Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-19 / 194. szám
4. oldal 1939, augusztus 19, szerda dl ncftmlíaelíii tömííxblalpzéj hqss’ű ideig megoldatlan ügye, ez év nyarán új szakaszába lépett. A népművelők képzésének most kialakuló rendszere nagyon sokoldalú, bonyolult, tartalmában és rendszerében egyaránt. Mi teszi bonyolulttá? Elsősorban is az, hogy a népművelési munkához szárítós tudományág ismerete szükséges: ideológiai, művelődésfilozófiai művelődéspolitikai, szakmai, módszertani, pedagógiai ismeretek, s mindehhez széleskörű általános műveltség. 4 jelenlegi továbbképzés * ^ nem tekinti feladatának az általános műveltség megadását. Ezt meg kell szerezni minden népművelőnek gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, vagy egyebütt. A népművelési képzés csak kiegészíti az általános műveltséget. A Művelődésügyi Minisztérium határozata értelmében a továbbképzés tervezete így tanfolyamokat, konferenciákat és egyéni tanulási időszakokat foglal magában. Macs-Kiskun megyében is sikeresen szervezték meg az idén a nem hivatásos népművelők továbbképzését a Népművelési Intézet és a megyei tanács művelődési osztálya segítségével. A legjobb szakemberek közreműködésével, irányításával szervezték meg a továbbképző tanfolyamokat. Az oktatók között szerepeltek színházi, -zenei és a néptánc területét kiválóan ismerő szakemberek, akik tudásuk legjavát nyújtották a tanfolyamok hallgatóinak. Kik vettek részt a nyári továbbképzésén? Tanyai p'edagó-I gusuk, könyvtárak munkatársai, | járási és városi népművelési felügyelők és művelődési otthon-igazgatók, Tehát azok, akik hivatottak terjesztem a szocialista kultúrát. A megyei továbbképző tanfolyamok tematikai összeállítása körültekintő, alapos munkát igényelt. Előadások hangzottak el a part kétéves megyei kulturális tervéről, a nacionalizmusról, a művészeti tömegmozgalom feladatairól, a kulturális intézmények gazdasag; ügyvitelének problémáiról s különböző müvészetpolitikai témákról. Az elméleti és gyakorlati kérdések helyes arányban találkoztak a tanfolyamokon.¥ így érezzük, hogy a nép^ művelési továbbképzés jelentősen elősegíti az állami és a tömegszervezeti népművelés egységének megteremtését, s hisszük, hogy a népművelők a jövőben művelődéspolitikánk célkitűzéseit azonos szándékok alapján, egyformán értelmezik. Erre a reményre mindenképpen feljogosítanak a sikeresen befejeződött nyári megyei tanfolyamok, melyek a népművelők rendszeres tájékoztatását s továbbképzését eredményesen oldották meg. B. S. ) A kunpeszéri tanács tervei szerint még ez évben ki akarják javítani társadalmi muuka utján a községi dülóutakat, A társadalmi munka értéke a tervek szerint körülbelül 30 ezer forint lesz. Társadalmi munkában eddig 1900 forint értékű munkát végeztek el, S a kancellár, híven pártja nevéhez (Keresztény Demokrata Unió), a vallásos tömegek megnyugtatására és figyelmének elterelésére a »gazdasági csoda« árnyoldalairól úgy propagálja saját magát, mint az egyház hű fiát. De az imazsámoly, hátterében, az amerikaiak által megszállva tartott katonai táborokban, gyakorlótereken, az NDK határain épülnek az atornraketa kilövőhelyek, s Adenauer, akit nem véletlenül nevezett el az angol polgári sajtó »Myugat-Európa gonosz vénemberén«^«, ma íz a legmakacsabb ellenállást mutatja minden közeledési törekvéssel szemben a két nemet állam között. Egyelőre józanabb partnerei sem tudják meggyőzni tarthatatlan álláspontja feladásának célszerűségéről. Ezért is várja a világközvélemény a küszöbön álló Adenauer— Eisenhower találkozót, de elsősorban Hruscsov szovjet miniszterelnök és Eisenhower tervezett kölcsönös látogatásait. A békére vágyó világ mindinkább szembefordul azzal az agressziós es hidegháborús politikával, mélyét a bonni kormány folytat. . Igazat adnak Walter Lippman-nak, a New York Herald Tribune nagytekintélyű . szendéirejának, amikor megállapította: »Berlin új statútumára van szükség, mert a meglevő rendezés ideiglenes, olyan emberek hozták letre, akik ehhez nem hagyon értettek és akik maguk is ideiglenes rendezésnek tekintették a helyzetet.« r« t káját. Nem a munkához való jogot hozta meg tehát a dolgozóknak a nyugat-berlini »gazdasági csoda«, hanem a holnaptól való egyre növekvő félelmet. Ehhez járul az a körülmény, hogy egyre rosszabb Nyugat-Berlinben a személyi biztonság, növekszik a bűnözés, emelkedik az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek ára. Mindennapos kép Nyugat- Berlinben. A CDU (Keresztény Demokrata Unió) csalogató plakátjai alatt piheni ki az éjszakai kószálás fáradalmait a munkanélküli, az idős nyugdíjas pedig a szemétkosár tartalmát kutatja. Jelkép ez, hiszen a Kurfürstendamm káprázatos kirakatai mögül integető hatalmas árutömeg nemcsak f az átlagmunkás számára megvásárolhatatlan, de a jobb módúak számára sem könnyen elérhető. 