Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

Világ proletárjai) egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA Gazdag anyaggal szerepel Bács megye az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az idei — s immár a 63. — Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon megyénk szocialista me­zőgazdasági nagyüzemei, vala­mint egyénileg gazdálkodói kö­zül számosán részt vesznek terményeikkel, állataikkal. ÁLLAMI GAZDASÁGAINK képviseletében a Helvéciái sző­lőt, almát, bort, a hildpusztai kenyér- és takarmánygabonát, a solti gabonát, cukorrépát, ken­dert állít ki, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet pedig paradicsom-, vala­mint gabonafajtáit, a Kiskun- halasi Tangazdaság cukorrépá­ját mutatja be. TERMELŐSZÖVETKEZETE­INK közül a páhi Keleti Fény alma-, az orgoványi Sallai sző­lő-, a tiszakécskei és a tompái Szabadság zöldség-, a bácsbo- kodi Szalvai Mihály Tsz pedig lucernamag-termesztésének az eredményességéről nyújt ízelí­tőt; az ágasegyházi szakcso­portnak viszont a szőlő-, kör­te-, alma- és borkollekcióját szemlélhetik meg majd a láto­gatók. AZ EGYÉNI TERMELŐK is szép számmal vesznek részt a kiállításon. Tiszakécskéről és Kiskunfélegyházáról három-há­rom, Kecskemétről, Szabadszál­lásról, Orgoványról, s még több községből -egy-egy gazdálkodó kap helyet almájával a növény- termesztési pavilonban, amely­nek egyébként külön részlegé­ben mutatják be Bács megye terményeit. ÁLLATTENYÉSZTÉSÜNK eredményességét a Kecskeméti-, a Kiskunhalasi- s a Bácsbokodi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vál­lalat, a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti . Intézet gazdasága, a garai Vörös Csil­lag, s a bajai Vörös Fény Tsz sertéseivel dokumentálja; ezen­kívül a Kiskunfélegyházi Me­zőgazdasági Technikum Tan­gazdasága egy — nagy teljesít­ményű anyától származó, há­rom bikából, négy tehénből és egy üszőből álló — »szarvas­marha-családot« mutat be. A Garai Állami Gazdaság juhait, a Szalkszentmártonban működő megyei kostelep pedig kosait állítja ki, s a Bácsalmási-, a Ta- jói-, a Városföldi Állami Gaz­daságok tenyészetei révén nem hiányzik Bács-ICiskun megye a baromfikiállitásról sem. Az eddig több kiállításon dí­jat nyert Bognár Lajos tassi, s Kovács József nagy baracskai gazdálkodó egy-egy bikával vesz xészt a kiállításon; hír sze­rint — adottságaik összevetése alapján — a két bika máris az ország kiállításra kerüíő tíz leg­jobb apaállata között foglal he­lyet. A sertéspavilonban évről évre sok sikert elkönyvelő »bácskai sarok-» egy-egy kiskun- halasi, csikériai, bácsbokodi, dá- vodi, bajai és két nagybaracs­kai gazdálkodó korúval, berk- sirl és fehér hússertései révén ismét épülő látványosságul szol­gál a szakértőknek és laiku­soknak egyaránt. Az előzőeknél jóval nagyobb területen megrendezendő kiál­lítás látogatóinak a szórakozta­tásában is képviseli magát me­gyénk; a Kiállítási Ii'oda »Bu­gaci Csárda-» néven étkező he­lyiséget rendez be, amelyben a Bugaci Állami Gazdaság te­nyészetéből készített sült csir­kével, valamint egy szabadszál­lási szakács főztjével, bogrács- gulyással verhetik el éhüket a vendégek. Már csak az említettek miatt is bizonyára több ezren meglá­togatják megyénkből a hazánk mezőgazdaságának fejlettségét szemléltetően bizonyító kiállí­tást, aminek megkönnyítésére a községi tanácsoknál már kap­hatók a félárú utazásra, s ked­vezményes belépésre jogosító — 6 forintos — jegyek. T. I. Az MSZMP kongresszusa tiszteletére indított munkaver- senyhez megyénk 46 kisipari szövetkezetének több mint fele csatlakozott eddig. Felajánlá­suk összege csaknem 6 millió forint, amiből mintegy 2 mil­liót máris teljesítettek. Tanulnak a KISZ propagandistái Augusztus 24-én, hétfőn háromnapos propagandista tanfo­lyam kezdődött Baján, a megyei KISZ-táborban, az ősszel in­duló KlSZ-ofctatás vezetői számára. A tanfolyamon az ipari üzemek 