Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
1959. augusztus 30, vasárnap S. oldal Bemutatjuk a Dunaártéri Erdőgazdaságot Az 1957-ben épült Veránka-szigeti új erdészlak. A gyűrűsalji rakodóra befut a kisvasút szállítmánya. A ~17ö-os számú MAHART-uszály több mint 50 vagon iát szállít a mohácsi farostlemez gyárnak. ,A budapesti, Böszörményi úti Ihodern irodaház felvonója egymásután szállítja fel az utasok ötös csoportjait az ötödik emeleti társalgóba, s ott már ismerkednek egymással a jövendő útitársak, akik itt, a KISZ utazási irodájának klubhelyiségében jönnek először össze, a szokásos tájékoztatót meghallgatni. Egymás után lép be: két ózdi munkáslány, a „Goli” tervezőműhelyéből négy iparművész, pécsi munkás fiúk, két lakatos ifi az IKARUSZ-tól, a Csillebérci Reaktor fiatal fizikusa, s a nagykőrösi általános iskola fiatal tanitó-némje. Legtöbben első külföldi utazásuk előtt állnak. Amit nem érdemes külföldre vinni... A külföldi osztály referense lép az asztalhoz, bemutatja a csoportvezető tolmácsot, aki ugyan már jó néhányszor megtette ezt az utat, de mégis ugyanolyan izgatott, mint kis utitársa, az első, hosszabb útjára induló K. Tamás, a középiskola második osztályának diákja. Ezek a fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak két hétre. Az 1650 forintos részvételi díj sok fiatalnak teszi lehetővé, hogy nyári szabadságát ez azelőtt csak kiváltságos őszTolmács üöllam némelfölden 3rta : ßruizt 3cuul Út a Csehszlovák Köztársaságon át... X. tályok fiainak megnyíló határ- sorompókon túl, festői szépségű külföldi üdülőhelyeken, történelmi nevezetességű városokban töltse el. Közben az ismertető lassan végéhez ér. Az utasok megtudják, hogy szalámit nem kell vinni, — az útra-valón felül — mert az ellátás bőségesen elegendő, nem érdemes a magyar külkereskedelmet „lekonkurrál- ni”. Nevetés hangzik fel, amikor a vezető — kötelességszerűen — megemlíti a disszidálást, mint oktalan kísérletet. Ezután már a pályaudvar kultúrváróterme, s a búcsúzás következik, majd a kandó-mozdony ugrásszerű indítása. .. Mire ébred Csehszlovákiában az utas Komárom: Útlevélvizsgálat. Jóestét kívánok! Magyar vám- vizsgálat.” — Később: „Dobri vecser! Cseszkoszlovenszka passzkontrola!” — Elvtársak! Átléptük a Magyar Népköztársaság államhatárát. A Csehszlovák Köztársaságban vagyunk, a világ hatodik legnagyobb ipari államában. Területe... Kaleidoszkópszerűen villannak az első benyomások, s mire a vonat Érsekújvárt elhagyva Pozsony felé repül, Tamás barátunk már megette anyja gondosan becsomagolt pogácsáit és most tréningruhába bújva a csomagtartóban alszik édesen. Az élelmesek, — kihasználva, hogy nem értik a különben is elnéző kalauz nénit, — behúzódnak egy'-egy üres elsőosztályú fülkébe és végignyúlnak a puha, bársonyhuzatú pamlagokon. „Piiivóó.. .pilivóóó...” — azaz sör! Utasaink erre a szóra ébrednek valahol Cseszka-Trebova körül. A kislányok már felfedezték, hogy a Pannónia ex- presszen külön fürdőszoba is van. Most már a tájban is lehet gyönyörködni. Pirkad a nyári nap, fenyők és dombok, patakok szaladnak el, kis faluk, mindenütt televíziós-, és rövidhullámú antenna, — ott az egyik házon hat-hét. A pályaudvarokon náNöveli a felelősséget az élüzem-csillag Mit terveznek az őszre Halason? A kongresszusi vállalás: 758 OOO forint teljesítést 722 OOO forint Hét év után ismét ragyog az élüzem-csillag a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat épületének kapubejárata fölött. Erről az eseményről beszélgetve az egyik aszonyka megjegyezte: — Ha kevesebben lennénk örömömben sírnék.. s Bizony nagy öröm ez, és nem volt könnyű. — Nem csodálkozhatunk azon, ha jogos büszkeség feszíti mindannyiuk