Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-14 / 190. szám
4. oldal 1959. augusztus 14, péntek Magasak az albérleti szobaárak Adóztatás vagy árszabályozás? Ki károsodna ezzel? Mi a szakszervezet véleménye? — Mindenki annyiért adja fe szobát, amennyiért akarja. <A megszorult ember, ha fogcsikorgatva is, de kifizeti a drága albérletet, mert pihenni kell — mondja N. V. István egycsaládos apa, a Zománc- Ipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Komája, Kiss Péter, ekkép egészíti ki szavait: — Akinek egy kiadó szobája s ágya van, nem is tudja, hogy mennyit kérjen az albérletért. Majdnem mindennapos beszédtéma az albérlet az effajta gondokkal küzdő munkások között. Nem ok nélkül vitáznak erről. Elmondják, hogy az állam a fizetésemeléssel, az árak részleges csökkentésével, a nyereségrészesedés rendszerével, s még sok más egyébbel javította a munkások élet- körülményeit. Egyes lelketlen lakástulajdonosok viszont rögtön emelték az albérleti szobák árát is. Egybehangzó vélemények szerint ez az emelkedés az utóbbi években 50— 100 forint között váltakozik. Pesti Pál, Kocsó Dénes és Molnár László 450 forintot fizetnek az albérletért. Ök a havi 130 forintért ágyneműt is kapnak. Ez még »humánus« bér. Molnár László viszont egy üres szobáért 200 forintot fizet. Mégis azt mondja: örültem, hogy ezt is kaptam ;. ■. Pintér László, Bajáki Mihály, s a többiek, akikkel beszélgettünk, sorra elmondják: ahol laknak, jól érzik magukat, mert tiszta a szoba. Csupán az árát kifogásolják. —• Négyen lakunk egy szobában, s személyenként 100 forintot fizetünk az ágyért és a szalmazsákért.:: Tóth István szőnyeggel borított szobában lakik, használhatja a gáztűzhelyet, ágyneműt is kap, s ezért havonta 250 forintot számol le a lakástulajdonosnak. Ezért az összegért 5 napig 'kell dolgoznia a zománcozóban, 40—50 fokos melegben. Társa, aki nem kap ágyneműt, az albérletet havi 160 forintból ússza meg. Amint a példák mutatják, az albérletért kért összegek valóban magasak, s kedvezőtlenül befolyásolják az albérletben lakó munkások életszínvonalát. Ennek meggátlására két javaslatot tettek a munkások: főbérlők megadóztatása, vagy árszabályozás.; 5 Elavult már a régi szokás —. Nem — mondják a Szak- szervezetek Megyei Tanácsánál. — Mi és a SZOT vezetősége ismerjük ezt a fájó munkásproblémát. Nemrég a SZOT munkásellátási osztálya kibővített ülésen tárgyalt arról, hogyan lehetne ezt a kérdést többé-kevésbé megoldani. A vita kapcsán megszületett a javaslat is. S hogy ebben az ügyben mikor döntenek az illetékesek, s milyen határozatot hoznak, azt még nem tudjuk. Előzetes értesüléseink szerint bizonyos korlátozások várhatók, a munkásság javára — mondotta Molnár Józsefné elvtársnő. Reméljük, hogy felsőbb szerveink, a szakszervezettel egyetértésben, rövidesen megtalálják a megfelelő gyógyírt a munkásság e régi sebére. Venesz Károly Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Bács megyei Bizottságának III. negyedévi munkatervében többen közt szerepel a kongresz- szusi munkaverseny kiszélesítése, a szocialista munkabrigád mozgalom további fejlesztése, újítási hónap rendezése és a termelési tanácskozások színvonalának növelése is. Most már tudják mire jó a páncélszekrény Hanyagságukra és nemtörődömségükre fizettek rá a Kis- kunmajsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői a közelmúltban. Görög István, egyik vendéglőjük vezetője ugyanis a vendéglő szombatvasárnapi bevételét, amelyet hétfőn kellett volna postára adni, megfelelő páncélszekrény hiányában rendszeresen a vendéglőben dugta el. így egy esetben ismeretlen tettesek 8000 forinttal kurtították meg a vendéglő napi forgalmát. A földművesszövetkezet aztán pert indított Görög István ellen, akinek bűnösségét — más esetben történt leltárhiánnyal kapcsolatban — a büntetőbíróság is megállapította. A bíróság azonban nemcsak Görög István felelősségét, hanem a földművesszövetkezet Vajon mit mond az albérlettel kapcsolatos jelenlegi lakástörvény? Monori F. Dezső, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője szerint a régi jogszabályok kimondják, hogy bútorozott szobáért a lakbért, plusz annak 30 százalékát lehet albérleti díjként kérni. Ez a régi jogszokás ma már idejét múlta, nem reális. Az Építésügyi Minisztérium kommunális és lakáspolitika, főosztálya is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Érdemleges döntést ez ügyben még nem tudtak hozni. Olyan vélemény alakult ki: ha szabályozzák az albérleti szobák árát, akkor előadódhat, hogy egyesek nem adják ki albérletbe a szobákat. Ki károsodik ezzel? — Csak a munkás! Ugyanez a helyzet az adóztatásnál is. A szállásadó az adót is áthárítaná az albérlőjére, legyen az munkás vagy bárki más. Éppen ezért elvetették ezeket a gondolatokat. Mi hát a kivezető út? — Mit valósítottak meg a tervből? