Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-14 / 190. szám
1959. augusztus lí. péntek S. oldal Lesz-e zsilip a Dongér csatornán? Válasz „Egy agráriusának Avagy: nem mind igaz, amit a vonaton beszélnek ly/finden tiszteletünk a le- vélíróé! Azé, aki megírta nekünk azt : a vonaton hallott beszélgetést, melynek a végső summázatát itt közöljük: »Jászszcntlászlói vagyok. Községünk határában megásták a Dongér-csatornát, s ennek sok haszna lesz, mert jó, szénát termő kaszálók válnak az eddigi káka- és sástermő pocsolyákból. De van ennek a Dong- ér-csatornakotrásnak káros oldala is: nemcsak a felesleges vizet viszi el a Csatorna, hanem nagy távolságról leszívja a talajvizet a szántóföldek alól is. A talajvíz annyira mélyre vonulhat, hogy a növények gyökerei a mélyebb részekben nem juthatnak majd vízhez. Száraz, aszályos időjárás esetén ez katasztrofálissá válhatik. Ügy lehetne ezen segíteni, ha a csatornába több helyen zsilipet építenének, mely a szükséges vizet visszatartaná. Csak hát az a baj, hogy a község vezetői, meg a Hazafias Népfront nem igen mozog ebben az-ügyben. ..« l/'örül belül ez a veleje an^ nak, amit az »Egy agrárius« névaláírással írt levélben kapott szerkesztőségünk. »Egy agrárius«-t a legjobb akarat vezérelte, amikor a hallottakat megírta szerkesztőségünknek. Mi is kaptunk az alkalmon és levelét rögtön elküldtük Papp Ádámnak, a jász- szentlászlói Községi Tanács elnökének, aki »civilben« községi tudósítónk. tT aptunk is Papp Ádám elvtúrstól olyan levelet, hogy az nemcsak »Egy agrári- us«-nak, de az egész falu, sőt az egész megye népének tanulsággal szolgálhat! Azt írja ugyanis Papp elvtárs, -hogy a VÍét és fél kilométer hosszúságban megépített Dongéri főcsatornának kihasználására vízgazdálkodási társulatot alakítottak, amelynek hivatala, vezetősége, elnöke és könyvelője ott székel náluk, a községi tanácson. Ö maga is, — már mint Papp elvtárs — állandóan figyelemmel kíséri a társulat fnunkáját, s így mint a leghozzáértőbb, tud arról beszámolni. E szerint a terveket még tavaly elkészítették arra vonatkozólag, hogy merre lesznek a főcsatornába vezető mellékcsatornák, hol lesznek a zsilipek és a dűlőutakon a betonhidak. Hónapokkal ezelőtt a Szegedi Vízügyi Igazgatósággal is megtörténtek a tárgyalások, hogy a jövő évben az ó szakembereik vezetésével építtetik meg a betonhidakat és zsilipeket. Mert nemcsak egy helyen lesz zsilip, — mint ahogy azt a vonatban beszélgető, Jászszent- lászló sorsán búslakodó búsmagyar óhajaként hallotta az »Egy agrárius« —, hanem minden mellékcsatornán is, amelyeket a társulat összeadott pénzéből, részben a Vízügyi Igazgatóság által javasolt állami támogatásból fognak megépíteni. A Szegedi Vízügyi Igazga- tóság a Dongéri főcsatornára már eddig is két betonúidat építtetett. Jelenleg pedig félmillió forintos költséggel a főcsatornába vezető kisebb csatornák munkálatai folynak. A vízgazdálkodási társulat elnöke, Géczi Mihály hetenként többször tájékoztatja a végrehajtó bizottságot az ott folyó munkákról anélkül, hogy a vízgazdálkodási társulatot önállóságától a végrehajtó bizottság megfosztaná. gondoljuk ezek után, hogy ■'-r a levélben említett beszélgetők igen elmaradott emberek lehetnek, mert a számos kisgyűlésen, amely a vízgazdálkodási társulat megalakítását megelőzte, családlátogatásokon és magánbeszélgetéseken maga Papp elvtárs is jó részben ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Úgy látszik, hogy a vonaton beszélgető emberek — enyhén szólva nem azok közül valók voltak, akik ezeken a gyűléseken részt vettek, — sőt uram bocsa’ — hozzászóltak, vagy éppen 16 forint hozzájárulási díjukkal alapító tagjai lettek az egész falu gazdálkodását átalakító vízgazdálkodási társulatnak. Búsmagyarok lehettek azok. bizony! Búsmagyarok, akik saját, egyéniségüket és nézeteiket féltve elhúzódnak a közügyektől, s ha a többiek megvalósítják a község egész érdekében való elgondolásaikat, azokról tudomást nem vesznek, viszont annál inkább — bíráljak azokat — saját magukat téve nevetségessé. Vagyis: nem mind igaz, amit a vonaton beszélnek, s ezt megjegyezheti majd magának a jóindulatú, de a nevét