Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek'. tlltSÍ ABfcÜSÍTUS íö MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS • KISKUN MEGYEI LAPJA »----------^-------- -------------­XI V. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Ara 60 fillér 1959. AÜG. 20, CSÜTÖRTÖK 13 égi szép szokás szerint a születésnapon kelle­mes, meleg baráti környezet­ben feiköszöntik az ünnepel­tet. Poharak csendülnek, for­más beszédek kerekednek; ilyenkor az is kitűnik, hogy kinek van sok jó barátja, mennyien veszik körül a ju­bilánst, milyen őszinték, szív- bőljövők a jókívánságok? A mai születésnapon egy ország örvend és bár az ün­nepi asztalt millió és millió ember állja körül, mégis csa­ládias, bensőséges a hangulat. Elhangzanak az üdvözlések, s vajon kinek szólnak azok? A maga tettének ujjong a dol­gozó ember, a maga alkotásá­ban gyönyörködik, amely tíz kerek esztendő alatt milyen szépen megizmosodott, piros élettel lett teli. Tíz éves a Magyar Népköztársaság Alkot­mánya. Egy derekas munkában és kemény harcban eltöltött évtized áll mögötte. Milyen kevésnek és szerény­nek tűnik ez az idő, ha eszünk­be jut, hogy valaha -ezeréves alkotmányról« szónokoltak yt ennek az országnak az urai. A régi Magyarország urai szí­vesen és szorgalmasan hivat­koztak erre, de ha a gyanút- 'an érdeklődő azt szerette vol- , megtudni, hogy mit tartal­maz ez az -alkotmány«, akkor ködös jogi formulákba ütkö­zött. Ilyesmibe: -Az állam ál­lamjogi intézményeinek összes­ségét.« Vagy: -Az állampolgá­roknak az államhatalom gya­korlásában részt biztosító s őket az államhatalom minden- hatóságával szemben megvédő intézmények összege.« Ám a nép a tetszés szerint csűrhető-csavarható jogi bű­vészkedések helyett világos, ért­hető választ akart. Ezt tanú­sítja a történelem. Száztíz esz­tendővel ezelőtt, 1849. április 14-én, Kossuth Lajos, válaszul az osztrák császár erőszak­alkotmányára, amely a szabad­ságharc vívmányait semmis­nek nyilvánítja, a debreceni református nagytemplomban megtartott nemzetgyűlési ülé­sen javaslatot tett a függet­lenségi nyilatkozatra. Ennek első pontja kimondja; -Ma­gyarország .. í szabad, önálló és független európai államnak nyilváníttatik...« |\j egy ven esztendővel ez- előtt, 1919.“ június 22-én a dicső emlékű Magyar Ta­nácsköztársaság, tengernyi munkája és az ádáz ellenség­gel folytatott élet-halál harca közepette, parlamentjében meg­kezdte az alkotmánytervezet tárgyalását, Az első pont így kezdődik; -A tanácsköztársa­ságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapita­lista rendet és a burzsoázia uralmát, és ennek helyébe a szocialista termelési és társa­dalmi rendet tegye.« Ezeknek az évfordulóknak a csúcsán ragyog a legfiatalabb jubiláns: a népköztársasági al­kotmány a maga tíz esztende­jével. Egyrészt puszta vélet­len, hogy az Í949-es születési évszám ennyire összecseng az 1849-es függetlenségi cyilatko­EGY ÉVTIZED Irta: Dr. Ortutay Gyula SOK-SOK ÉRDEKES LÁTNIVALÓ — kiállítás, vásár, nagyszabású kulturális és sportműsor — várja a Kiskun Napok részvevőif mattal és az 1919-es tanácsköz­társasági alkotmánnyal, más­részt egyáltalában nem vélet­len, hogy miért 1949-ben, fel- szabadulásunk után négy esz­tendővel kerülhetett sor erre. Amikor a szovjet hadse- reg felszabadította, ha­zánkat és kiűzte a hitlerizmus magyar csatlósait, drága kin­cset kapott a nép: jogot és Lehetőséget arra, hogy megha­tározza a jövő útját, Négy évig tartott a politikai küzdelem, világnézetek ütköztek meg egy­mással és az ország sorsáért Eelelös dolgozó emberek egyre nagyobb számban ismerték iel a valóságot: a kommunis­ták azok, akik a legkövetke- setesebben képviselik az érde­keit. É négy év eseményei meggyőzték a lakosság túlnyo­mó többségét, hogy hazánk »akis a szocializmus útján le­let független, szabad és bol- log. Egyetértettek abban, hogy ízt az utat csakis a kommu­nista Párt vezetésével lehet megtenni, a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó paraszt­iág hatalmának gyakorlásával. Egyetértettek azzal, hogy Ma­gyarország népköztársaság le­gyen. Most már meg lehetett ílkotni a Magyar Népköztársa­ság Alkotmányát. Augusztus 