Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

1359. augusztus 19, szerda Megkezdődött a sorozás A MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKASPÄßT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA J m CSUHÁIM: 3»E:RJ»at.TVaLTBfc ECT HÁZ JKÖÜ^IpTC ?5Fogd meg“*et kiáltott as okirathamisító — Egy bírósági akta tanulságai — A történetünkben szereplő nevek költöttek, de a történet az utolsó szóig igaz, Simon, húga a gazdag ker- reskedőhöz, Jónáshoz ment fe­leségül, — még az 1940-es években. A nincstelen Simon sógoránál vállalt munkát hosz- szú éveken át, s az igyekezett is őt kellőképpen kizsákmá­nyolni: Jónás több tízezer fo­rint munkabérrel még ma, ha­lála után is adósa Simonnak. Jónás azonban nemcsak sógo­rát, de feleségét is kizsákmá­nyolta, véle nem bánt jól és ezért a feleség a közös szer­zeményű ház ráeső félét ha­lála élőtt öccsére, Simonra ha­gyományozta; A gyűlölet oka, s a hamis szerződés Ebből keletkezett a baj, — az ártatlan Simon meghurco- lása. Simon ugyanis még só­gora életében beperelte azt, munkabér meg nem fizetése miatt. Jónás pedig — már csak bosszúból is — elhatározta, hogy minden eszközzel vissza- szerzi magának a félesége ál­tal Simonra hagyományozott fél házat. Igen ám! De a házat 1952- ben államosították, s csak ta­valy adták vissza. Jónás terve mégis majdnem sikerült; Jónás ugyanis másodjára Is megnősült. Az új asszony ádáz gyűlölettel fordult a férjét be­perelő, s a ház másik felét »bitorló« Simon ellen. Rávette Jónást, hogy a náluk — egy darab papíron levő Simon alá­írás.,, főé — készítsenek adás­vételi szerződést, melyben Si­mon »elismeri«, hogy 18 ezer forintért volt sógorának »-adta el« a ház másik felét. Jónás és második felesége a hamis szerződést közjegyzői letétbe helyezték, és annak lé­téről értesítették Simont is, aki pedig a közelmúltban — a ház államosításának feloldása után T- most már valóban el akar­ta adni a házat. Simon a vevő tudomására hozta a közjegyzői letétben levő és általa hamisnak mon­dott szerződés létét, de az en­nek ellenére megvásárolta és Augusztus 20-tól 23-ig ismét megrendezésre ke­rülnek a hagyományos Kiskun Napok Kiskunfélegyházám Ünnepi vásár: 20-an é*s 21-én országos állatvásár, mezőgazdasági és ipari kiállítás. Kultúr- és sport­rendezvények, 100 km-es körzetből 50 százalékos vasúti kedvezmény; — Mindenkit szeretettel vá­runk: Hazafias Népfront-bizottság 1829 saját nevére telekkonyveztette a fél házat. Kiderül a „bűnös* ártatlansága Végső megszorultságukban ek­kor nyúltak a legmerészebb, becstelen eszközhöz Jónásék: feljelentették Simont csalás mi­att! Illetve csak a második fe­leség cselekedte ezt, mert Jó­nás " időközben meghalt. Simont letartóztatták, csalás­sal vádolták a fél ház “»má­sodik« eladásáért, s első fokon el is ítélték másfél évi bör­tönre. A másodfokú tárgyaláson, me­lyet a Bács-Kiskun megyei Bí­róság dr. Lengyel büntető ta­nácsé tartott — azonban meg­fordult a kocka. Nem részletez­zük azokat a jogászi szemmel nézve módfelett érdekes ténye-, két, amelyek az ítélet megvál-j toztatását tették szükségessé, — j csupán a végkövetkeztetéseket; említjük, s az ítéletet ismertet-; jük. A megyei bíróság álláspontja! szerint Simon csak akkor kö- j vetett volna el csalást, ha az \ úgynevezett »második« vevő; elöl eltitkolta volna az »első« adás-vételi szerződés létét. így: azonban az érvényben levő rendelkezések szerint, az »első« vevő, azaz Jónás, s annak jog­utódja, a felesége, polgári pe­res úton követelhetné vissza a fél házat anélkül, hogy Simont bűncselekmény miatt ' marasz­talná el a bíróság. Mivel azonban az »első« szer­ződés a ház állami tulajdona idején »keletkezett«, úgy még ezt a polgári pert sem indít­hatja meg Jónásné, hiszen a hamis szerződés állami tulaj­donnak magánszemély által tör­ténő eladására vonatkozott volna. Tanulság Jónás már nem él. Második felesége — aki férjéhez hason­lóan, harácsoló és fondorlatos módon akarta tönkretenni Si­mont — nem kerülhet férje helyett börtönbe. De mivel