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel Némedi Sándor elvtársat, az építők szakszervezetének megyei elnökét. — A harmadik negyedévben komoly feladatok megoldására vállalkoztunk — kezdte nyilatkozatát Némedi elvtárs. — Ezek között elsősorban beszélni kell a kongresszusi munkaversenyről mely egyre szélesebben bontakozik ki vállalatainknál. A munkaverseny eddigi szakaszában értékes tapasztalatokat szereztünk a minőségjavítás, a takarékosság és a határidők megrövidítése terén. A kiskunhalasi és a jánoshalmi mész-homok téglagyárak már túlteljesítették kongresszusi vállalásaikat és több mint 400 ezer téglát gyártottak terven felül. Az építési és építőipari vállalatok az építkezések határidejének csökkentésében értek el jelentős eredményeket: határidő előtt készült el a soltvadkerti iskola, amelynek átadása augusztus 20-án lesz. Hajóson is előbb fejezték be a termelőszövetkezetek istállóépítését. d ko-ziéqltHeidcii otrienq eqtjA.tq.ti mértéit: Ezer főre 15 000 forint értékű társadalmi munka az értékelés alapja A megyei tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén foglalkozott az MSZMP kongresszusa tiszteletére indult községfejlesztési verseny értékelésével. Megállapította, hogy a társadalmi munka betervezése teljesen alkalomszerűen történt. Előfordult, hogy ugyanolyan lélekszámú község közül az egyik 50 000, a másik 200 000 forint értékű társadalmi munkát ütemezett be. Ilymódon aránytalan eredmények születnének, ha a társadalmi munkát a községek és városok saját tervezése alapján értékelnék. Varga Jenő elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének javaslatára a végrehajtó bizottság úgy módosította a versenyértékelés alapját, hogy minden ezer lakosra 15 000 forint értékű társadalmi munka legyen az értékelés irányszáma. Ehhez mérik, hogy a városok és községek hány százalékos eredményt értek el. Ezenkívül a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a megyei alapból juttatott támogatásokat a teljesít« szempontjából számításon kívül kell hagyni. Mint ismeretes, a községfejlesztési versenyt először augusztus 20-án értékelik — a június 30-ig elért eredmények alapján. Az értékelésre bizottság alakult, amelynek vezetője Putte s József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Tagjai: Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tanácselnök-helyettese, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Medveczki Lajos, a megyei tanács tervosztályának vezetője, Bolhóy László, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője és Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője. Egyszobás garzonlakásokat építeni. Ez nem rossz gondolat, csupán az a baj, hogy erre nincs még pénze népgazdaságunknak. S ha tíz évig nem lesz, akkor tíz évig tart ez az áldatlan állapot? vezetőjének hibáját is észrevette, mert a tanúk rámutattak arra, hogy a szövetkezeti főkönyvelő több esetben felhívta az ügyvezető figyelmét a pénzösszegek tárolásának helytelenségére. Ennek ellenére a szövetkezet mit sem tett a hiba kiküszöbölésére, bár a szövetkezet központi irodájában lim-lommal telt felesleges páncélszekrény is volt, amelyet a Görög István által vezetett vendéglő rendelkezésére bocsáthatták volna. A kiskunfélegyházi járásbíróság dr. Berkes tanácsa ezért a kárt megosztotta a földművesszövetkezet és Görög István között. Reméljük, hogy a páncélszekrény azóta olyan helyen áll, ahol azt rendeltetésének megfelelően tudják használni. A verseny nyilvánosságáról, a leendő szocialista brigádokról, az „építs olcsóbban“-niozgalonirói nyilatkozott az építők szakszervezetének megyei elnöke A