Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-18 / 193. szám
1959. augusztus 13, tedd 3. eldaJ Vita a termelés pártellenőrzéséről r FIGYELEMMEL kísérem az eddigi hozzászólásokat a termelés pártellenőrzéséről. Néhány szóban magam is szeretném elmondani saját tapasztalataimat ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ügy gondolom, ma már minden gazdasági vehetőnek tisztában kell lenni a termelés és a gazdasági vezetés pártellenőrzésének nagy jelentőségével. Véleményem szerint vita legfeljebb azon lehet, hogy he- lyes-e, vagv helytelen-e az a módszer, ahogyan a termelés párteilenőrzését egy-egy üzemben megvalósítják. Nyugodtan kijelenthetem azt, hogy nálunk, a kecskeméti vasútállomáson helyesen értelmezzük és az őszinte kritika alapján helyesen is alkalmazzuk a termelés és a gazdasági vezetés pártellenőrzését, hiszen ennek felhasználásával már nagyon sok problémát és nehézséget oldottunk meg és biztos vagyok benne, hogy éz a jövőben is így lesz. Az állomás vezetői által elkészített munkaterveket a pártvezetőség rendszeresen és alaposan megvitatja. Ezek a viták rendkívül nagy segítséget nyújtanak az én munkámhoz is, hiszen a pártvezetőség és a pártaktíva tagjai között rendkívül sokan magas szakmai képzettséggel rendelkeznek politikai műveltségük mellett. NÁLUNK RENDSZER az is, hogy az állomás vezetősége és a párt vezetőség által megvitatott terveket mindig a legközelebbi párttaggyűlés elé visszük még behatóbb vita céljából. A taggyűléseken a kommunista vasutasok megismerik javaslatainkat, saját elgondolásaikkal kiegészítik azt és ez aztán törvényként szerepel a következő termelési időszakra. Az így megvitatott és minden fontos pártfórumon megtárgyalt határozatokat visszük ezután a termelési tanácskozások elé, ahol az állomás valamennyi dolgozója egy már jól ellenőrzött és alaposan megvitatott munkatervhez tud véleményt mondani. A gyakorlat már bebizonyította, hogy az ily módon elkészített munkatervek nagy Hatással vannak az állomás dolgozóira. A termelés pártellenőrzésé- nek ilyen megvalósítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy állomásunk az elmúlt négy év alatt három ízben is elnyerte az élüzem címet és jelenleg is a legjobb úton halad a kongresszusi vállalások teljesítéséhen. A pártellenőrzés sokat segített abban is, hogy felszámoljuk azt a téves nézetet, főleg a politikai nevelőmunka és a munkafegyelem megszilárdítása segítségével, hogy a kecskeméti állomás szűk keresztmetszetű gócpont, ahol az élüzem szintet nem lehet teljesíteni. MEGGYŐZŐDÉSEM szerint, ha a termelés pártellenőrzésének és a gazdasági vezetés ellenőrzésének eddig jól bevált tapasztalatait a továbbiakban is alkalmazzuk, és még új utakat is keresünk ennek javítására, még nagyon sok munkasikereket érhetünk el. Lőrincz Antal főintéző, a kecskeméti állomás vezetője Közélet A KÖZELMÚLTBAN tudósítást irtunk úrról, hogy a bajai járás községeiben kibővítik a községfejlesztési bizottságokat, melyek a tanács mellett alakultak meg. Nem kell hosszabban elemezni a tényt’ hogy rájöjjünk: nemcsak azt jelenti a községfejlesztési bizottságok bővítése, hogy a létesülő községfejlesztési objektumok: kultúrházak, járdák, villany- és vízvezetékek tervezésében és megvalósításában a lakosság széles rétegeinek véleménye nyilvánul meg, hanem azt is, hogy e bizottságokban a község társadalmának oly rétegei is részt vesznek majd, amelyek eddig visszahúzódtak a közéleti szerepléstől. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI állandó bizottságok a tanácsok megalakulásakor még nem szerepeltek »hivatalosan«, sőt még a gyakorlatban sem az állandó bizottságok közt, életrehívásuk szükségességét az élet, a községek gyakorlati élete vetette fel. Némely helyen, mint például Tiszakécskén is, a pénzügyi állandó bizottsággal kötik össze működését, más helyeken — mint a bajai járás községeiben — pedig önálló biÁldatlau állapotokról győződhet meg az, aki tüzetesebben köriiluéz a Tassi Növényvédő Állomás pártszervezetében. Hcgli István elvtárs, a növényvédő állomás pártszervezetének jelenlegi megbízott- -titkára tájékoztatott bennünket a helyzetről. Hegli elvtárs, a jelenlegi megbízott titkár május óta már a második, aki megbízottként dolgozik. . A pártszervezetnek hét tagja és három tagjelöRjo van. Pártmunka a tagbélyegek eladásán túl nem folyik. Párt- megbízatások nincsenek. A párttaggyűlések