Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
'I eljes megoldást azonban a falu két része közötti feszültség eloszlatására az újkécskeiek munkához juttatása hozott. A Kiss Bálint által alapított Permetezőgépgyár kinőtte a régi kis műhelyt, s ma már mondhatni nagyüzemmé lett, ahol egytől egyig munkára talál az az iparosodni vágyó réteg, amely az új kécskei nép zömét teszi ki. Az 1949-ben történt államosítás óta termelési értékük 1959-re 20 millió forintra emelkedett. A növekedés gyorsulásának mértékét mutatja, hogy a termelési érték tavaly csupán 9 millió forint körül volt. Jelenleg a gyár a legmodernebb eszközöket gyártja kooperáló vállalatai, a Pécsi Hőerőmű, az az Egyesült Gyógyszergyár, az Április 4 Génevár: a v. TKAszövetkezetben hallottakat is. A takarékszövetkezet ügyvezetője szerint a 209 tag összes betétje jelenleg 180 ezer forint, s ebből jelenleg 133 ezer forintot adtak kölcsönbe a tagoknak, — jól megválogatva a kölcsönvevők személyét — főleg házépítésre, motor-, sőt gépkocsi-vásárlásra! Orbán Ferenc elvtárs. — az ügyvezető — azonban másról is tájékoztat bennünket. Arról, hogy a postán, s az Országos Takarékpénztár helyi kirendeltségeinél mintegy négymillió forint takarékbetét hever, amely — az utolsó fillérig a dolgos és szorgalmas tiszakécskei nép munkájának eredménye — a szőlő, alma, barack árából tevődik össze. T ehetne beszélni a község lakosainak kulturálódá- 'áról is. E helyütt azonban csak innak végső eredményéről tu- lunk írni. A már fent idézett iorváth Pál igazgató szerint a Ez az a gyümölcsös, amelyet Tordai Béla Bagó Pétertől "örökölt«. kerekdombi iskolában végzettek közül 40 év alatt csupán egy pap, s egy tanító nevelkedett a felszabadulás előtt, s 1945-től napjainkig csupán ebben az iskolában negyven középiskolát végzett fiatalt tartanak számon, közöttük olyat is, aki azóta egykori elemi iskolájában tanít. Össze sem lehetne számolni hirtelen: hány értelmiségi nevelkedett Tiszakécskén a felszabadulás óta. A rádiónál két Tisza- kécskéről származó riporter dolgozik, — mint Horváth elvtárs mondja — „a Soós lány és a Kerekes gyerek”. Bállá Sanyi az társadalmi munka, amelyről a közelmúltban írtunk, s amely főképpen a különböző állandó bizottságok, s az egyes tanácstagok serénykedésének köszönhető. szintén arról beszél: a ti- szakécskeiek magukénak érzik falujukat, amelyből már. eltiipt a felszabadulásig olyannyira át- kos ellentét a faiu két része között, s amely — a tanácselnök szavaival élve — lassan-lassan vetekszik már akármelyik ipari üzemmel is rendelkező mezővárossal. Szöveg: Fábián Gábor Felvételek: Pásztor Zoltán A Permetezőgépgyárból Zvekán Ferenc csoportja látható a képen, amint az IKARUSZ gyárnak készülő tejtartályokat hegesztik össze. ben jó bortermés várható, s a tavalyival együtt mindez biztosítja a község gazdagságát. Tordai Béla egyénileg dolgozó paraszt például, aki két hold szántón, s egy hold szőlőn gazdálkodik —, amelyet egykori gazdurától, Bagó Pétertől, „örökölt” a földosztáskor — a múlt évben egymaga 105 mázsa gyümölcsöt árusított td körülbelül 29 ezer forint ösz- szegben, s ehhez a nagy összegű jövedelemhez még nem számít hozzá a tavalyi bortermés, amelyből közel 16 hektoliter vár eladásra pincéjében. A Szabadság Termelőszövetkezet jó gazdálkodása, nagy vonzereje bizonyára Tordai Bélára is előbb- utóbb hatással lesz. s azok az almafák, amelyek annak idején még Bagó Péter tulajdonai voltak, s amelyeket még napszámos korában Tordai Béla oltott be — reméljük már nemsokára a közös gazdaságban nyújtanak még több hasznot a Tordai-család- nak. f Jgye, nem hinnék el mínd^ ezt a gazdagságot a 14 ezer lakosú, 23114 holdas határral rendelkező Tiszakécské- ről4 ha nem írnám ie a íá&ajrékÖntiivuiaszio c*poouu, oiutiszoigáló élelmiszerbolt nyílt mar Ti- szakécskén, de a játékkereskedés bármilyen modern és szép is, — a gyerekek szerint nagyon sajnos, — hogy nem működik önkiszolgáló rendszerrel. E két képünkhöz még csupán azt tudjuk írni: a tanácselnök véleménye szerint a takarékbetétbe helyezett négymillió forint nincs összhangban a község viszonylag alacsony kereskedelmi áruforgalmával. Ez azonban csupán azt jelenti, hogy a tiszakécskei lakosság Szolnokra, Kecskemétre* sőt Budapestre jár fel egy-egy értékesebb áru megvásárlására. De, amint láthatjuk a boltok városias berendezéséről, a neonfényes portálokról, — a tiszakécskei üzletek sem jutnák a csőd szélére... Szabadság Tsz kertészete mellett nagy gondot fordít az állat tenyésztésre is. Kéglinkön a tsa új tebéoisUUója látható. RUSZ, s más nagyüzemek részére. Nem hagyták ugyan abba a permetezőgépek gyártását sem, de azok mellett jelenleg — többek