Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

4. oldal

1959. szept. 16,

chkolai és esaládi nmeiés

¥ lyenkor szeptemberben, *■ mikor a gyorsan elillant nyári vakáció után ismét kitárulnak az iskolák kapui, gyermek, szülő és pedagógus egyaránt bizakodással, reménykedéssel tekint az új tanév elé. A tanuló elhatározza, hogy napról napra alaposan megtanulja a leckét; a szülő megfogadja, hogy nagyobb gondot fordít gyermeke nevelésére; a nevelő pedig arra törekszik, hogy tudása legjavát adja át az ifjaknak. Ez így helyes. A gyermek részére az élet megújuló ritmusában minden tanév sok újat, változatosat, érdekeset rejt magában. A tanulón, szülőn, pedagógusom az egész társadalmon múlik, hogy a sok felcsillanó reménységből júniusra megszületik-e az örvendetes valóság, a jó tanulmányi eredmény.

Sokat kell törődnünk fiainkkal és leányainkkal, hogy az iskolai évek elmúltával művelt felnőttekként tudja&ak beilleszkedni a szocialista társadalomba. A szülők csak akkor tudják biztosítani gyermekeik harmonikus szellemi és testi fejlődését, ha szoros kapcsolatot tartanak az iskolával, a pedagógusokkal. Sajnos, akadnak még olyan családok, melyek közönyösek a nevelési kérdések iránt, melyekhez a pedagógiai műveltségnek még az alapelemei sem jutattak el. Pedig főleg most, a tanév elején fontos, hogy a szülő felkeresse az iskolában fogadóóráján a tanárt, hogy együttesen megbeszéljék a követelményeket, a feladatokat. Segít a nevelő a gyermek jellemének, erkölcsi felfogásának kialakításában, megalapozza tárgyi tudását. A tiszteletlenség, hazudozás, szemtelenség, fölé- nyeskedés, szófogadatlanság és hasonló gyermekhibák kiküszöbölése is csak a szülő és a pedagógus egységes nevelői ráhatásaként lehetséges, csak így válhat a gyermek szocialista felnőtté.

A család és a pedagógus együttesen felelős a gyermek neveléséért. Sok szülő a felelősséget egyedül az iskolára szeretné hárítani. Sajnos azonban a legjobb iskola sem tudhatja a maga napi 5— 6 órájával ellensúlyozná a családi környezet 18—19 órás esetleges elfea^lítő ráhatását. Természetesen, nem lehet minden felnőtt, minden szülő, egyben pedagógus is, de az alapvető nevelési elveket és módszereket mindenkinek meg kell tanulnia. Ez is beletartozik az általános műveltségbe. E tekintetben is jóval többet követel, igényesebb a mai társadalom, mint amennyivel megelégedett a régi. A pedagógia állandóan fejlődő tudomány, melyet meg kell tanulnunk, a nevelés szocialista embert formáló módszereit el kell sajátítanunk

A felnőttek többségét jogosan aggasztja az ifjúság körében gyakran mutatkozó felelőtlen magatartás. Sokfelé találkozhatunk még kultúrálatlan fiatalokkal. Ne higgyük, hogy ők ilyenné akartak válni; ilyenné nevelték őket. Ameny- nyiben a mi fiatalságunk magatartásával nem vagyunk megelégedve* ezzel egyben megbíráltuk nevelési eljárásainkat is.

A nevelés lényege az állandó irányítás, szoktatás, tanítás. Ennek egységesen kell történnie a családi környezetben és az iskolákban, Éppen ezért a pedagógusok a családlátogatások alkalmával igyekeznek megismerni a családok belső életét, az ott ható érzelmi-indulati yi&zonyokat, törvényszerűségeket. A családlátogatást végző pedagógus segítő szándékkal keresi fel a gyermeket otthonában. Fogadják őt szeretettel a szülők és használják fel az alkalmat arra, hogy a gyermek fejlődésében mutatkozó eredményeket és hibákat elémezzék. Sajnos, a szülők jelentős része nem eléggé őszinte a látogató pedagógus iránt és titkolja a családban levő bajokat,