1958 végén Nyugat- Berlinben 92 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. De igen nagy az »ideiglenesen foglalkoztatottak«, azaz a részleges munkanélküliek száma. Nyugat-Berlinben évről évre több tízezer munkanélkülit törölnek a nyilvántartásból és -orolnak be a nyugdíjasok kategóriájába. Ez az egyik következménye a »frontváros«-poli- tikának, amely a profit morzsáinak szinte mikroszkopikus töredékeit juttatja például a nyugdíjasoknak, tehát lényegében ezek hatalmas tömegei is gazdasági vonatkozásban a munkanélküliek színvonalán állnak. Q |rítnOünteii|||iin A nyugameruefc sajtó úgy emlegeti Nyugat-Berlini, mint »-frontvárost". Ez a név valóban találó, hiszen amióta a nyugati hatalmak 1948-ban a német revansista erőkkel együttműködve kettészakították Berlint, Németországnak ezt a gyönyörű fővárosát, valóban »froutvárossá«, az újabb háborús előkészületek valóságos tűzfészkévé tették. A politikai és gazdasági kettészakítottságnak szenvedő alanya a berlini lakosság. Nem csoda, ha egyre erőteljesebben kapott hangot az európai biztonság megteremtése szempontjából annak a követelése, hogy rendezzék Berlin státusát, szüntessék meg az agressziós hecc-politika za- vartkeltő ténykedésének lehetőségeit,,tüntessék el a háború utáni helyzet avult maradványait, tegyék Berlint, illetve annak nyugati felét szabad várossá. Nagy jelentőségű tény, hogy a Szovjetunió a szabad város státusát kínálja fel Nyugat-Berlinnek, amint azt a szovjet kormány 1958. november 27-i jegyzéke és a Németországgá! megkötendő békeszerződés 1939. január 10-i szovjet tervezete kifejti. A genfi tárgyalásokon is többször felmerült ez a probléma, s a Szovjetunió állhatatos békepolitikájának eredményeképpen ma már a nyugati hatalmak körében is teret hódított az a józanabb álláspont, hogy ha másként nem, ideiglenesen egyezségre kell jutni, meg kell teremteni a békeszerződés megkötésének egyik feltételeként Berlin rendezésének módozatait. alól, bizonyos politikai sikerét... értek el. Az államapparátust megtisztították a fasisztáktól. A munkások meghatározott jogokat kaptak az üzemekben, egységes társadalombiztosítási rendszert hoztak létre és felszámolták az avult, junkerhagyományokat őrző iskolarendszert, A vívmányok nagy részét azonban Nyugat-Berlin »frontvárossá« kiépülésével párhuzamosan fokozatosan elvesztette a nyugat-berlini lakosság. A bonni igazságügyi hatóságok munkásellenes vállalatai törvényt dolgozlak <i, s a törvény hatályát Nysgaí-Bcriinre is kiterjesztették. A Brandenburgi Kapu keleti oldalán ez áll: »Itt átlépsz a nyugati szektorba.« Az amerikai MP (Military Police) fehér karszaiagos katonái igazoltatják az egyik szektorból másikba utazó berlinieket, s túl a kapun egy láthatatlan és hatalmas rendszer szálai mozgatják az életet, az imperialista titkos szolgálatok 62 kirendeltsége dolgozza ki a demokratikus Berlin elleni gazdasági, politikai és kulturális agresszió módszereit, formáit. A kapun túl a nyugat-berlini rendurség alakulatai cirkálnak az utcákon, Az óvintézkedés nem véletlen műve, hiszen Nyugat-Berlinben napirenden vannak a tüntetések, az olyan megmozdulások, amelyek a tűrhetetlen gazdasasi és politikai helyzet felszámolását követelik. A Pilsator étterein előtt felsorakozó nyugat-berlini roham- rendőrök is e készülő tüntetés menetének közeledését kémlelik. hisz az elégedetlenség egyre nő. A nyugat-berlini^ ipar- vallalatok egy részét nem sokkal a varos kettészakítsa után ugyanis áthelyezték Myugat- ISemetország területére, s bárha a kapitalista cégek busás hasznot söpörnek be minden esztendőben, 1955 óta Nyugat- Beriin ipari termelésének üteme a korábbinak felére csökkent s 1958-ban is mindössze vérszegény, 4 százalékos termelés-növekedést mutat ki a statisztika. A nyugat-berlini dolgozók Berlin ketteszakítása előtt, főleg pedig azután, hogy a szovjet hadsereg felszabaHit.nt.tJ3 a várncit u faoie-7+o ida Ez a csinos nyugat-berlini villa a nyugatnémet evangélikus egyház tulajdona. Nyílt titok ma már a hívők körében, hogy Dibeliusz evangélikus püspök és környezete egy amerikai—nyugatnémet ügynökséget leplez, amely a nyugat-berlini egyház védőszárnyai alatt milliós vaíutaügyle- teket bonyolít le, különböző karitatív jelszavak alatt finanszírozza a NATO-politika által kezdeményezett és a demokratikus szektor ellen irányuló gazdasági bűncselekményeket. 1948 után a nyugati hatalmak és a nyugat-berlini vezetők megtiltották a lakosságnak, hogy az általuk megszállott területen kívül vásároljanak. A hosszú időn keresztül fenntartott, úgynevezett »légi nid« segítségével ’ befejezték Nyugat-Berlin gazdasági elszigetelését és, féktelen szovjet- -llenes propaganda révén meg- eremtették a feltételeket ah- ioz, hogy Nyugat-Berlin a lemzetközi monopóltőke stra- igiai támaszpontja legyen. A yugatnémet márka irreálisan lagas árfolyama (bank-átvál- tósi árfolyam) a feketepiac hatalmas arányú növekedését idézte elő. Ma is az a szerepe ennek a tőkés gazdasági koncepciónak, hogy alaássa az NDK pénzének a tekintélyét, s alapját képezze a lélektani hadviselésnek, s ezzel gátolja az NDK gazdasági építő, műn-