között — az IKARUSZ gyár tejszállító gépkocsijai párnára tartályokat is készítenek; Azt lehet mondani, hogy a gyár növekedése biztosítja a tiszakécskei lakosság munkával való ellátását, a fiatalok szakmai képzés- , s egyben a község két része közti Mizony sokat változott az " élet Tiszakécskén. Horváth Pál iskolaigazgató gyűjtőmunkája tanúskodik arról, hogy nagy falu volt már Tiszakécske helyén a mohácsi vész előtt is. Jobbágyai a Hunyadi, Sza- pári, Urményi és Vigyázó grófoknak adóztak. Mohács után az urak felvidéki birtokaikra telepítették a jobbágyokat, csak az ókécskeiek húzódtak be a nádasokba. s lettek halászó-pákászó nép. III. Károly és Mária Terézia telepítette volna vissza a tiszakécskeieket, de azok ekkorra bizony-bizony már annyira szétszóródtak, hogy helyettük jórészben trencséni tótokat hoztak be. Erről tanúskodik még ma is a Bevíz és az Anka családnév. A környezet idegensége, a földműveléshez hozzá nem szokás aztán azt eredményezte, hogy az ókécskeiek a jobbágyfelszabadítás után földsizerete- tükkel, mezőgazdasági ismereteikkel. élelmességükkel a jobbágytelkeken viszonylag virágzó gazdaságot létesítettek, míg az újkécskeiek — azaz a visszatelepültek — jórészben elszegényedtek. A harmincas évek derekára már valamennyi urasági birtok feloszlott, s jellemző, hogy helyettük nagyobbára csak Ókécskén alakultak ki száz-kétszáz holdas parasztbirtokok, amelyekre az újkécskeiek napszámba jártak. Ez a társadalmi különbség feszültséget is okozott a falu két része között. Az újkécskeiek kubikmunkára járván szegényebbek, de forradalmibbak is lettek. A falu két része közti különbséget csak a felszabadulás utáni nagy társadalmi változások tudták a mostani időkig áthidalni. A földosztás még nem je- lentett e társadalmi feszültség enyhülésére egyetemleges megoldást. Az újkécskeiek továbbra is Pestre jártak dolgozni, úgyannyira hogy az 50-es évek elején már egy kerékpár megjavítására sem akadt a faluban mesterember. De Ökécs- kén nem sokára megalakult — két másik szövetkezet mellett »— a Szabadság Tsz, amely közös vagyonát rohamos mértékben növelve az újtípusú, szocialista nagyüzemben biztosítja tagjai számára a megélhetést. 1953- ban — megalakulásukkor — csupán 69,482 forint volt a teher nélküli közös alap, 1956-ban már 266 296 forint. 1958-ban 685 859, jelenleg pedig 832 277 forint. Főként kertészetükre gondolnak sokat, úgyannyira hogy a tavalyi Országos Mező- gazdasági Kiállításon díjakat is nyertek paprikájukkal. Gabonájuk termésátlaga is évről évre emelkedik. régebbi áldatlan viszálykodások, villongások teljes megszűnését is. jVem adnánk teljes képet a községről, arról a sok színről, amely Tiszakécskét, a „Tisiza gyöngyét” jellemzi, ha nem írnánk arról, hogy elég furcsa módon nem Kecskemétnek, hanem Szolnoknak fejlődött pár év óta egyik legnagyobb „zöldövezetévé”. Külön darabárus gépkocsijárat viszi a kécs- kei zöldséget Szolnokra, de ettől eltekintve, s ezen felül is ebben az évben száz vagon különböző fajta gyümölcsöt exportált a község a zöldborsó-idény kezdete óta. A kécskei szőlőskerteká átt, ahol a Tisza nagyot kanyarodva ot-hat, sót nyolc meter mély szakadékot mos le a parti szőlőkből, áll a fodrozódó ; víz hátán a tiszakécskei hajóállomás. Előtte a fűben egy ember ] fekszik. Szidorov Iván, Tiszakécske jelenleg egyetlen halásza ö. \ Előbb „nézte fel” a varsákat, s most nekünk mondja el panaszát: I — Réges-régen Tiszakécske halászfalu volt. Ma pedig már, hogy-hogy nem, csak én, a nagy Oroszországból 1917-ben idevetődött hadifogoly fia vagyok tagja a szolnoki Halászati Termelő- szövetkezetnek. Utódom nincs, pedig a Tisza havi 2000—2500 forinttal fizeti fáradozásomat.-=acffl2- ------ ..eaMV zsig-^niCgJíwmlmM. mm dB xwy.. * Jl Mpr mr h\^s,rnm^LjMsr~mvm~' Vuilluiy Ai'.lP'yÓlr~|jíTifli)ini„' znv him \jiir Tay iesan—nsa—awning—Mimi»' jhiüíTmJ—aiuy m/— idén végzett az orvos karon; két gépészmérnök is származik a faluból, s a három évre visszamenőleg történt felmérés szerint csak két fiút és 18 lányt találtak, aki a nyolc általános iskola elvégzése után nem ment felsőbb iskolába, szakmatanulásra. Ez annyira „jó” adat, hogy már szinte félni kell: ki marad a föld mellett, a mezőgazdasági nagyüzemekben? 'Teljes képet egy községről csak úgy kaphatunk, ha megismerjük annak közigazgatását is. A közigazgatásban való részvétel ugyanis mindig jellemző lehet: az illető község népe mennyire érzi magáénak saját faluját. Tiszakécskén ez a kép biztató és egészséges fejlődésről ad számot. A tanácsháza tanácskozó termében, ahol az egykori virilisták cifra székei állanak, a 81 tanácstag közül 70—75 mindenegyes tanácsülésen megjelenik. Az a hatalmas
