Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

1959. augusztus 30, vasárnap S. oldal Bemutatjuk a Dunaártéri Erdőgazdaságot Az 1957-ben épült Veránka-szigeti új erdészlak. A gyűrűsalji rakodóra befut a kisvasút szállítmánya. A ~17ö-os számú MAHART-uszály több mint 50 vagon iát szál­lít a mohácsi farostlemez gyárnak. ,A budapesti, Böszörményi úti Ihodern irodaház felvonója egy­másután szállítja fel az utasok ötös csoportjait az ötödik eme­leti társalgóba, s ott már ismer­kednek egymással a jövendő útitársak, akik itt, a KISZ uta­zási irodájának klubhelyiségé­ben jönnek először össze, a szo­kásos tájékoztatót meghallgatni. Egymás után lép be: két ózdi munkáslány, a „Goli” tervező­műhelyéből négy iparművész, pécsi munkás fiúk, két lakatos ifi az IKARUSZ-tól, a Csille­bérci Reaktor fiatal fizikusa, s a nagykőrösi általános iskola fiatal tanitó-némje. Legtöbben első külföldi utazásuk előtt áll­nak. Amit nem érdemes külföldre vinni... A külföldi osztály referense lép az asztalhoz, bemutatja a csoportvezető tolmácsot, aki ugyan már jó néhányszor meg­tette ezt az utat, de mégis ugyanolyan izgatott, mint kis utitársa, az első, hosszabb út­jára induló K. Tamás, a közép­iskola második osztályának di­ákja. Ezek a fiatalok a Német De­mokratikus Köztársaságba utaz­nak két hétre. Az 1650 forintos részvételi díj sok fiatalnak teszi lehetővé, hogy nyári szabadságát ez azelőtt csak kiváltságos ősz­Tolmács üöllam némelfölden 3rta : ßruizt 3cuul Út a Csehszlovák Köztársaságon át... X. tályok fiainak megnyíló határ- sorompókon túl, festői szépségű külföldi üdülőhelyeken, törté­nelmi nevezetességű városokban töltse el. Közben az ismertető lassan végéhez ér. Az utasok megtud­ják, hogy szalámit nem kell vinni, — az útra-valón felül — mert az ellátás bőségesen ele­gendő, nem érdemes a magyar külkereskedelmet „lekonkurrál- ni”. Nevetés hangzik fel, amikor a vezető — kötelességszerűen — megemlíti a disszidálást, mint oktalan kísérletet. Ezután már a pályaudvar kultúrváróterme, s a búcsúzás következik, majd a kandó-mozdony ugrásszerű in­dítása. .. Mire ébred Cseh­szlovákiában az utas Komárom: Útlevélvizsgálat. Jóestét kívánok! Magyar vám- vizsgálat.” — Később: „Dobri vecser! Cseszkoszlovenszka passzkontrola!” — Elvtársak! Átléptük a Magyar Népköztársaság állam­határát. A Csehszlovák Köztár­saságban vagyunk, a világ hato­dik legnagyobb ipari államában. Területe... Kaleidoszkópszerűen villannak az első benyomások, s mire a vonat Érsekújvárt elhagyva Po­zsony felé repül, Tamás bará­tunk már megette anyja gondo­san becsomagolt pogácsáit és most tréningruhába bújva a csomagtartóban alszik édesen. Az élelmesek, — kihasználva, hogy nem értik a különben is elnéző kalauz nénit, — behúzód­nak egy'-egy üres elsőosztályú fülkébe és végignyúlnak a puha, bársonyhuzatú pamlagokon. „Piiivóó.. .pilivóóó...” — azaz sör! Utasaink erre a szóra éb­rednek valahol Cseszka-Trebova körül. A kislányok már felfe­dezték, hogy a Pannónia ex- presszen külön fürdőszoba is van. Most már a tájban is lehet gyönyörködni. Pirkad a nyári nap, fenyők és dombok, patakok szaladnak el, kis faluk, minde­nütt televíziós-, és rövidhullámú antenna, — ott az egyik házon hat-hét. A pályaudvarokon ná­Növeli a felelősséget az élüzem-csillag Mit terveznek az őszre Halason? A kongresszusi vállalás: 758 OOO forint teljesítést 722 OOO forint Hét év után ismét ragyog az élüzem-csillag a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat épü­letének kapubejárata fölött. Er­ről az eseményről beszélgetve az egyik aszonyka megjegyezte: — Ha kevesebben lennénk örö­mömben sírnék.. s Bizony nagy öröm ez, és nem volt könnyű. — Nem csodálkoz­hatunk azon, ha jogos büszkeség feszíti mindannyiuk mellét, Feszes, reális terv