Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-25 / 225. szám
3. oldal 1C59. szeptember 25, péntek Két déli járásnak üzemeinek kongresszusi versenyéről Csökken a tervezett veszteség A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál a harmadik negyedévet az uborka- szezonnak mondják, s ez az idd az, amikor felkészülnek a téli nagy szezonra. Ez az állapot tükröződik a tervben is. Ennek az időszaknak termelését általában veszteségesre tervezik. A kongresszusi versenyben úgy határoztak, hogy ezt a tervezett veszteséget csökkentik, lehetőleg meg is szüntetik. A júliusi 110 százalékos tervteljesítés jóval biztatott. — Augusztusban azonban a statisztika szerint csak 99 százalékra sikerült teljesíteni a tervet. A visszaeső felhozatal miatt előreláthatólag szeptember havi tervét is csak 90 százalékra teljesíti a kollektíva. Ennek ellenére valószínűleg sikerült a tervet negyedéves szinten 100 százalékra teljesíteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezett veszteséget 20 százalékkal mérsékelik. Szép eredmények Kisszálláson A Dél-Magyarországi Rostkikészítő Vállalat Kisszállása Kenderüzemének kollektívája a kongresszusi versenyben olyan korszerűen felszerelt gyárakkal vetélkedik, mint a sar- kadi és a mezőhegyesi. Az augusztusi értékelés szerint a nyolc telep közül mégis csak a vajhátiak előzték meg a kisszállásiakat, a rost árbevételében pedig az elsők lettek. Egyébként eddig a 15 ezer mázsa ázott kóróból 10 500 mázsát dolgoztak fel. Ez azt jelenti, hogy az áztatási tervet augusztus elsejéig 66,8, az elő- törési tervet 68,5 százalékra teljesítették. Az egy mázsára eső rosthozam a kongresszusi versenyben 21 százalékról* 21,7 százalékra emelkedett, míg a száltermelés a vállalt 10,3 százalék helyett 10,37 százalék lett. Ez a változás kedvezően tükröződik az önköltségben is. VWWWWWWWWWWWVWW» Új módszer a burganyabogár irtására Néhány tapasztalatot szereztem most, a burgonyaszedés idején, amit szeretnék a burgonyatermelőknek átnyújtani. A burgonya kiforgatása közben több helyen lehet látni kolorádó- bogarakat, amelyek megzavarva érzik magukat s új táplálékot keresnek, amit egy-egy elhagyott árva burgonyánál meg is találnak. Különösen a sérült burgonyát szeretik, amit azután sere- gestől lepnek el. Ez adta az ötletet, hogy milyen módon irtsam ilyenkor ősszel e nagyon elterjedt kártevőt. A módszer igen egyszerű. Elég ha 15—20 négyzetméternyi földterületre kiteszünk egy jól fejlett burgonyát (jó a tavalyi is), amelyet pár óra múlva a közelben levő bogarak felkeresnek. Az összegyűlt bogarakat ezután könnyen elpusztíthatjuk. Gudman Albert levelező Egy tonna rost feldolgozása a verseny első időszakában majdnem 2000 forinttal csökkent. Negyedévet két hónap alatt A Bácsalmási Füstcsőüzem június 3-a óta üzemel. Ebben a kis üzemben egyenes füst- csöveket gyártanak, a szabványoknak megfelelően, 10 féle méretben. Második negyedéves tervüket csak július 31-én teljesítették. A kongresszusi versenyben most olyan feladat áll előttük, hogy a harmadik negyedéves tervet két hónap alatt teljesítsék. Az eddig elszállított 60 ezer füstcső azzal biztat, hogy ha csökken a géphibából adódó termeléskiesés, a hátralevő 25 ezer darabot is leszállítják a hó végéig. Kutatótelep