50 KlSZ-tanfolyamvezetője vett részt. A fiatalok sza­mára Görög Tibor, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Szép Károly, a megyei pártbizottság munkatársa, Gera Sándor, a KISZ megyei bizottság munkatái-sa, Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője tartott eddig előadást. A következő három­napos tanfolyam augusztus 27-én kezdődik és azon a termelő­szövetkezetek, valamint a községi KISZ-szerveaetek propagan­distái tanulnak. Almatárolót épít az állami gazdaság A Csengődi Állami Gazdaság­ban nagy gondot okozott tavaly a gazdag álmatermés tárolása. A vezetőség most elhatározta, hogy páhi üzemegységében egy 30 méter hosszú és 8 méter sZie­les vasvázas almatárolót és cso- magolót épít. A gazdaságnak ezen a részén az idén 20 vagon almatermésre számítanak. Igaz, hogy a fák a szeszélyes időjárás miatt nem olyan tömöttek, mint az elmúlt évben voltak, Felker Béla üzemvezető mégis úgy szá­mol, ha az időjárás nem okoz újabb elemi kárt, a termés mi­nősége lényegesen jobb lesz a tavalyinál. Képünkön: Készül az alma­tároló. Kecskemét felszabadulásának IS• évfordulóján KIÁLLÍTÁS NYÍLIK a város múltjáról és fejlődéséről Október 31-én, Kecskemét vá­ros felszabadulásának 15. évfor­dulóján a városi tanács és a „...az ölem tik ólai káilfáikáuak lejárt az ideje Tanévnyitás elölt a papírboltokban NÉHÁNY NAP és megkez­dődik a tanítás. Hivatalosan még nem, de lényegében már végétért a szünidő, a hátra­levő napok a vásárlással, az iskolai tanszex-ek beszerzésével telnek. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ pa­pírosztályát bizony nehéz meg­közelíteni. Sokan állnak a pult körül és a lázas munka kevés időt enged Csontos Béláménak a beszélgetésre. — Várakozásom felüli a for­galom — mondja. — A tavalyi és előző évekhez viszonyítva a törekedésefc elkerülése végett korábban kezdtük meg a tan­szerek árusítását, És ez a mód­szer bevált. Árukészletük kielégít minden igényt. Mint mondják, ilyen bőséges áruellátásban már ré­gen volt részük. Az összecso­magolt füzetekből osztályon­ként több mint 200—200 cso­magot adtak el. Nem is be­szélve a sok ceruzáról, töltő­tollról, tolltartóról és egyéb felszerelésről. A 2L SZÁMÚ Jöskér. bojt­ba 375 darab táska érkezett. Tóth Ferenc üzletvezető szin­tén az áruellátást dicséri és megemlíti, hogy az olcsó háti- táskáknak, úgy látszik, lejárt az ideje. Amíg a múlt években a vidékiek többsége ezt ke­reste, ma mindenki a drágább bőrtáskákat vásárolja. A 41. SZÁMÚ üzletben kék csomagolópapírból — amiből a múlt éviben keveset kaptak — már öt mázsát adtak el. Ezen­kívül füzetekből,, ceruzáikból és minden iskolai tanszeiéől na­gyobb mennyiségű tartalékkal rendelkeznek üzleteink. Hazafias Népfront városi bi­zottsága kiállítást rendez a va­ros életének múltjáról, jelene­rői és fejlesztésének terveiről. A kiállítást képekből és írásos, dokumentációs gyűjteményből állítják össze. Értesüléseink szerint a város életéről és a felszabadulás óta épített létesítményekről már ké­szülnék a fényképek. Megkezd­ték a felszabadulás előtti idők­ből származó fényképek és írá­sos anyagok összegyűjtését is. Külön gyűjteményt állítana«: össze a varos felszabadítását do­kumentáló plakátokból, levelek­ből, fényképekből. A városi tanács felhívta a la­kosságot. valamint a közületek és intézmények vezetőit is, hogy a tulajdonukban lévő, a kiállítás céljára alkalmas fényképeiket, dokumentációs anyagaikat ad­ják át a kiállítás idejéx'e a vég­rehajtó bizottságnak. ** ­Onkiválasztó könyvesbolt Kiskőrösön Aki járt már antikváriumban annak nem új ez a fogalom; ön­kiválasztó könyvesbolt. Mégis igen jelentős és követendő kez­deményezésnek tartjuk a Kis­kőrösi Földművesszövetkezet ál­tal bevezetett új formát. Az üz­letet közel kétszeresére bővítet­ték és e nagy pultok eltünteté­sével, a vásárlók a szó szorosabb ban vett értelmében is közelebb kerültek a könyvekhez, A falak egész hosszát