Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

4. oldal 1959. augusztus 18, kedd Szeptember 8-án ünnepi megnyitó Körséta a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézetben A járókelő, aki elsétál a volt tanítónőképző épülete előtt, kí­vülről szemlélve nem lát sem­miféle változást a sárgára me­szelt intézményen, eltekintve az új felirattól, mely így hang­zik: Felsőfokú Óvónőképző In­tézet. Ide látogattunk el, hogy meg­érdeklődjük az igazgató elvtárs­nőtől, milyen átalakítási mun­kálatokat hajtottak végre az épületen, s biztosítottak-e a feltételek az új tanév megkez­dése előtt. Egymilliós befektetés Megnyugtató választ kaptunk. Az új intézményben folyó taní­tás átmenet lesz a középiskola és az egyetemi oktatás között. Éppen ezért vált szükségessé a főépület átalakítása. így tud­ták csak biztosítani azokat a feltételeket, amelyek elenged­hetetlenek egy új iskolatípus arculatának megteremtéséhez. Szükség volt két nagy előadói teremre, mivel itt nem osztály­rendszer szerint tanítanak, ha­nem főiskolai előadórendszer szerint egy évfolyam növendé­kei közösen hallgatnak bizo­nyos tárgykörökről előadást. Ezenkívül a szemináriumi fog­lalkozások is külön-külön ki­sebb termet igényeltek. Hangszigetelt zenei gyakorló­val is bővült a tantermek szá­ma. Űj tantárgyként szerepel az intézetben az ének- és zene­tanítás. A tanulmányi osztály intézi a hallgatók tanulmányi ügyeit. Tandíj és állami ösztöndíj nin­csen, csak a kollégiumi ellátá­sért fizetnek a növendékek. Társadalmi ösztöndíjat kapnak azok a hallgatók, akik kiváló tanulmányi előmenetelt mutat­nak fel évközben. Az intézet szociális segélyt ad az arra rá­szorulóknak. A segély odaítélé­sében a diák-önkormányzat dönt. Az 1959—60-as tanévben 96 hallgatót vettek fel, s ebből 26-ot Bács megyéből. Az idén az első évfolyam indul. Korszerű gyakorló óvoda | Az intézethez tartozik egy t gyakorló óvoda is. Az elmúlt j évben még két, az idén már' három tanterem várja itt a gyermekeket. Fürdőberendezést is kaptak, s így valóra vált a régi álom: lubickolhatnak, fü­rödhetnek a kis nebulók. He­lyeseljük az intézet elhatározá­sát, mely szerint az óvodát kör­zetinek minősítette. A jövőben csak a Kaszap, a Bethlen, a Talfáji és a Szarvas utca közé eső rész lakóinak gyermekeit veszik fel az óvodába. Az intézet átalakítási költsé­ge közel 1 millió forintba ke­rült. Államunk a legmesszebb­menő támogatást is megadja, hogy munkás- és parasztszár­mazású fiataljaink zavartalan körülmények között tanulhassa­nak. Ezt tapasztalhatjuk a Kecskeméti Felsőfokú Óvónő­képző Intézet esetében is. Tizennégy tanárból és hat mintaóvónőből tevődik össze az új oktatási intézmény tantestü­lete. Szakmailag és politikailag a legjobb nevelők oktatják itt a hallgatókat a neveléselmélet, az általános és gyermeklélek­tan, a logika, a neveléstörté­net, .a magyar nyelv- és ifjú­sági irodalom, az orosz nyelv és irodalom, a óvodai foglalko­zások módszertanai, az ének­és hegedű, a rajz, és testneve­lés, a gyermekjáték-készítő ké­zimunka, a népművelési isme­retek, a bábjáték és ^z egész­ségtan tudományára. Szeptember 8-án i kapunyitás Szeptember 8-án lesz az ün­nepélyes megnyitó. Ezen a na­pon új oktatási intézménnyel gazdagszik városunk és remél­jük, hogy az ott működő taná­rok és hallgatók tevékeny részt vállalnak Kecskemét kultúrájá­nak további fellendítésében is. Bieliczky Sándor KIJAVÍTJÁK AZ IZSÁK—KECSKEMÉT KÖZÖTTI UTAT — LESZ BAJÁN DENATURÁLT SZESZ — MŰSORRA TŰZIK A HÁROM NŐVÉRT — 30-ÁRA ELKÉSZÜL A BETHLEN KÖRÚT »Örömmel olvastam a Petőfi Népe egyik számában azt a cik­ket, amely közli az olvasókkal, hogy megjavítják az Izsák— Páhi közti útszakaszt. Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy még rosszabb állapotban van az Izsák—Kecs­kemét közötti út 14 kilométe­res szakasza. Véleményem sze­rint az ott közlekedő járművek a rossz út miatt többet rongá­lódnak, mint amennyibe az út megjavítása kerülne« — írja Oláh Sándor izsáki olvasónk. A fenti ügyben a KPM Köz­úti Igazgatósága vizsgálatot in­dított s a következőket közölte velünk. »A panaszolt útszakasz az utóbbi hetek esőzései következ­tében tényleg rosszabb állapot­ba került. A leromlott útsza­kasz kijavítását egy nagyobb létszámú munkásbrigád már megkezdte.« * H. Imréné bajai lakos azt kifogásolja a panaszlevelében, hogy nem lehet a városban de­naturált szeszt kapni. Vélemé­nye szerint ez hanyagság kö­vetkezménye. E sok embert érintő kérdésben vizsgálatot in­dítottunk, s a következőket ál­lapítottuk meg: A Dél-Bács megyei Népbolt­nak harmadik negyedévre 800 liter denaturált szeszre volt szerződéskötése. Ebből a meny- nyiségből az első hónapban a Szeszforgalmi Vállalat leszállí­tott 400 litert, s ezenkívül még 200-at. A Szeszforgalmi Válla­lat felhívta a Népbolt Vállalat figyelmét, hogy az igényelt mennyiség kevésnek bizonyul s igényeljenek pótkeretet. Ez meg is történt, a szállítást eszközöl­ték. » Horváth Árpádné kecskeméti olvasónk levelében azt kéri, hogy a színház az idei évadban tűzze műsorára a Karenina An­na, a Három nővér, vagy a Sirály című műveket. Vélemé­nye szerint, ha a szerkesztőség eljuttatná a levelet a színház igazgatóságának, figyelembe venné óhaját. Olvasónk kérését szívesen tel­jesítettük, s a levelet a szín­háznál is szívesen fogadták. Ezt bizonyítja Siklós Olga dra­maturg válasza, aki közölte szerkesztőségünkkel, hogy az 1959—60-as színi évadban mű­sorra tűzik Csehov: Három nő­vér című színművét. Megjegyzi még, hogy nagyon örülnek an­nak, hogy a színház vezetősé­gének elképzelése találkozott a közönség igényével. * »Három hónap óta tart a kecskeméti Bethlen körút épí­tése. Ez idő óta nem lehet ud­varunkba kocsival jönni, s így komoly problémát okoz a tü­zelő beszerzése. Azt szeretném megtudni, mikor fejezik be már az útépítést?« — írja egyik kecskeméti olvasónk. A kérdés alapján tájékozódtunk a Kecs­keméti Községgazdálkodási Vál­lalatnál, ahol az alábbiakat tudtuk meg: A Bethlen körút útépítési munkálatainak határideje aug. hó 30. Előreláthatólag egy hét­tel a befejezési határidő előtt a munkások elvégzik a szüksé­ges munkát. Nehezíti a dolgot, hogy az út mellett fák vannak, de ezeket nem vágják ki, mert azok az út porát lekötik és tisztítják a környék levegőjét. Nagy sikerrel zajlik Moszk- vában az első nemzetközi film- fesztivál. A magyar Tegnap történt film is szép sikert ara­tott. A fesztivál részvevői is jól érzik magukat, változatos program gondoskodik szórakoz­tatásukról. Képünk egy hajó­kiránduláson készült Galina Vodjanickaja szovjet, Carole Leslei és Peter Arn angol