as erdő mélyén w <*•'***** Aki Hetényegyházán jár és a nyíri erdő mellett elmegy, nem is sejti, hogy beljebb — ahol fenyőfák kötik a futó- homokot •— olyan vízgazdálkodási kutatótelep van, amelynek munkáját Európa-szerte számontartják a tudósok. A külföldi szaklapok rendszeresen cikkeznek az itt végzett megfigyelések eredményeiről, s az itt tevékenykedő kutatók nem egy nyugat-európai nagyvárosban vagy nemzetközi vízügyi kongresszuson, tartottak már előadást. Mi a telep célja? A telep eredetéről csak any- nyit, hogy egy Komlósi Imre nevű fiatal tudós mérnök alapította 1943-ban, aki a talajvíz-változásokról akart megfigyeléseket végezni. Munkáját nem fejezhette be, mert a háború utolsó napjaiban bombatámadás következtében meghalt, kísérleti telepe pedig a hadműveletek alatt tönkrement. Munkássága azonban nem veszett kárba teljesen. Ubell Károly, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet főmérnöke 1949-ben újjászervezte a kísérleti telepet, amelyet Komlósi IHíréről nevezett el. Azóta, távol a nagy nyilvánosságtól, csendben, de eredményesen dolgoznak a telep kutatói és munkatársai. Megfigyeléseik elsősorban a felszíni vizek ingadozására, a talajvíz törvényszerűségeinek megállapítására, a nyílt vízfelületek párolgására, él csapadék talajból való párolgására és a különböző áltál aj rétegek vízáteresztő képességére vonatkoznak, A műszerkertben Elsősorban a nagyszerű »mű- ■zerkert« tűnik a látogató szemébe. Ebben — száraz-nedves hőmérőpárok, légnyomás- és nedvességmérő műszerek, __ napfénytartam-mérő, talaj hőmérő sorozat, szélíró és széljelző műszer, párolgásimérő kádak vannak elhelyezve. Azután a földből kiálló eombvastagságú, felül zárt csövek rendszere kelti fel az érdeklődést. Ezek nem mások, mint tíz-tizenöt méter mélyNyári Loránd kiállítása Kiskunhalason A kiskunhalasi Gőzön István Művelődési Hpz nemes feladatra vállalkozott, amikor tervbe vette Nyári Loránd, fiatal budapesti festőművész kiállításának megszervezését. A kiállított képek arról tanúskodnak, hogy a tehetséges festő művészi érzékkel tolmácsolja a kommunista eszme diadalraj utását, erről adnak számot rézkarc és grafikai alkotásai. Piktúrájában jelentős helyet foglal el az 1956-os ellenforradalom . garázdálkodása, valamint a konszolidáció folytán kialakult bizakodás a jövőben. A sokoldalú festő első sorozata a Magyar Forradalmi Művészet keretében már bejárta a világ egy jelentős részét, s tudomásunk szerint nem kevés sikerrel. Szeretnénk, ha megyénk más művelődési házai is segítenének Nyári Loránd műveinek népszerűsítésében. WWWWWW\AfWWW%0/VV>AWWWW\A<VVVV ít udapest minden pályaud' varán csak úgy ontották a vonatok a népet. A villamosok, autóbuszok pedig tízezrével szállították ki az érdeklődőket a Mezőgazdasági Kiállításra. Senki nem bánta meg, hogy kijött a vásárra: új rendszerű mezőgazdasági gépek, a szebbnél szebb tenyészállatok, vagy éppen a Bugaci Csárda borainak kóstolgatása töltötte ki a látogatás idejét. Medgyesi József bácsi meg éppen Bugac mellől, Jakabszál- lásról érkezett. — Már 57 esztendős vagyok, de még sohasem voltam Pesten — mondta Medgyesi bácsi. — És sose gondoltam volna, hogy ilyen gyönyörű város ez a mi fővárosunk. Megszakadt a beszélgetés, mert a hangszóró