az elmúlt hónapok alatt semmiféle fontos döntésre nem jutottak. A ve- zetöségválasztó taggyűlésre és a pártkongresszusra nem készülnek megfelelően, Még hosz- szú sorban lehetne felsorolni a fogyatékosságokat. A növényvédő állomás megyénkben óriási szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fejlesztésében. Az állomás párttag és párton- kívüli dolgozói a tavasz és a nyár folyamán dicséretre méltó eredményeket értek el, mind a burgonyabogár elleni küzdelemben, mind más növényvédelmi feladataik végrehajtásában. Az állomás dolgozóiban megvan a kedv és a lelkesedés, hogy tevékenyen kivegyék részüket a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyből. Ilyen körülmények között a pártmunkának ez az áldatlan állapota csak fékező és nem előrehajtó szerepet tölt be. A növényvédő állomás kommunistáinak, gazdasági vezetőinek, a járási párt- bizottságnak sokkal nagyobb gondot kellene fordítania arra, hogy ezt a káros helyzetet gyorsan felszámolják és még a vezetőség választó taggyűlés előtt rendet teremtsenek, Az ügyben érdekelt elvtársak gondoljanak arra. hogy a növényvédő állomás nem egy a többi gazdaság között, hanem egyedülálló az egész megyében, munkája jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság fejlődését. R, F* Áz idén még 70 ezer törzskönyvezett baromfit telepítenek a termelőszövetkezetekbe Még az utóbbi években is vonakodtak megyénk termelőszövetkezeteiben a baromfitenyésztéstől. A tagok háztáji gazdaságaikban tartottak tyúkot, kacsát, libát, de a közös gazdaságokban nem volt törzsállomány. Mélyebben vizsgálva az okokat megállapíthatjuk. hogy nem is teremtették meg eddig a tsz-ek- ben a nagyüzemi baromfitenyésztés feltételeit. Hiányzott a megfelelő gondozó gárda, férőhely es takarmányalap. 8—10 ,forint nyereség kilónként Az idén jelentős változások történték. A tavalyi 40 ezerrel Szemben 16tj ezer naposcsibét vásároltak a tsz-ek a keltető állomásoktól, s vettek még 13 ezer kiskacsát. 7 ezer kislibát és 17 ezer kispulykát. Ma már elmondhatjuk. hogy 21 termelő- szövetkezetben honosodott meg nagyüzemi módon a baromfite- nyésztés. Ezek közül a legkiválóbb eredményeket a bácsbokedi Szalvai, a lászlófalvi Alkotmány és a bácsalmási Táncsics Termelőszövetkezet érte el. A bacs- bokodi Szalvai Tsz-ben' például kilónként 8—10 forintot jövedelmezett a baromfitartás. Takács Béla elvtárs. a megyei tanács mezőgazdasági osztálya állattenyésztési csoportjának vezetője elmondta, hogy e kezdeti eredmények alapján kidolgozták a tsz-ek baromfitenyésztésének 1960. évi tervét, amit a végrehajtó bizottság már letárgyalt és jóváhagyott. Ezek szerint az idén még 70 ezer törzskönyvezett baromfit állítanak be a közös gazdaságokba Az eredmények közé tartozik az is, hogy ebben az evben pecsenyekacsa mintatelepet létesítettek a bácsalmási Táncsics Tsz-ben. A kísérlet jól bevált, mert a tsz 1500 darab pecsenye- kacsát neveit fel. Az itt szerzett tapasztalatok alapján most 10, halastóval rendelkező szövetkezet, 43 ezer darab pecsenyekacsát nevel. Baromfigondosó tanfolyam Nem ilyen egyszerű a nagyüzemi libatenyésztés megoldása. Sok gúnárt kell tartani, ami igen megnöveli a költségeket. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 89 libából 17 gunár. Ennek ellenére a megtermékenyítési átlag rossz. Az állattenyésztési csoportnál most a mesterséges megtermékenyítés megoldásán fáradoznak, hogy ezzel olcsóbbá tegyék a libatenyésztést. A tsz-ek baromfitenyésztésének fellendítése érdekében a tervek szerint a télen tanfolyamokat rendeznek. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai most írják össze a termelőszövetkezetekben azokat a női tagokat, akik majd a tanfolyamot elvégzik. Eddig az is gátja volt a nagyüzemi baromfitenyésztésnek, hogy a tsz-ekben lebecsülték a gondozók munkáját, s kevesebb munkaegységgel számolták el munkanapjukat. A jövőben ugyanolyan munkaegységgel számolják majd el a szakképzett baromfigondozót,, mint az állattenyésztés más területén dolgozókat. Korlátlan exportlehetőségek Igen fontos kérdés a korszerű baromfiólak építése. A jövőben az ezzel kapcsolatos költségeket beillesztik a tsz-ek termelési terveibe. Ezeket az ólakat a tsz-ek saját erőből is fel tudják építeni. A számítások szerint 1960- ban mintegy 300 vagon takarmányt kell biztosítani a tervbevett baromfitenyésztéshez. Ebből — a baromfiállomány erőteljesebb • fejlesztése