Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-22 / 248. szám

F Segítik a járás termelőszövetkezeteit A tavaszi tsz-szervezés fo­lyamán a bajai járás érte el a legjobb eredményt. A terme­lőszövetkezetek száma 32-ről 68-ra emelkedett, 9 szövetke­zeti község alakult. Az ered­mények a párt, a tanács és a földművesszövetkezet jó együtt­működésére vallanak. A iöld- művesszövetkezeteink nemcsak a termelőszövetkezetek szerve­zésében, hanem azok megszi­lárdításában is jelentős segít­séget nyújtanak. Ei-ről beszél­gettünk a földművesszövetke­zeti járási központ főagronó- musával, föellenőróvel és kis­kereskedelmi üzemágvezetőjé- vel. Várnagy Pál elvtárs már régi szakembere a nagyüzemi gazdálkodásnak, hiszen a Bajai Állami Gazdaság üzemágveze- töje volt, most itt a földmű­vesszövetkezet járási központ­jánál is ő szervezte meg a ter­melőszövetkezetek patronálá- sát. A hat agronómus a maga területén tanáccsá látja el a termelőszövetkezeteket és ezen­kívül mindenkinek van egy ki­jelölt szövetkezete, amelyet rendszeresen patronál, he­tenként vagy kéthetenként 1—2 napot ott is tölt. Ilyenkor aztán számtalan prob­léma vetődik fel, amelynek megoldásában segítenek. A földművesszövetkezetek támogatják . az új növénykul­túrák meghonosítását a terme­lőszövetkezetekben. Még a nyár folyamán a íöldművesszovetke- zet járási központja a tsz-elnö- kök, agranőmusok, a földmű­vesszövetkezeti elnökök és ag- ronómusok részére tapasztalat- cserét szervezett a Hungaro- fruct budapesti telepén, ahol megtekintették a feketeribizli szedését és a helyszínen tanul­mányoztál!; a termelésének módját is. Az eredmény: tavaly csak 10 holdra, az idén pedig mar 65 hold íeketeribizlire szerződtek a járás földművesszövetkeze' tel. Kora tavasszal felkereste a já­rási központ agronómusa a ne­mesnádudvari Kossuth Terme­lőszövetkezetet azzal a javasa lattal, hogy termeljenek ká­posztát, karfiolt, mert az ő ta­lajukon jó jövedelmet hoz. Az eredmény; 80 mázsás káposzta átlagtermés. De nemcsak az agronómu- sok, hanem a földművesszö­vetkezetek járási központjának ellenőrei, a földművesszövetke­zetek könyvelői és elnökei is bekapcsolódnak jó tanácsaik­kal a termelőszövetkezeteit gazdasági életébe. Mohácsi Ist­ván elvtárs, a földművesszö­vetkezetek járási központjának főellenőre elmondja, hogy az ellenőrök között 0 körzetre osztották a járást. A tavaszi termelőszövetkezet­fejlesztés idején gyakran na­pokat, sőt heteket töltöttek egy-egy termelőszövetkezetben, segítséget nyújtottak a műkö­dési terv elkészítéséhez és az új könyvelőt megismertették a termelőszövetkezeti könyvelés alapjával. Csertei Lajos ellenőr például két hetet töltött a bácsbokodi Ezüstkalász Terme­lőszövetkezetben és egy hetet az érsekcsanádd Búzakalász­ban. Azóta is rendszeresen szaktanáccsal látja el a tsz-eket. Ez hasznos segítség. A ter­melőszövetkezeti tagokat segí­tik azzal is, hogy zárszámadás után bő árukészlettel, nagy választékkal várják őket a földművesszövetkezet boltjai. Az üzletek ellátottságáról Jaszenovics Sándor elvtárs, a földművesszövetkezetek járási központja kiskereskedelmi üzemágvezetője adott felvilágo­sítást: — Készletünk bőséges, Az őszi, téli szezoncikkekben sincs hiány, raktárunkban most is található 560 darab tűzhely, 172 darab kályha, 5 ezer darab füstcső. A disznóölésre is felkészül­tünk, a vasboltokat elláttuk zsírosbödönökkel, Dávodra például nemrég 26 darabot szállítottunk. A pamut-, gyap­jú, méter- és kötöttáruban sincs hiány, csizmákban is vá­logathatnak a vásárlók. — Különös gondot fordítot­tunk a szövetkezeti községek ellátására. Bácsbokodon és Garán kul- túrcikkboltot, Csávolyon pe­dig ruházati és vas-műszaki boltot nyitunk még ez év novemberében. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem járási vezetői meg­hallgatják a vevők kívánságát A hódunai szövetkezeti telepü­lésen például vásárlói ankétet hívtak össze, ahol meghallgat­ták kérésüket és a jövőben an­nak alapján állítják össze az árukészletet. Nemsokára ilyen ankétokat rendeznek Bácsbo­kodon, Garán és a többi szö­vetkezeti községben is. Barta Éva Á szovjet fogyasztási szövetkezetek hétéves tervéről Üzletház épül Borotán A Borotai Földmű vessző vet­kezet 1959. július 1-én levált a Jánoshalma és Vidéke Körzeti Földművesszövatkezettől. Igen soli problémával küzdöttünk. Boltjaink, íelvásárlótelepünk kicsiny és korszerűtlen volt, A nyár közepén sikerült egy romos telket megvásárolnunk, amelyre az üzletek felépítését terveztük. A pénzünk kevés volt. A földművesszövetkezet tagjai elekor elhatározták, hogy társadalmi munkában lebont­ják a romos épületet, így sike­rült mintegy 12 ezer forintot INNEN— ONNAN SZÜRETEL a bajai hegyköz­ség. Az idén jó termés Ígérke­zik. Ez az első évük, amelyben közösen szüretelnek, és mint­egy 800 hektolitert a négy pin­céjükben közösen tárolnak. Üj hordókat is vásárolnak, 16 ezer forint értékben. ŰJABB 40 HOLD nagyüze­mi gyümölcstelep létesítését kezdte meg a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet. Tíz holdon feketeri- bizlit, két holdon feketeribizli szaporító telepet, 15 holdon almást létesítenek, a többit ba­rackfával ültetik be. megtakarítani. Bagi Ferenc helyi textilbolt-vezető 52 órát Szűcs Lajos 31 órát, Korsós Győző 28 órát, Korsós Ferenc 16 órát, a helyi KlSZ-szerve- zet 25 órát dolgozott társadal­mi munkában. Még az úttörők is Mvették részüket a munká­ból, 15 fő összesen 45 órán ke­resztül szorgoskodott az új üz­lettömb létesítéséért. Végre eljutottunk odáig, hogy épül a textil-, cipő- és konfekcióból!. Nagy örömet je­lent ez szövetkezetünk dolgo­zóinak és az egész tagságnak, így a társadalmi tulajdon vé­delme is biztonságosabb, végre megszűnik az a lehetetlen állapot, hogy udvarban, egy eldugott kis szobában legyen a cipő­konfekció bolt és ugyanott rak­tározunk egy 300 ezer forint ér­tékű árukészletet. Tóth lindréné levelező hlkepselfll is nehéz, hogy milyen szervezettség, egységes akarat, tudás és szorgalom kell a Szovjetunió hétéves tervének valóraváltásához. A kommuniz­mus építésének mostani, gyors­ütemű szakaszában lényegesen megnövekedett feladatok hárul­nak a szovjet fogyasztási szö­vetkezetekre is, amelyek — ha szabad a naggyal a kicsit is párhuzamba hozni — a mi földművesszövetkezeteinkhez hasonló szerepet töltenek be. A Centroszojuz (Szovjet Fo­gyasztási Szövetkezetek Szö­vetsége) tanácsa határozatot hozott arról, hogy 1959—1960, években, a hétéves terv ideje alatt milyen főbb feladatokat kell megoldaniok a jelenleg több mint 37 millió tagot szám­láló fogyasztási szövetkezetek­nek. Jelentős mértékben fo­kozni kell a falvak áruellátá­sát szövetekkel, más ruházati cikkekkel, lábbelikkel, kulturá­lis, jóléti és gazdasági rendel­tetésű, különösen a nők