szavára lett figyelmes: az Állami Könyv- terjesztő Vállalat pavilonjában »Dupla vagy semmi« játék kezdődött, ahol mezőgazdasági jellegű kérdésekre kellett válaszolni a jelentkezőknek. — Na ezt már megnézem, — mondta a 13 holdas parasztember —, milyenek is azok a kérdések? A pavilon előtt nagy sokaság hallgatta a nyilvános kérdezz— jól sikerült Dupla vagy semmi játék után. Ezután Fekete Lajos — mó- ricgáti dolgozó paraszt — állt mosolyogva a kérdések pergőtüzében. Nem telt bele öt perc, már ő is 80 forintos könyvutalvány birtokosa lett, különösen arra volt büszke, hogy mint egyéni dolgozó paraszf arra a kérdésre is jól tudott válaszolni: Mennyi időre választják a termelőszövetkezeti elnököt? Amíg beváltotta a könyv- utalványt — melyen kizárólag mezőgazdasági szakkönyveket vásárolt — beszédbe elegyedtem vele. Elárulta, hogy kijárta az ezüstkalászos tanfolyamot és igen nagyra értékelj a szakkönyvek segítségét. Azt mondta: Okos ember könyvből tanul, nem a maga kárán! És hogy ezt nem csak ő maga vallja, azt igazolja a könyvpavilonban eladott mezőgazdasági szakkönyvek hatalmas száma. gíár befejeződött már az ** Országos Mezőgazdasági Kiállítás, úgy gondolom azonban, hogy ezt a jellemző kis epizódot érdemes volt elmondani. Wessely Fereuc ! felelek játékot és sokat derültek a hibás, eltévesztett feleleteken. Ihe bezzeg Medgyesi bácsin nem derülhetett senki, mert az első kihúzott kérdésre, hogy: hány literes az akós hordó, — pillanatnyi gondolkodás nélkül vágta rá a helyes fele-' letet: Ötven! — Dupla, vagy semmi! El tetszik venni a 10 forintos utalványt, vagy húz még egy kérdést? — Adja ide, hadd húzzak! A második kérdés: Miért és mivel csávázzuk a vetőmagot? — szintén nem okozott gondot Medgyesi bácsinak. De a család nem engedte tovább játszani és így 20 forint értékű könyvvel távozott. Jakabszállásról jött Kun István fiatal gazda is és ő sem hozott szégyent a falujára. Egymásután tették fel neki a kérdéseket és mindegyikre pontosan válaszolt. Négy kérdés — négy felelet és 80 forintos könyvutalványt nyert, melyet a helyszínen »elvásárolt«. Csu- kovszkij: »Balti égbolt«, Fenyvesi: »A gyümölcsfák ápolása« és Young: »Kalandra születtem« című művét vitte magával a Parasztemberek a „Dupla vagy semmi“ játékon I A nyíri erdőben az esztendő minden szakában, éjjel, nappal tudományos kutatómunka I folyik. Nagy Ottó ségű kutak, amelyekben a fel-1 színi vizek ingadozását mérik »fütyülős« műszerrel. Egy acélszalag-mércére erősített | rézhengert engednek le a kút-^ ba, s amikor az vízbe merül, fütyülő hangot hallat. Ezzel centiméter pontossággal mérnek, három kútra azonban már milliméter pontossággal mérő automata műszert szereltek. Amit a gazdáknak is jó tudni Igen érdekesek a tölcsércs Lisimeterek, amelyekkel szivárgásméréseket végeznek. Ezek egy betonpince falába vannak beépítve, s azt figyelik meg velük, hogy a lehulló csapadék mennyi idő alatt, milyen mennyiségben szivárog le a talaj különböző mélységeibe. Különösen értékesek ezek az adatok a mezőgazdaság számára, főleg ott, ahol öntözéses gazdálkodás folyik. A telepen talajnedvesség vizsgálatokat is végeznek, amelyek adatokat szolgáltatnak arra vonat- kozólag, hogy a különféle termőtalajoknak mennyi vízre van szükségük. A