Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

1959. augusztus 19, szerda. 3. oldal Az újítási mozgalom a mun­kaverseny segítője, éppen ezért az újításokkal fokozottabban kellene foglalkozniuk — az újítási felelősökön, a műveze­tőkön kívül — a dolgozóknak is. Egyesek úgy vélekednek, hogy hiába készítem el, s adom be az általam eltervezett újí­tást, nem fogadják el. Vélemé­nyem szerint ez nem helyes felfogás, mert ilyen módon so­sem alakul ki az üzemben az újító-mozgalom. A saját példámból indulok ki. Előfordult már, hogy két- három újításomat visszaadtak azzal, hogy nem üti meg a kí­vánt mértéket. Tovább gondol­koztam a dolgon, s negyed- szerre már sikerült olyan ter­vet készítenem, amelyet már elfogadtak. A városföldi szak­szertárban dolgozom, s ebben az évben már 15 újításomat íogadtak el, ami által könnyebb lett a munkánk, s az újítás bevezetése természetesen anya­gi segítséget is jelentett szá­momra. Arra kérek minden újítással foglalkozó munkást, hogy ne csak tervezgessen, hanem hasz­nosítsa is az általa tapasztal­takat, hiszen ez nagy segítség dolgozó társainknak, s nem utolsó sorban népgazdaságunk­nak. Bóbis János levelező Tanácsülés Bácsalmáson A napokban tanácsülést tar­tottak Bácsalmáson. Elsőnek Jávor József, a fiúiskola igaz­gatója számolt be a tanácstag­ságnak a fiú- és a leányiskola elmúlt évi munkájáról. Öröm­mel vette tudomásul a megje­lent tanácstagság, hogy emel­kedett a tanulók tanulmányi színvonala, s ami igen örven­detes, a nevelők munkája is so­kat javult. Főleg ennek volt köszönhető az elért tanulmányi eredmény is. A tanácsülés egy­behangzó véleménye az volt, hogy igen szép munkát végez­tek a község úttörő csapatai. Ezután került sor a strand­fürdő építése tervének megvi­tatására. Molnár József levelező Tsz-t látogat, cséplést ellenőriz, javaslatokat tesz, rendeleteket tanulmányoz a keeikeméíi ai'trosi mező gazdaiági állandá bizó-ttiág. Egy alkalommal megkérdez­tem Agud Károlyt, a Kecske­méti Városi Tanács mezőgaz­dasági csoportjának vezetőjét: — Elégedett-e a mezőgazdasági állandó bizottság munkájával? — Tőlük kellene megkérdez­ni, hogy elégedettek-e az én munkámmal — válaszolta. _ ? ? ? — Ugyanis — magyarázta mosolyogva — minden ülésün­kön beszámoltatnak, hogy és mint áll a város mezőgazda­ságának helyzete. Elmondha­tom: minden érdekli a bizott­ság tagjait. Egyébként — mint később megtudtam — a városi tanács mezőgazdasági állandó bizott­sága néhány hónap óta igen aktívan dolgozik. Minden vég­rehajtó bizotsági ülés elé ke­rülő, mezőgazdasággal kapcsola- . tos napirendet megvitatnak /' és saját javaslataikat is hozzáfűzve adják tovább. Az idei gyümölcsértékesítéssel kapcsolatban például azt java­solták: a felvásárló, illetve fel­dolgozó vállalatok a nagy ter­mésre való tekintettel aszalják a gyengébb minőségű árut, hogy az se vesszen kárba. A bizottság elhatározta, hogy a tárolóedény-hiánnyal küzdő szőlősgazdáknak segít az el­adásban vagy a hordószerzés­ben. A kecskeméti tanács állandó bizottsága azonban nemcsak javaslatokat tud tenni: a mun­kától sem riad vissza. A fen­tieken kívül — a főként egyé­nileg dolgozó parasztokból ál­ló bizottság — elvállalta a cséplés ellenőrzését és az álla­mi tartalékszőlők állapotának felülvizsgálását is. Igen örvendetes, hogy az ál­landó bizottság tagjai nagy figyelemmel kísérik a város termelőszövetkezetei­nek tevékenységét. További megerősítésük érde­kében javasolták a végrehajtó bizottságnak, hogy azokat a tartalékföldeket, amelyek na­gyobb összefüggő darabban fekszenek, a tsz-eknek bizto­sítsák. Rendszeresen tanulmá­nyozzák a termelőszövetkeze­tek gazdálkodását a helyszínen is. Tartottak már bizottsági ülést a Béke, a Vörös Csillag es az Aranykalász Tsz-ben is.!