Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-10 / 160. szám
1959. július 10. péllíetí 3. oktat A JÓ MUNKA, A VERSENY megérleli gyümölcseit DCáposzta, káposzta... Idényjellegű gyár a Kiskun- halasi Baromfifeldolgozó Vállalat, s emiatt bizony nem volt könnyű összeállitaniok a kongresszusi verseny vállalást, mivel az időjárást nem lehet belekombinálni a tervteljesítésbe. Ám enélkül is megszövegezték kongresszusi verseny- vállalásukat, amelynek teljesítéséről az elmúlt héten az üzemi tanácsválasztással egybekötött termelési tanácskozáson beszélgettek a vezetők és a dolgozók. A tanácskozás alapján három gondolat köré csoportosítjuk mondanivalónkat. A helyes árpolitika ás hatása Mérlegelve az eddigi munkát, a vezetőség a tanácsválasztó gyűlésen bevezetőként megállapította, hogy a 758 ezer forintos évi önköltségcsökkentési terv 805 ezer forintra való teljesítésénél közrejátszottak olyan külső okok is, amelyek jelentősen megkönnyítették a vállalás teljesítését. Ezek közé tartozik elsősorban az állam helyes árpolitikája, s a húsellátás javulása. A második negyedévben — mivel megyénkben is jó volt a hús- és tejtermékellátás — a lakosság nagy része ezért inkább az olcsóbb hús- és tejtermékeket vásárolta, mint a drága baromfit, A paraszt viszont szívesen adta el szárnyas-állatát a gyárnak, mert míg az államnak átadott sertésért 14 forintot, addig a baromfiért kilónként 18 forintot kapott a piacon: Ezt a megállapítást igazolják a felvásárlás számadatai. Míg 1958-ban 21, addig 1959- ben 40 vagon baromfit vásárolt fel a gyár, A tavalyi 33 millió tojással szemben az idén 40,5 millió került feldolgozásra az üzemben. Ennek révén aztán sikerült á tojásexportot 3,6 millióval, a baromfiexportot pedig 675 mázsával túlteljesíteni; A verseny és eredménye Az anyagi előfeltételek a versenyzéshez tehát megvoltak. Éltek-e ezzel a lehetőséggel az üzem dolgozói? Az elsőrendű baromfitermékek 100,6 százalékos, s a tojásterv 109,4 százalékos teljesítése azt mutatja, Ucw egy kiscselédei vettek gondozásba Az elmúlt héten már hirt adtunk egy kiscseléd sorsáról, akit gondos kezek kiemeltek kilátástalan életkörülményeiből. Most ismét hírt kaptunk egy kiscseléd sorsáról. Kiss Antal Alpár, Táncsics u. 6. szám alatti lakos tanyájára látogatott ki Veres Sándor földművesszövetkezeti ügyvezető, Király Mihály szakszervezeti elnök, Kiss Mária tanítónő és Orosz János tizedes, a rendőrőrs egyik tagja. Ott akadtak rá Cseri Antal 12 éves kisgyerekre, hogy milyen állapotban, azt •minden kommentár nélkül is mutatja az első kép. A kunszállási Alkotmány Tsz- ben a tavaszi fagykárok miatt már korábban úgy határoztak, hogy pótolják valamivel a veszteséget, vagyis elpalántáznak vagy 16 kh téli káposztát. A fő- agronómus javaslata volt, s őszintén szólva a tagság sokal- lotta is egy kicsit. Hogy fognak ezzel végezni?, Az őszi árpa learatása után előkészítették a talajt a káposztának. A palánták is készen várták a munka megkezdését. — Nincs ok az izgalomra, mert gépek fognak palántázni — közölte a vezetőség a tagsággal, de hiába, azért volt nyugtalanság. Mert ki tudja, milyen munkát végeznek azok az ismeretlen gépek? Meg is érkezett a Kalocsai Gépállomás két palántázógépe és hozzáfogtak a munkához, amihez csak öt-hat munkaerő’ kellett, akik a gépen ülve »oda-<1- golták« a palántát, illetve kéri szítették elő a gépi munkához,! A 17,5 holdat — közbeni ugyanis »megnövekedett« a terv-* bevett káposztaföld — másféO nap alatt beültették, méghozzá úgy, hogy emberi kézzel semlehetett volna különben. Volt is csodálója még az egyéniek? körében is, akik láthatták, mire képes a nagyüzem a gépek ser gítségével. — Most már csak jó idő jár« jón — mondták a tsz-tagok —t s akkor lesz káposzta bőven. Kívánjuk, hogy ez az óhajuk is teljesüljön! p—s. Termelőszövetkezeteink életéből A petőfiszállási Kossuth Tsz 650 mázsa műtrágyát rendelt meg, amelynek több mint kétharmadrészét már a napokban leszállítják. A