Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

4. oldal 1959. július 19. péntek r ILYEN JELLEGŰ vita ke­rekedne abból, ha felvetnénk: e társadalmi munka szervezé­sekor magát a társadalmi mun­kát kell megszervezni előbb, vagy pedig a munkalehetősé­geket kell biztosítani minde­nekelőtt a társadalmi munká­tok számára? Mégsem elhanyagolható a kérdés: »a tyúk vagy a to- $ás.; .?« Kecskeméten ugyanis a múlt hét szombatjáig 34 vállalat munkásai, tisztviselői, vezetői »»neveztek be« a város csino­sítására indított társadalmi tömegmozgalomba, összesen 54 ezer munkaóra letöltésére. S a további jelentkezések egyre- tná’sra várhatók. A városi ta­nács végrehajtó bizottságának illetékese mégis csak a jövő héten szándékozik választ ad­ni arra a kérdésünkre, hogy biztosították-e a nagyszámú társadalmi munkások számára a munkahelyeket, s előkészí­tették-e azokat — mondván: ennek még nem jött el az ideje. HASZONTALAN dolog vol­na nem tudom milyen hatal­mas előkészítő munkát várni g. városi tanácstól, s bármelyik községi tanácstól is. Az azon­ban bizonyos, hogy mindegyik helyi tanácsnak figyelemmel kell kísérnie azokat a szükség­leteket — romeltakarítás, bon­tás, földegyengetés, parkíro­zás, árokásás, téglatisztítás, s más segédmunka — amelye­két helységük lakói önmaguk javára, saját maguk elvégez­hetnek. Ehhez még csak nem is kell különösebb nyilvántar­tás és adminisztrálás, az élet mutatja meg a szükségességét annak: hol, mennyi társadalmi munkást »»vessen be« a társa­dalmi munka parancsnoki gár­dája, — a helyi tanács. EZ AZ EGYSZERŰ, s fél nap alatt elvégezhető, erőkkel és szükségletekkel történő számvetés azonban nagyon fontos. Hogy hivatalos nyelven szóljunk — a társadalmi mun­ka kulcskérdése. Mert csupán egyszer történjen meg egy fa­luban vagy városban az, hogy a társadalmi munkára jelent­kezettek hiábavalóan töltik el idejüket, ácsorognak munka híján, vagy éppen haszontalan munkát végeznek, amelynek értelmét és célját senki nem tudja számukra megmagya­rázni, — abban a városban hosszú évekre lejáratják a tár­sadalmi munka fontosságát és szerepét .,,! Válaszolhatunk hát a cik­künk címében feltett kérdés­re: nem a tyúk, de nem is a tojás »»lett« először ... Szűkebb hazánk, városunk, községünk szükségleteivel egyidőben meg­születtek azok a kívánságok, erőfeszítések, elgondolások a lakosság tömegeiben, akik ép­pen e szükségletek kielégítésé­re jelentkeztek társadalmi munkára. ÜGY GAZDÁLKODJON hát Csapáit egy lakón múlik Régi és súlyos gondot je­lent a katymári iskola számára is a tanteremhiány. Ezért fo­gadták itt nagy örömmel, hogy a helyi rendőrkapitányság mos­tani épületéből kiköltözik és átadja azt iskola bővítés cél­jára. Rövidesen négy új, szép tanteremmel gazdagodik így a katymári iskola, s ezzel újabb 500 gyermek nyugodt tanul­mányi körülményeit biztosítják majd. Furcsa és rossz közösségi szemléletre vall azonban, hogy az iskolává átalakítandó épü­let egyszoba-konyhás részét lakó Eichoh Erzsébet nem hajlandó onnan elköltözni, a hasonló értékű cserelakás biz­tosítása ellenére sem, pedig már éppen ideje lenne, hogy megértse: csupán miatta késik az iskolabővítés! □aiEpq UJ FILNE □ODüűüüJ EMILIA QALOTTI ezzel a tömegerővel valameny- nyi helyi tanács, hogy egyet­len társadalmi munkás se érez­ze azt: hiába dolgozott. Ennek érdekében pedig nem lehet a társadalmi munkára való je­lentkezés utáni hétre halasz­tani sehol sem a munka meg­szervezését, i i! (—ng—.) Cikkünk nyomán Tiszta — de... Július 7-i számunkban cikket közöltünk Kecskemét üzemi konyháiról. Az É. M. Építőipari Vállalat üzemi konyhájával kap­csolatban ezt írtuk: »>Ellenőrzé­sünk során még több helyen — a Zóna Étteremben, az Építő­ipari Vállalatnál ugyanezeket a hiányosságokat találtuk...