+. A Vörös Csillag Tsz-ben pél­dául nagyon, tetszett nekik a növénytermesztés magas szín­vonala. Ugyanakkor kifogásol­ták, hogy a szövetkezetnek nincs megfelelő szarvasmarha­állománya. Észrevételüknek úgy látszik meg volt a hatása, mert már pótolta ezt a hiá­nyosságot a Vörös Csillag tag­sága. A Béke Tsz-ben a zöldség­termesztési lehetőségek jobb kihasználására hívták fel a figyelmet. A bizottság tagjai, amikor ellátogatnak egy-egy tsz-be, egyénileg dolgozó paraszt is­merőseiket is magukkal hívják. Ilyenformán nemcsak ők, ha­nem mások is megismerked­nek a város termelőszövetke­zeteinek életével, eredményei­vel. Végezetül meg kell említe­nünk még egy erényét a me­zőgazdasági állandó bizottság tagjainak. Nem zárkóznak el a tanulástól sem. Maguk kér­ték a végrehajtó bizottságot, hogy a fontosabb rendeletek­ről rendszeresen tartsanak ré­szükre előadásokat. Ezek után már nem csodál­kozunk azon, hogy Agud elv­társat minden ülésükön beszá­moltatják a mezőgazdaság idő­szerű kérdéseiről. Nagy Ottó 300 légkörös nyomással présel Űj, francia gyárt­mányú présgépet kapott az Alföldi Állami Pincegaz­daság jánoshalmi télepe. Az új gép egy óra alatt 90 má­zsa szőlőt présel ki 300 légkörős nyo­mással. A prés két­féle erővel is mű­ködtethető: hidrau­likus és motorikus (gépi) meghajtással Is. A képen: az új szőlőprés. A bajai fütőház az élüzem címért küzd Kis létszámú munkásgárdával dolgozik a bajai fűtőház, mégis igen lelkesen dolgoztak az első félévi termelési terv végrehaj­tásáért. A munkások április hó­napban csatlakoztak a kongresz- szusi munkaversenyhez. A vál­lalások teljesítése adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy az első félévi terv értékelésénél a felet­tes szerv elismerésében része­sültek. Az első félévben összes megtakarítás 117 százalék, a mozdonykihasználás pedig 106 százalék fölött van. Az egy főre eső 100 tonnakilométer teljesíté­se 106 százalék. Fél év alatt 329 tonna szenet takarítottak meg. A bajai fűtőház dolgozóinak eltökélt szándéka, hogy az év második felében az eddigi ered­mények alapján megszerzik az élüzem kitüntető címet. Túri Istvánná levelező 13 ezer forint társadalmi segítség Kerekegyházán községfej­lesztési alapból 283 500 forint költséggel épül az új orvosi rendelő és lakás. A község dol­gozói lelkes felajánlásokat tet­tek a társadalmi segítésre. A községi tanács dolgozói jártak elöl jó példával: az orvosi la­kás helyének gyomtalanításá­nál. A földművesszövetkezet és a vasútállomás dolgozói fel­ajánlották, hogy három vagon terméskövet és 5 vagon sódert szállítanak társadalmi munká­val a vasúttól az építkezésig. A KISZ-szervezet tagjai is ér­tékes felajánlásokat tettek. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül sokan jelentkez­tek a rendelő és lakás építé­sének segítésére. Augusztus U-én például 10 egyéni pa­raszt mintegy 200 köbméter földet szállított el. Szabó Fe­renc egyéni gazda saját fogat- jával 2 vagon sódert hordott be az állomásról. Mindenki di­cséretet érdemel lelkes mun­kájáért. A társadalmi munka eddig elvégzett összege: 13 000 forint. „Rendhagyó“ esetek a kiscselédek pereiken Rosszhiszemű követelések Emlékezhetnek még rá olva­sóink, hogy nemrégiben szá­mos cikket írtunk a kiscselé- dekről, akiknek munkadíját »gazdáik- nem fizették meg. Ezek az ügyek egytől egyig bí­róság elé kerültek, s nyomuk­ban mások is megindították a bírói eljárást. Legutóbb a kis­kunhalasi járásbíróság egyik polgári tanácsa hozott ítéletet Lőrincz Illés 45 holdas gazdál­kodó ügyében, aki Kaczur Vil­mát 19 éven át dolgoztatta munkabére megfizetése nélkül. Lőrincznek most 14 ezer forint bérkiegészítést kell fizetnie Ka­czur Vilmának. Ugyancsak a kiskunhalasi járásbíróság hir­detett ítéletet Kiár József ügyé­ben, akit Gyenizse Balázs két­éves korában vitt ki a men- helyből, magánál tartotta, 21 éves koráig dolgoztatta, meg is ígérte az örökbefogadást, de azt nem teljesítette. A bíróság most Gyenizse Balázs örököseivel fi­zettet meg 26 000 forint mun­kabért Kiár József részére. Van azonban — jogi nyel­ven szólva — úgynevezett «►rendhagyó- eset is, amely ú\ a- tosságra inti a bíróságokat. A felperesek, többnyire a. kiscse­lédek egyenes áabeli, felnőtt rokonai, szeretnek minél na­gyobb összeget »odavágni« kö­pártmunka elsősorban gazdasági termelési munka. Enélkül a pártcsoportok aktivitása és moz­gékonysága, a termelés és a gazdasági vezetés pártellenőr­zése ténylegesen nem . valósul­hat meg. Nagyon fontos körül­mény a pártcsoportok és a tö­megszervezetek aktívahálózatá­nak egyesítése és egységes cse­lekvése. Egy-egy üzemrészben, vagy műhelyben a párttagok, a KISZ-tagok és a szakszervezeti aktívák jelentős számot tesznek ki. Ha ezt az erőt a pártcsopor­tok, illetve az abban dolgozó kommunisták össze fogják és erejüket a termelési feladatok megoldására összpontosítják, úgy a siker semmiképpen sem ma­radhat el. A pártcsoportok a termelés segítésének és ellen­őrzésének számtalan módjával rendelkeznek. A munkaverseny szervezése és a verseny nyilvánossága,, az új munkások betanítása, a munkamódszer-átadás, a tapasz­talatcserék, a minőségi munka hibáinak feltárása, a kollektív összetartó, harcos szellem ki­alakítása, a fegyelmezetlenség­gel szembeni szigorú fellépés, a gazdasági és műszaki veze­tőkkel szembeni helyes kapcso­latok kialakítása mind olyan kérdések, amelyek a pártellen­őrzés és irányítás fontos részét alkotják. A pártcsoportok a termelés döntő pontjain munkálkodnak. Ha értünk ahhoz, hogy erejü­ket helyes irányban gyíirnöl- csöztetjük, hatalmas eszközzé válhatnak a termelés és a gaz­dasági vezetés pártetlertőrzésé- nek megvalósításában. Romsics Ferenc szervezet szervezeti felépítése nem egyezik az üzem termelő- egységeinek szervezeti felépíté­sével. Ha a termelés pártellen- örzését ilymódon is meg akar­juk valósítani, akkor ezen a két akadályozó tényezőn feltétlenül változtatni kell. . A pártcsoportok termelést el­lenőrző szerepében azok a mód­szerek és eszközök, amelyeket alkalmazni kell, még nincsenek kimunkálva. Így csak arra szo­rítkozunk, hogy néhány gondo­latot vázoljunk fel, amelyek re­mélhetőleg elősegítik a vita ki­bontakozását ilyen irányban is. Ha egy-egy üzem pártszerve­zete helyes irányból közelíti meg a termelés pártellenőrzé­sét, akkor feltétlenül szüksé­ges, hogy a pártvezetőség, illet­ve a pártszervezet azt a jogát, hogy beszámoltathassa a gazda­sági vezetést, meg kell, hogy ossza a pártcsoportokkal. Ez azt jelenti, biztosítani