a hamis adás-vételi szerződés megszerkesztésében társként se­gített férjének — ha nem is sújtja majd őt bírói ítélet, ha lelkiismerete fogytán van is — a körötte élő embertársai meg­bélyegzése örök életében kísérni fogja. Simon pedig megszabadult a rászórt rágalmaktól, a folyamat­ban levő polgári peres eljárás során valószínűleg megkapja majd Jónás jogutódjától köve­telt munkabérét is, s bizonyo­san ügyelni fog: nehogy még- egyszer ilyen harácsoló, hör­csögtermészetű, lelkiismeretlen emberrel sodorja össze élete. Nekünk, az egész társadalom­nak is érdekünk, hogy ne en­gedjük meg a kapitalista mó­don, aljassággal, körülhajózással, provokálással gazemberkedő és gazdagodó embereknek a becsü­letesek tönkretételét. A Magyar Népköztársaság j Alkotmánya kimondja: »A ha- 1 za védelme minden magyar állampolgárnak szent köteles­sége.« Minden sorköteles ifjú, amikor bevonul néphadsere­günkbe tényleges katonai szol­gálatra, az alkotmány e pont­jának tesz eleget. A bevonulást minden évben megelőzi a sorozás, ami a ka­tonai szolgálatra való előkészí­tés egyik szakasza. Itt dől el, hogy ki válik be katonának, s ki nem. Talán ezért van az, hogy fiataljaink minden évben kissé szorongó érzéssel men- pek sorozásra, mert valameny- nyien ott szeretnének lenni azok között, akik alkalmasak a katonai szolgálat teljesíté­sére. Nálunk a sorozásnak régi hagyományai vannak. Ki ne látott volna ilyenkor augusz­tus táján felpántldkázott ko­csikon, ' zászlóval, zeneszóval vonuló legényeket? Amerre elhaladnak, vidám nótázásuk- ra összegyűl a falu apraja, nagyja. Sok helyen még a lá­nyok is elkísérik a legénye­ket a sorozásra. Ezeket a szép hagyományokat eleveníti fel a KISZ-bizottság felhívása is, amely arra serkenti a fiatalo­kat, hogy a régi szép szoká­soknak megfelelően jelenjenek meg a sorkötelesek a bizottság előtt. Helyesnek tartanánk, ha a KISZ-szervezetek összehív­nák sorozás előtt a fiatalokat. s megbeszélnék az ezzel kapa csolatos teendőket. A sorozás befejezése után a bevonulásig továbbra is nagy feladatuk van a KlSZ-szerve- zeteknek és az MHS-nek. Azon kell munkálkodniuk, hogy fia­taljaink felkészüljenek a szo­cialista haza védelmére, s es­küjükhöz híven megvédjék dolgozó népünk vívmányait. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Poór József (anyja neve: Bodath Erzsébet); Knödel Péter (.Botos Margit); Trungel Katalin (Csordás Teré­zia), Orbán Etelka (Szijjártó Etelka). MEGHALTAK: Mészáros Já- nosné Dömötör Mária 78 éves; Pullai József 48 éves, Gyuris Antal 8 éves, Kiss József 79 éves, Csóta Menyhért 72 éves. OOOOOOOOOOOOOOO0OOOOO CEMENTLAP, CEMENTCSEREP, mindenféle beton- és mű- kóáru, sírkő, sírkeret rak­tárról vagy rendelésre be­szerezhető a Jánoshalmi Vegyes és Epíiő Kisipari Szövetkezetnél; 1885 jooooooooooooexaoooocu Képek a járás életéből Szépítik a füiöpszáilásí tanáesházát Minden községben, így Fü- löpszálláson is a legfontosabb helyek egyike a tanácsháza. Ügyes-bajos dolgaikat intézve naponta több százan fordulnak meg falai között. Nem mind­egy tehát, hogy az emberek milyen érzéssel tartózkodnak abban az épületben, álról a község életét irányítják. Ezért döntött úgy a végrehajtó bi­zottság, hogy jelentőségéhez il­lően megszépítik az egész ta­nácsházát. Kocsmár Ferenc fes­tőmester már három hete végzi a csinosítást, s munkája ered­ményeként barátságos színt nyertek az újonnan festett he­lyiségek. A vezetők egybehang­zó véleménye alapján eddig legszebb az esketőterem, mely­nek ünnepélyessé tételére több mint nyolc ezer forintot köl­töttek. Ennél n^ár csak egy szebb helyiség lesz az épület­ben, — a tanácsterem. Villamosítják Csengőd-újfalut A lakosság régi vágya telje­sül az ősszel Csengőd-új falun. A községfejlesztési tervek va- lóraváltásának egyik lépése­ként szeptemberben elkezdik az egész település villamosí­tását. A tanács és a DÁV kö­Gyorsan elvégzi CIPÖ-BEVASARLASAT, ha felkeresi a Jánoshalmi Földművesszövetkezet újonnan átalakított önkiválasztó cipőszaküzietét. Nagy raktárkészlet. 