy csipetnyi májat, s körbe csodáltuk ezt az új konyhaművészeti «remeket«. Minden volt az, csak nem pirított máj. Adhatták volna nyugodtan ezt a nevet is neki: miskolci kocsonya kalocsai paprikával. Egy falatot sem tudtunk enni ebből az új «módszerrel« előállított helyi specialitásból. Kisebb nyomozás után megtudtuk, hogy mustárral kotyvasztották össze, s így vált ehetetlenné ez a jobb sorsra érdemes sertésmáj. No, még valami: A járási úttörőtitkár halászlét rendelt, de háromnegyed részét ő is a tálban «felejtette«, mivel minőségileg kifogásolható »árut« helyeztek elé. Ügy gondolom, új nevet kellene adni a Rákóczi étteremnek, mert ilyen ételekkel nemcsak a szakácsát, hanem egy kicsit névadóját Is rossz hírbe hozza. u Bieliczky Sándor Mennyit ér az ember — a buszon? Szerdán, reggel, október 21-én autóbuszon Lajosmdzsére utaztam. Megváltottam a jegyet, 8 forint 50 fillért kért érte a kalauz. Nem lévén nálam más olvasni való, töviről hegyire átböngésztem a bilótát, s megállapítottam, hogy az összegben 40 fillér biztosítási díj is benne foglaltatik. Ha valami baleset érne tehát, netán útközben átköltöznék a túlvilágra, négy tízfilléres után járó ösz- szeg ütné a markomat, vagy a féleségemét. Nyugodjak békében, napirendre is tértem a dolog felett. Visszafelé, délután azonban ugyanazon az útvonalon 70 fillérre ugrott az autóbuszon a biztosításom dija. Nem kérdeztem meg a kalauztól, — mert nem voltam beszédes kedvemben — de hosszas töprengéssel valószínűleg sikerült kisütnöm az okot. ]y|ég nem halványult el em- lékezetünkben az a há- ■®m évvel ezelőtti tragikus »ányászszerencsétlenség, mely- tek során a belgiumi Charleoi melletti Marcinelle szén- ányában robbanás történt, s 62 bányász életét vesztette, legírta akkor a világsajtó, ogy a szerencsétlenség a bá- yatulajdonosok bűnéből ke- ítkezett; rossz volt a karban- irtás, »takarékosságból« elha- yagoltak elemi biztonsági in- zkedéseket. Természetesen, az áldozatok >zzátartozói pert indítottak a inyatulajdonos ellen, — s isszú huzavona után most egszületett az első ítélet. A iarleroi-i bírák ítélete így jl: »A katasztrófáért maguk áldozatok felelősek.« Ami a r költségeit illeti, azt teljes irtékben az elpusztult bá- ászok hozzátartozóinak kell gfizetniök. 1 hozzátartozók természete- i fellebbeztek, a hallatlan ikus Ítélet pedig méltán ih- e az ünitá karikaturistáját • rajz készítésére: a Charle- •i bíró felolvassa »elmarasz- >« ítéletét —- a temető 262 eszi je előtt. _ _______. _ i (" fogadják okét bizaioniniai Egyik nap a kislányom tanító nénije keresett fel lakásomon , írja Túri Istvánná levelezőnk. — Beszélgetés közben elmondotta, hogy szívesen megy tanítványai lakására, mert így közelebb kerül a szülőkhöz, megismeri a gyermek otthoni életét és munkáját. Azonkívül ilyenkor a gyermek tanulmányi elömene- telével_ és viselkedésével kapcsolatban felmerült problémákat a szülőkkel is megbeszélheti. P. S.-né sajnálkozva mesélte el, hogy sok helyen mégsem úgy fogadják öt, ahogy illik. Egyes szülök a konyhaajtónál tovább nem engedik, hellyel sem kínálják meg, sőt bizalmatlanok hozzá. Ilyen családlátogatás után természetesen nem sokat remélhet azoktól a szülőktől, akik idegenkednek tőle. Véleményem szerint ezek a szülök nem a tanítónőnek, hanem gyermeküknek ártanak, hiszen csak azoktól informálódnak az iskoláról. A szülök és a pedagógusok közös kapcsolatának elmélyítésére rendkívül nagy szükség van. Ezért javaslom minden szülőnek, hogy fogadják bizalommal a családlátogatásra érkező pedagógust, kérdezzék ki őket gyermekük iskolai magatartásáról, s mondják el nekik otthoni foglalkoztatását, viselkedését is. Ügy gondolom, hogy a kalauz a két utazás között elfogyasztott ebédemmel együtt taksálta tobbértékünek b. személyemet, s ezért biztosított 30 fillérrel többre. Ebben az esetben viszont mélységesen lebecsült, mert majdnem egyenértékűnek jelölt meg egy földművesszövetkezeti menüvel. Az sincs kizárva, hogy nem bízott a buszvezetőben, s az utazást veszélyesebbnek bírálva el mint reggeli kollégája, a baleset nagyobb eshetőségét« való tekintettel »vágott meg-» 30 fillérrel, Akár így, akár úgy, valamelyikünket lebecsült. Most szaladjunk a becsületbíróságra? Nem, szó sincs róla; Hátha azzal érvelne a kalauz, hogy a MÁVAUT társasgépikocsájain az a szabály, a biztosítási díjak összegét illetően, hogy — nincsen szabályj Így pedig elveszítenék a pert, Azt viszont én nem Szeretném, (tarján) hírek ÍWWWWWSŐ/WN^WWWVWWW Pezsgő élet a félegyházi kollégiumban A