Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-08 / 210. szám
1959. szept. 8. kedd 3. oldal Mivel foglalkoznak a községi tanácsok? Összeállítás községi tudósítóink jelentéseiből '■ 1500 méter betonjárda építését kezdte meg a tanács Atpáron e Dózsa és a Bethlen utcák-, ban. A közel 100 ezer forintos építési költséget községfejlesztési alapból fedezik. A községben két új artézi kút is létesült, mintegy 400 ezer forintos költséggel és a régi vízvezetékeken három közkifolyó csapot létesítettek, 13 ezer forintos társadalmi munkával. A búzaföldadó teljesítésének állását tárgyalta meg a községi tanács végrehajtó bizottsága Tompa községben. Megállapította, hogy eddig 45 vagonra teljesítette. A községben levő két termelőszövetkezet már rendezte adóját. Az áruellátással foglalkozott Csáíalja Község Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Megállapították a földműve&saövetkezeti elnök beszámolója alapján, hogy a szállító nagykereskedelmi vállalatok nem minden esetben tesznek eleget a földművesszövetkezet rendeléseinek, A tanács kéri a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy termelőszövetkezeti községük részére állandóan biztosítsák a közszükségleti cikkeket. Az őszi mezőgazdasági munkák felkészülését tárgyalta A községfejlesztési munkák idei eredményeit összegezte Tompa Község Tanácsának Végrehajtó Bizotsága. Lelátóval ellátott öltöző épült a sportpályán, 1 kilométernyi utat bitumennel láttak el, a pártszervezetnek megfelelő székházat biztosítottak. korszerűsítették a gyógyszertárat, most pedig a Hunyadi, a Halasi, a Damjanich utcában és a körösoldali részen villanyhálózatot építenek. Új kutat létesített Lakiteleken a községi tanács a község belterületén, amellyel biztosítani tudják az ivóvízellátást. A további munkálatok során szükséges vízlevezető árok ásása, amelyet a tanács társadalmi segítséggel akar megoldani. A község további tervében 1960ra egy négytantermes Iskola építése szerepel, valamint két és félmillió forintos beruházással akarnak kultúrházat építeni. Felkérte a tanács a község dolgozóit, hogy a vízlevezető árok kiásásához nyújtsanak társadalmi segítséget. A munkások átlagkeresete megyénk üzemeiben évről évre növekszik. Erről tanúskodnak a legutóbbi statisztikai adatok is. Ezek szerint az összes bérfelhasználás az első félévben 13,5 százalékkal volt több mint a múlt félévben. Tehát újabb százezrek kerültek megyénk munkásainak kezébe. Ezt tanúsítja a kiskereskedelmi válKirakatok SZÓL A KEREPLŐ Csörög, zörög a kereplő és hangjára ijedten repülnek fel a pákosztos feketerigók az érő szőlőr fürtökről. Hasznos dolog ez a fából készült jószág, sok Az emberekre állandóan hatni' kell. És lehet is, ezerféleképpen. A környezet embert- formáló hatása ismeretes. 'Egy szép teremben, utcán, téren, bárhol a viselkedés is szebb, mint a sikátorokban, füstös kocsmákban, koszos házban, udvarban stb. A templomok csillogása, fénye, ragyogása, sok dísze minden időben és mindenütt rákényszerítetle az emberekre a komoly viselkedést. Ez tény. S ezért szépítjük az utcákat, tereket, várótermeket, pályaudvarokat, mozikat, mindent. Napjainban ezt egyre többen megértik. hám, itt van az Állami Áruház Kecskeméten. Ki figyelte meg, Kedves Ol- Pasó, a kirakatait? Ugye, nagyon solcan? Naponta elmegyek előtte, egyedül is, de feleséggel, gyerekkel együtt is. Odavonják a szemet ezek a kirakatok. Mennyi hozzáértéssel, szívvel, művészi érzékkel készülnek! Egy-egy művészi alkotás nem egyszer mindegyik. És a jelentőségüket nem lehet túlbecsülni. Naponta százan, ezren állnak meg és gyönyörködnek. Képzőművészeti látásuk fejlődik az embereknek. Üvegek, porcelánok, nylonok, százféle szép holmi száz színben áll ott előttünk, remek összhangban egymással és a környezettel, kártevésnek veszi elejét. A kép érdekessége. hogy nem valahol a Kecskemét | környéki szőlőkben :”i§ készült, hanem Bu- HJ| dapesten. mégpedig a most megnyílt Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A kiállítás szőlőpavilonja mellett ugyanis szép szőlőt telepítettek és az érő gyümölcsöt itt is megtalálták a madarak. A kiállítás számos érdekessége egyébként már az