kell, hogy a pártcsoport abban az üzem­részben vagy műhelyben, ahol tevékenykedik, rendszeresen pártcsoportülésen számoltassa be a műhely, vagy az üzemrész vezetőit akár havonként, vagy másként a következő termelési időszak legfontosabb tennivalói­ról és az elmúlt időszak ter­melési tapasztalatairól. Módo­sítást kell végrehajtani a párt- alapszervezetekben, a pártmegbizaiások rendszerén is. Jelenleg a párt- megbizatásokat az alapszerve­zetek vezetősége ossza szét. Ezt meg kellene változtatni olymó­don, hogy ezeknek zömét a pártcsoportokra bízzuk egy-két pártmegblzatás kivételével, hi­szen csak így válhat valóra a pártmunkának az a legfonto­sabb jellemző vonása, hogy a A termelés pártellenőrzésének és pártirányításának kérdéséhez már számos elvtárs hozzászólt. A hozzászólók sok fontos dol­got említettek, több hasznos, jól bevált tapasztalatról szá­moltak bé. Ennek ellenére még­is a2t kell mondani, hogy a vitába bekapcsolódott elvtársak a termelés pártellenőrzésének egy rendkívül fontos részéről és lehetőségéről az eddigiek so- : rán megfeledkeztek. Ez pedig : nem más, mint a pártcsoportok ! jelentősége és szerepe a párt- | ellenőrzésben és a pártirányí- í tásban. ! A pártcsoportoknak a terme- I lés pártirányításában és ellen- | őrzésében döntő és meghatározó szerepük van. [ Ez természetszerűen következik I abból, hogy a pártcsoportok • még az alapszervezetnél is köz- f vetlenebb kapcsolatban vannak [ a termeléssel, a termelés ered- í ményességét. vagy eredrnényte- [ lenségét eldöntő eszközökkel és I lehetőségekkel. Sőt a pártcso- [ port az, amely a legközvetle- [ nebb kapcsolatban van a dol- i gozó emberrel, a munkással, * aki végeredményben eldönti a | termelési folyamat eredményes- | ségét. Megyénk ipari üzemei- | ben, de a mezőgazdasági nagy­♦ üzemekben is sajnos egy-két I kivételtől eltekintve nem töltik * be szerepüket a termelés párt- í ellenőrzésével kapcsolatban. — $ Nem töltik be. részben azért, | mert Ilyen irányú ösztönzést | keveset, vagy semmit sem kap- 1 nak, illetve tevékenységüket és | feladatukat illetően számos I tisztázatlan kérdés Iván. Nem' töltik be szerepüket | másrészt azért sem, mert jó- 1 néhány, üzemünkben a párt­vetelésként, s ugyanakkor el­hallgatni törekednek a kapott ellenszolgáltatásokat. A duna- vecsei járásbíróságnál nyújtot­tak be például egy keresetet munkabér meg nem fizetése mi­att, amelyben az »apró« mun­kabérjuttatások — élelem, ru­ha — mellett többek között öt hold földet is adott a nevelő­szülő a fiatalkorú számára. Eb­ben az esetben bizonyos, hogy a gyerek munkadíját nemcsak meg-, de túlfizette! Jellemző volt ebben az esetben a köve­telő makacssága, hogy még a nyilvánvaló tényeket, az okira­ton szereplő saját aláírását is letagadta — rosszhiszeműen — többszöri figyelmeztetés elle­nére. Ebben az ügyben termé­szetesen a járásbíróság nem tel­jesítette a követelést, sőt a fel­perest, a per megindítóját pénz­bírsággal is sújtotta. Megszívlelendő tanulság hát hogy ugyanakkor, amikor min­den erővel törekedni kell £ »kiscselédek« helyzetének kon­szolidálására, a '"nevelt fiúk« munkádíjának pontos megálla­pítására és kifizetésére, ugyan­akkor elejét kell venni a jog­talan, s nem egyszer rosszhi­szeműségen alapuló követelé­seknek is. VITA TERMEIÉ® FÁMTE3.I,EI!»ÍÍ>KZ £s£lsOl, II pártcsoporloknak intő szerepük van Több gondot as újításokra

Next

/
Thumbnails
Contents