mellét, Feszes, reális terv Az iparigazgajtósággal egyetértésben az év elején feszes, reális tervet tűzött ki a gyár vezetősége. Bízott a növekvő fel- vásárlási lehetőségekben, s számba vette a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az idén többet és jobbat akarnak termelni. Ezért tojásból 10, baromfiból pedig 20 százalékkal tervezett többet mint az előző évben. Ezzel a célkitűzéssel egyetértett a kollektíva, sőt mi több kiegészítette, módosította olyannyira, hogy a kongresz- szusi vállalás elérte a 758 ezer forintot. Az előkészület és hatása A vita során többször felmerült, hogy a felvásárlás elő tudja-e teremteni a szükséges nyersanyagot? A vállalatvezetőség megnyugtatta a dolgozókat. Elmondotta, hogy az idei nyersanyagbiztosítást már a tavalyi évben megkezdték. Kétmillió naposcsibét juttattak Bács és Tolna megye parasztságának. Ebből valóban lett elegendő baromfi és tojás. Ezt mutatják a felvásárlás számadatai. A feldolgozásra tervezett baromfinak majdnem kétszeresét, tojásból pedig három millióval többet vásároltak fel az előírtnál i Ezáltal lehetővé vált az export terv túlteljesítése is. A külföldre szállított tojás és baromfi kiváló minősége, amellett hogy öregbítette a magyar ipar hímevét, hozzájárult külföldi adósságunk törlesztéséhez. A munkások a kongresszusi versenyben jóval túlszárnyalták eddigi eredményeiket. Ezt tanúsítják a sokat mondó gazdasági versenyt jelző számok is. Többek között az úti veszteséget 40 ezer forinttal csökkentették, az anyagnormánál 28 ezer forintot takarítottak meg, a termeléshez szükséges segédanyagok felhasználásénál 376 ezer forintra rúg a megtakarítás. A tojásfelvásárlási ár helyes kialakítása is segített az üzemi eredmény majdnem kétszeres teljesítésébe, s a kongresszusi 758 ezer forintos vállalás 722 ezer forintra való teljesítéséhez. Hátra van a szezon — Nem pihenhetünk meg az élüzem cím elnyerése után, ha ezt a kitüntetést meg akarjuk tartani — mondja Farkas László igazgató. Hátra van még a szezon, — az igazi erőpróba. Az idén lényegesen több baromfit kell feldolgozni mint a korábbi években. Előreláthatólag 180—190 vagon áru gördül be a gyárba. Ebből 150 ezer liba, 100 ezer darab kacsa, 50 ezer pulyka és mintegy 25—30 vagon csirke és tyúk; Ez igen komoly mennyiség, s ezért mindenkinek a tudása legjavát kell adni ahhoz, hogy gazdaságos legyen a baromfifeldolgozás az év második felében is. Ha így lesz, s van rá reményünk, akkor az él üzemi csillag továbbra is ott ragyog az épület kapubejárata fölött; — Venesz — j| Hol a 28-as gumiperemes kerékpárkülső? Kecskeméti olvasóink közül többen panaszkodnak szerkesztőségünkben, hogy hosszú hónapok óta nem kapnak 28-as gumiperemes kerékpárkülsőt. Ehelyett a szaküzletek elárusítói drótperemes külsőt ajánlanak lünk nem látott, 30 tonnás, 40 tonnás vasúti kocsik, füstös gyárak. „Wilkommen in der DDR"' A vonat a csehszlovák főváros után hamar eléri az Elbát. Most már a sínek a part mellett kanyarognak, s a folyó, amely csak Hamburgnál éri el a tengert, barnás vizével tükrözi a szomszéd partok egyre magasabb (bészkőszikla csipkéit. Lassan a szász Svájcban vagyunk és ha Magyarország Szobnál a gyönyörű Nagymaros-visegrádi Dunakanyarral fogadja hazánkba érkezőket, úgy a németek sem akarnak lemaradni: a magasba nyúló sziklacsúcsok megszakítatlanul övezik a túlpartot, egyszer teveformát, másszor piramist mutatva. Ott egy őrtorony; majd feljebb egy magányosan meredő, szinte felfelé fordított óriás, női túsarok tetején középkori vár áll. Ustinál elbúcsúzunk Csehszlovákiától. Még egy határőrtorony integető kiskatonával, s a túloldalon egyszer csak megjelennek a tipikus német fage- rendaberakásos üdülők, s egy