mun­káját megkönnyítő cikkekkel. Rendkívül fontos, hogy lényer gesen tovább javuljon a szö­vetkezeti kereskedelem kultu­ráltsága és az eddiginél gyor­sabban terjedjenek el a keres­kedelem korszerű formái. Az 1958. évi 285 000 kiskereskedel­mi üzemegységgel szemben hét év múlva 317 ezer ilyen üzem­egység lesz; Ugyanez alatt az idő alatt 61 500 új üzletet épí­tenek, amiből 18 700 kerületi, illetve falusi áruház lesz. Leg­alább 7400-ra emelik az önki­választó boltok számát. Ezen­kívül legkevesebb 52 000 önki- szolgáló bódét is nyitnak. Je­lentékenyen fejlesztik a moz­gókereskedelmet, s azt a ke­reskedelmi formát, hogy gép­kocsira szerelt üzletekben áru­sítanak. A tanács utasította a Centro­szojuz igazgatóságát, hogy gon­doskodjék a könyvkereskede­lem nagyarányú további fej­lesztéséről is. Kolhozokban és szovhozokban, valamint na­gyobb lakótelepeken önkiszol­gáló könyvszaküzleteket kel» nyitni. A tanács előírta, hogy 5 közétkeztetési üzemegységei! hálózatát 19 200-zal kell növel­ni, s ugyanakkor, javítani szük­séges az ételek minőségét. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a legmesszebbmenően segítsék ezeknek az üzemegységeknek a dolgozói a kolhozokat korszerű étkezdék építésében. A falu jobb kenyérellátása - érdekében a hétéves terv alatt olyan sü­tőhálózatot építenek és helyez­nek üzembe, amely naponta 21,5 ezer tonna kenyér terme­lésére képes. Egyidejűleg bőví­tik a fehér péksütemények vá­lasztékát. 1965-ig előreláthatóan 72 szá­zalékkal növelik a gyapjúfelvá­sárlást, s 220 százalékkal a to­jásét. Hasonlóképpen jelentő­sen növelik a' fogyasztási szö­vetkezetek a többi fontos cikk felvásárlását is.' "Különösén nagy jelentőséget tulajdonít a tanács annak, hogy a szövet­kezeti szervezetek javítsák meg burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlási munkájukat* beleértve ezeknek az árucik­keknek a fogyasztókhoz való szállítását is. 1965-ig egyebek között több mint 2000 új fel­vásárlóhely, mintegy 2800 zöld­ség- és burgonyatároló, majd­nem 5 és félezer- hűtőházzal ellátott vágóhíd,, rengeteg kS- lönféle raktár építését hatá­rozta el a tanács. . 1958-hoz képest 81 százalék­kal több zöldségfélét dolgozna« fel 1965-ben a fogyasztási szö­vetkezetei!. Ennek érdekében építenek többek között 189 gyü­mölcs-, zöldségkombinátot és konzervgyárat, 1125 savanyító­telepet és sózóüzemet, s több száz előhütő gyümölcs raktára t* göngyölegüzemet stb. .1 Szovjetunió fogyasz­tási szövetkezetei eddig is na­gyon fontos feladatot végeztek a szovjet népgazdaságban. A hétéves terv megvalósításából rájuk háruló szerep méginkább bizonyítja, hogv a fogyasztási szövetkezeteknek egyre növek­vő jelentőségük van és lesz a kommunizmus építésében. Szüretel a szabadszállási szakcsoport M/B eyváltozott Szabadszállás képe ezekben a napok­ban, olyan mintha kihalt vol­na. Az utcán csak ritkán látni egy-egy járókelőt, még az üz­letek is üresek. Annál nagyobb isii fUUaftatUépck He-tdcol ESTELEDIK; Kecel utcáin lágyulnák a fé­nyek, az új önkdvá- lasztó cipőboltban most húzzák le a rolót. Kér­dezzük meg a vezető­nőt; — Mennyi volt a na­pi forgalom? •— Harminchétezer forint — válaszolja. Ez a bolt a kiskun- majsai cipőbolt példá­jára készült, de még egy kis újítást is vit­tek bele az ötletes ke­cellek. A cipőket nagy­ság szerint sorakoztat­ják, külön vitrinbe a 36-osokat, 37-eseket és így