Az iparigazgajtósággal egyet­értésben az év elején feszes, re­ális tervet tűzött ki a gyár ve­zetősége. Bízott a növekvő fel- vásárlási lehetőségekben, s számba vette a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az idén többet és jobbat akarnak ter­melni. Ezért tojásból 10, ba­romfiból pedig 20 százalékkal tervezett többet mint az előző évben. Ezzel a célkitűzéssel egyetértett a kollektíva, sőt mi több kiegészítette, módosította olyannyira, hogy a kongresz- szusi vállalás elérte a 758 ezer forintot. Az előkészület és hatása A vita során többször felme­rült, hogy a felvásárlás elő tud­ja-e teremteni a szükséges nyersanyagot? A vállalatveze­tőség megnyugtatta a dolgozó­kat. Elmondotta, hogy az idei nyersanyagbiztosítást már a ta­valyi évben megkezdték. Két­millió naposcsibét juttattak Bács és Tolna megye paraszt­ságának. Ebből valóban lett elegendő baromfi és tojás. Ezt mutatják a felvásárlás számadatai. A fel­dolgozásra tervezett baromfi­nak majdnem kétszeresét, to­jásból pedig három millióval többet vásároltak fel az előírt­nál i Ezáltal lehetővé vált az export terv túlteljesítése is. A külföldre szállított tojás és ba­romfi kiváló minősége, amel­lett hogy öregbítette a magyar ipar hímevét, hozzájárult kül­földi adósságunk törlesztéséhez. A munkások a kongresszusi versenyben jóval túlszárnyalták eddigi eredményeiket. Ezt tanú­sítják a sokat mondó gazdasági versenyt jelző számok is. Töb­bek között az úti veszteséget 40 ezer forinttal csökkentették, az anyagnormánál 28 ezer forintot takarítottak meg, a termeléshez szükséges segédanyagok felhasz­nálásénál 376 ezer forintra rúg a megtakarítás. A tojásfelvásár­lási ár helyes kialakítása is segített az üzemi eredmény majdnem kétszeres teljesítésébe, s a kongresszusi 758 ezer forin­tos vállalás 722 ezer forintra való teljesítéséhez. Hátra van a szezon — Nem pihenhetünk meg az élüzem cím elnyerése után, ha ezt a kitüntetést meg akarjuk tartani — mondja Farkas Lász­ló igazgató. Hátra van még a szezon, — az igazi erőpróba. Az idén lényegesen több ba­romfit kell feldolgozni mint a korábbi években. Előrelátható­lag 180—190 vagon áru gördül be a gyárba. Ebből 150 ezer li­ba, 100 ezer darab kacsa, 50 ezer pulyka és mintegy 25—30 vagon csirke és tyúk; Ez igen komoly mennyiség, s ezért mindenkinek a tudása legjavát kell adni ahhoz, hogy gazdaságos legyen a baromfi­feldolgozás az év második felé­ben is. Ha így lesz, s van rá remé­nyünk, akkor az él üzemi csil­lag továbbra is ott ragyog az épület kapubejárata fölött; — Venesz — j| Hol a 28-as gumiperemes kerékpárkülső? Kecskeméti olvasóink közül többen panaszkodnak szerkesz­tőségünkben, hogy hosszú hóna­pok óta nem kapnak 28-as gu­miperemes kerékpárkülsőt. Ehe­lyett a szaküzletek elárusítói drótperemes külsőt ajánlanak lünk nem látott, 30 tonnás, 40 tonnás vasúti kocsik, füstös gyá­rak. „Wilkommen in der DDR"' A vonat a csehszlovák fővá­ros után hamar eléri az Elbát. Most már a sínek a part mellett kanyarognak, s a folyó, amely csak Hamburgnál éri el a ten­gert, barnás vizével tükrözi a szomszéd partok egyre maga­sabb (bészkőszikla csipkéit. Las­san a szász Svájcban vagyunk és ha Magyarország Szobnál a gyönyörű Nagymaros-visegrádi Dunakanyarral fogadja hazánk­ba érkezőket, úgy a németek sem akarnak lemaradni: a ma­gasba nyúló sziklacsúcsok meg­szakítatlanul övezik a túlpartot, egyszer teveformát, másszor piramist mutatva. Ott egy őrto­rony; majd feljebb egy magá­nyosan meredő, szinte felfelé fordított óriás, női túsarok tete­jén középkori vár áll. Ustinál elbúcsúzunk Cseh­szlovákiától. Még egy határőr­torony integető kiskatonával, s a túloldalon egyszer csak meg­jelennek a tipikus német fage- rendaberakásos üdülők, s egy felirat: „Wilkommen in der