20-án lépett élet- □e az első olyan alkotmány VIagy arországon, amely teljes mértékben betölti a funkció­ját: él, hat és alakítja a jövőt. Ismét nem véletlen, hogy ál­lamalapító, első királyunk, Ist­ván napja volt ez, hiszen ml egy új államalapításnak va­gyunk a részesei. Ezen a na­pon megemlékezünk arról, liogy megszületett Magyaror- izág és több mint ezer eszten- iővel később újjászületett, amikor a nép kezdte el írni a magyar nemzet igazi törté- aelmét. És ugyanezen a napon az új kenyérnek örvendezve íjra meg újra megpecsételjük a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét, szocialista építé­sünk, a munkásosztály hatal­mának legszilárdabb alapját. Szép ország a mi hazánk. Minden rögének megvan a maga szószólója, de a Duna— fisza közének nagy szerelme­se; Petőfi Sándor szava min­iét túlszárnyalja. Amikor az ímber e tájon jár, önkénte- enül felcsendülnek benne az jrökszép sorok, habár a vidék ma már egészen más. Nem a iíkság változott meg, a Duna is a Tisza is ugyanolyan mél- b sággal hömpölyög mint an- iak idején, De más az ember, is mások az emberkéz nyo­mai. Aki a magyar puszta vad •omamtikáját keresi itt, az csa- ódottan távozik. Nem jár ké- íye-kedve szerint a szél, a ho­mok, a szik sem virágzik kilo- néterhosszan. Farkas sincsen, ímely, mint az egyedüli szá­jad élőlény, éhezve, fázva, de szabadságára büszkén kóbo- ■olna. Szabad emberek vannak. ^ hatalom egyedül hivatott, se­rény birtokosa: a dolgozó em­ber. Sokszor ültünk együtt Bács- Kiskun megyei községek la­kóival á tanácsházán vagy másutt. Az asztalom valami jó­féle alföldi bor és az asztal körül a párttitkár, tanácsel­nök, népfront-titkár, az ifjú­ság vezetője, a nőszövetségi titkár, a termelőszövetkezeti el­nökök, az állami gazdaság ve­zetője, a tekintélyesebb gaz­dák, iskolaigazgató, orvos, rö­viden azok a nők és férfiak, akik a falu népének bizalmá­ból a falu vezetői. Miről be­szélgettünk? Arról, hogy mi­képpen lehetiie a művelődési házat minél előbb tető alá hoz­ni, a szövetkezethez bekötő­utat építeni,, a helybeli bor­nak rangot szerezni, az isko­lát bővíteni és így tovább, és így tovább. A község és azon túl a járás és a megye gond­jaitól főtt á jelenlevők feje és a közös tanakodás mindig meg­szült valami okos megoldást, előre léptünk egyet-egyet. A tíz esztendő alatt mi- lyen sokszor idéztük az alkotmány e mondatát: »A Ma­gyar Népköztársaságban min­den hatalom a dolgozó népé.« Egy ilyen számtalanszor emle­getett kifejezés csaknem elke­rülhetetlen sorsa, hogy frázis­sá válik, amely már nem mond semmit. De ezzel nem így tör­tént. Annyiszor idézi, ki nem mondva maga az élet, annyi szép és jó emlék tapadt már hozzá tíz év, e történelmileg rövid idő alatt, hogy bármeny- nyiszer ismételjük, mindig az eleven valóságot varázsolja elénk. Az elmúlt tíz esztendő be­bizonyította, hogy most lelt igazán jó és komoly gazdára az ország. A munkásosztály hi­vatott vezetője a népnek, ren­delkezik mindazokkal a tulaj­donságokkal, amelyek a nagy és merész célok megvalósítá­sához szükségesek. Megingat­hatatlanul hü az elveihez; a kommunista párt által megje­lölt útról nem lehet' eltérni. Fényes tanújelét adta ennek az ellenforradalom elleni küz­delemben. A magyar munkás­ság a szovjet hadsereg testvéri segítségével megoltalmazta vívmányait és az ellenforrada­lom okozta súlyos károkat olyan gyorsan tüntette el, hogy elámult rajta a világ. Nemcsak azokról a romokról beszélünk, amelyek a magyar főváros utcáit éktel enítették. Nemcsak a megrongált és meg­rabolt üzemekről. Hanem ar­ról a sivár, üszkös, kietlenség­ről, amely akkor sok ember lelkében didergett. A munkás- osztály és a dolgozó paraszt­ság a maga hazáját védte, ugyanakkor az alkotmányt is, amely a nép hatalmának a jelképe; tártoklevele annak, hogy ebbe az országba soha vissza nem térhet a kizsák­mányolás, az elnyomás, a szol­gaság. Véresen megfizeti az, aki az alkotmányba foglalt eredmények és célkitűzések el­len tör. M s a az ember a statisztikai adatok között lapozgat és úgy méri fel ennek a tíz esztendőnek az eredményeit, akkor ugyan nagyon nehéz helyzetben van, hogy melyik számot emelje