első két nap is igen sok látogatót vonzott fővárosunkba. Vasárnap megyénkből is több ezren éltek a félárú utazás le- Helvéciáról névtelen levelet hetőségével és meg- kapott szerkesztőségünk, amely- nézték a tanulságos, : ben felhívjóK a figyelmünket érdekes látnivalók- 5 arra, hogy a földművesszövet- ban bővelkedő, a } kezet húsboltja nem felel meg I tavalyinál nagyobb?az egészségügyi követelmé- területen elhelyezett Ínyeknek. A bejelentő szerint kiállítást, <a húsbolt környékén egész nem lehet eleget csodálni. Hozzánk nőttek ezek a kirakatok. Velük is gazdagabb szeretett városunk főtere. Sétálók, vásárlók, emberek: nézzük ezeket a kirakatokat, nézzük, nézzük, minél többet, *és közben gondoljunk azokra a névtelen, ügyeskezű emberekre, akik »odavarázsolják« ezeket a mi örömünkre. Varga Mihály lalatok 6 százalékkal nagyobb forgalma, a bőséges táplálkozás, a gombamódra szaporodó kislakás-építkezések, a nagyarányú bútorvásárlások. Csak bútorból az év hat hónapjában 7 millióval volt nagyobb a bevétel, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Vásárolhatnak a munkások, mert a nehézipari üzemekbén 25,9 százalékkal, a könnyűiparban 10,7 százalékkal, a H®- lyi ipar nehéziparában 23,4 százalékkal, az élelmiszeriparban pedig 9,6 százalékkal volt nagyobb a munkásoknak kifizetett bér összege 1959. első félévében, mint az előző év azonos időszakában. A munkás béralapnövekedéssel együtt nőtt a munkások átlagkeresete is. A minisztériumhoz tartozó nehéziparban 3,2, a könnyűiparban 2,5 százalékkal, a helyi iparban — a három iparági csoportot együttvéve — 4,4 százalékkal nagyobb a munkások átlagkeresete, mint tavaly az első hat hónapban. Hatvan üzemnek osztotta ki a feladatot a üeeikentéli aároijejieizléii operatía bízott iá Két hónapja alakult meg Kecskeméten a városfejlesztési operatív bizottság, amelynek tagjai között megtaláljuk a párt, a tanács, s valamennyi tömegszervezet képviselőjét, vezetőit, s a műszaki szakembereket.' E bizottságot joggal nevezhetjük Kecskeméten a társadalmi munka parancsnoki gárdájának, hiszen ez fogja össze, s irányítja az egyre terebélyesedő társadalmi mozgalmat. A bizottság — melynek elnöke Gombos Aladár elvtárs, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának titkára — havonta ülésezik, s ilyen alkalmakkor készíti el ugyancsak egy hónapi időtartamra szóló munkatervét. Havonta általá-* ban 100 ezer forint értékű társadalmi munkát terveznek, s minden alkalommal értékelik az előző havi tervek teljesítését. Az operatív bizottság hatáskörébe tartozik a felajánlást tevő üzemek, vállalatok intézmények munkaibeosztása. Ök állapítják meg, s határozatuk nyomán a tanács ipari és műszaki osztálya értesíti ki a társadalmi munkásokat, hogy mikorra, s milyen munkára nyerték beosztást. Eddig a bizottság határozata nyomán csaknem 60 üzem, vállalat és intézmény kapta meg felajánlása nyomán társadalmi munka feladatát. »vee.-v -v'WWk/W VÄLASz A névtelen levélírónak — az egészség^ ÜGYI OSZTÁLY INTÉZKEDETT — A KOBOLYAKAT HASZ- " *“* NOSITOTTÄK — LEHET MÄR ZÖLDPAPRIKÁT KAPNI — halászati szövetkezetnél is járt, de azok is elutasították. A szerkesztőségtől szeretné megtudni, ki a gazdája a község belterületén lévő vizesgödröknek. — Búcsú Péternek a következőket válaszoljuk: A községben lévő kobolyák a községi tanács tulajdonát képezik és a községi tanács rendelkezik felettük. A községi tanács 1957-ben adta ki ezeket a területeket hasznosításra. A bérlők a szükséges díjat rendesen fizetik. Amennyiben bármiféle igénye volna a belterületen lévő kobolyák halállományával kapcsolatban, forduljon a községi tanács vb-hoz, amely ígé- retett tett a jogos igény kielégítésére. * Hévízi Mihály levelezőnk azt kifogásolja — tegyük hozzá jogosan —, hogy a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat 3-as számú boltjában az ebédre való felvágott vagy sonka mellé nem tud zöldpaprikát vagy paradicsomot vásárolni. Ügy véli, nem egyedül kéri a Kiskereskedelmi Vállalatot, hogy árusítsanak az, említett boltban primőrárut. A levelet a Kiskereskedelmi Vállalathoz küldtük el, ahonnan az alábbi válasz érkezett. »A 3-as számú bolt vezetőjét utasítottuk, hogy árusítsanak zöldpaprikát és paradicsomot. A lehetőségekhez képest elkülönítve, úgy hozzák forgalomba, hogy az említett cikkek ne fertőzhessenek és a dolgozók gyors kiszolgálását is biztosítsák.