1887 PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Darnel. IQüdjs: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér L szám. Szerkesztőségi te'efonkózpont: 26-19, 25-16 Fártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-S8 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telelőn 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál es kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra U Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49. icieioa .vegeid; Ssúcí Lola igazgftó. zott megkötött kivitelezése szer­ződés szerint 1430 folyóméter kisfeszültségű elosztó hálózatot készítenek, emellett 660 méter vezetékcserére is sor kerül. A községi villanyhálózatnak ez a Görögd i n nye-export A Csengődi Állami gazdaság páhi üzemegységében a szőlő- és gyümölcstermesztés mellett az idén először dinnyeterme­léssel. is foglalkoznak. Tízhol­das dinnyésüket Csuka István Heves megyei dinnyetermelő szakember kezeli. Ananász és turkesztáni fajtájú sárgadinnyé­jüket Budapestre szállítják. Görögdinnyéjükből pedig az első l4o mázsás szállítmányt vasárnap exportálták Sturo- vóba. ; bővítése 138 ezer forintba ke­rül, s elkészültével mintegy hatvan család otthonában gyűl majd ki a villanyfény. Mint értesültünk, a kérdéses rész la­kossága tízezer forint értékű földmunkát ajánlott fel a vil­lamosítás olcsóbbá tétele és meggyorsítása érdekében. Dicsérendő kezdeményezés Kaskantyú község tanácsá­nak tagjait már régóta foglal­koztatta az a gondolát, hogy a tanácsháza mellé egy 60—70 fő befogadására képes tanács­termet kellene építem. Ez az elképzelés hosszú Ideig csak terv maradt. A községi kultúr- ház felépítésével és a villany bevezetésével azonban olyan kedvet kaptak a társadalmi munkához, bogy elhatározták: még augusztusban elvégzik a tanácsháza bővítését. A közsé­gi tanács tagjai, akik élen jár­nak a társadalmi munkában, később úgy döntöttek, hogy augusztus 20-ra elkészülnek a munkával. A tanácsterem már fedél alatt van. Reméljük, a Kiskőrösi Napló legközelebbi számában már a vállalás telje­sítéséről számolhatunk be. Társadalmi munkán a konzervüzem dolgozói Naplónkban hírt adtunk már arról, hogy a kiskőrösiek több mint 700 nap társadalmi munkát ajánlottak fej az új tizenkét tantermes általános iskola építési költségeinek csökkentésére. A munkából a konzervgyári lányok, asszonyok is kiveszik a ré­szüket. Az elmúlt héten 70 munkásnő vett részt áz"épitendő iskola helyén folyó bontási munkákban. Két ács segítségével leszedték három épület tetejét, felbontották ■ padlózatát, s ki­szedték ajtóikat, ablakaikat. E munkáknál Petróczy Kiss Ist­vánná megyei tanácstag járt elöl jó példával. Tizenhat óra tár­sadalmi munkát vállalt, vasárnap pedig körzetében szervezte a további felajánlásokat. Orvosi lakást vásárol Soltszentimro község Az év elején a községfejlesz­tési tervek tárgyalása során a tanács úgy döntött, hogy az összeadott pénzekből egy tágas KlOSZ-dalárda alakult Kiskőrösön Hosszú szervezőmunka ered­ményeként kiskőrösi iparosok­ból és családtagjaikból 43 tagú dalárda alakult, mely a KIOS? Petőfi Énekkara hevet vette fel. A dalárda vezetői tisztjét Sza­bó! István kisiparos tölti be. Az énekkar ötszöri próba után Fekete Sándor karnagy veze­tésével mutatkozott be a, Petőfi napok rendezvényein. A lelkes együttes mindhárom fellépését sok tapssal jutalmazta a hálás közönség. A dalárda tagjai most tovább folytatják a szervező- munkát. Az a tervük, hogy épü­lő új székházuk avató ünnep­ségén már teljes létszámmal mutatkozzanak be. orvosi lakást vásárolnák, mivel a jelenlegi körzeti érvos ma­holnap nyugdíjba megy és így félő, hogy megfelelő lakás hiá­nyában orvos nélkül marad a község lakossága. A tanácsülés döntését helybenhagyva az Építésügyi Minisztérium engez dályezte a vételt, az Egészség- Ügyi "Minisztérium pedig 50 ezer forint OTP-köJcSön folyó­sítását javasolta a községnek. Az orvosi lakás ,170 ezer forint­ba kerül, melyből 120 ezér fo­rintot már ki is fizettek;

Next

/
Thumbnails
Contents