Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-16 / 217. szám
1959. szept. 16, szerűi 3. oldal Munkások alkotják az üzemi tanácsok gerincét Több közgazdasági és más szakember kapott helyet az újjáválasztásnál Az üzemi tanácsok újjává- íasztása a szakszervezeti yeze- tőségvá.asztó taggyűlések után eajlott le megyénk üzemeiben. A megválasztott 43 üzemi tanácsba olyan dolgozók kerültek, akik odaadó szolgálatukkal, bátor szókimondásukkal bebi- Eonyitották, hogy jól forgatják a döntés, véleményezés és javaslattevés jogát, bármilyen kérdésről legyen is szó. Rendszeres tájékoztatást A kollektívák elé tárt beszámolók értékelték az eddigi munkát, részletesen foglalkoztak a központi bizottság márciusi határozatával is. 'E téma legyében alakult ki aztán több üzemünkben az . egészséges, termékeny vita. A felszólalók többnyire a szocialista munkaversenyről szóltak. Határozott fellépést kívántak a fe- gyelmezettlenekkel szemben. Igen sokan boncolgatták azt Is, mi szükséges ahhoz, hogy az idén is legyen nyereségrészesedés. Néhol szóvá tették, hogy egyikmásik üzemi tanácstag nem nyújt tájékoztatást az ülés határozatairól. Többen kifogásolták, hogy megbízottjuk az általuk elmondott helyes javaslat megvalósítását nem szorgalmazta, a sérelmekre pedig még választ sem adott. Jelenleg 999 üzemi tanácstag van megyénkben. Ebből 748 a férfi, annyi mint az előző választásoknál volt. A tanácsban a fizikai dolgozók létszáma 61,1 százalékról 58 százalékra csökkent. Ellenben nőtt a közgazdasági-, bér-, munkaügyi- és üzemszervezési kérdésekben jártas szakemberek száma. Ez a változás — remélhetőleg — majd a vezetés színvonalának emelésében érezteti előnyét. Visszahívták a „némákat" A dolgozók kicserélték azokat a tanácstagokat is, akik nem tevékenykedtek, vagy »-némasági fogadalmukat-« tartva, végigülték a tanácsüléseket, majd azt követően sem ismertették az ott hozott határozatokat. A frissítés, amint az eddig lezajlott ülések mutatják, -előnyös volt, mert az üzemi tanácsok újjáválasztott tagjai élnek a döntési jogukon kívül a véleményezés és javaslattevés jogával is. S hogy ez a munka még eredményesebb legyen, a területi bizottságoknak, üzemi pártszervezeteknek, s az igazgatóknak kell segíteni. Segítik az új tanácstagokat A választáskor több olyan tanácstag került a vezetésbe, akik nem régóta szakszervezeti tagok, s bizony nincs kellő szervezeti jártasságuk. Ezeknek a dolgozóknak a segítése, tanítása igen fontos. Ezzel kapcsolatban még csak elképzelések vannak. Állítólag a Szakszervezetek Megyei Tanácsa egyhónapos bentlakásos iskolát szervez, amelyen főképpen az üzemi tanácstagok, titkárok vesznek részt. Az építők területi bizottsága egy központi anyag alapján előadássorozatot tart az üzemi tanácstagok részére. Nem vo!í hiányzó A megyei tanács művelődési osztályának értékelése szerint Jászszentlászló község az iskolai mulasztások terén az elmúlt évben hetedik helyen állt. Az új iskolai év elején a szülők megfogadták, hogy gyermekeiket csak nagyon indokolt esetben tartják odahaza a tanítási napokon. ígéretük első heti eredménye: nem volt egy mulasztó sem az iskolában. Bezártak egy kurtakocsmát A közelmúltban elég sok panasz hangzott el a Kecskeméti Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat 79-'es számú, a Tal- fáji közben levő italboltjára. A tűrhetetlen körülmények között működő kurtakocsmát a vállalat szeptember 5-én véglegesen bezárta, mert a későbbiek során sem látszott biztosítottnak a megfelelő egészség- ügyi, vagyonvédelmi és erkölcsi követelmények betartása. A környék lakói — akiknek elég sok bosszúságot szerzett ez a nem éppen ideális körülmények között működő italbolt — bizonyára örömmel veszik tudomásul az üzlet megszűnését. AZ UTÁNPÓTLÁS A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat tatár- tori központjában több fiatal ismerkedik meg a kőműves szakma szépségével, bonyolultságával. Képünkön Vincze Sándor, Parádi Mihály és Dutkai István kőműves tanulók láthatók, amint az egyik műhely falát vakolják, * Megtalált lehetőség Három pompás német juhászkutya rohan felénk a mezőn, a kecskeméti Aranykalász Tsz 2. számú üzemegységének a központjától vagy 200 lépésnyire. Az olvasó bizonyára gondolja: juhnyáj felé közeledünk Pesti Gerzsonnal, a szövetkezet