Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-22 / 248. szám
1959. október 22, csütörtök S. olüaJ llíAT ■I^AraTTTA'T&.TROZAX • <* Üzemekben tartják fogadónapjaikat a bajai tanács végrehajtó bizottságának tagjai EGY ÉVVEL EZELŐTT jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról. A »-politikai kérdések« című fejezet 7; pontja kimondja: — »Minden párt-, állami és gazdasági vezető köteles a munkások tömegeivel személyi kapcsolatait tovább javítani.« A KÖZELMÚLTBAN Baján jártunk, s a határozatra emlékezvén, utána néztünk: mit tettek Baja Város Tanácsának tagjai és vezetői a munkásokkal való kapcsolataik megjavítása érdekében? Vizsgálódásaink során azt az örvendetes tényt állapíthattuk meg, hogy a város tanácsvezetői és a végrehajtó bizottság tagjai nem feledkeztek meg a párthátározatrólj Tanácstagi fogadónapjaik megtartását ugyanis a városi tanács épülétéből — ahol egy-egy fogadóórán legfeljebb 5—6-an jelentek meg — áthelyezték az üzemekbe. Így sokkal látoga- tottabbak lettek a tanácstagi fogadónapok, s 20—25 munkás is felkereste különböző problémáival a tanács végrehajtó bizottságának tagját. MÍG A MÁSODIK negyedévben nyolc fogadónapot tartottak az üzemekben, a harmadik negyedévben már 14-et. A tanácsvezetők a panaszok elintézésére nagy gondot fordítottaki Hetvenegy panasz és kérelem közül negyvenet a helyszínen intéztek el, jó néhányat oly formán, hogy felhívták az illetékes szervet telefonon és azonnal tisztázták az ügyet, Amit pedig nem tudtak helyben elintézni, azt gondosan feljegyezték és átadták a tanács különböző szakosztályainak intézkedés végett. A munkások természetesen A féEegyliázi termelőszövetkezetek e hónap végéig végeznek a vetéssel Kiskunfélegyháza nyolc termelőszövetkezetében és az egyéni gazdaságokban jól haladnak a betakarítással. A napraforgót mindenütt betakarították, a burgonya felszedését is elvégezték. A cukorrépát is csaknem mind betakarították, kukoricából is már csak az egyénieknél vár 40 hold letörésre. A becslés szerinti átlagtermések — akárcsak korábban a gabonaféléknél — a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják. Kukoricából a nyolc tsz átlag 22—24, az egyéniek 18— 20, cukorrépából 120—130, illetve 100—110 mázsát termesztettek holdanként, a burgonyából pedig még nagyobb a különbség, minthogy a tsz-ek 55 —60, az egyéniek viszont csak 35—40 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. Sajnos, a szántás-vetéssel már nem lehet a betakarításhoz hasonlóan dicsekedni. A vetőszántást a szövetkezetekben mintegy 50 százalékra végezték el. Búzából a szövetkezetek 1260 holdból 150-et vetettek be, az egyéniek pedig az előirányzott 6000 holdból csak néhány százat. A tsz-eknél még 50 hold rozs elvetése van hátra, A helybeli gépállomás vezetői szerint e hónap végéig a tsz-ekben elvégzik a vetést, amit lehet is remélni, minthogy egy-egy traktor napi teljesítménye a nyújtott és kettős műszak megszervezése következtében az elmúlt dekádban napi 4,3 normálholdra növekedett; nemcsak egyéni ügyeikkel keresték fel a tanácstagot, hanem közérdekű problémákra is felhívták a figyelmet. Tinusz Kálmán vb-titkámak például elmondták: a Bajai Állami Gazdaság dolgozói, hogy az orvosi rendelőben nincsen foghúzó szék. Tinusz élivtárs a kórház vezetőivel tárgyalt az ügyben, — akik ha nem is új, de jól használható foghúzó széket küldtek a gazdaság orvosi rendelőjének. SZÁMTALAN PÉLDÁT lehetne felsorolni arról, hogy mi mindent intéztek el a munkásokkal a munkaihelyeiken elbeszélgető tanácsvezetők, de ami még ennél is jelentősebb, ezek után maguk érezték szükségét annak, hogy még többet járjanak az üzem dolgozói közé. Most már nem minden negyedévben egyszer; hanem havonta mennek a munkások közé, Ebben a hónapban például Farkas László tanácselnök a Faárukészítő Vállalatnál, Máriái Mihály elnökhelyettes a DÁV-nál, Tinusz Kálmán vb-titkár a Sütőipari Vállalatnál; Glied Károly, az MSZMP városi titkára az AKÖV-nél, dr. Hamvas József a vasútnál, Cserny Kálmán a malomban, Magyaródi János a Cipész Ktsz-nél, Obádovics József az erdőgazdaságnál, Makk E’erenc- né a Vas- és Fémipari Ktsz- nél, Bükki József né pedig a Vas Nagykereskedelmi Vállalatnál