felesleges homályban tartó »Egy agrárius« is. (—ng—) Ot minőségvizsgáló állomást létesít az idén a Bács-Kiskun megyei Terményíorgainii V. Mennyi vizet tartalmazhat a gabona ? A terményfelvásárlásnál mind fontosabb tényezővé válik a minőségi követelmények betartása. Ezért a terményforgalmi vállalat az idén öt helyen állít fel minőségvizsgáló állomást. Mégpedig Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kalocsán és Baján. A vizsgáló műszerek zöme már megérkezett rendeltetési helyére. Felkerestük Makai Lajost, a terményforgalmi vállalat megyei minőségvizsgáló laboratóriumának vezetőjét, aki készséggel adott felvilágosítást a különböző minőségi követelményekről és a sokféle műszer rendeltetéséről. — Ez itt a hektoliter-súlymérő — mutatott az egyik készülékre. A hektoliter-súly száz liter gabonának kilogrammban kifejezett súlya. Az idén általában magas, nem ritka a 83 hektóiiter-súly de ennél magasabb fajsúlyú gabonával is találkoztak már az átvevők. — Különösen fontos ennek pontos meghatározása — magyarázza Makai Lajos —, mert 78 hektoliter-súlytól számítva egységenként 2,10 forintot kap a termelő egy-egy mázsa gabonánál. Most mértem le az egyik csávolyi termelőszövetkezet gabonáját, 83,9 a hektolitersúlya. Egy kis finom mérleget mutat ezután, ez a precíziós mérleg, amellyel a gabona tisztaságát mérik. 98 százalék az alaptisztaság Ha a megengedettnél több a szennyeződés, akkor a mérleg által közölt adatok alapján kiszámítják a súly- és értéklevonást. Az idén sok probléma van a nedvességtartalommal. 14,5 százaléktól 16 százalékig a megengedett víztartalom. Ennél magasabb nedvességtartalmú gabonát nem lehet veszély nélkül tárolni. Az ERSZA nedvességmeghatározóval az őrölt anyag egy órán keresztül 130 fokon történő szárításával tudják megállapítani az anyag nedvességtartalmát. Az idén többször előfordult, hogy 16 százaMunkaegység-előleg gabonából Négy kilogramm kenyér- gabonát osztottak szét munkaegység-előlegként a tompái Szabadság Termelőszövetkezetben, az előirányzott 1,80 kilogramm helyett. Szép termés mutatkozik, és ha az időjárás kedvező lesz, zárszámadáskor a tervezett 28 forint helyett 35—38 forint is jut munkaegységenként. (Községi tudósítónktól.) lóknál magasabb víztartalmú gabonát hoztak be a termelők, amit az átvevő természetesen kénytelen volt visszaküldeni. Ez a három műszer minden átvevőtelepen megtalálható, de a laboratóriumok még rendelkeznek egyéb készülékekkel is. A Mérőműszerek Gyára által készített Hygromatic nevű nedvességmeghatározó nagyon pontosan és jól működik. Nagy előnye, hogy gyorsan meg lehet határozni mindenfajta termény nedvességtartalmát, nemcsak a gabonafélékét, hanem aprómagvakét, babét stb. is. A thermosztát egy nagyobb nedves* ségmeghatározó készülék. Szúróelektródás, gyors nedvességmeghatározó készüléke minden körzeti felügyelőnek van. Vannak egyéb kisebb műszerek is, például precíziós párameghatározó maximum-minimum hőmérő stb, amelyek mind segítségére vannak a laboratóriumok dolgozóinak. Folynak kísérletek, ha még csak kismértékben is, a gabona kártevőinek az egyes vegyianyagokkal kapcsolatos viselkedésére vonatkozóan is. A zsizsik ellen bevált a DDT, a Di- rnogán pedig a gabonamolyok ellen használható eredményesen. A Hruscsov—Edsenhover látogatáscsere jegyében álló Föld az Adenauért kedvelő Marsnak: — Ugye ezt nem vártad? (A Neues Deutschland karikatúrája) Hiúsági munkacsoport alakult a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A KISKUNFÉLEGYHÁZI Gépgyárban az úgynevezett alumínium csoport ifjúsági csoporttá alakult át. Az ifjúsági csoport három ifjúsági brigádból tevődik össze, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Igen jelentős vállalást is tettek az BÖRTÁSKA lógott az oldalán, s telefonon beszélgetett az egyik termelőszövetkezet elnökével. A kitárt ablakon kiszűrődött a hangja, s örömmel hallgattam biztatását: — Idejében ott leszünk. Eddig sem késlekedtünk — s hirtelen ráncok gyűrűztek arcára. — Szólok a főgépésznek. Nem lesz fennakadás! — mondta Gondterhelten. Tekintetemmel kísértem, valón merre távozik? A szerelő- ■nűhely felé tartott. Erőteljes, határozott