filmszínészek baráti beszélge­téséről. CSAK HÁBORÚS FILMEKBEN... Strauss bonni hadügyminisz­ter rendelkezése értelmében nyugatnémet katonák csak ak­kor statisztálhatnak a film­vállalatoknak, ha a forgatásra kerülő film »összhangban áll a Bundeswehr feladataival«. ! Magyarán szólva tehát csak ; abban az esetben, ha olyan há- Iborús filmeket forgatnak, famelyek dicsőítik a hitleri jWermacht szellemét. Hogy mi- ■ képpen ítélik meg az illetéke­sek ezt a kérdést, kiderül ab- S ból, hogy egy haladó szellemű, f Sztálingrádról szóló film for- 1 gatói semmiféle támogatást í nem kaptak a bonni hadügy- ’ minisztériumtól. Megtagadták tőlük a film forgatásához szük­séges katonai statisztériát és 'fegyver-kellékeket. N emrégen tárgyalta a Ba­jai Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a termelő- szövetkezetek pénz- és hitel- gazdálkodását. Az erről szóló beszámolót Földes Lajos, a Ma­gyar Nemzeti Bank bajai fiók­jának igazgatója nyújtotta be. Érdekes, hasznos tapasztala­tokról szól ez az írás és annál is inkább érdemes foglalkoz­ni vele, mert hasonló jelensé­gek nemcsak á bajai járás, hanem a megye több termelő- szövetkezetében tapasztalhatók. Bár a beszámoló részletesen foglalkozik a hitelgazdálkodás­sal is, ennek részletes tagla­lására nincs most mód, de a termelőszövetkezetek pénzgaz­dálkodásáról érdemes néhány szót ejteni. Több termelőszövetkezetben még mindig nem oldották meg a naprakész könyvelést. A be­számoló összesen 12 közös gaz­daságot sorol fel, amelyekben különösen nagy a lemaradás ilyen vonatkozásban. Többek között a bácsbokodi Békét, a bátmonostori Üj Életet, a nagy­baracskai Úttörőt, a nemes­nádudvari Űj Tavaszt. Több termelőszövetkezetnek egyálta­lán nincs házi pénztár kezelé­sére alkalmas szekrénye, őrző­helye. Igen rossz hatást Wilt ki a termelőszövetkezeti tagok között az a gyakoriéit, hogy a pénztáros vagy az elnök a ter­melőszövetkezet összes pénzét állandóan magánál tartja, zse­bében hordozza, Ez bizalmat­Á termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásáról Tapasztalatok a bajai járásban lanságot szül, másrészt a saját pénzzel összekevert közös pénz meglétének ellenőrzése nehéz. Ezenkívül egyáltalán nem biz­tonságos, hiszen egyes alkal­makkor (különösen • munkaegy­ség-előleg fizetések előtt vagy szabadpiaci jószág és egyéb vásárlásokkor) a házi pénztár­állomány sok ezer forint is lehet. J elenleg is »zsebben« őr­zik a házi pénztárt a bácsbokodi Ezüstkalászban, az Űj Otthonban, a bácsszentgyör- gyi Békében. Több közös gaz­daságban is gyenge asztalfiók­ban, közönséges, bárki által beszerezhető kulccsal zárt fió­kokban tartják a pénzt. Több helyen a készpénznek a pénztáros által történő ke­zelését nem tartják fontos­nak. Annál van a forint, aki azt könyveli, utalványozza, rendszerint az elnöknél, köny­velőnél. Ez az eljárás azért sem helyes, mert bizalmatlan­ságot támaszt a tagok között a vezetőség iránt. Nem látják pénzük kezelését biztonságos­nak, ha az utalványozó, ellen­őrző vezető egyúttal a kész­pénz tényleges kezelője, kifize­tője és őrzője is. A bácsbokodi Petőfi . Termelőszövetkezetben van ugyan formálisan pénztá­ros, aki a pénztárkönyvet időn­ként vezeti, de a pénz rend­szerint zsebben, a termelőszö­vetkezeti elnöknél van. Az el­múlt havi