érdekében — 30 vagon tápeledelre lesz szükség. A baromfitenyésztés felleudi- tése termelőszövetkezeteinkben nagyjelentőségű egyrészt népünk élelmezése szempontjából, ugyanakkor pedig korlátlan kiviteli lehetőségeink vannak baromfihúsból, toliból, libamájból. N. O. zottságként — mostantól kezd* ve — bővített formában mű* ködnek. NEM VÉLETLEN, hogy éppen a bajai járásban — ahol több termelőszövetkezeti községünk van — vált ez a kibővítés szükségessé. — Termelőszövetkezeti községeinkben sok, társadalmilag már tisztázott helyzet adódik, amely az esetleges korábbi sérelmeket sok, a közéletből az utóbbi években elhúzódó em* bérben megszüntette. E községeinkben az addig megosztott parasztság, — a szegény- és középparasztok —t egymásra találnak, s kezd kialakulni e községekben az egységes paraszti osztály. Ez az a legfőbb lény, amely alkalmassá tesz ma már sok, egy- kor parasztpárti, vagy kisgaz* dapárti embert arra, hogy többek között az állandó bizottságokban ismét a közélet porondjára lépjenek és hallassák szavukat az egész községet érintő kérdésekben. ENNEK a folyamatnak a ki* terjesztése napjainkban is folyik. Biztosíték rá a kormány politikája, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket, s amely módot nyújt a boldogu* lásra. Éppen ezért véljük természetesnek, ha községi és járási tanácsaink szerte a megyében megkeresik azokat a módszereket a még nem termelőszövetkezeti községekben is, amelyekkel a községük érdekében tevékenykedni akaró, de valamilyen ok miatt eddig magukba zárkózott becsületes embereket újra megnyerjék a közéleti tevékenységnek. AUQUSZTVS 20-ÄN AVATJÁK Sükösdön befejezéshez közeledik a Templom utca kövezése. Ezt a piachoz vezető utat azelőtt a nyári zivatarok sokszor másfél méter mélyen is kivájták a lakosság nem kis bosszúságára. A községi tanács az idén úgy döntött, hogy a' fejlesztési alapból 150 000 forintos költségI ***t'é3& Mi^sSSmk gél kikövezleti az utcát és a piactér mintegy 800 négyzetméternyi területét is lebetonoztatja. A lakosság 12 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a terv megvalósítását. — Képünkön az augusztus 20-án átadásra kerülő utca kövezésé látható. A Bajai Gyapjúszövetgyár szövőelőkészítőjében a Harcos nevet felvett brigád tagjai próbálkoznak a szocialista cím elnyerésével. — Tizenhárom tagja van a brigádnak, s három héttel ezelőtt foglaltuk írásba megalakulásunkat, céljainkat — mondja Ra- bata József művezető, a brigád egyik tagja. No és mi történt azóta? A harmadik műszak beállításával a brigád tagjai közül többet áthelyeztek az éjszakai műszakba. A brigád kettéosztása már eleve meggátolta a kollektív munkát. Megállapításunk helyességét erősíti meg Hirtenberg Mária: — Ném ismerem a brigád többi tagjait Még csak a nevében az.,. adjak. Hirtenberg Maria és Popori Ottó- né nemcsak a szakmát akarja megismerni, hanem itt akarja elvégezni az általános iskolát. Rabata József pedig elmondja: — Négyen jelentkeztek eddig pártoktatásra. Ezek szerint tehát a brigád tagjai kapisgál- ják, vajon mi szükséges ahhoz, hogy elnyerjék a szocialista címet. Hol hát a baj? Rabata József művezető tapintott a lényegre, sünikor azt mo-ndja: — Ez a széttagoltság előrelátható- lag két-három hétig tart, aztán, újra visszazökkenünk a -régi kerékvágásba. Tiftszkity Istvánná feleli kérdésünkre. Ugyanígy válaszolt Popori Ottóné is. Molnár Béláné azt sem tudta megmondani, hogy teljesíti-e vagy nem a normáját. A brigád többi tagjait ő sem ismeri. Treszkity Istvánná, a brigád vezetője, így »érvel«: — Tudja, nehéz összefogni az asz- szonyokat. A fújás után az egyik a bölcsődébe siet, a másiknak sok a mosnivaló- ja, a harmadiknak vásárolni kell stb. Ennyivel bizony nem lehet elnyerni a megtisztelő szocialista címet. Talán nem is képesek többre a brigád tagjai? A választ ismét ck viszont azt mondja: — Bizony, ideje már. Megalakulásunk óta a brigád tagjai hol itt, hol ott dolgoznak, s ezért képtelen vagyok összefogni őket. íme, ez hát a megoldáshoz vezető út akadálya. Éppen ezért felhívjuk az illetékesek figyelmét arra, hogy kárbavész az előzetes, fáradságos szervezd' munkájuk, ha nem biztosítják a megfelelő előfeltételt a Harcos brigád jó munkájához. Csak, a szé td a r a bolts-Jg megszüntetésével tudja ellátni a brigád azt a feladatát, amelyet vállalt, sfígy válik méltóvá az alakuláskor Felvett Harcos cím viselésére is. J tnuss ,