szervetlen talajerőpótlót a tarlóhántásra szórják, és a szövetkezetnek szándékában van , a legelőket is műtrágyázni. mert társasgazdaságaink zöme az állami gazdaságokban mar jól bevált, lényegesen olcsóbb és az űrtartalmát könnyen bővíthető, deszkapalánkkal bélelt ároksiló építésére tér át.) — Emellett a saját erőből történő építkezések is jelentősek. t. p. •♦hogy a kongresszusi verseny- jben jelentősen megnőtt az el- jsöosztályú áruk aránya. | A tojásból elért 683 ezer fo♦ rint terven felüli többletbevé- $ tel, a közvetett költségeknél ♦megtakarított 122 ezer forint •— ez vállalásuk 50 százaléka ♦— a féléves terv 13 százalékkal való túlteljesítése mind |azt mutatják, hogy a párt, a ^szakszervezet, a műszakiak és ♦ a dolgozók együttes munkája, ♦versenye bőséges gyümölcsöt lérlelt. Megteremtették az év- jvégi nyereségrészesedéshez ‘szükséges alapot. I Külön fontos, hogy ebben az 5 időben a termelékenység nem •3,2 százalékkal, mint ahogy azt ♦vállalták, hanem 9 százalékkal ♦ emelkedett. Ennek előnyét a ímunkások saját pénztárcájuíkon is érezték. ♦ \ A vártnál is nagyobb J lett az átlagkereset ♦ • A kongresszusi felajánlásukéban többek között az is szereppel, hogy a feladatok végrehajtásával egyidejűleg 1,8 százalékkal emelik a munkások j átlagkeresetét. E téren sincs • miért szégyenkezniük: túltelje- •sítette Ígéretét a vállalat, még- ípedig 1 százalékkal.^ Ezek sze- írint tehát érdemes csökkenteni *a selejtet, növelni az elsőosz• tályú áruk arányát és takaré- íkoskodni. | Ilyen dolgokról beszéltek az j üzemi tanácsot újjáválasztó f termelési tanácskozáson. Venesz A kecskeméti járás termelőszövetkezetei kongresszusi versenyének az eddigi eredményeit a napokban értékelték. A többi között a gazdasági épületek rendbehozása, a trágyázás mértéke, a gépi munka igénybevétele, a könyvelés pontos végzése stb. szolgált az értékelés alapjául. A lászlófalvi Úttörő Tsz került az első helyre, de szorosan mögötte halad a helvéciai Szabadság és a lászlófalvi Alkotmány Tsz is. A mostani versenyszakasz értékelése augusztus 20-án lesz. * Megyénk termelőszövetkezeteiben ebben az évben 20 — ha sikerül még egymillió forintot biztosítani, akkor 23 — magtárpadlásos szarvasmarha-istállót építenek állami hitelből. Az ilymódon megépítendő sertésfiaztatók száma 8, ugyancsak 8 a sertésszállásoké is, s 5 új juhhodállyal, 7 baromfióllal, valamint 2500 köbméter befogadóképességű beton-silógödörrel gyarapodnak tsz-eink. (Az utóbbinak a száma viszonylag azért alacsony, 7psetei tanulók torod jenek a l>árte§oportta! A Lajosmizsei Földművesszövetkezetnek 12 vegyesboltja* 6 szaküzlete, 2 húsboltja, 5 italboltja, 2 kisvendéglője, 1 cukrászdája, 3 felvásárló telepe, 1 szikvizüzeme, 1 szeszfőzdéje és 1 darálómalma van a községben. Tavaly az évi áruforgalmuk több mint 34 millió forintot tett ki. Dolgozóik és alkalmazottaik száma meghaladja a százat. Közülük öten tagjai az MSZMP- nek. A párttagok tevékenységéről Szabó Zoltán elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője, a községi párt-végrehajtó bizottság tagja tájékoztatott. Elmondta* hogy a párttagok — egy elvtársnő kivételével — egy párt- csoportba tartoznak. Egyes alkalmakkor, például az áprili» havi közgyűlés előtt összegyűltek tanácskozásra, s akkor a közgyűlés előkészítésének teendőiről vitatkoztak. Tevékenységük lényegében ezzel ki is merült. Munkájuk hiányosságai nagyrészt abból adódnak, hogy a községi pártszervezet nem határozta meg feladataikat, keveset törődik velük. Ilyen körülmények között jogosnak tartjuk azt az igényüket, hogy munkájuk megjavításához konkrétabb irányítást, útmutatást kérnek a községi pártszervezet vezetőségétől. A földmíívesszövetkezetnél dolgozó kommunisták pártcsoportjának is feladata, hogy rendszeresen megbeszélje a párt politikájának végrehajtásából adódó feladatukat, munkálkodjon azok megvalósításán és tanácsokkal, elvtársi bírálattal segítse a kommunisták fejlődését, politikai és ideológiai