Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

1953. október 23, fentek 3. oldal Több hús. több zsír 14 ezt* lertéil, 1800 marhát, 3600 juhot él 600 bot jól aágjiak le a (ttgtjedik neggcdíabtn a jélegt/házi oá gáládon Ä ■vágóhídon ilyen nagy ka­pacitással még sohasem dol­goztak. Nap nap után bővítik, korszerűsítik, hogy a rohamo­san növekvő igényekkel lépést tudjanak tartani* A vállalat igazgatója, párt­titkára és a félegyházi telep vezetője szívesen körülvezeltek a terjeszkedő üzemben; Első utunk a legújabb léte­sítménybe, a zsírüzembe ve­zet, ahol hatalma« üstökben egyszer­re 1800 liter zsír sül. Az üstökben levő zsír csöve­ken jut a mérlegen levő tar­tályba, onnan a derítőbe. Üle­pedés után a motor felnyomja a zsírt az emeleti tartályokba, onnan csatornákon jut a ke- verőkbe. A két keverő 'egy­ezerre 800 kilogramm zsírt ke­ver meg, ötféle mozgást végző karokkal, úgyhogy mire lent a csapból 25 kilogrammos ládák­ba engedik, már vágni lehet, A zsírral telt ládákat már ott várja a FŰSZERT kocsija, hogy a raktárba, onnan a bol­tokba szállítsa; Legutóbbi látogatásunk óta készült éL az ütvaganos hűtő­ház és újra bővítik a nemrégiben megindított töl- , telékáru üzemet, az úgy- iii. nevezett kolbászgyárat. Jelenlegi termelése napi 14 mázsa, ha az új épülettoldalék felépül, 20 mázsa lesz, az öt­éves fejlesztési tervben pedig már 50 mázsa töltelékárut ké­szítenek itt naponta. Az újabb, 40 méter széles elkerített udvaron felépült a 80 férőhelyes marhaistálló, s benzin tároló, de ott -vannak at új kazán alkatrészei is, ame­lyet 1900-ban helyeznek üzem­be, 2 millió forint költséggel. Ez már a 30 millió forin­tos távlati terv első be­ruházása lesz. Amerre járunk, mindenütt feltűnik a dolgozók szorgal­mas munkája, nincs csopor­tosulás, széfcrebbenés, A vezetők nem az íróasztal mellől vezetnek. Mindenre tudnak választ adni, újításaikkal, ésszerűsítéseikkel segítik a dolgozók munkáját. Ez a jó kapcsolat érezteti is hatását. A kongresszusi fel­ajánlás, a társadalmi miunka értéke már eléri a 60 ezer fo­rintot. Komoly támasza a vál­lalatvezetésnek a 14 főből álló KISZ-bnigád. A látottak és hallottakból megállapíthatjuk, hogy a la­kosság jobb húsellátása nem fog a vágóhíd dolgozóin múlni. Tóth Miklós Sertéssel, üzérkedett, nyolc hónapra ítélték ezért Kiss Jánost nem jogerő­sem 8 hónapi börtönbüntetésre | ítélte. ______________ Meg halt az italos motorvezető Kecskemét közelében, az 5-ös számú főútvonalon 20-án este Kiss István kiskunfélegyházi lakos erősen italos állapotban közlekedett motorkerékpárjá­val és elütötte az előtte sza­bályosam kivilágított kerékpá­ron közlekedő Vörös József lászlófalvi lakost. Az összeüt­közés során a kerékpárosnak nem történt semmi baja, de Kiss István motorkerékpárjáról olyan szerencsétlen ül zuhant az úttestre, hogy kórházba szállí­tása után három órával meg­halt) Az úthálózat bővítése, 75 személyes óvoda építése, nagyarányú víz- és csatornahálózat fejlesztés Kecskemét 1960-as községfej leszíési elöíervébcn 'A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésén hagyta jóvá a község- fejlesztési alap 1960. évi elő- tervét. A jövő évi Köí’Á-nak 14 tétele van, s természetsze­rűen valamennyi összefüggés­ben áll a város kulturálódásá- val, fejlődésével. Közöttük is nagyon jelentős szerepe van azonban a közegészségüggyel, köztisztasággal összefüggő, a régi elmaradottságot — ha apránként is, de — felszámolni igyekvő