ki a sok meg­győző statisztikai adat közül. Talán azt, hogy kétszer annyi iparcikket vásároltunk tavaly, mint 1949-ben, vagy ötven százalékkal többet eszünk? Hogy 1938-ban az egy éven aluli gyermekek 13,1 százaléka halt meg, ez a szám 1949-re 9,1 százalékra csökkent és ta­valy 5,8 százalékra? Tíz év alatt csaknem megnégyszerező­dött a rádióelőfizetők száma, három és félszer többet termel az építőanyagipar és megnégy­szereződött a gépgyártás, Bármerre nézünk, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra terü­letén, ha az életszínvonalra, az egészségügyre jellemző számo­kat vallatjuk, az eredmény mindenütt azonos: erősödünk, gazdagodunk, szebb lett az éle­tünk. Ezt eredményezte a dol­gozó nép hatalma, így vezeti ezt az országot az ország népe. Ez azt is jelenti, hogy a ha­talom kötelességeket is ró a tulajdonosára. A mai gyártu­lajdonosok, földbirtokosok, mű­vészeti intézmények tulajdono­sai, a nép — ellentétben ' a régi urakkal — nem csupán irányítja a munkát és lefölözi annak busás hasznát, hanem megtervezi a tennivalókat, az­után maga meg is csinálja azo­kat és aszerint részesül a bő­vülő javakban, ahogyan reszt vett az alkotásukban. Mindany- nyian felelősek vagyunk az or­szág sorsáért és jövőjéért. Ügy kell élnünk és tevékenyked­nünk, hogy méltók maradjunk e tisztességre. Minden cseleke­detünket hassa át az a tudat, hogy a magunkéban gazdái kez­dünk; mindenütt, ahol megfor­dulunk, szólunk, teszünk, azt a magunkéban cselekedj ük. Kövessük és támogassuk a pártot, erősítsük a bizalmat iránta. A párt iránti bizalom sohasem volt ilyen töretlen, mint ma. A párt népfront-po­litikája meggyőző módón be­bizonyította minden hazasze­rető, becsületes timber előtt, hogy ott a helye, ahol a szo­cialista haza építésén munkál­kodik a dolgozó nép nagy csa­ládja. a tízéves évfordulón nem csupán visszatekintünk, hanem előrenézünk. Az alkot­mány nagy program is, amdjr a szocializmus felé mutat. Az eddigi eredmények megerősíte­nek minket abban, hogy he­lyes úton járunk, de még sok a tennivaló. Nincs is hiány a buzgalomban. Ezért várják nagy érdeklődéssel a kommu­nisták és pártonkívüliék a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kongresszusát, amely az al­kotmány második évtizedének megkezdésére ad mindannyiunk­nak útmutatást. Megint följebb lépünk. Egyre határozottab­ban, lendületesebben haladunk a ragyogó távlatok felé. letve a sporttelep. A Petőfi ál­talános iskolában mutatják be a város iparosodásának fejlő­dését, a szövetkezetek és a kézműiparosok készítményeit. A Félegyházi Gépgyár pavilon­ját a gépgyár előtt — a vásár közelében — állították fel, míg a Bányászati Berendezések Gyára a tanácsháza előtti tér­ségen mutatja be az üzem fej­lődését, kiállítás keretében. Ugyanezen a napon este fél­nyolckor a Bányászati Beren­dezések Gyára központi kultúr- házának udvarán szabadtéri színpadon lép fel a Lőrinci Hengermű kultúrcsoportja. Este kilenc órakor a Honvéd sport­pályán tűzijátékra kerül sor, féltízkor pedig a tanácsháza előtti téren nagyszabású bál lesz, melyhez a zenét a Lőrinci Hengermű zenekara szolgál­tatja. AUGUSZTUS 21-én országos vásár lesz. Ezt a napot a vásár területén divatbemutatók és a Petőfi általános iskola tórna­(Folytatása a 2. oldalon-! Már hosszú ideje tartó nagy­arányú készülődés és szervező munka előzte meg Kiskunfél­egyházán a hagyományos Kis­kun Napok megrendezését. Nem volt könnyű a vásár, a külön­böző kiállítások és rendezvé­nyek gondos előkészítése. A Hazafias Népfront járási és vá­rosi bizottsága, a különböző társadalmi szervek, a tanács egyes osztályai, a vállalatok, tsz-ek, kereskedelmi egységek stb. mind-nvnd szorgosan te­vékenykedtek a siker érdeké­ben. Tájékoztatásul ezúton is kö­zöljük a Kiskun Napok prog­ramjának legfontosabb részle­teit. AUGUSZTUS 20-án, csü­törtökön délelőtt 9 órgkor az alkotmány ünnepének tisztele­tére nagygyűlés lesz a tanács­háza előtti téren, majd ezt kö­vetően kerül sor a vásár és a kiállítás ünnepélyes megnyitá­sára. A mezőgazdasági kiállí­tás és a vásár színhelye a vasútállomás közelében levő Fürdő-szálló előtti térség, il-

Next

/
Thumbnails
Contents