tart fogadónapot. A beosztás november hónapra is elkészült már. A MUNKÁSOSZTÁLLYAL CXEEDDD UJ FILMEK ÖDODOüG A nyomorultak Jean Gabin. Jean-Paul le Chanois a rendezője és a szövegkönyv társszerzője a Victor Hugo regé* nyéből filmre átdolgozott két* részes filmnek, melyet néme* tek, franciák és olaszok . közös produkcióban készítettek. Jó néhányszor szerepelt már t* film vásznán A nyomorultak, s ez a mostani feldolgozás Jean Gabinnal a főszerepben, egyi* ke a legjobbaknak. Kitűnő és jól ismert francia művészele vállaltak szerepet a produkció* ban, közöttük Bernard Blier, Daniele Delorme, Fernand Le* doux és mások. Híven követi a film a regény eseményeit, hí* szén mindkét rész normális műsorfilm hosszúságú, van te* hát elegendő celluloid szalag a tartalom részletesebb vázold* sára. Jean Gabin élete egyik leg* nagyobb alakításának lehetünk tanúi a filmen. Nem zavarja a művészi élményt a magyar> szinkron sem. kapcsolatos egyes feladatokról szóló párthatározat ilyen formán Baja város vezetői részéről — legalább is ebben a vonatkozásban — végrehajtást nyert, iVem ártana, ha példájukat a többi tanácsok is megszívlelnék, Nagy Ottó 'vwvwwmwwwvwwvwww KIS KALAPÁCSOK Szerdai napokon reggel 8 óra előtt a gimnázium felé menők vidám, fiatal lányokkal és fiúkkal találkoznak. Az I/a osztály szerdán nem a tantermébe megy, hanem üzemi gyakorlatra, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot az iskola és az élét, a' munkásosztály és a tanulóifjúság között. Még szeptember elején, Czérna Miklós párttitkár és a gimnázium igazgatója meghívására Halász Ferenc gépállomási igazgató és Horváth László ktsz-vezetővel az élükön testületileg vonultak fel a gépállomás és a ktsz műhelyvezetői iskolánkba, hogy megbeszéljék az ifjúság gyakorlati oktatását. Határozatuk eredményeképpen a gépállomáson foglalkoztatott 15 tanulón kívül 13-at osztanak be a ktsz műhelyeibe. Van olyan műhely, mint például a kovácsműhely, ahol csak egy tanuló van, a kis Aczél Sándor. Rövid idő alatt úgy megszerette a mesterséget, hogy már reggel 7 órakor jelentkezik a kötelező háromnegyed 8 helyett Bognár bácsinál, aki őt kovács mesterségre oktatja hozzáértéssel és nagy-nagy szeretettel. Koncz bácsi nemcsak saját fiának atyai oktatója, hanem mindazoknak a fiataloknak is, akiket éppen beosztott hozzá a főmérnök. Pedagógust meghazudtoló türelemmel irányítják a diákokat a kunszentmiklósi munkások. A közös jóakarat első termékei a gépállomási politechnikai foglalkozások zsengéi, a diákok maguk készítette kis kalapácsok. Az ifjúságon múlik, hogy e2ek a kalapácsok az új magyar jövőt kovácsoló pörölyökké nőjenek. Ezzel tartoznak önmaguknak, s így hálálhatják meg oktató mestereik, a kunszentmiklósi munkások elvtársi segítségét. Illyés Bálint tanár » VWl/iA^WA^VWWWWlA^/S^VWV Járjon az autóbusz a tanácsházáig! építették úgy, hogy több részből álljanak; még akkor is, ha az egyes silók rövidebbek voltak, mert iiymódon a silók több részről közelíthetők meg. Ezeket az önetető silókat ugyancsak úgy építették az istálló közelében, hogy az istállóval karám köti össze; vagyis a juhok az istállóból bármikor kimehetnek és a karámon belül a silók nyitott részeit bármikor megközelíthetik. A két oldalukon megnyitott önetető silók előtt — a gazdaságban már korábban alkalmazott »amerikai rendszerű« tehénönetetők mintájára —- alacsony sínpáron mozgó, a juhok által maguk előtt tolható rácsot szereltek fel, mert így a juhok akkor és annyit fogyaszthatnak a silótakarmányból, amennyit csak kívánnak. Fogyasztás közben maguk előtt tolhatják az említett védőrácsot. Ezen a réven a silóetetéssel kapcsolatos fogatmunkák is feleslegessé váltak, sőt ez a rendszer emberi munkaerőt sem igényel. Ugyanekkor megszűnt a takarmánypazarlás lehetősége is. Nem lehet tehát eléggé dicsérni a csengődi gazdaságot, mert olyan »gépesített juhásza- tot« szervezett és rendezett be, amely nemcsak egyesíti a már többé-kevésbé ismert és újabb »fogásokat«, hanem saját elgondolásait is maradéktalanul megvalósította a gyakorlatban. Reméljük, a csengődi »gépesített juhászat« követett példa lesz az ország valamennyi mezőgazda- sági nagyüzemében. Torna Ádám, az »Agrártudomány« szerkesztője meghosszabbítás még egy előny* nyel járna. Az autóbusz a sze* ged—bajai járathoz is ki tudná vinni az utasokat reggel és este. Javaslatomat azért is teszem meg, mert jelenleg kint, a nyílt ég alatt kell várakozniok az utazóknak. Ügy gondolom, ea a kérés annál is inkább telje* síthető, mivel a menetrenden különösebb változtatást nem kellene eszközölni, mert Kis* kunhalason a vasútállomásnál való hosszabb tartózkodásból ezt az időt be lehetne hozni. Kisszállás dolgozói nevében a kérés teljesítését várja Máj er István levelező Kisszállás község dolgozói nevében e lap hasábjain fordulok kéréssel a Bajai Autóbuszközlekedési Vállalathoz. Szeretném, ha lehetővé tennék: a kelebia—kecskeméti autóbusz- járat a községi tanácsházáig közlekedne. Ugyanis az autóbusz a bekötőútra így is befordul és az említett helyig mindössze egy kilométer utat kellene megtennie és ott is kényelmesen meg tudna fordulni. Kérésünk meghallgatása által lehetőség nyílna arra, hogy az utazók nem gyalogolnának egy kilométert a jelenlegi autóbusz- állomásig és a tanácsháza előtt kényelmes helyen tudnának várakozni. A szóbanforgó útFehér elefántbébije született Burmában egy közönséges, szürke színű elefántmamának. Rangunban nagy ünnepségeket rendeztek ez alkalomból, hiszen mióta Buddha anyja álmában fehér elefántot látott, ezt a ritka állatot szentnek tekintik. Képünkön a kis elefánt szomját oltja, a mama büszkén trombitál. Legfeljebb a papa gyanakszik, ,, a tetőszerkezeten függő támasztok, a szérűskerti részt pedig egyszerű oszlopok tartják. A sínpályán kerékgörgőkön felfüggesztett kazalozáshoz használt »gólyák« villásmarkolójához hasonló szerkezet függ, amit a juhászok a szérűskertben, annak egyszerű széthúzásával, szálastakarmánnyal tölthetnek meg. Az iiymódon megtöltött szállítószerkezetet vonóhorgon, akár a juhászat szamara, esetleg motorok, vagy akár maguk a juhászok könnyedén végighúzhatják a szérűskertből az istállóba, hogy ott a takarmányrácsokat megtölthessék. E gépesítéssel nélkülözhetők’ké válnak a takarmányozáshoz szükséges fogatok és a takarmányozás emberi munkaszükséglete is kereken egy tizedére csökken. (Figyelembe véve, hogy a csengődi gazdaság két hodályában évi 300 fogatnapra van szükség, ez csupán naponként 448 forint megtakarítás!) Értékesebb gyapjuhosam További felmérhetetlen előny, hogy ily módon megszűnik az a takarmányozási rend: villával hordták a takarmányt a juhok fölött az etető rácsokhoz, ily módon a kihullott por- és takarmányrészecskék mintegy 20 —30 százalékkal rontották a gyapjú randmanját, sőt a gyapjú műszaki értékét is. (E károsodás elkerülése a termelt gyapjú értékének minimálisan 10 százalékára tehető!) Az »önetető« siló nem műszaki, hanem inkább szervezési megoldás. A juhászaihoz szükséges falközi silókat megosztva zett rétegvízből. Amily egyszerű ez a berendezés, oly jó és annyira hasznothajtó. A két ho- dályban a belső 126 méter csővezeték és a kút összesen csupán 10 000 forintjába került a gazdaságnak. Olcsón szabadították föl juhászaikat a nomádkori gémeskutak, a középkori kerekeskutak napi több száz ve- dernyi víz húzásától. Takarmányozási módszer * soü előnnyel Ugyancsak nehéz volt megtörni annak a helytelen előítéletnek a jegét, amely a juhtar- tást gépesítési szempontból is külterjesnek, primitívnek ítélte; mondván, hogy »még nem érett meg a gépesítésre«. A juh- nyírás gépesítése, a gépi fejés, az itatás motorokkal és hidroforokkal végzett megoldásán kívül a Csengődi Állami Gazdaságban a gépesített téli takarmányozás is immár kézzelfogható bizonyíték a régi szemlélet helytelenségére. A takarmányozás gépesítésére -a Csengődi Állami Gazdaság a Fe- renczy Sándor—Gaál László— Mohácsi Károly által kidolgo- eott rendszert alkalmazta. A juhászat téli takarmányát képező szálastakarmányok tároló helyéül választott szérűs- kcrtet a tűzbiztonsági határokon belül az istállóhoz legközelebbi helyen jelölték ki. Az istálló belső hosszán a hátsó támfal harmadában mennyezet- magasságban lóvasúti sínből ké- . szült sínpályát szereltek, nemcsak végig, az egész istálló hosszán, hanem el egészen a jzérűskertig. A sínpálya belső részét oszlopokra szerelt vagy