mezőgazda- sági szakemberek ezeket az adatokat kitűnően fel tudják használni, a termelés növelése érdekében. Ludányi Károly telepvezető még bemutatta a kitűnően felszerelt laboratóriumot is. Itt dolgozzák fel azokat az adatokat, amelyeket a telep: hidrológiai és meteorológiaá ész-! leletek összegyűjtésével meg- \ bízott munkatársai kétóránként; adnak le, • i i Már többször hírt adtunk arról, hogy Bács megyében egyre fejlődik a hagymatevmcsz- tés, évről évre nagyobb területet vetnek be ebből a fontos élelmi cikkből. Míg az 1954—55. gazdasági évben 560 katasztrá- lis hold hagymavetés volt a megyében, az idén már 1090 katasztrális hold. Ennek több mint fele a termelőszövetkezeteké. Érdemes azt is megemlíteni, hogy két évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek csupán 186 katasztrállis holdon termesztettek hagymát. A számok bizonyítják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben mind nagyobb az érdeklődés a hagyma termesztése iránt. Az eddigi tapasztalatok szerint ez évben átlagosan 100 mázsa lesz a holdanként! termés, ami legkevesebb 12 ezer forint bruttójövedelmet biztosít a termelőnek. Az idén számos panaszt hallottunk a hagymaátvétellel kapcsolatban. Több helyen zökkenők voltak a felvásárlásnál. A MÉK minőségi követelményekkel lépett fel, a termelőszövetkezetektől is számonkérte a válogatást. Több termelőszövetkezetünk viszont nem rendelkezik ehhez elegendő munkaerővel. Ilyen problémák jelentkeztek a szeremlei Béke, a bácsbokodi Szalvai Mihály és más _ termelőszövetkezeteknél. Helyes tehát, ba a közös gazdaságok, amennyiben növelni akarják a hagymavetésüket, számolnak a meglevő munkaerővel. A legsúlyosabb probléma, amelynek megoldása évről évre sürgetőbbé válik: a raktárhiány. A megyei Illetékes szakemberek széleskörű propagandával segítik elő a hagymatermesztés növelését, ugyanakkor megfeledkeznek az egyéb problémákról. Ez a már előbb említett tárolási lehetőség, azonkívül a dughagyma hőkezelése és így tovább. Az idén a keltető állomásokon oldották meg a hőkezelést, amely nem helyes megoldás, hiszen akadályozta a keltető állomások megindulását, amiért a MÉK-et el is marasztalták. Az elkövetkezőkben annyiból lesz jobb a helyzet, hogy a terményforgalmi vállalat Matkó pusztai szárító telepén oldják meg 35 vagon dughagyma hőkezelését, s ez a meny- nyiség fedezi a megye szükségletét. A tárolás azonban nincs megoldva. Ideiglenesen a Kecskeméti Konzervgyár száz vagon hagyma tárolására alkalmas helyiséget bocsát a MÉK rendelkezésére, ugyanakkor a Gépállomások Megyei Igazgatósága Tompán és Táz- láron tud szintén ideiglenesen biztosítani 30 vagonnyi tárolóhelyet. Ez nem sok és csak szükségmegoldás. Baján a napokban kezdték meg egy 30 vagonos tárolótér építését, melyet a következő években még bővíteni akarnak. Az idén mintegy ezer vagon hagymatermésre számítanak a megyében, 800 vagont vásárol fel a MÉK. Ehhez a számhoz viszonyítva bizony nem sok ez a tárolóhely. Amennyiben további tervek vannak a hagymatermesztés növelésére, sürgősen hozzá kell kezdeni egy jelentősebb hagyma-tároló építéséhez. Nem ártana válogatógépet is beszerezni, hiszen az idén is éppen a munkaerőhiány okozott zökkenőket a hagyma osztályozásánál. K. S. Erre is gondolni kell