agronómusával, pedig nem —a baromfitelepet nézzük meg, onnan iramodtak neki >» üdvözlésünkre" az ebek. Javakorabeli, zömök, fehér munkaköpenyes férfi szavára aztán megkushadnak, s most már szorongás nélkül gyönyörködhetünk az elénk táruló látványban. Másfélholdnyi füves, fás, dróttal bekerített területen háromezer sárgásvörös tollgom- bóc hömpölyög le, s föl — hem- síri csirkék, a tsz baromfiállománya. Egy-egy csoportjuk nekiesik az önetetős bádogvályúnak, s csipegeti a takarmány- keveréket, a másik csoport vizet Iszik, egy csirke meg felröppen az egyik ■ juhászkutya hátára, s onnan szemléli a világot. Az eb meg se moccan, hanem, amikor a nagyobb jércék közül néhány a »lep szegélyéről bemerészkedik a csirkehad tömkelegébe, megfeszül, s két társával együtt máris űzi el » tolakodókat, .a kisebbeket a vályúktól elveröket, megbúbolókat. — Be vannak tanítva — tájékoztat a zömök férfi, a csirkék szakavatott gondozója. Ilyen segédlettel neveli, őrzi Tóth Baranyi Sándor, a tsz baromfiállományát, s tudománya a biztosíték, hogy ez a telep kincsesbányája lesz az Aranykalásznak. Érdekes a történet, ahogy az ország egyik legjobb baromfi- tenyésztője a fővárosból Kecskemét határába került. Úgy kezdődött, hogy a tsz tagsága elhatározta: baromfitenyésztéssel is foglalkozik. A nagyhozamú hemsíri fajta mellett döntöttek, s ez év tavaszán ki is keltettek bérben háromezer csirkét. Igen ám, az országban nem sok helyütt tenyésztett, nagy hasznot hajtó tyúkfajta különleges gondozást kíván, ilyet pedig szakértelem híján a termelőszövetkezet nem tudott á tagjai által biztosítani. Mit lehet itt tenni? Pesti Gerzson agronómus Sánta Lajossal, a városi tanács elnök- helyettesével felkereste Tóth- Baranyi Sándort, akinek a pest- erzsébeti pince-baromfitenyé- szete előkelő hírnévnek örvendett a szakértők körében. Magyarán; »megagitálták« az országos. hírű tenyésztőt, aki azonban nem azonnal »állt kötélnek«. Hiszen szó sem róla, izgatta már a gondolat, hogy jó lenne nagyüzemi módon tenyészteni a tyúkot, a hivatása többre ösztökélte, csakhogy — mint mondja — a »jóakarói« minduntalan lebeszélték. — Meg vagy bolondulva? — riasztgat- ták. — Nyolctized munkaegységet kapnak a baromfigondozók! A két kecskeméti — a közigazgatási és a gazdasági — vezető azonban kezébe nyomta a munkaegység-könyvet: tanulmányozza át, végezzen számvetést, s meglátja, nem jár rosz- szíű, ha belép a tsz-be. Két hétre rá Tóth-Baranyi igent mondott. És a családjával — feleségével, s 13 esztendős Lajos fiával —■ leköltözött a megyénk székhelyének határában működő termelőszövetkezetbe. Nem jött üres kézzel, 160 hemsíri jércét adott a közösbe, s öröm rajta látni, hogy mint szövetkezeti tag jól érzi magát. — Mert nézze — vallja be. — így élhetek csak igazán, gondtalanul a hivatásomnak. Amíg maszekoskodtam, nekem kellett a toikjaim takarsoáSiá-.. A községfejlesztési tervek készítőinek Tanácsaink megyeszerte most készítik — sőt több helyen már el is készítették — az 1960. évi községfejlesztés előterveit. Talán mondanunk sem kell, milyen alapos, gondos munkát igényelnek már ezek az előzetes tervezgetések is, hiszen nem csupán arról van szó, hogy egyenlőség • jelet tehessünk a készülő tervek bevételi és kiadási oldala közé. Ennél sokkal, de sokkal többre van szükség. , Az elmúlt évek tapasztalataiból érdekes és figyelemreméltó tanulságokat szerezhetünk. A társadalmi munka révén megtakarított száz- és százezrek mindenütt azt eredményezték, hogy több »íj létesítmény megszületését köszönthettük, ünnepelhettük, mint amennyi enél- kül anyagi erőnkből telett volna. A társadalmi munkának nem szabad csupán pénzügyi jelentőséget tulajdonítani. Nagy jelentőségű erkölcsi eredménye, hogy egy-egy falu vagy város lakóit messzemenően érdekeltté tette szűkebb hazájuk fejlődésében. Többek között a tavalyi bátmonostori példa is igazolja ezt. A bajai járás e községében tavaly egyetlen forint értékű társadalmi munkát sem végeztek, mert a községfejlesztési terv nem olyan feladatokat határozott meg, amelyek lelkesítőek lettek volna a falu minden rétegére. Az idén kövesutat, járdát építettek, bővítették az óvodát és az iskolát, s még a kútfelújitá- sokra is futotta erejükből. Az aránylag kis községben rövid idő alatt több mint 30 ezer forint értékű társadalmi munka