léptekkel rótta a métereket. (Ót kerestem tu- ajdonképpen, de nem akar- .am megzavarni intézkedés tözben. Csak el ne tévesszem .zem elől!) Nem telt bele 10 here, már az iroda előtt állt, , a főkönyvelővel váltott néhány szót. Mindenki megállít- a, kéfdez tőle valamit, s ő íatározott igennel vagy nemnél ad választ az érdeklődők- tek. A »majd meglátjuk« előéletét nem ismeri. Felesi e- ;esen nem tart fenn senkit, lók beszédnek, sok az alja — tz a jó magyar közmondás Parasztfiúból — agrármérnök ifjúsági csoport megalakulása alkalmával, amelyből az alábbiakban megemlítünk néhányat. Az 1959-re számukra előírt bor- és sör tartályokat november 30-ig legyártják és a havi tervüket átlag 2 darab sörtartállyal túlteljesítik. Terven felül még egy darab 309 hl-es tartályt és 2 db 300 hl-es tartályt készítenek el november 30-ig. A munka során a minőségi követelményeket a legmesszebbmenőkig betartják) November 30-ig 300 kg alumíniumot takarítanak meg. ÉRDEKESEK a munkafegyelemre és az általános műveltség emelésére tett vállalásaik is. A csoportban jelenleg 5 fő van olyan, aki 100 százalék alatti teljesítménnyel dolgozik. Most vállalták, hogy 100 százalék alatti teljesítménye a csoportjukban senkinek sem lesz. Nyolc óra társadalmi munkát is vállalnak, részben a városfejlesztési tervből, részben a. vállalati üdülő rendbehozatalából. Havonta legalább egyszer közös mozilátogatáson vesznek részt és segítik a1 vállalati kultúrgárdát is közreműködésükkel. CSAK A JELLEMZŐBB pontokat soroltuk fel, de ezek is mutatják, újszerű kezdeményezés a gépgyári fiataloké. Szép terveik — ha további lelkesedésükkel meg is valósítják — az egész gyár eredményeit segítik elő, ugyanakkor az ifjúság szocialista arculatának formálásában is elobbrej útnak. jut eszembe, miközben tüzetesen szemlélem. KI IS Ő voltaképpen? Tóth Sándor, a Tlszakécskei Gépállomás föagronómusa. Nem fiatalember, a férfikor nyarát tapossa. Negyven éves és — egyetemre jár. — A hat elemi elvégzése után paraszti munkát végeztem — kezdte a beszélgetést. — A felszabadulás után láttam,, hogy a velem egyívású emberek tanulnak, tanfolyamra jelentkeznek, s viszik valamire. Lelkesített a mások példája, így hát gondoltam egy merészet, s jelentkeztem Dobozon a dolgozók gimnáziumába. Falusi tanítók tanítottak, négy osztályt végeztem. Este folytak az előadások, nappal pedig az ekeszarva mellett hasítottam a barázdákat. Tóth Sándor az ott szerzett tudással nem elégedett meg. Fűtötte, ösztökélte az a tudat, hogy felül kell emelkednie a paraszti elhagyatottságon, ki kell lépnie az évszázados szürkeség fojtogató levegőjéből. Tanulni, tanulni tovább! Ezt a célt tűzte maga elé. — 1948-ban iratkoztam be a kecskeméti Parasztfőiskolára. Egy év után megszüntették. Kétségbeestem. Mihez kezdjek? Nem akartam megrekedni... — EZ IDŰ TÁJT már egyre gyakrabban hallottam a párt hívó szavát. Munkás- és parasztfiatalok, tiétek a jövő! Tanuljatok, várnak a középiskolák és egyetemek! Ilyen előzmények után nyertem felvételt 1949-ben a nagykőrösi mezőgazdasági gimnáziumba. Közben ezt is megszüntették és áthelyezték Pal- lagra, Itt érettségiztem 1952- ben. Oklevelem kézbevétele után a Nádudvari Gépállomásra kerültem körzeti agronómus- nak. 1953 őszén felvettek az agráregyetem levelező tagozatára, s ez év novemberében államvizsgázom. — Kemény fába vágtam a fejszét. Eleinte nehéz volt megbirkózni a fizikával a matematikával, a növénytannal, s a marxizmus—leninizmus tudományával. Sokat éjszakáztam, de nem csüggedtem! Ha már egyszer belevágtam, nem hagyom abba! Rám nem mutogatnak ujjal a pesti polgárok: No, ez a »káder« is kihullt az idők rostáján! TÓTH SÁNDOR íőagronó- mus most látja igazán, milyen sokoldalú a mezőgazdasági munka, melynek elvégzése jó szakembert követel a vezető posztra. A rossz mezőgazdászt a jól gazdálkodó parasztok is megfogják egyes kérdésekben, s mit ér a rang, ha hiányzik mellőle a tudás és a tekintély? — Bocsásson meg, de sietek, mert a Május 1-e Tsz-ben most aratják a somkórót és kiváncsi vagyok az eredményre. Eredetileg is oda készült. Mindig ott van, álról szükség van a tudására és segítségére. Bieliczky Sándor