« A vállalat tiltakozott bírálatunk ellen, kijelentve, hogy az ő konyhájuk modern és tiszta. Válaszolva reklamációjukra, közöljük, hogy az étterem való­ban világos és tiszta, de az or­vosi vizsgálat értékelésekor megállapították, hogy az ott fel­szolgált ételek mennyiségileg és kalória szempontjából kifogá­solhatók. Mi ezt értettük az »»ugyanezen hiányosságok« kife­jezésen. Igazságosan, emberségoson — A társadalmi bíróságok ítélkezéseiből — Nincs nagy múlt mögöttük, Igazságos, embernevelő ítéle­teikkel azonban máris hangos élljt kiáltanak azoknak, akik megfeledkeznek a szocialista együttélés szabályairól, le akarnak térni a becsület út­járól. Társadalmi bíróságaink a kibontakozó üzemi demokra­tizmusnak egyik friss, új és zsenge fejlődéssel biztató haj­tásai. Nézzük gyakorlati tetteiket. írásbeli megrovás, feddés A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének társadalmi bí­rósága az eléje kerülő ügyek­ben alapos és lelkiismeretes előtanulmányokat, folytat. A bíróság tagjai latolgatják a bűn nagyságát, az elkövetés körülményeit, erkölcsi hatá­sát. Csak ezután tárják a hi­bát vétő ügyét • a széles plé- num elé. Nemrég H. Gusztáv és Cs. Sándor ügyében döntöttek. H. Gusztáv 10 kiló idomvasat akart kicsempészni a gyárból. Ehhez az akcióhoz nyújtott segédkezet Cs. Sándor. A ka- puőr éles szeme azonban fel­fedte a turpisságot. Kettőjük ügyét az igazgató elvtárs a társadalmi bíróság elé utalta. A tárgyalás megtörtént. A bíróság H. Gusztávot írásbeli megrovásban, Cs. Sándort pe­dig szóbeli feddésben része­sítette. Az elvtársak javaslatát az igazgató határozattá emelte. A két megtévedt ember elfo­gadta a reá rótt büntetést, Árdrágításért alacsonyabb munkakör ■»Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik« tartja az pgyik magyar közmondás. Sz. József és G. Gábor is addig «tévesztette« össze az árakat, amíg le nem lepleződtek. A társadalmi bíróság árdrágítás címén emelt ellenük vádat. Sz. Józsefet az elkövetett »»téve­dés« nagyságának megfelelően hat hónapra alacsonyabb mun­kakörbe javasolták. Társa egy írásbeli megrovással úszta meg a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalatnál, Ugyancsak ennél a vállalat­nál B. I.-nét és V. L.-nét, az egyik cipőbolt dolgozóit épp akkor érték tetten, amikor »»véletlenül« többet számoltak a cipőkért. Mindkettőjüket írásbeli megrovásban részesí­tették. Ugyanakkor az üzlet vezetője szóbeli feddést kapott, mert elmulasztotta a kötelezd ellenőrzést, A hazug embert hamarabb utolérik mint a sánta kutyát — járja az embe­rek között. S hogy ez a mon­dás nem ok nélkül született meg a nép ajkán, bizonyítja a Bajai Gyapjúszövetgyárban le­zajlott társadalmi bírósági tárgyalás. Lakatos István a festődéi öltözőben ellopta Maizli Ferenc 600 forintját. A tárgyaláson tagadott, de a tanúk vallomá­saiból kiderült bűnössége. — Ezért a társadalmi bíróság azonnali elbocsátása mellett tört lándzsát. A javaslatot az igazgató elv­társ elfogadta, s a gyár kol­lektívája megvált Lakatostól. Reméljük, saját példáján majd megtanulja: legjobb az egye­nes út, * Sajnos, nem minden üze­münkben ilyen aktívak a tár­sadalmi bíróságok. Főleg azért, mert sokhelyütt az igazgatók az apróbb fegyelmi vétségek ügyében is maguk akarják ki­mondani a végső szót. Ez a görcsös ragaszkodás a fegyelmi jogkörhöz fékezi azt az erköl­csi hatást, amelyet egy ilyen ügy tárgyalása kapcsán a tár­sadalmi bíróság elérhet. Nekünk az a véleményünk; hogy egyetlen igazgató, műve­zető tekintélye sem csökken akkor, ha a szocialista együtt­élés helyes normáinak kialakí­tásához segítségül hívják a társadalmi bíróságot. Ebben a kérdésben vezető elvtársaink egy pillanatra sem feledjék: a közösség a legnagyobb nevelő erő! Venesz A film egyik drámai jelenete. Martin Heiberg, a kiváló né­met rendező Lessing: Emilia Galotti című klasszikus drámá­ját ültette át filmre. A nagy­szerű drámai mű, amely szép­ségben nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, tor­ró tiltakozás a zsarnokság ellen. Martin Hellberg, aki a ren­dezés mellett a forgatókönyv megírására is vállalkozott, hí­ven adja vissza a dráma mon­danivalóját, alig tér el Lessing művének felépítésétől. Nagy kár, hogy a film sajátos esz­közeivel nem él eléggé, de mü­ve így is nagyhatású. A szereplők között Emilia Ga­lotti szerepében Karín Hueb- ner-rel ismerkedünk meg, aki kiváló drámai tehetség. Orsina grófnő szerepében a német fil­meken régen nem látott Gisela Uhlen-nel találkozunk. Üzemi filmszolgálatot szervez a megyei moziüzemi vállalat Pártunk határozata nyomán