célkitűzéseknek. Köztudomású, hogy az utcai porral együtt járó piszok mennyire hozzájárul a járvá­nyok terjedéséhez, s milyen veszedelmes fészke a tbc-s fertőzésnek. Nem véletlen, hogy a múlt század végén, sőt csaknem e század derekáig szinte mindig Kecskemét vitte el a »pálmát« országosan is a tbc-s megbetegedések arány számával. Ha ennek okait ele­mezzük, megállapíthatjuk: a mostanihoz képest alacsony színvonalú gyógyítási, megelő­zési és életkörülményeken kí­vül nagy befolyással volt a járványok terjedésére az is, hogy a városnak 1876-ig kü­Harininc traktor dolgozik kettős műszakban I1elegy házán A Kiskunfélegyházi Gépállo­más vezetői megfelelő módon gondoskodtak arról, hogy a tsz- ekben időben elvégezzék az őszi szántóföldi munkákat. Szep­tember 30-án céljutalmat tűz­tek ki, s 800—1500 forintot kapnak majd azok a szántó­éi univerzál traktorvezetők, akik őszi tervüket legalább 120 százalékra teljesitik. Nem egy traktoros kitűnő eredményt ért már el, mint pl. Lantos Mihály, aki az egész évre szóló 810 normálhold ter­vét az elmúlt hónap végéig 1248-ra teljesítette, vagy Zsivó Imre, akinek 940 normálhold a terve, s szeptember 30-án már az 1213 normálholdnál tartott, s lehetne még sorolni néhányat. A betakarítást egyé bitén t a szövetkezetekben gátolta a ta­vasszal és nyáron valamelyest még nélkülözhető, most azonban már szükséges kézi munkaerő hiánya, de nem egy helyütt a vezetők is kint dolgoztak a föl­deken, hogy a lemaradást megszüntessék. A tiszaújfalusi Alkotmány Tsz könyvelője pél­dául a kukoricatörésben vett részt, hogy a szántógéppel mi­nél előbb rá lehessen menni a táblára. A betakarításnál kü­lönben a gépállomás — a szál­lításon kívül — csak részben működhetett közre, minthogy három-három járvasílózóval, il­letve burgonyakiemelővel ren­delkezik. E hónap első dekádjának a közepén a gépállomás vezető­sége hozzáfogott a kettős és a nyújtott műszak megszervezé­séhez is. Nem akadálytalanul lehetett ezt végrehajtani. A be­takarítás folyamatosságának a hiánya (mint a félegyházi Pe­tőfi, a Lenin és a pálmonostori Béke Tsz-ban) többszöri megál­lásra kényszerítette a gépeket, ami a kettős műszak alkalma­zását kilátástalanná tette. Bér­probléma is felmerült, amit — a gépállomás vezetőségének ha­táskörén túl — központilag kell majd megoldani, ha a későb­biek folyamán a kettős műsza­kot állandósítani akarják. A nehézségele ellenére mint­egy 30 traktorral kettős mű­szakban dolgoznak a Kiskun­félegyházi Gépállomáson, s még ugyanennyi gépen alkalmaznak két traktorost, hogy a lehető­ségektől függően a teljesítmé­nyeket fokozhassák. Az eredmény meg is látszik, mert egy-egy gépnek átlag 4,3 normálholdra emelkedett szep­tember 9-ig a napi teljesítmé­nye, s Vujnovics elvtárs, az igazgató szerint 20-ig ez a szám eggyel növekszik. Így megvan rá a remény, hogy a gépállomás a körzetébe tartozó tsz-ekben október vé­géig elvégzi a vetést T. I. vezétt útja nem volt, ugyanis ekkor épült az első, a nagytó - lomástól a Nagykőrösi utcán át, a barátok temploma előtt a Batthyány utca vegéig. A nagy elmaradottságot c te­kintetben a felszabadulás utáni években sem tudtuk teljesen felszámolni, hiszen a város ut­cáinak még most is csak mint­egy 34 százaléka van burkolat­tal ellátva. A köztisztaság es egészségügy szempontjából nem közömbös tehát, hogy az ed­digieknél még nagyobb erő­vel folyjanak az útépítések, utcafelújítások, hiszen a már meglevő útburkolatok nagyré- sze is