'T'avaly történt az egyik kecskeméti iskolában, hogy egy gyermeknél a nevelők hirtelen visszaesést tapasztaltak a tanulásban. A VII. osztályos tanuló az órákon figyelmetlen volt, ásitozott, többször csaknem elaludt. A nevelők ellátogattak a szülői házhoz és meg szerették volna találni a kedvezőtlen változás okát, de fáradozásuk sokáig eredménytelen volt. A gyermeket az iskolában többször megszidták hanyagságáért, figyelmetlenségéért. Csak hetek múlva, egy véletlen eset folytán derült ka, hogy a fűi nagy beteg, asztmás. Éjszakánként fullaszt» köhögés fojtogatja, nem tud aludni. Ha a szülők nem titkolták volna a nevelők előtt gyermekük betegségét, az iskola a gyógyuláshoz is segítséget nyújthatott volna; a beteg gyermeket pedig semmiképpen sem vonták volna a pedagógusok olyasmiért felelősségre, amiről maga nem tehet.

A családi nevelésnek még ma is egyik leggyakoribb hibája az, hogy egyoldalúan negatív módszereket alkalmaz: tilt, szid, büntet. Az ember formálásának sokféle lehetőségét így egyszerűsítve aztán néha torz következmények mutatkoznak. Az állandó szidás, prédiikálás, esetleg gyakori testi fenyítés közömbössé, dacossá teszi a gyermeket. Az ifjú, aki több arculütést kapott mind gyengédséget, elkapja a fejét akkor is, ha meg akarjuk simogatni, Egy VI. osztályos gyermek önvallomásszerű dolgozatában így írta le nemrég saját gyötrődését a helytelen módszereket alkalmazó környezetre vonatkozólag: »Otthon ritkán kapok dicséretet Többnyire csak szidnak, hogy lusta és rossz vagyok. Pedig néha igyekszem becsületesen tanulni. Elismerést azonban sosem kapok, így aztán nem is érdemes erői-' ködnöm,«

| eggyakoribb különböző-_ ség az iskola és otthon j között az, hogy az iskolának] megvan a pontos életrendje,! időbeosztása, a családban azon-] ban ez hiányzik. A gyermek-] ben jó szokásokat csak ügyi alakíthat ki a szülő, ha a pe-] dagógus és a gyermek bevo-] násávai jól átgondolt napiren-] det állít össze. A gyermek ta-j nulását leginkább azzal segítheti az otthon, ha a nyugodt] elmélyüléshez biztosítja a megfelelő körülményeket. Általa-] ban még a legkisebb lakásban] is lehet fenntartani a gyér-3 mekek tanulásához egy nyu-3 godt sarkot, ahol zavartalanul] elkészíthetik írásbeli feladatai-] kát, megtanulhatják a leckét. ]

A fiatalok igényt tartanak! arra, hogy a felnőttek időn-] ként elbeszélgessenek velük.] Szánjanak a szülők minél több] időt arra, hogy az iskolai élet] kérdéseit megvitassák gyerme-l keikkel. Ezek a beszélgetések] általában ne legyenek számon- kérő jellegűek hanem inkább* közvetlen érdeklődést mutas-j sanak a mindennapi gondok] iránt. Ilyenkor tudhatja meg] az édesanya, édesapa, hogyan] vélekedik a gyermeke az isko-] Iáról, a tanulásról. A gondos] szülő időnként megnézd gyermeke ellenőrző könyvét is, hogy az iskola részéről nem tartalmaz-e olyan értesítéseket, melyeket fia, lánya elmulasztott közölni.