tovább. Áttekint­hetőbbé tették az üz­letet A cipőbolttal szem­az új cukrászda előtt, két teherautó állt meg. A vezetők betérnek egy-egy feke­tére. Kövessük példá­jukat. Amig elkészül a kávé, szétnézhetünk. A HELYI ktsz még nem fejezte be a mun­kát. A belső teremben nem ég a villany, a konyhában még festet- len a fal, de már így is láthatjuk, hogy a régi cukrászda nyomá­ba se léphet, az újnak. A terem nagyobb, a konyha tágasabb. Ez igen, itt ki tudják elé­gíteni még a lakodal­masok igényét is. — Ugyanis ez a cukrász­da hetenként a lako­dalmi szezon idején 120—130 darab tortát készít és 7—8 ezer-da­rab krémest, ezen fe­lül nagy mennyiségű apró süteményt is» A földművesszövet­kezettől nemrég 30 ezer forintot kapott a cukrászda. Ezen új székeket, asztalokat, hűtőszekrényt, elektro­mos habverőt vásárol­tak. A CUKRÁSZDA no­vember 7-re készül el, ekkorra újra lefestik a régi berendezést és megkezdi működését az új presszógép is. AZ IDŐSEBB házas­párok inkább a ven­déglő felé igyekeznek. Az L-alakú étterem fehérabroszos asztalai­nál szívesen elhallgat­ják a magyar nótákat. A földművesszövet- kezet kiskereskedelmi üzemágvezetője el­mondja; — A régi épület ki­csi volt, nem volt elég otthonos, a lakosság régi kívánságát telje­sítettük e vendéglő lé­tesítésével. Az átala­kítás 60 ezer forintba került, de még nincs teljesen kész. AZ ŰJ VENDÉGLŐ sikerét bizonyítja, hogy az eddigi 35 ezer fo­rintos forgalom majd­nem 100 ezer forintra emelkedett. A hivata­los megnyitó itt is no­vember 7-éo lesz és a megnyitó után minden este vacsora is kap­ható. fi. £. a forgalom a határban. Szedik a szőlőt. Szabadszállás jó bor­termő vidék, 1356 holdon ter­melnek itt szőlőt. A bortermelő gazdák még 1955 januárjában megszervez­ték a szakcsoportot. Azóta a megye egyik legjobb szakcso­portja lett a szabadszállási. Ök is szüretelnek. Brigádokba osz­tották a tagokat, ma éppen Se­res Ferenc szőlőjében szorgos- kodnak. Az asszonyok szedik a szőlőt, a férfiak a puttonyt hordják és alkalomadtán ké­rik a »bönge« árát. ^ szín alatt csepeg a prés­ből az édes must, ez már a közösbe kerül. Az udvaron a birkapörkölt ínycsiklandozó illata már az ebédhez hívo­gatja a szüretelőket. Alig fé­rünk az asztal mellett. Az új­bortól gyorsan megered az em­berek nyelve, sokat beszélnek az alakulásról, szakcsoportról. — Olyan ez a csoport, mint egy család — mondja Seres Ferenc — segítjük, támogatjuk egymást. Ha valamilyen csa­ládi esemény van az egyik ion­nál, kölcsönt adunk neki, ka* mat nélkül. Először annak a borát szállítjuk el, aki legjob* ban rászorult a pénzre. Az elnöktől, Farkas IgnáctóI megtudjuk, hogy a várható bor* termés 30 százalékára leszer* ződtek az állammal, megkap* ják a nagyüzemi és a minőségi felárat is. A szakcsoportnak Szabadszálláson és Budapesten saját kimérője van, a tavalyi. forgalmuk meghaladta az egy* millió forintot. Felvetődik a sző a közös alapról. A tagok büszkén mond* ják: —* Nem kölcsönből erősöd* tünk meg, a saját erőnkből. Százötvenezer forint a közös alapunk és ezt állandóan gya­rapítjuk. A tiszta jövedelem 35 százalékát erre fordítják. Tervük a további gépesítés, már eddig is vásároltak moto* ros permetezőgépet, motoros porozót. z ebédnek vége, folytat* ják a munkát. Ma Sere* séknél, holnap az elnöknél és így sorban a többi tagoknál is. Szép a közös szüret, ,

Next

/
Thumbnails
Contents