Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

1959. szept. 16, szerűi 3. oldal Munkások alkotják az üzemi tanácsok gerincét Több közgazdasági és más szakember kapott helyet az újjáválasztásnál Az üzemi tanácsok újjává- íasztása a szakszervezeti yeze- tőségvá.asztó taggyűlések után eajlott le megyénk üzemeiben. A megválasztott 43 üzemi ta­nácsba olyan dolgozók kerül­tek, akik odaadó szolgálatukkal, bátor szókimondásukkal bebi- Eonyitották, hogy jól forgatják a döntés, véleményezés és ja­vaslattevés jogát, bármilyen kérdésről legyen is szó. Rendszeres tájékoztatást A kollektívák elé tárt beszá­molók értékelték az eddigi munkát, részletesen foglalkoz­tak a központi bizottság már­ciusi határozatával is. 'E téma legyében alakult ki aztán több üzemünkben az . egészséges, termékeny vita. A felszólalók többnyire a szocialista mun­kaversenyről szóltak. Határo­zott fellépést kívántak a fe- gyelmezettlenekkel szemben. Igen sokan boncolgatták azt Is, mi szükséges ahhoz, hogy az idén is legyen nyereségré­szesedés. Néhol szóvá tették, hogy egyik­másik üzemi tanácstag nem nyújt tájékoztatást az ülés ha­tározatairól. Többen kifogásol­ták, hogy megbízottjuk az ál­taluk elmondott helyes javaslat megvalósítását nem szorgalmaz­ta, a sérelmekre pedig még vá­laszt sem adott. Jelenleg 999 üzemi tanácstag van megyénkben. Ebből 748 a férfi, annyi mint az előző vá­lasztásoknál volt. A tanácsban a fizikai dolgozók létszáma 61,1 százalékról 58 százalékra csök­kent. Ellenben nőtt a közgaz­dasági-, bér-, munkaügyi- és üzemszervezési kérdésekben jár­tas szakemberek száma. Ez a változás — remélhetőleg — majd a vezetés színvonalának emelésében érezteti előnyét. Visszahívták a „némákat" A dolgozók kicserélték azo­kat a tanácstagokat is, akik nem tevékenykedtek, vagy »-né­masági fogadalmukat-« tartva, végigülték a tanácsüléseket, majd azt követően sem ismer­tették az ott hozott határoza­tokat. A frissítés, amint az eddig lezajlott ülések mutatják, -elő­nyös volt, mert az üzemi taná­csok újjáválasztott tagjai élnek a döntési jogukon kívül a véle­ményezés és javaslattevés jo­gával is. S hogy ez a munka még eredményesebb legyen, a területi bizottságoknak, üzemi pártszervezeteknek, s az igazga­tóknak kell segíteni. Segítik az új tanácstagokat A választáskor több olyan tanácstag került a vezetésbe, akik nem régóta szakszervezeti tagok, s bizony nincs kellő szervezeti jártasságuk. Ezeknek a dolgozóknak a segítése, taní­tása igen fontos. Ezzel kapcso­latban még csak elképzelések vannak. Állítólag a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa egy­hónapos bentlakásos iskolát szervez, amelyen főképpen az üzemi tanácstagok, titkárok vesznek részt. Az építők terü­leti bizottsága egy központi anyag alapján előadássorozatot tart az üzemi tanácstagok ré­szére. Nem vo!