szocialista munkabrigád- mozgalom ismertetése után az építőiparban is elindult a versengés a büszke szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. így többek között elsőnek indult a verseny a Közúti Üzemi Vállalatnál, a Bács megyei Építőipari Vállalat kiskunhalasi lakóház-építkezésénél. Nagy sikere van az »építsünk olcsóbban«-mozgalomnak, amelyet a műszaki és adminisztratív dolgozókkal, valamint a brigádvezetőkkel an- kéton tárgyalunk meg. Szakmai továbbképző tanfolyamokat is szervezünk. Előkészítésük vállalatainknál már megkezdődtek és a tanfolyamok valószínűleg október elején indulnak. Fokozott gonddal foglalkozunk a dolgozók újításaival. Szeptember hónapban újítási hónapot szervezünk. Az Építőipari, az 5-ös számú Mélyépítő- és az Épületlakatosipari Vállalatok szakszervezeti bizottságainak gazdasági vezetői a kiváló dolgozókkal és újítókkal tanácskozáson beszélik meg az újítási mozgalom legfontosabb kérdéseit. Az építőipari dolgozók szerte a világon nagy ünnepre készülnek. Októberben 10 millió dolgozó képviseletében 57 ország küldötte vesz részt Budapesten az Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének III. konferenciáján. Ezt a napot mi is méltóképpen akarjuk megünnepelni: az építőipari dolgozók kiváló eredményeivel — fejezte be nyilatkozatát Némedi elvtárs. (m) Jjakaréhat ember ne az aiztaqba tLujja a pényit x . Takarékos emberek a pénzüket igyekezzenek mindig megfelelő helyen biztonságban tartani. Legtöbben a takarékpénztárt tartják ilyen helynek, s igen okosan, hanem azért még akadnak mindig, akik szalmazsákban, harisnyaszárban, különböző ládikákban, és ki tudná felsorolni, hol tartják, job- banmondva »rejtegetik« a pénzüket. Igazán ritka helyet választott a pénze megőrzésére R. B. pálmonostori lakos, aki 540 forintját — ki tudja mié l és ki elől? — az asztagba dugta el, s erről úgy látszik elfeledkezett. A cséplőmunkások természetesen nem tehetnek róla hogy a pénz a gabonával együt1 a cséplőgép dobjába került é: talán mondani sem kell, hog; igen apr<j pénz lett belőle. — Egy része a szalmában, má sik része a pelyvában látót napvilágot, a tulajdonos nag: bánaté—». T. J. A kongresszusi munkaverseny eredményeit nyilvánosan értékeljük és a dolgozók aktívaüléseken mondják majd el e téren szerzett tapasztalataikat, véleményeiket. A szak- szervezeti bizottságok a dolgozók tájékoztatása érdekében versenytáblákon közük az elért eredményeket. A termelési tanácskozások színvonalának állandó növelésére is nagy gondot fordítunk. Munkahelyeinken havonta termelési tanácskozásokat tartunk, ahol megtárgyaljuk a dolgozók javaslatait, véleményét. Műszaki vezetőink minden vállalatnál munkás javaslati naplót vezetnek és a javaslatok végrehajtásáról az elkövetkezendő tanácskozáson számot adnak az üzemi dolgozók előtt; Kis wartburgosok Kellemes napokat töltenek a gyerekek az NDK eisenachi autógyárának nyári táborában. Különösen élvezik a kis Wartburg kocsikat, amelyeket a gyár ipari tanulói szabad idejükben készítettek. Jól játszanak, és közben megtanulják a közlekedési szabályokat is. Példázat a futballbírákról akkor Is jogos vo na a kérdés: me| szünne-e mindöröl re a bíró szidalm; zása? Aligha. A puszta ismert — megfelelő jelle nélkül — ruha gomb nélkül. Az i meretet — ha nem társul megf lelő önfegyelemül — az első széli vallat használhat lanná ro'ngyolja. Lám, milyen e dekes dolgok jt nak az ember esi be egy régi spo hír olvasásakor! (kelta Az ötven évvel ezelőtt megjelent Kecskeméti Sport Üjságban olvasom: »Folyamatosan ismertetjük a futball- szabályokat, így közönségünk legalább nem fogja helyte- lennek találni a bíró egyes intézkedéseit, amelyek eddig előtte érthetetlennek tűntek fel.« Azóta bizony nincsen szükség a fut- ballszabályok ismertetésére. Még a grundokon rongylabdát rugdosó srácok is pontosan ismerik azt. Mégis. hány játékvezető menekült azóta, s menekül ma is a feldühített tömeg elől? S mennyi nyomorék ember élne hazánkban, ha a nézőtéren f elhangzott szidalmak és átkok megfogantak volna... Mert a szabályokat könnyebb megalkotni és ismertetni, mint az embereket ezek elfogadására rávenni. Ismételjük: mindenki ismeri ma már a íutballszabályokat, de ha mindenki fut- balltudóssá válna.