A hhoz, hogy a gyermek *"*- harmonikus felnőtté váljék, feltétlenül szükséges, hogy otthon és az iskolában egységes erkölcsi, világnézeti ráhatások érjék. Az ellentétes világnézeti eszmék konfliktusokat okozhatnak a gyermekben, megvazarhatják nyugalmát, kiábrándíthatják a világból. A szülők időnként érdeklődjék meg gyermekeiktől, hogy osztályfőnöki órán mivél foglalkoztak. Az iskola oktató- nevelő munkájában ugyanis fontos helyen van az osztály- főnöki óráikon folytatott erkölcsi beszélgetéseknek, A szocialista erkölcs, a kulturált magatartás, a hazaszeretet, a közösségi vagyon megóvása, a szülők iránti tisztelet kérdésed mind felmerülnek az osztály- főnöki órákon. Ügyeljenek a szülők arra, hogy az otthoni nevelés az iskolában hallottak, tanultak között ne legyen ellentmondás. A családi nevelésnek sok tekintetben, főleg pedig világnézeti szempontból a tudományosan megalapozott nevelési tényezőhöz, az iskolához kell alkalmazkodnia. Helyesen állapította meg Makarenko a Szülők könyve című művében: »Érthetetlen és reménytelen kísérlet egyes szülők részéről, hogy kivonják gyermeküket az élet befolyása alól és a társadalmi nevelést individuális házi idomítással akarják helyettesíteni. Ez ugyanis kudarccal végződik: vagy a gyermek szakítja ki magát a házi áristomból, vagy pedig torz lényeket fognak felnevelni.«

A családi és iskolai neve- . lés egysége csak az egész társadalom támogatásával válhat igazán eredményessé. Ennek biztató jeleit ma már hazánkban sokfelé tapasztalhatjuk.

Krajnyák Nándor

Tapasztalatcsere-ankétot

tartanak Baján szeptember

28-án és 29-én, amelyet a bajai Tóth Kálmán Leánygimnázium, s a bajai és vaskúti állami gazdaság igazgatósága rendez.

VIDÉKRE INDUL A MŰSZAKI ÄRU

y

& Sytm

A Vas» és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat hatalmas raktára előtt az utolsó teherkocsi is megpakolva várja az indulást. Z. Kiss Mihály gépkocsivezető — aki 23 éve forgatja a kormányt —, Szelei Imre és B. Horváth József kocsikísérőkkel együtt mintegy 64 ezer forint értékű árut szállít Kiskőrös és Akasztó földművesszovetkezeti boltjaiba.

Kecskeméti _ újdonságok:

Szabadegyetem a TIT-ben — csillagászati hét szeptember közepén

A párt megyei kulturális irányelvei igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az ismeret- terjesztés különböző fejlettebb, tanfolyamszerű formáinak. Az ilyen szervezeti formák, újszerű megoldások egyike a szabadegyetem. Különböző

szakosztályok keretében több tudományág előadássorozatain. Kecskeméten a TIT rendezésében folytak az elmúlt esztendőben is a szabadegyetemi előadások. Az előadássorozatokat az idén is folytatni óhajtják, engedve a sokfelől jelentkező kívánságoknak. A jelentkezések a szabadegyetem különböző előadássorozataira megindultak. Az ősztől kezdve, október elejétől meginduló előadásokon a magyar- és világirodalom, a művészet története, a pedagógia és a lélektan, valamint ’ a filozófia és az egészségvédelem, az egészségügy problémáival ismerkedhetnek meg a hallgatók. A pedagógiai és a lélektani előadások a szülők iskolája keretében folynak majd.

Kecskemét őszi kulturális programjának másik érdekessége a szinte hagyományossá vált csillagászati előadások megindulása. A TIT rendezésében sorrakerülő csillagászati héten e tudományág legújabb eredményeivel Ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Szeptember 15-én este 6-kor Csőn go« Edéné tart előadást a rádió* csillagászat legújabb eredményeiről, szeptember 17-én kísérletekkel szemléltetve Borbély Ferenc tanár ismerteti a naprendszer kialakulására vonatkozó elméleteket, s ezek tudományos kritikáját. Szeptember 18-án pedig Magyar János csillagász tart előadást »Pillantás a végtelenbe« címmel.

Mindhárom előadást filmvetítés követi, s egyidejűleg távcsöves bemutatás is lesz az SZTK épület tetőteraszán. Az előadásokra 2 forintos belépőjegyeket adnak ki.