született. Ez a példa is bizonyítja, mennyire körültekintőnek kell lenni a tervek összeállításánál. Készítésekor a jövőre éppen úgy kell gondolni, mint a mára. A gazdasági, politikai és kulturális adottságokat és fejlődési lehetőségeket éppúgy figyelembe kell venni, mint a régi és gyakran hangzotatott kívánságokat. Nem véletlen például, hogy Ersckcsanádon ebben az évben a községfejlesztésből csupán két nagyobb dolgot oldanak meg: a törpevízmüvet és az egészségház építését. Eredetileg itt is sok vita volt ázom hogy előbb a törpevízmü cpül- jön-e vagy a kullúrház, de mégis az előbbi mellett döntöttek, mert a falu vízellátása katasztrofálisan rossz volt, s emiatt meglehetősen elszaporodott a faluban a golyvás megbetegedések száma. A két létesítménynek tulajdonított jelentőséget igazolja, hogy a község lakói több mint 80 ezer forint értékű társadalmi munkával toldották meg az c célra fordítható pénzösszeget. A tervek elaprózódása elleni törekvés kezd már érvényre jutni, amit szintén csak helyeselhetünk. Kecskeméten például a már elkészült elő terv’ a tavalyi 70 tétellel szemben mindössze 6 nagyobb, fontosabb célfeladat megvalósítására irányul, természetesen olyanokra; amelyekhez kivétel nélkül az egész város lakosságának érdekei fűződnek. Ne feledjük: hát: jövő évi munkánk értéke* minősége függ a mostani gondos tervezéstől. i Teljesül a hajósiak kívánsága Több éven át a földműves- szövetkezeti közgyűlések vitájában sok szó esett arról, hogy milyen nagy szükség lenne Hajóson egy olyan vemdégláító- xpari egységre, ahová a szórakozni vágyók elmehetnének családostól és egy kis zene mellett tölthetnének el pár órát a napi jól végzett munka után. Jogos ez az igény falun is, hiszen a szocializmus építésének egyik fontos célkitűzése ért is szaladgálnom, most meg csak szólok a vezetőknek, hogy ez kell, az kell, s előteremtenek minden szükségest. Aztán a rizikó is megoszlik... Hja, és a munkaegység? Hát, kérem. Minden hatszáz csirke után havonta kapok 12 egységet, háromezer után hatvanak S a háromhónapos korban történő korosításkor minden tíz után még egyet-egyet... Egy munkaegységre pedig 31 forint értékű juttatást terveztek ebben az évben. — Harminchatot — helyesbíti az agronómusj — És látom, az Aranykalászban flottul, megy a mezőgazdálkodás — folytatja a baromfi- tenyésztő — annak az embernek a felfedezésével, aki azelőtt nem hitte, hogy szövetkezeteinkben ilyen fellendülés tapasztalható. (Mellesleg: a baromfiteleptől jó kődobásnyira épül egy hatalmas tehénistálló, valamint sertésfiaztató, s az őszön még egy baromfiólat is építenek.) S hogy mennyire megbecsülik máris a tsz-ben: lakóhelyiségét, a kétszobás régi tanyaházat nemsokára tatarozzák, lepadlózzák. Most már csak az hiányzik, hogy »jóakarói« is meglátogassák, és — leessen az álluk. Tarján István _r a városias színvonal elérése é községekben. De bármilyen jogosak ezek az igények, megfelelő adottság nélkül, illetve a szükséges anyagi eszközök nélkül megesem valósíthatók meg egyik napról a másikra,. A Hajósi Földxnűvesszóvetíkezetnek is elő kellett teremteni a megfelelői beruházási keretet, megszerez-' ni a segítséget a saját erőforrások mellé. A lakosság, illetve a fölcknűvesszövetkezet tagsága. 34 ezer forinttal járult hozzá a létesítmény mielőbbi megvalósításához. Amikor az illetékesek látták, hogy nemcsak óhajról, de áldozatvállalásról is szó van a hajósiak részéről, megadták az engedélyt, s a hozzávaló anyagi segítséget- hogy még ebben gz évben teljesülhessen a régi kívánság. Eddig már megnyílt a csinos — még városban ais . elfogadható — cukrászda; de épül a kisvendéglő is. Ezek építési költsége, a hozzávaló berendezés, valamint a járulékos költségek kb. 350 ezer forintot tesznek ki. Sajnálatos, hogy az ütemes munkát és befejezését mégis gátolja a földművesszövetkezeti székház volt gondnoka, aki felmondása ellenére, a neki munkakörével kapcsolatosan átengedett lakásból nem akar kimenni szépszerével, pedig a törvényesen járó feltételeket az fmsz vezetősége biztosította számára. Reméljük azonban, hogy ezt a pillanatnyi akadályt is áthidalják mielőbb, s mire a hosszú téli esték eljönnek, _ Hajós község lakossága a tetszetős, ízléses kisvendéglőben szórakozhat szabad idejében} : B. 3. \ Eredményesen hirdethet lapunkban l