í hiányzó A megyei tanács művelődési osztályának értékelése szerint Jászszentlászló község az iskolai mulasztások terén az elmúlt év­ben hetedik helyen állt. Az új iskolai év elején a szülők meg­fogadták, hogy gyermekeiket csak nagyon indokolt esetben tartják odahaza a tanítási napo­kon. ígéretük első heti eredmé­nye: nem volt egy mulasztó sem az iskolában. Bezártak egy kurtakocsmát A közelmúltban elég sok pa­nasz hangzott el a Kecskeméti Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat 79-'es számú, a Tal- fáji közben levő italboltjára. A tűrhetetlen körülmények kö­zött működő kurtakocsmát a vállalat szeptember 5-én vég­legesen bezárta, mert a későb­biek során sem látszott bizto­sítottnak a megfelelő egészség- ügyi, vagyonvédelmi és erkölcsi követelmények betartása. A környék lakói — akiknek elég sok bosszúságot szerzett ez a nem éppen ideális körülmé­nyek között működő italbolt — bizonyára örömmel veszik tu­domásul az üzlet megszűnését. AZ UTÁNPÓTLÁS A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat tatár- tori központjában több fiatal ismerkedik meg a kőműves szak­ma szépségével, bonyolultságával. Képünkön Vincze Sándor, Parádi Mihály és Dutkai István kőműves tanulók láthatók, amint az egyik műhely falát vakolják, * Megtalált lehetőség Három pompás német ju­hászkutya rohan felénk a me­zőn, a kecskeméti Aranykalász Tsz 2. számú üzemegységének a központjától vagy 200 lépés­nyire. Az olvasó bizonyára gondol­ja: juhnyáj felé közeledünk Pesti Gerzsonnal, a szövetkezet agronómusával, pedig nem —a baromfitelepet nézzük meg, on­nan iramodtak neki >» üdvözlé­sünkre" az ebek. Javakorabeli, zömök, fehér munkaköpenyes férfi szavára aztán megkushadnak, s most már szorongás nélkül gyönyör­ködhetünk az elénk táruló lát­ványban. Másfélholdnyi füves, fás, dróttal bekerített területen há­romezer sárgásvörös tollgom- bóc hömpölyög le, s föl — hem- síri csirkék, a tsz baromfiállo­mánya. Egy-egy csoportjuk ne­kiesik az önetetős bádogvályú­nak, s csipegeti a takarmány- keveréket, a másik csoport vizet Iszik, egy csirke meg felröppen az egyik ■ juhászkutya hátára, s onnan szemléli a világot. Az eb meg se moccan, hanem, ami­kor a nagyobb jércék közül né­hány a »lep szegélyéről beme­részkedik a csirkehad tömkele­gébe, megfeszül, s két társával együtt máris űzi el » tolakodó­kat, .a kisebbeket a vályúktól elveröket, megbúbolókat. — Be vannak tanítva — tá­jékoztat a zömök férfi, a csir­kék szakavatott gondozója. Ilyen segédlettel neveli, őrzi Tóth Baranyi Sándor, a tsz ba­romfiállományát, s tudománya a biztosíték, hogy ez a telep kincsesbányája lesz az Arany­kalásznak. Érdekes a történet, ahogy az ország egyik legjobb baromfi- tenyésztője a fővárosból Kecs­kemét határába került. Úgy kezdődött, hogy a tsz tagsága elhatározta: barom­fitenyésztéssel is foglalkozik. A nagyhozamú hemsíri fajta mel­lett döntöttek, s ez év tavaszán ki is keltettek bérben három­ezer csirkét. Igen ám, az or­szágban nem sok helyütt te­nyésztett, nagy hasznot hajtó tyúkfajta különleges gondozást kíván, ilyet pedig szakértelem híján a termelőszövetkezet nem tudott á tagjai által biztosítani. Mit lehet itt tenni? Pesti Gerzson agronómus Sánta La­jossal, a városi tanács elnök- helyettesével felkereste Tóth- Baranyi Sándort, akinek a pest- erzsébeti pince-baromfitenyé- szete előkelő hírnévnek örven­dett a szakértők körében. Ma­gyarán; »megagitálták« az or­szágos. hírű tenyésztőt, aki azon­ban nem azonnal »állt kötél­nek«. Hiszen szó sem róla, iz­gatta már a gondolat, hogy jó lenne nagyüzemi módon te­nyészteni a tyúkot, a hivatása többre ösztökélte, csakhogy — mint mondja — a »jóakarói« minduntalan lebeszélték. — Meg vagy bolondulva? — riasztgat- ták. — Nyolctized