« iIsuzs-a, a tzz-ve-zctös-ígi tag szemétdomb van Intézkedésünket kéri. A levél alapján vizsgálatot indítottunk, s az alábbiakat állapítottuk meg: Nem felel meg a valóságnak az, hogy a húsbolt közelében lévő szemétgödör bűzlik és a legyek lepik. A húsbolt egy teljesen újonnan berendezett, a higiénia követelményeinek megfelelő helyiségben van. A névtelen levél írója tehát közönséges rágalmazó volt. * „Urgésí lakosok” nevében a következőket tolmácsolja egyik olvasónk: .„Tűrhetetlen, hogy a Csongrádi út 49/a. számú félportás házban körülbelül 40 birkát tartanak. Hasonló a hely- l zet a Csongrádi út 48. és az | Epreskert utca 47. számú há- j zaknál. Tetőzi még a veszélyt, hogy nagymennyiségű szalma I van összezsúfolva az udvarok- I ban.« | A szerkesztőség az ügy kivizsgálásában a városi tanács ! egészségügyi osztálya segítségét ! kérte. Válaszát az alábbiakban j közöljük: í »Az egészségügyi osztály azonnal intézkedett, s felszólította a i birkatulajdonosokat az udvarok; ! és az utcai járdák azonnali le- j takarítására. Ennek megtörtén- ; tét több ízben ellenőrizték.« * I Búcsú Péter dunapataji olva- I sónk levelében azt írja, hogy ; a községben vannak olyan bel- ; területen lévő vizesgödrök — úgynevezett kobolyák —, amelyeket már pár évvel ezelőtt megpróbált bérbevenni. Már a Okos, emberséges javaslatok» ezek, s bizonyára részük van a' többieknek is megszületésükben,! hiszen a 16 éves Berg Eva, a 18 < éves Petrovics Zsuzsa és a 14 j éves Tóth Judit a munkában, sí lelkesedésben egyaránt méltói társa Zsuzsának, aki a termelő-« szövetkezetben először képviseli ] a vezetőségi tagok között a Iá-} r.yokat, asszonyokat. 5 Csoda-e, ha ilyen megtisztelés j még nagyobb „merészségre”] ösztönzi az ifjú brigadérost. Azt] akarja, hogy hivatalosan is elis-j mert szakembere legyen a me-1 zőgazdaságnak. ezért j beiratkozott a kiskunhalasi Mezőgazdasági) Technikum levelező tagozatára, j Társnőinek hasonló terveik van-] nak, s ha éppoly energiával és] lelkesen valósítják megj céljukat mint ahogy most ter-i vezgetik. — a férfiakkal egyenlő! részük lesz majd a ma még sok] problémával küzdő, másfélezer j holdas szövetkezeti gazdaság j felvirágoztatásában. Barta Éva { ban bizonyára nem csalatkozott az édesanyja, hiszen a szövetkezetbén végzett jó munkájáért tavasszal vezetőségi tagnak Is megválasztották. Hogy milyen eredménnyel dolgosak azóta, arról társai beszélnek: — Első javaslata az volt, — mondja az egyik leány, — hogy az igazolatlanul hiányzó tsz-ta- goktói minden napért egy munkaegységet )e kell vonni. A tagság elfogadta a javaslatot, s azóta nagyobb is a munkafegyelem. Azután Zsuzsa javaslatára létesítették a szövetkezetben művelődési termet, ő irányította az aratóbál szervező munkáját, a közelmúltban pedig újabb ötlettel kereste fel a tsz vezetőségét. Ezt is fontolóra veszik, s valószínű. hogy a következő közgyűlésen már határozattá emelik a tsz-ben férjhezmenendő lányok megajándékozását s azt, hogy a bevonult fiúknak néha egy kis Dénzt is iuttasanak. Esteledik, vége a munkának. Lassan halad a gépkocsi a keskeny földúton a szabadszállási Lenin Tsz felé. Néhol megáll, letesz egy-egy utast, aztán négy lánnyal megy tovább egyenesen a tsz irodája felé. — Elfáradtak? — kérdem a munkából hazatérő lányokat. Élénk tiltakozás a válasz, hiszen ma nem is volt nehéz munkájuk — mondják — „csak“ silóztak, gödröt tapostak. Közben egész nap zengett a nóta, s két dal közötti szünetben filmről, könyvekről meséltek egymásnak. A „legöregebb” -— a 18 éves brigádve- zető •— Tóth Zsuzsa veszi ét a szót, amint megüresedik a tsz iroda. Zsuzsa szavaiból kicsendül, hogy szívvel-lélekkel szereti a tsz-t, hiszen az ő szülei hosz- szú éveken keresztül urasági cselédek voltak. Az édesapja halála után először az édesanya lett a családfenntartó, de most már, hogy megnőttek a gyerekek, ők vették magukra a családfenntartás gondjának nagy részét. S amj ezt illeti Zsuzsa-