korszerűtlen, elavult, s nehezen tisztántartható. A vá­rosi tanács több féle elgondo­lást, lehetőséget kutat fel e probléma megoldására. Tudo­másunk szerint kezdeti tár­gyalások folynak a gyöngyösi tanáccsal az ottani dióbánya közös fejlesztése ügyében, melynek következtében ön­költségen kaphatnánk onnan útépítésre alkalmas kőanyagot. Hogy mi lesz a tárgyalások eredménye, még nem tudni, de mindenesetre figyelemre méltó törekvés a város részéről már az is, hogy a jövő évi 'község- fejlesztési alap 21 százalékát tervezi új útra, járdák építé­sére. Mindemellett a KÖFA-clő- terv többi tétele sem választ­ható el mereven a köztiszta­sági és közegészségügyi hely­zet megjavítására irányuló to- rekvéstől, azonkívül hogy a »■köztisztaság fejlesztése« cím­szó alatt ikülőn 200 ezer forin­tot is előirányoztak e célra. A szociális otthon fejlesztésére fordítandó 100 ezer forint, épp­úgy. mint az új, 1 200 000 fo­rintos költséggel felépülő, 75 személyes óvoda, a 400 ezer forintos víz- és csatornaháló­zat fejlesztés — egy-egy fon­tos közegészségügyi részprob­léma megoldását Is szolgálja az egyéb gondok mellett. Gondatlanságból keletkezett tűzesetek lepíteni. Ezeknek a területek­nek telepítésre való elökészíté- j se, az ún. teraszépítés ma Bul­gáriában nemzeti ügy. A külön­féle talajmaró és talajegyen­gető gépek százai mellett diá­kok és tisztviselők tízezrei fog­tak csákányt és lapátot a párt és kormány hívó szavára. A múlt évben 3500 kát. holdat készítettek elő és telepítettek be, ez idén jóval nagyobb te­rületet teraszosítanak. llulgáriában az egész me- ■** zőgazdaság, így a szőlő- terület is teljes egészében szo­cializált. Ma ott az a központi kérdés, hogy a termelőszövet-! kezetekbe tömörült parasztság- ] nak miként lehet megkönnyí­teni a munkáját, boldogabbá tenni az életét. Sok nehézséget kell még leküzdenünk, sok tisz­tázatlan szervezési és üzem- gazdasági kérdést kell megolda­ndók, de a mezőgazdaság felé áramló gépeli tömegei, u lázas gyorsasággal épülő új gazdasá­gok és nem utolsósorban a gombamódra szaporodó családi házak százezrei mind-mind ar­ra mutatnak, hogy a Bolgár j Népköztársaság e nemes tóik tűzések felé a legjobb úio.-. iu lad. Dr. Bognár Káivlu Az utóbbi időben sajnálato­san el szaporodunk a gondatlan­ságból keletkezett tűzeseteik. Az elmúlt héten — kedden, illetve szerdán — kettőt is jel­zett a félegyházi tűzoltóság. Az egyik tüzesei Pálmonos- tora, Aranyhegy 398. sz. alatt keletkezett. A lakóháznál egy idős családtag és egy négyéves kisfiú tartózkodott. A szomszé­dok lettek rá figyelmesek, hogy a gazdasági udvaron elhelye­zett mezőgazdasági termény meggyulladt. A szomszédok kézi erővel megkísérelték el­oltani a tüzet, de mire a tűz­oltók kiérkeztek, már egy melléképület és a körülötte le­A♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Tudod, édesem, jó férj­hez menüi, mert van idő má­sik után nézni, vő termények is égtek: Egy egész házsor volt veszélyezte! - ve a tűz által. A tűzoltóik be­avatkozása sikerrel járt, csal: egy szalmatetős fészer és ki­sebb mennyiségű mezőgazdasági termény pusztult d. Amint a hivatalos vizsgálat megállapította, a tüzet a kis­gyermek okozta, aki »játék« közben meggyújtotta a fészer melletti szalmát. Tegyük hoz­zá, ebből nagyobb baj is ke­letkezhetett volna; A másik fűzeset Gátőrén történt, a tanya 299. sz. alatt. A károsult, Bakos József és családja — mint a vizsgálat megállapította — a tanyai épületnél a nyitott