megyénkben is felülvizsgálta a megyei pártbizottság a munkás- osztály gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét és több nagy jelentőségű határozat született. Ezeknek a határozatoknak a szellemében a filmszakma is felülvizsgálatokat végez me­gyénk üzemeiben és tervet dol­gozott ki arra nézve, hogyan lehetne még jobban hasznosí­tani a különböző oktató- és mű- sorfilmeket a munkások kultu­rális színvonalának emelése ér­dekében. A terv szerint a Me­gyei Moziüzemi Vállalat üzemi filmszolgáialot szervez városa­inkban. A filmszolgálat üzeme­inkben, vállalatainkban rend­szeresen szervez majd vetítése­ket, melyeken játékfilmeken kívül elsősorban különböző szakoktató jellegű, ismeretter­jesztő, természettudományos és egyéb kisfilmeket mutat be. Kísérletképpen, először a me­gyeszékhelyen indul meg a filmszolgálat, melynek szerve­zése iránt máris nagy érdeklő­dés mutatkozik üzemeink ré­széről. Egyidejűleg tárgyalások indulnak meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal is a bemutatásra kerülő kisfilmek témájához igazodó rövid, 10—15 perces előadások tartására. Üzemeink szakszervezeti bi­zottságai, pártszervezetei bizo­nyára támogatni fogják az üze­mi filmszolgálat munkáját, hi­szen ez az új lehetőség meg­könnyíti a szakmai oktatást, aa ismeretek terjesztését a mun­kásosztály körében. Cs. L. Qti hotiya Egy kötetbe fűzve jelentette meg a Kossuth Kiadó; Biszku [Béla: Az SZKP XXI. kongresz- iszusának hatása a nemzetközi • helyzetre és a nemzetközi mun­kásmozgalomra, Fock Jenő: A ÍSzovjetunió hétéves terve és a ■magyar népgazdaság, és Kállai [Gyula: A szocializmusból a [kommunizmusba való átmenet ielvi kérdései címmel tartott elő- [ádásokat. í A könyvet párlalapszerveze- íteink megrendelhetik a Kossuth ÍKladó megyei kirendeltségénél* Tiltakoznak a Isgényemberek > Hollandiában a legényembe* |rek szövetségbe tömörültek, [hogy tiltakozzanak a rendkí- Ivül magas »agglegényadó« el* ilen, amellyel »-szabadságukat'* [megváltani kénytelenek. Egy •nőtlen hollandiai állampolgár, •akinek jövedelme 12 000 svájci [franknak felel meg, az összeg •negyedrészét kénytelen adóba [befizetni. A holland legény- [emberek tiltakozásképpen szer-' •vezkedni kezdtek és szerveze­tüknek ma már két és fél mil- tlió tagja van. így akarják rá- •venni a kormányt a rendkí« ívül magas nőtlenség! adó csök­A JÓ MUNKA JUTALMA Bizottsága ezt a szorgalmas és ki­tartó munkát jutal­mazta, amikor tel­jesítette az ifjúság vágyát: egy magne­tofon készüléket ajándékozott az is­kolának. A szép ajándékot Borszéki Lajos me­gyei KISZ-titká>- ad­ta át, a megye 28 középiskolája közül az elsőnek. Az értékes aján­dékot az iskola ré­széről Zalai Géza igazgató vette át. A lányok fogadalmat tettek a további jó munkára és virág­gal köszöntötték a megyei és városi KlSZ-vezetőket. Az átadási ünnepséget vacsora követte, utá­na az új gépre fel­vett tánczene hang­jaira 11 óráig tán­colt a fiatalság. t m. kis köze ahhoz, hogy három élüzem- oklevél díszíti az iroda falát, hogy országos tej terme­lési vándorzászlót nyertek. Az egyelőre kis- létszámú, de lelkes tanulóifjúság becsü­lettel állta meg he­lyét a tanulásban, fegyelemben, maga­tartásban és a tan­gazdaságban végzett munkában. Április végére 25 hold cu­korrépát kiegyeltek és megkapáltak, a gazdaság 100 hold kukoricájából 40 holdat négyzetesen ők vetettek, a fásí­tási hónap alatt hat­ezer saját nevelésű magról nevelt fa­csemetét elültettek, a sok nehéz munka mellett jutott ide­jük társadalmi mun­kára is. A KISZ Központi Az iskolák elcsen­desedtek, az ifjúság már egy hónap óta piheni a tanév fá­radalmait és gyűjti az erőt a következő tanévre. Félegyhá­zán csupán a me­zőgazdasági szakis­kola és a leánytech­nikum falai hango­sak még. Az isko­lához tartozó 1700 hold földön látni a szorgalmas fiatalo­kat, akik a tanév befejezése után itt­maradtak mezőgaz­dasági gyakorlatra. A mezőgazdaság­ban nincs nyári szünet. A techni­kumnak és tangaz­daságnak az a fel­adat is jutott,, hogy a szocialista nagy­üzemi gazdálkodást bemutassa a dolgo­zó parasztságnak. Az iskolán és üze­men belül itt min­denkinek Van egy

Next

/
Thumbnails
Contents