munkaegy­séget kapnak a baromfigondo­zók! A két kecskeméti — a köz­igazgatási és a gazdasági — vezető azonban kezébe nyomta a munkaegység-könyvet: tanul­mányozza át, végezzen számve­tést, s meglátja, nem jár rosz- szíű, ha belép a tsz-be. Két hétre rá Tóth-Baranyi igent mondott. És a családjával — feleségé­vel, s 13 esztendős Lajos fiá­val —■ leköltözött a megyénk székhelyének határában műkö­dő termelőszövetkezetbe. Nem jött üres kézzel, 160 hemsíri jércét adott a közösbe, s öröm rajta látni, hogy mint szövet­kezeti tag jól érzi magát. — Mert nézze — vallja be. — így élhetek csak igazán, gondtalanul a hivatásomnak. Amíg maszekoskodtam, nekem kellett a toikjaim takarsoáSiá-.. A községfejlesztési tervek készítőinek Tanácsaink megyeszerte most készítik — sőt több helyen már el is készítették — az 1960. évi községfejlesztés előterveit. Talán mondanunk sem kell, milyen alapos, gondos munkát igényelnek már ezek az előze­tes tervezgetések is, hiszen nem csupán arról van szó, hogy egyenlőség • jelet tehes­sünk a készülő tervek bevételi és kiadási oldala közé. Ennél sokkal, de sokkal többre van szükség. , Az elmúlt évek tapasztalatai­ból érdekes és figyelemremél­tó tanulságokat szerezhetünk. A társadalmi munka révén megtakarított száz- és százezrek mindenütt azt eredményezték, hogy több »íj létesítmény meg­születését köszönthettük, ünne­pelhettük, mint amennyi enél- kül anyagi erőnkből telett volna. A társadalmi munkának nem szabad csupán pénzügyi jelen­tőséget tulajdonítani. Nagy je­lentőségű erkölcsi eredménye, hogy egy-egy falu vagy város lakóit messzemenően érdekelt­té tette szűkebb hazájuk fej­lődésében. Többek között a ta­valyi bátmonostori példa is igazolja ezt. A bajai járás e községében tavaly egyetlen fo­rint értékű társadalmi munkát sem végeztek, mert a község­fejlesztési terv nem olyan fel­adatokat határozott meg, ame­lyek lelkesítőek lettek volna a falu minden rétegére. Az idén kövesutat, járdát építet­tek, bővítették az óvodát és az iskolát, s még a kútfelújitá- sokra is futotta erejükből. Az aránylag kis községben rövid idő alatt több mint 30 ezer fo­rint értékű társadalmi munka született. Ez a példa is bizonyítja, mennyire körültekintőnek kell lenni a tervek összeállításánál. Készítésekor a jövőre éppen úgy kell gondolni, mint a má­ra. A gazdasági, politikai és kulturális adottságokat és fej­lődési lehetőségeket éppúgy fi­gyelembe kell venni, mint a régi és gyakran hangzotatott kívánságokat. Nem véletlen például, hogy Ersckcsanádon ebben az évben a községfejlesztésből csupán két nagyobb dolgot oldanak meg: a törpevízmüvet és az egészségház építését. Eredeti­leg itt is sok vita volt ázom hogy előbb a törpevízmü cpül- jön-e vagy a kullúrház, de mégis az előbbi mellett dön­töttek, mert a falu vízellátása katasztrofálisan rossz volt, s emiatt meglehetősen elszaporo­dott a faluban a golyvás meg­betegedések száma. A két léte­sítménynek tulajdonított jelen­tőséget igazolja, hogy a község lakói több mint 80 ezer forint értékű társadalmi munkával toldották meg az c célra for­dítható pénzösszeget. A tervek elaprózódása elleni törekvés kezd már érvényre jutni, amit szintén csak he­lyeselhetünk. Kecskeméten pél­dául a már elkészült elő terv’ a tavalyi 70 tétellel