Ausztria felkészült a világkiállítás megrendezésére

Becs. Franciaország vagy Ausztria rendezi meg az 1967- re tervezett világkiállítást. November 3-án dönti el a kiállítás nemzetközi irodája, hogy a két ország közül melyik kapja meg a megrendezés jogát. Bécsi jelentés szerint az osztrák kormánymegbízott ezzel kapcsolatban egy sajtóértekezleten elmondotta, hogy Ausztria már részletes tervet dolgozott ki a világkiállítás megrendezésére.

„A szíván ide Uwz..."

KOCZÓ PÉTER kecskeméti fiatalember, a gödöllői Ágrár- egyetem most végző hallgatója a solti Szikra Termelőszövetkezetben tölti hathónapos gyakorlati idejét. Figyelemmel kíséri a közös gazdaság valamennyi üzemágát, azonban különösen az öntözéses gazdálkodás eredményei érdeklik. Erről készít diplomatervet is.

Szabad idejében a környező termelőszövetkezetekbe is ellátogat, hogy ismeretét azok tapasztalataival gazdagítsa. Néhány nappal ezelőtt a dunave- csei Virágzó Termelőszövetkezetben beszélgettünk vele. Felhasználtuk az alkalmat és az egyetem befejezése utáni terveiről, valamint a termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatairól érdeklődtünk.

— Ha minden jól megy, februárban fejezem be egyetemi tanulmányaimat — mondja. Jövendőbeli munkahelyemet még nem választottam ki. Ajánlatot kaptam már állami gazdaságoktól, gépállomásoktól üzemgaz- dászi állásra, de megmondom őszintén, a szívem inkább a termelőszövétkezéthez' húz.. Korábban a járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztam. Sok termelőszövetkezetben jártam és azt tapasztalom, hogy azok azóta nagymértékben fejlődtek.

— ÖRÖMMEL HALLOTTAM például, hogy a Dunave- csei Virágzó Termelőszövetkezet termésátlagai jóval magasabbak az egyéni gazdák terméseredményeinél. Ez a szövetkezet búzából 12 mázsa, őszi árpából 15 mázsa, zabból pedig 10 mázsás átlagot ért el. Jól jövedelmezett a szövetkezetnek az aprómag-termelés is. Borsóból 117 000 forint, baltacímből 300 000 forint, lucernamagból pedig több mint 300 000 forint lesz a szövetkezet bevétele. Említésre méltó a dunavecsei Virágzó Tsz árutermelő jellege is. Nagyüzemi méretekben foglalkoznak sertéshizlalással és szarvasmarhahizlalással. Ebben az évben 120 darab hízottmarhát és közel félezer hízottsertést adnak el. Munkaegységenként 52 forintot terveztek kiosztani és ebből 39 forintot készpénzben kapnak meg a tagok. Megemlítem, hogy búzából nem osztottak munkaegységre semmit, hanem a szövetkezet dolgozói családtagjaik szükségletét készpénzért 220 forintos áron vásárolták meg a szövetkezettől. Ilymódon fejadagszükségletét mindenki megkapta, a feleslegest viszont jobb áron értékesítették.

— Tapasztalatom szerint a közös gazdaságokban mindenhol igen nagy lehetőség van a tagok boldogulására, a jövedelem növelésére. A solti Szikra Tsz-ben például azzal gyarapítjuk a bevételt, hogy őszi árpa után vetettünk silókukoricát. Többször megöntöztük, s most már másfél méter magas a növényzet. Kitűnő termést ígér. Öröm ilyen szövetkezetben dolgozni, öröm itt a közösben gazdálkodni. Ezért úgy határoztam, hogy az egyetem elvégzése után a termelőszövetkezetet választom.

ÜGY VÉLJÜK, Koczó Péter szavaihoz nem szükséges kommentárt fűzni. Meggyőződésünk* hogy az ilyen lelkes, fiatal szakembereket a szövetkezet tagjai szívesen fogadják és sok hasznát látják gazdaságukban.

Nagy József