ismereteinek gyarapítását, a kommunista jellemvonások formálását. Szabó Zoltán elvtárssal folytatott beszélgetés alapján azt javasoljuk, hogy a községi pártszervezet minél előbb vizsgálja meg a földművesszövetkezet apparátusában dolgozó kommunisták pártcsonortjának működését és segítse elő tevékenységének inegjavulását. Wi 3MENNYI történet, főleg keserű, néha nevettető maradt fenn a régi világ inasainak, kis tanoncainak életéből! Nagyon sok írót és költőt is megihletett a munkásnak tanuló, sokszor embertelenül kizsákmányolt, elnyomorított, nyomorúságos körülmények között élő tanon- cok helyzete. Ezer es ezer legendát lehelne feljegyezni az inassorsról, a tanonc és a mester háborújáról, a körömszakadásig tartó küzdelemről, amivel végre eljuthatott valaki odáig, hogy felszabaduljon. Maga a név, «inas-«, szinte önmagában is kifejezte azt az áldatlan állapotot, amely jellemzője volt a szinte még gyermek-munkások életének. Inas, tehát mindenes, a legtöbb esetben egy évig még a szerszámhoz sem konyíto, fizetésért tartott, a mester és a mesterné által majd mindennap felpofozott, piaci bevásárlásokra* takarításra, favágásra, gyermek dajkálásra használt kislegény. OLYAN embereket, akik valaha Ismerték az inassorsot, szinte minden esetben savén üti az a látvány vagy tapasztalat, amit egy- sgy gyár műhelyeiben jelenleg az ipari tanulókkal való foglalkozás során tapasztal. Ez történt velem is a Bajai Vülamosipari, Vállalatnál. Ipari tanulókat kerestem. Amíg kísérőmmel együtt gyalogoltunk a műhelyek felé, állandóan faggattam a tanulók helyzete felől. A válasz mindig ugyanaz volt: kérdezzem meg tőlük. AZ ELSŐ műhely- >e belépve mindenekelőtt a nagy rend, tisztaság, s a csendesen luruzsoló esztergagépek hangja fogadott sennünket Több gépnél azonnal észrevehető, hogy az imitt-amott már őszülő fejek mellett fekete vagy barna üstökű fiatal legénykék figyelik csillogó szemmel a gép működését, s hallgatják nagy figyelemmel mesterük oktató szavát. PÁR PERC, és már ott vannak mellettem ketten, Szabó Imre tizenhatéves és Bahnet Zoltán tizennyolcéves esztergályos tanulók. Most már megmondom őszintén, szándékosan messzebb hívtam őket mestereiktől, és a műhely vezetőjétől, gondolva, hogy ilyenformán majd bátrabban beszá.gethe- tünk. A BESZÉLGETÉS egy kis csalódást okozott ... Arra számítottam, hogy a sok jó mellett, amelyben az ipari tanulók részesülnek. ha másra nem, de _arra legalább lesz egy kis panasz, hogy j az idősebb szakmun- j kások hogyan töröd- j nek a tanulókkal, : Ezzel szemben égé- ] szén más kép tárult | elém. Zoli és Imre isi szinte kifogyhatatlan I volt az elismerésbeni és a dicséretben. Imre* a Müller ••szaki bá-i csit«, Zoli a maga mes-f terét, s mindketten a! műhely összes idős| dolgozóját, valamint aj műhely vezetőjét- di-| csérték. Mindkettőjük! szilárd elhatározása,! hogy művelt, a szak-| mához kiválóan értő t szakmunkás legyen. ♦ Ehhez véleményünk! szerint felbecsülhetet-í len segítséget kaptak! és kapnak idősebb | szaktársaiktól, szinte* második édesapjuktól. ! A RÉGI világ- inasa-1 nak sorásról ezer és* ezer legendát, szomorú* történetet lehetne fel-* jegyezni. A mai világ! ••inasának«, a Zoliknak,} az Imréknek a sorsá-| rói már ma is ezer és* ezer nagyszerű törté-! netet lehetne elmon-i duni. * B. F. I Antal V. osztályos és kettes tanuló. »Természetesen« nincs fc: SZTK-ba bejelentve. Édesig ny ja adta oda a gazdának mátyás 2-tól a nyári időszakra egy kijtóórt és két mázsa rozsért, feltéve, ha jól őrzi a 19 malacot és 39 libát. Egy öregember *>fözott rá«, aki szintén meg v em állapítható módon van a tanyán. A gazda szüleinek még 52 J old földje volt s állandó cselt ideket tartottak, neki 13 holdba van, t úgy látszik, megelégszik pgy-két alkalmi cseléddel is. Dicséret illeti az alpári társadalmi szerveket, hogy figye- f >mmel kísérik és felkutatják fi kiscselédeket. Cseri Antalt is gondozásukba vették s amint a pasik kép mutatja, máris biz-