felirat: „Wilkommen in der Deutsche Demokratische Republik!” — üdvözlünk a Német Demokratikus Köztársaságban! (Folytatása következik) eladásra, ez azonban a régebbi típusú kerékpárokon használhatatlan. Elmentünk ml is néhány ke- rékpárszaküzletbe, hogy megtudjuk: mi a hiány oka? A Batthyány utcai kerékpárszaküzlet- ben például rövid ott-tartózko- Velásunk alatt is minden harma- |dik vevő 28-as gumiperemes ke- frékpárkülső gumi Iránt érdek- | lődött. A boltvezető elmondta, I hogy ebből a típusból — a többi • üzleteket is ideértve — nagyon • keveset kapnak és az a néhány : ; darab, ami havonta érkezik, percek alatt elfogy. Véleményünk szerint köny- nyen lehet segíteni ezeken az áldatlan állapotokon. Ha már Kecskeméten a gumiperemes kerékpárkülső ennyire keresett cikk, akkor a megyei tanács kereskedelmi osztálya gondoskodjon a helyes áruterítésről. Lehetséges azonban, hogy az ipar keveset gyárt ebből a cikkféleségből. Ha így van, jelezzék a kereskedelmi szervek ezt az illetékes ipari vállalatoknál, hiszen sok dolgozó kerékpáron igyekszik munkahelyére, s helytelen lenne az ilyen hiányosságok révén megfosztani őket közlekedési eszközeiktől. Szépirodalmi, ifjúsági regények, politikai és szakmai irodalom kincsestárát találja , a megyei, járási könyvtárainkban. Iratkozzon be olvasónak a megyei és járási könyvtárakba 1525 r A Dunaártéri Erdőgazdaság w mint neve is mutatja — a Duna árterületét foglalja el. Hatósugara több mint 30 ezer hektár, közigazgatásilag három megye és hét járás területén fekszik. A gazdaság átlagosan kétezer dolgozót foglalkoztat, de a kitermelési időszakokban 6-7 ezer munkása is van. Évi termelési értéke közel van a 100 millió forinthoz. Az erdőgazdaság szinte kizárólag gyorsnövésű lágyfa telepítésével és kitermelésével foglalkozik, amelynek az a jelentősége a mi, fában szegény országunkban, hogy a lágyfa kb. 30—40 év alatt adja ugyanazt a tömeget, amit a hegyvidéki erdészetekben termelt kemény- fák 100—120 év alatt érnek el. Az üzemegységeket az erdő- gazdaság Kiss Ferenc nevű kishajójával kerestük fel, amely először az 14^5-ös folyamkilométernél kötött ki. Itt a pandúr} erdészet vezetője, Pataki István mutatta meg az üzemegység hároméves nemes- nyár telepítését. A következő állomás a gyűrűsalji rakodó volt, ahova 4 kilométeres iparvágányon érkezik a szállítmány, Innen uszállyal szállít árut a gazdaság a mohácsi farostlemezgyárnak. A gyenge minőségű, de egyébként egészséges fűz- és nyárfaszállítmányból az új mohácsi üzem elsőosztályú farostlemezt gyárt, amelyet bútorok készítéséhez egyre nagyobb mennyiségben használnak fel. Egy köbméter farosttal három köbméter deszkát helyettesítenek. A következő állomás a pörfoö- lyi erdészet buvati rakodója volt. Ezt a. szállító erdészetet külön üzemegység jelleggel hozták létre. Ennek jelentősége abban van, hogy a Baján átrakott fa például a szegedi fale- mezgyárba történő szállításnál mindössze 90—100 kilométert tesz meg, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor nagy uszállyal kb. 160 kilométeres víziúton felvontatták Budapestre, majd onnan ismét hosszú vasúti szállítás után érkezett meg a feldolgozó helyrej Utoljára a Veránka-szlgeti erdészlakot látogattuk meg. A korábbi erdészházat az 1956. évi árvíz teljesen megsemmisítette, 1957-ben építették fel újra. Olyan biztos alapokon nyugszik, hogy most már egy nagyobb árvíz sem tudná megrongálni, Az erdészetek vezetői és dolgozói céltudatosan törekszenek az eredmények szaporítására, munkájukhoz a párt és a kormány támogatását minden téren megkapják. Fő feladatuknak tekintik a nehéz fizikai munkák további gépesítését, a dolgozókról való szociális gondoskodás növelését. V. P.