vizsgálatok idő­pontjában hat termelőszövetke­zetben nem volt pénztáros. Nagyon helytelen, hogy né­hol utalványozás nélkül fizet­nek ki összegeket. Ilyen. elő­fordult többször a bácsszent- györgyi Űj Alkotmány, a ga- rai Rákóczi, a szeremlei Zöld­mező és más termelőszövetke­zetekben. Igen gyakori az is, hogy a termelőszövetkezetek nem tartják be a házi pénztár­keretet. Ez annál is inkább hiba, mert, mint már az előbb szó volt róla, nem mindenütt rendelkeznek a termelőszövet­kezetek megfelelő őrzőhellyel. A közös gazdaságok ismer­jék meg a postapénz­rendszert, annak kezelését, elő­nyeit. Ezzel megszüntethető a gyakori bankba járás és feles­legessé válik számukra a házi pénztári pénz őrzése, hiszen a szükséges üzemviteli kész­pénz a helyi postahivatalnál biztonságosan őrizve és azon­nal felvehetően mindig ren­delkezésre áll. Még a régebbi termelőszö­vetkezetek készpénzgazdálkodá­sában is sok a hiba. A csát- aljai Budai Nagy Antal egyike a legrégibb közös gazdasá­gainknak, a könyvelője sem új, a vizsgálat mégis azt állapí­totta meg, hogy a tagok az általuk elvitt tejet, húst sehol sem ismerik el. Aláírásuk nem szerepel az általuk vett anya­gok, eszközök pénztári bizony­latán sem. A bizonylatokon gyakori a javítgatás, ami szi­gorúan tilos. A pénztárkönyv vezetése sem rendszeres, külön­ben nem fordulhatna elő olyan gyakran, hogy a napi zárlat­nál nagyobb a kiadás mint a bevétel. A csávolyi Kossuth Ter­melőszövetkezet könyve-, lője szintén kellő gyakorlattal rendelkezik, a pénztárkönyv lezárásakor mégis 899 forint hiány volt. A könyvelésben egyhónapos elmaradás mutat­kozott, pedig a könyvelő nem volt tanfolyamon. Raktárköny­ve a raktárszámadási könyvvel nem egyezett, ami az egyez­tetés elmulasztását is igazolja. Ugyancsak nem új szövetkezet a hercegszántói Űj Élet és nem lehet járatlanságnak minősíteni a termelőszövetkezeti elnöknek azt a tettét, hogy június 6-án 5000 forintot vett fel a házi pénztárból és azon motorke­rékpárt vásárolt saját magá­nak. Az említett hibák egy része a szakmai ismeretek hiányá­ból fakad, más részük azonban a hanyagság, a munkafegyelem lazaságának vagy tudatos gon­datlanságnak a következmé­nye. A termelőszövetkezetek vezetőinek tehát nagyobb fe­lelősséggel kell ellenőrizni az adminisztrációt. Nem szüksé­ges elsajátítani a kettős könyv­vitel valamennyi fogását a ve­zetőségi tagoknak, de alapvető dolgokat nem árt ismerniük) Helyes, ha meg tudja állapí­tani, hogy a legutolsó bank­kivonat könyvelése megtör­tént-e, mit kell tartalmazniok a pénztári bizonylatoknak, is­merje meg a legfontosabb nyil­vántartások lényegét, hogy el­lenőrzést tudjon gyakorolni) rendszeres házi pénztárellenőr­zést tudjon végezni. "LTelyes felfrissíteni és fen-■ kozni a termelőszövet­kezeti ellenőrző bizottság te­vékenységét is. E tekintetben sok a hanyagság, Az új ter­melőszövetkezetek egy részé­nél ezek a bizottságok meg sem alakultak, a régiek zömé­nél pedig csak papíron létez­nek, pedig tevékenységük sem­mi esetre sem hanyagolható el) Ha az ellenőrző bizottságok ténylegesen és jól működnek, az említett hibák legnagyobb részét gyorsan meg lehet szün­tetni. Ez együtt jár a tagság­nak a közös vagyon iránti és a jövedelem helyes kezelésébe vetett bizalmának növekedé­sével.

Next

/
Thumbnails
Contents