kiskunfélegyházi gimnázium tanulói nemcsak az iskolában tanulják az egyes szakmák alapismereteit, hanem a kollégiumban is megszervezték politechnikai képzésüket. Szakköröket alakítottak, ahol a fiúk egyre jobban fejleszthetik szakmai tudásukat. Minden tanuló azt a szakterületet választhatja, amihez kedve van. A politechnikai oktatás, gyakorlás mellett tartanak politikai előadásokat, újságbeszámolókat is. A felmerülő problémákat vagy vitás kérdéseket megbeszélik. A legutóbbi ösz- szejövetelükön Hruscsov elvtárs amerikai útjáról, valamint a Szovjetunióban felbocsátott űrrakétáról volt szó, Szóba került ezenkívül a mezőgazdaság gépesítése, a tsz-ek munkája és az ipar fejlődése is. Sok szó esik a sportéletről is, hiszen a kollégium tagjai valamennyien sportolnak. A kollégium lakói segítenek az őszi mezőgazdasági munkában is. A Móra Ferenc Gimnázium tanulóival együtt az idén már négy alkalommal voltak Iónt a termelőszövetkezetben kukoricát és répát szedni. 18 kát. holdról szedték fel a répát és 30 kát. holdról takarították be a kukoricát. Nagy lelkesedéssel dolgoztak, hiszen munkájukért nemcsak pénzt, hanem dicséretet is kaptak. Farkas Tibor levelező A KISKŐRÖSI JÁRÁS községeiben előadásokat tartanak az ötéves terv irányelveiről a dolgozók különböző csoportjainak, így pedagógusoknak, más értelmiségieknek, kisiparosoknak és tsz-tagoknak. * A KISKUNHALASI várost mezőgazdasági termelési bizott-< ság az elmúlt napokban ülést tartott. Az értekezleten megtár- gyalták az őszi mezőgazdasági munkák helyzetét és elhatároz- ták, hogy a pártszervezetek javaslatára mozgalmat indítanak, hogy az őszi vetések október végére befejeződjenek. * A KISKUNHALASI városi párt-végrehajtóbizottság megvizsgálta a kongresszusi felajánlások teljesítését örömmel állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a város üzemei és vállalata; az összesen 8 600 000 forintot meghaladó vállalásukat október közepéig 95 százalékra teljesítették. « AZ ELMÚLT NAPOKBAN , kiskunhalasi városi KISZ vég rehajtó bizottság ülést tartott Az értekezlet megvitatta ai 1959/60. évi KISZ oktatás elő■ készítésének tapasztalatait, megtárgyalta a városi leánytanáa tevékenységének eredményeit i meghatározta az »Ifjúság a szocializmusért mozgalom^-ma, itajTCsolatos teendőket., ződtek; Az elmúlt két évbe; 155 ezer barackfacsemetét érté kesítettek, ugyancsak ez id alatt több mint 300 katasztrá lis holdon gyümölcsfát, spár gát, feketeribizlit, szőlőt é szamócát telepítettek a föld művesszövetkezetek és a szak csoportok. Igen eredményesen segítet ték földművesszövetkezetein: ez évben a termelőszövetkeze tek szervezését és megszilórdí tását. 1959. január 1-től ápri lis 1-ig 430 földművesszövetke zeti vezető, 111 alkalmazott é 4900 tag lépett a termelőszö vetkezetekbe. 47 szakcsopor és társulás olvadt be a közö gazdaságokba, illetve néhán; átalakult termelőszövetkezetté A termelőszövetkezetek meg szilárdításából is jelentősei kiveszik részüket a földműves szövetkezet dolgozói. A jó munka eredménye ként 1959 első félévében nég; földművesszövetkezet nyerte c a kiváló földmű vessző vetkezc címet, több földművesszövetke zet megyei vándorzászlót, illet ve elismerő oklevelet kapót" A kongresszus tiszteletére tét versenyvállalások, amelyek ér téke 9 és félmillió forint, mu tátják azt, hogy földművesszö vetkezeteink dolgozói méltó képpen készülnek pártunk VII kongresszusára. Dicséretes hogy vállalásaikat eddig má 190 százalékra teljesítették, Sok feladat hárul ránk a: ötéves tervben. A mezőgazda ság szocialista átszervezéséber nagy segítséget tudunk adni A mezőgazdaságban kettős feladatot kell megoldani a következő években: a szocialistt átszervezéssel egy időben a termelést is állandóan! növeln: kell. 1965-re például el kel érni, hogy az egy katasztrali; hold szántó, kert és szőlőterületre jutó műtrágyamennyisé;; 140—150 kiló legyen. Ez me gyünkre is vonatkozik. A növény védszer-ellátás javítása, a növényi kártevők elleni védekezésben történő aktív részvétel is földművesszövetkezeteink fontos feladata lesz. Sok segítséget adtunk eddig is a MEZÖSZÖV Vállalatunk útján a közös gazdaságok kertészetének, öntözéses termesztésének, állattenyésztésének és általában a belső majori munkánk gépesítésének érdekében. A második ötéves terv időszakában a lakosság élelmi- szerszükségleitének kielégítése és a mezőgazdasági kivitel növelése céljából fokozni kell az árutermelést, 1965-ig 1958-hoz viszonyítva mintegy 45—50 százalékkal kell emelkednie a mezőgazdasági termékek fel