Deutsche Demokratische Repub­lik!” — üdvözlünk a Német De­mokratikus Köztársaságban! (Folytatása következik) eladásra, ez azonban a régebbi típusú kerékpárokon használha­tatlan. Elmentünk ml is néhány ke- rékpárszaküzletbe, hogy megtud­juk: mi a hiány oka? A Bat­thyány utcai kerékpárszaküzlet- ben például rövid ott-tartózko- Velásunk alatt is minden harma- |dik vevő 28-as gumiperemes ke- frékpárkülső gumi Iránt érdek- | lődött. A boltvezető elmondta, I hogy ebből a típusból — a többi • üzleteket is ideértve — nagyon • keveset kapnak és az a néhány : ; darab, ami havonta érkezik, per­cek alatt elfogy. Véleményünk szerint köny- nyen lehet segíteni ezeken az áldatlan állapotokon. Ha már Kecskeméten a gumiperemes kerékpárkülső ennyire keresett cikk, akkor a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya gondoskod­jon a helyes áruterítésről. Le­hetséges azonban, hogy az ipar keveset gyárt ebből a cikkféle­ségből. Ha így van, jelezzék a kereskedelmi szervek ezt az il­letékes ipari vállalatoknál, hi­szen sok dolgozó kerékpáron igyekszik munkahelyére, s hely­telen lenne az ilyen hiányossá­gok révén megfosztani őket köz­lekedési eszközeiktől. Szépirodalmi, ifjúsági regények, politikai és szakmai irodalom kincses­tárát találja , a megyei, járási könyvtárainkban. Iratkozzon be olvasónak a megyei és járási könyv­tárakba 1525 r A Dunaártéri Erdőgazdaság w mint neve is mutatja — a Duna árterületét foglalja el. Hatósugara több mint 30 ezer hektár, közigazgatásilag három megye és hét járás területén fekszik. A gazdaság átlagosan kétezer dolgozót foglalkoztat, de a kitermelési időszakokban 6-7 ezer munkása is van. Évi termelési értéke közel van a 100 millió forinthoz. Az erdőgazdaság szinte kizárólag gyorsnövésű lágyfa telepítésé­vel és kitermelésével foglalko­zik, amelynek az a jelentősége a mi, fában szegény országunk­ban, hogy a lágyfa kb. 30—40 év alatt adja ugyanazt a tö­meget, amit a hegyvidéki er­dészetekben termelt kemény- fák 100—120 év alatt érnek el. Az üzemegységeket az erdő- gazdaság Kiss Ferenc nevű kishajójával kerestük fel, amely először az 14^5-ös fo­lyamkilométernél kötött ki. Itt a pandúr} erdészet vezetője, Pataki István mutatta meg az üzemegység hároméves nemes- nyár telepítését. A következő állomás a gyűrűsalji rakodó volt, ahova 4 kilométeres ipar­vágányon érkezik a szállít­mány, Innen uszállyal szállít árut a gazdaság a mohácsi fa­rostlemezgyárnak. A gyenge minőségű, de egyébként egész­séges fűz- és nyárfaszállít­mányból az új mohácsi üzem elsőosztályú farostlemezt gyárt, amelyet bútorok készítéséhez egyre nagyobb mennyiségben használnak fel. Egy köbméter farosttal három köbméter desz­kát helyettesítenek. A következő állomás a pörfoö- lyi erdészet buvati rakodója volt. Ezt a. szállító erdészetet külön üzemegység jelleggel hozták létre. Ennek jelentősége abban van, hogy a Baján átra­kott fa például a szegedi fale- mezgyárba történő szállításnál mindössze 90—100 kilométert tesz meg, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor nagy uszállyal kb. 160 kilométeres víziúton felvontatták Budapest­re, majd onnan ismét hosszú vasúti szállítás után érkezett meg a feldolgozó helyrej Utoljára a Veránka-szlgeti erdészlakot látogattuk meg. A korábbi erdészházat az 1956. évi árvíz teljesen megsemmisí­tette, 1957-ben építették fel új­ra. Olyan biztos alapokon nyug­szik, hogy most már egy na­gyobb árvíz sem tudná meg­rongálni, Az erdészetek vezetői és dol­gozói céltudatosan törekszenek az eredmények szaporítására, munkájukhoz a párt és a kor­mány támogatását minden té­ren megkapják. Fő feladatuk­nak tekintik a nehéz fizikai munkák további gépesítését, a dolgozókról való szociális gon­doskodás növelését. V. P.

Next

/
Thumbnails
Contents