betöltő könyves­polcokon ki-ki kedve és ízlése szerint válogathat A helyiséget kényelmes fotelek, szőnyegek és virágok díszítik. Az önkiválasz- tó könyvesbolt több mint 20 ezer forintos átalakítással ké­szülj ^ .tanul a Bácsalmási Állami Gaz­daságban. Augusztus közepén kezdtek munkához, s a legjobb szakemberek irányításával meg­ismerkednek a növényegészség­ügy, a komlókertészet és a ba­romfitenyésztés tudományával. Három év múlva mesterlevél­lel a kezükben ők leszneit »» állami gazdaságot, termelőszö­vetkezetek új szakmunkásai, akik tevékenyen résztvesznek a nagybani gazdálkodás szaksze­rű irányításában. Télen négy­hónapos elméleti továbbképzé­sen vesznek részt szakáganként az ország legszebb részein mű­ködő mezőgazdasági tanintéze­tekben. 35 izesz&dteieU {dalai XIV, ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ara SO fillér 1959. AUG. 27, CSÜTÖRTÖK Lelkesítő feladatok ri létesítmény készül el az év végéig. Ugyanis kongresszusi felajánlásként ennyi anyaggal és társadalmi munkával járul­nak hozzá az egyes tanácsok és vállalatok a központi beru­házási kerethez. Ezek a pártkongresszus tisz­teletére tett felajánlások annál Is inkább jelentősek, mivel a szóbanforgó beruházásokat (Kecskeméti Bútorgyár befeje­zése, Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat áthelyezése, Tiszakécskei Permetezőgép­gyár bővítése stb.) az állami építőipar kapacitása hiányában csak jövőre tudta volna elvé­gezni. így azonban az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium hozzájárult azok házi kezelésben való kivitele­zéséhez. A beruházási munkák már megkezdődtek, s a példás szer­vezésért, valamint a legna­gyobb összegű hozzájárulásért mindenekelőtt Kiskunhalas Vá­ros Tanácsát illeti a dicséret. Saját erőforrásukból 300 má­zsa cementet, 600 ezer darab téglát és 120 ezer forint ter­vezési költséget és több száz­ezer forint társadalmi munkát ajánlottak fel a Motor- és Gépjavító áttelepítéséhez. Ki­sebb mértékben ugyan, de ha­sonló szépet közölhetünk Tisssa- kécske Község Tanácsáról és a Permetezőgépgyár dolgozóiról iá. Amit írtunk, csak kezdeti ta­pasztalat. Mégis örömmel lát­juk, hogy a közös cél érdeké­ben történt összefogás milyen eredménnyel jár. A feladat lelkesítő. Elvégzésével pedig nemcsak a jövő évi eredmé­nyek lesznek szebbek, hanem az ötéves terv teljesítését is előkészítjük, g, a . - — ­Tanácsaink megalakulása óta egy esztendőben sem volt olyan magas a helyiipari beru­házások összege mint az idén. Vállalataink fejlesztésére, köz­ponti beruházásból csaknem hét millió forintot kapott a megyei tanács. A Központi Bi­zottság március 6-i határozata után, téglagyáraink fejleszté­sére még 2 millió 800 ezer fo­rintot adott az Országos Terv­hivatal. A közel tízmilliós ösz- szegből 1959 első felében 8 660 000 forint értékű beruhá­zást már megvalósítottunk. Megyénk ezzel országos viszony­latban is az első közé került a beruházási tervek teljesítésé­ben. Ez az eredmény már egy­magában is dicséretet érdem­lő, de most ennél is többről, újabb nagy feladat végrehaj­tásáról van szó. Nemrégiben Bács megyében járt Lázár György elvtárs, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Eperjesi László elvtárs főosz­tályvezető. Vendégeink nagyra értékelték a helyiipar fejlesz­tésének Bács megyei tapaszta­latait, s a végrehajtó bizottság kérésére kiegészítésként még közel 6 millió forint beruházási hitelt kaptunk. Ilyen nagy összeg négy hó­nap alatt történő gazdaságos elköltése nehéz próbatétel elé állítja a megyei tanács tervosztályát. A feladat azon­ban nemcsak nagy, hanem lel­kesítő is, hiszen lehetőséget nyújt, hogy még az idén je­lentősen fejleszthessük a taná­csi ipart. Még le sem írtuk az egyik hírt, máris ennél több­ről értesültünk. Az érdekelt tanácsok és vállalatok vezetői­nek szervező munkája nyomán nem hat millió, hanem ko­sé! tíz millió forint értékű ipa­

Next

/
Thumbnails
Contents