folyosón szabálytalanul elhelyezve kony­hai tűzhelyet használt, mely­nek füstid vezető csonkjához mindössze egy félméteres kály­hacsövet csatlakoztattak. Az így elhdyezelt tüzelőberende­zéstől kb. nyolc méterre az épület előtt, vegyes mezőgaz­dasági termények voltak el­helyezve. Az erős tüzelés kö- vetkeztében a szabadba ki­áramló szikrák a terményt meggyújtották. A tűzoltásban a közeli Bú­zakalász Tsz tűzoltósága is segédkezett, de a fel egyházi tűzoltók is kivonultak, s a na­gyobb kárt iitt is sikerült meg­akadályozni; Reméljük, mások is megszív­lelik ezeknek a tűzeseteknek a tamilKÍgáti,*•'" 1' ’• ' -• ■" 4 A mennyiségi termesztés te­rén elért ragyogó sikerek mel­lett a bolgár borászat a minő­ségjavítást tartja legfontosabb feladatának. A hagyományos bolgár borszőlő fajták kevés kivétellel gyengébb minőségű borokat teremnek. Ezeket a fajtákat a most folyó telepíté­seknél már mellőzik és helyet­tük finom minőséget adó nyu­gati és keleti fajtákat ültetnek. Nagy lendülettel indult meg e fajták importálása külföldről s ma már közel 4 ezer holdnyi területen figyelik és értékelik őket, hogy telepítésre csak a legalkalmasabbak kerüljenek. A nálunk is elterjedt fajták kö­zül a Leánykát, Hárslevelűt, Furmintot, Olaszrizlinget és a Muscat Limelt kívánják ter­meszteni. — Kormányhatározat szerint 1963. évre 35 ezer kát. holdat kell betelepíteni ezekkel a fajtákkal. S ahogy a bolgár kollégák lelkesedését és a sza- porítóanyag-előállítas ütemét láttam, bizonyokra veszem, hogy ez a határozat végrehajtást is nyerj A minőségi termesztés javí- tasát célozza az a minisz­tertanácsi rendelet is, amely szerint a jó fekvésű, lejtős te­rületeket kell elsősorban belo­HTZ I4-es, DT 20-as és KD 5-öe traktorok. — Időközben zanban kiderült, hogy ez a artávolság túl nagy, egységnyi őrületen kevesebb a termőtő- ék száma, tehát kisebb a ter- íés is. A kormány ezért mó- osította korábbi határozatát és sortávolságot egységesen 160 tn-ben szabta meg. Ez évben lár így telepítették a szőlő­ét. Igen ám, de az imént em- tett gépek már itt nem tud- ak dolgozni. Speciális kistrak- irokra van szükség, amelyeket iszben olasz import, részben rdig hazai gyártás útján pro­linak biztosítani. Ügy terve- k, hogy 1963. évre már éle­ndő kistraktor cj°l£°zik a gújabb telepítésű szőlőkben. JMilyen a gépesítés hatása az önköltségre — ez só­it tanulmányozott és jól lsi- unkált tétele a bolgár agrár- íjagaadaságnak. Egy komplex pesítésű üzemben egy kát ld szőlő megmunkálására csak munkanap szükséges, kisebb fcű gépesítéssel 105, gépesítés lkül, teljesen kéri munkával dig 160 munkanap. A 100 rüli munkanappal dolgozo zdasagok 1 kg Bolgárka szö- , 1 leváért (1 leva 1,47 forint! Ítanak ejől • ' ’ ' ' . Kiss János Idakunfélegyhári lakos négy, saját nevelésű ser­tése mellé ugyanannyi sértésit vásárolt, s azokat levágva, tar­tósított állapotban, részben kol­básznak feldolgozva, részben pedig füstölt szalonnaként cs búsként értékesítette 23—30 fo­rintos áron. A húsok nagyre- >zét Sztál invárosba vitte, s ott idta él, de a Kisikuníélegyliári .''öldmüvesszövetkezet részére a adott át a levágott serté- lekból. Az üzletszerű árdrágí- o üzérkedő éppen egy újabb 60 .diós sertést akart megvá- iárcJÜ továbbeladás céljából, tmikor »üzleti« tevékenységére xmtot tett a rendőrségi A kiskunfélegyházi járásbí- óság üzletszerűen elkövetett xdrágító üzérkedés bűntette­im mondotta ki bűnösnek, s

Next

/
Thumbnails
Contents