szemben mindössze 6 nagyobb, fontosabb célfeladat megvalósítására irá­nyul, természetesen olyanok­ra; amelyekhez kivétel nélkül az egész város lakosságának érdekei fűződnek. Ne feledjük: hát: jövő évi munkánk értéke* minősége függ a mostani gon­dos tervezéstől. i Teljesül a hajósiak kívánsága Több éven át a földműves- szövetkezeti közgyűlések vitájá­ban sok szó esett arról, hogy milyen nagy szükség lenne Ha­jóson egy olyan vemdégláító- xpari egységre, ahová a szóra­kozni vágyók elmehetnének családostól és egy kis zene mellett tölthetnének el pár órát a napi jól végzett munka után. Jogos ez az igény falun is, hiszen a szocializmus építé­sének egyik fontos célkitűzése ért is szaladgálnom, most meg csak szólok a vezetőknek, hogy ez kell, az kell, s előteremte­nek minden szükségest. Aztán a rizikó is megoszlik... Hja, és a munkaegység? Hát, kérem. Minden hatszáz csirke után ha­vonta kapok 12 egységet, há­romezer után hatvanak S a háromhónapos korban történő korosításkor minden tíz után még egyet-egyet... Egy munka­egységre pedig 31 forint értékű juttatást terveztek ebben az évben. — Harminchatot — helyesbíti az agronómusj — És látom, az Aranykalász­ban flottul, megy a mezőgazdál­kodás — folytatja a baromfi- tenyésztő — annak az ember­nek a felfedezésével, aki az­előtt nem hitte, hogy szövet­kezeteinkben ilyen fellendülés tapasztalható. (Mellesleg: a ba­romfiteleptől jó kődobásnyira épül egy hatalmas tehénistálló, valamint sertésfiaztató, s az őszön még egy baromfiólat is építenek.) S hogy mennyire megbecsü­lik máris a tsz-ben: lakóhelyi­ségét, a kétszobás régi tanya­házat nemsokára tatarozzák, le­padlózzák. Most már csak az hiány­zik, hogy »jóakarói« is meglá­togassák, és — leessen az ál­luk. Tarján István _r a városias színvonal elérése é községekben. De bármilyen jogosak ezek az igények, megfelelő adottság nélkül, illetve a szükséges anyagi eszközök nélkül mege­sem valósíthatók meg egyik napról a másikra,. A Hajósi Földxnűvesszóvetíkezetnek is elő kellett teremteni a megfelelői beruházási keretet, megszerez-' ni a segítséget a saját erőfor­rások mellé. A lakosság, illetve a fölcknűvesszövetkezet tagsága. 34 ezer forinttal járult hozzá a létesítmény mielőbbi megva­lósításához. Amikor az illeté­kesek látták, hogy nemcsak óhajról, de áldozatvállalásról is szó van a hajósiak részéről, megadták az engedélyt, s a hozzávaló anyagi segítséget- hogy még ebben gz évben tel­jesülhessen a régi kívánság. Eddig már megnyílt a csinos — még városban ais . elfogad­ható — cukrászda; de épül a kisvendéglő is. Ezek építési költsége, a hozzávaló berende­zés, valamint a járulékos költ­ségek kb. 350 ezer forintot tesznek ki. Sajnálatos, hogy az ütemes munkát és befejezését mégis gátolja a földművesszövetke­zeti székház volt gondnoka, aki felmondása ellenére, a ne­ki munkakörével kapcsolato­san átengedett lakásból nem akar kimenni szépszerével, pe­dig a törvényesen járó felté­teleket az fmsz vezetősége biz­tosította számára. Reméljük azonban, hogy ezt a pillanat­nyi akadályt is áthidalják mi­előbb, s mire a hosszú téli esték eljönnek, _ Hajós község lakossága a tetszetős, ízléses kisvendéglőben szórakozhat szabad idejében} : B. 3. \ Eredményesen hirdethet lapunkban l

Next

/
Thumbnails
Contents