Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

1959. július 8, szerda ( A MAGYAR SZOCIALISTA MUKJKA'SPAPT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA A gazdaságosság nem minden! A vendég érdekeit is figyelembe kell venni A NEB vizsgálata a vendéglátó iparban Népi ellenőrzési bizottságaink a közelmúltban felülvizsgálták megyénk szövetkezeti- és állami vendéglátó iparát. A húsz vizs­gáló csoportban 108 népi ellen­őr vett részt, köztük a keres­kedelmi felügyelőség ellenőrei s a pénzügyőrség szakemberei is. A vizsgálat kiterjedt a Kecske­méti Vendéglátóipari Vállalatra, a megyei tanács kereskedelmi osztályára, kilenc étteremre, 17 kisvendéglőre, 22 italboltra, 12 cukrászdára, négy falatozóra, három magánkifőzdére, három vásározó részlegre és két cuk­rászüzemre. ,Yó' az ételforgalom, de nyomában ax ital... A bizottság beszámoló jelen­tése megállapítja, hogy a ven­déglátó hálózat megyénkben a lakosság ellátása szempontjából elegendő, s az ellátást tekintve fejlődés tapasztalható. Erre utal a melegkonyhás egységek étel- választékának bővülése, s az, hogy olcsóbb — 10 forinton aluli — ételek a vendéglők többségé­ben kaphatók. Ez hatással van az ételforgalom növekedésére is. ,A Kalocsai Vendéglátóipari Vál­lalatnál az év első negyedében 1180 forint volt az átlagos napi ételforgalom, míg a vizsgálat iőszakában már elérte az 1500 forintot. A fejlődést illusztráló jó •eredmények mellett a népi el­lenőrök feltárták a vendéglátó- iparban még elvétve, vagy gyak­rabban előforduló hibákat is. •Feltűnő, s gyakori hibaként em- ;liti meg a beszámoló az italbol­tok büféáruval való ellátásának íhiányos voltát. Ennek oka, hogy az egységek vezetői nem szíve­sen foglalkoznak büféáru eladá­sával, s nagyobb előszeretettel 'árulják a drágább italokat. Sok­kal inkább figyelembe kellene venni egyes boltok forgalmi adottságait — például a kalo­csai busz-megálló mellett mű­ködő 3-as számú italboltnál is — ahol feltétlen követelmény , a büféáruk választékának növe­lése. A kisvendéglők többsége a hozzájuk fűzött reményeket ál­talánosságban beváltotta, bár jó néhány olyan egység üzemel kisvendéglőként, amely az elő­írt követelményeknek nem felel meg. Ételt ugyanis nem készí­tenek rendszeresen, — forgalmuk döntő mértékben az italfélékre korlátozódik. A kalocsai Sport­vendéglőben például a vizsgált • időszakban egyáltalán nem volt előfizetéses étkeztetés, mivel fő­ként halászlé készítésére vannak berendezkedve. Vannak kisven- dcklők, ahol ugyan komolyabb etelforgalmat bonyolítanak le, ezekben azonban nem fordíta­nak kellő gondot a változatos étlap-készítésre. A soltvadkerti, a szabadszállási és kunszentmik- lési földművesszovetkezetek kis­vendéglőiben gyakran előfordult, hogy a húsételeket pörköltként, egy-két esetben sült formájában napokon keresztül burgonyakö- rettel szolgálták fel. Terítő, evőeszköz, borospince és — lóistálló! Sürgős megoldásra váró köve­telményként jelentkezik a me­legkonyhás egységek konyha ka- cacitasar.ak novelese. Szinte ki­vétel nélkül minden konyhára jellemző a korszerűtlen és sok esetben rossz állapotban levő berendezés és felszerelés. A gé­pesítés a lehető legminimálisabb fokon áll, csupán egy-két egy­ség rendelkezik kisebb konyha­gépekkel — pl. burgonyahámo- ző-, szalámiszeletelő géppel —, de általában ezeket sem hasz­nálják, mert felújításukról, ki­javításukról a vállalatok és a íöldművesszövetkezetek vezetői nem gondoskodtak. Bár a hű­tőberendezésekkel való ellátás javul — a kalocsai központi ét­terem részére három új elektro­mos hűtőberendezést rendeltek meg — még sok azoknak az egy­ségeknek a száma, ahol megfe­lelő hűtőszekrénnyel, hűtőpult­tal nem rendelkeznek. Ezért több helyen nincs biztosítva egyes nyersanyagok megóvása. A népi ellenőrök szerint is fel­tétlenül helyes volna, ha a vál­lalatok és az fmsz-ek a rendel­kezésükre álló felújítási keret célszerű elosztásával az emlí­tett hiányosságokat megszüntet­nék. Sok szó esik napjainkban a vendéglátó egységek kulturált­ságáról. A népi ellenőrök ezt is vizsgálat tárgyává tették. Bár sok egység vezetője igyekszik minden tekintetben eleget tenni e követelményeknek, általános­ságban mégis az elhanyagoltság jellemző. Sok helyen elhanya­golják az egységek tatarozását, több esetben piszkosak az ab­roszok, gondatlanul- kezelik az edényeket, evőeszközöket, sok helyen elmulasztják a mosoga­tás utáni öblítést, például a ba­jai és a kiskunfélegyházi Béke Éttermekben és a Dunavecsei Földművesszövetkezet éttermé­ben is. Tataházán pedig az ital­bolt pincéje fölött van a föld­művesszövetkezet lóistállója, ahonnan a pincébe lecsöpög a trágyalé! Sok helyen nincs biz­tosítva a dolgozók tisztálkodási lehetősége sem! Mit ellenőrizzenek ? Nem akarjuk tovább sorolni a hibákat, inkább az ellenőrzés megjavítására szeretnénk fel­hívni a figyelmet. Nem idejét múlt dolog, árúikor azt állítjuk, hogy a gyakori és lelkiismere­tes ellenőrzéssel sok hibának elejét lehetne venni. Mégis az a tapasztalat, hogy a vendég­látóipari hálózat belső ellenőr­zése igen hiányos, a vállalatok ellenőrei gyakran felületes mun­kát végeznek. így fordulhatott ezer forintra rúgó hiteladást fedeztek fel a Kiskunhalasi Vendcglátóipari Vállalat 32. sz. egységében és sorozatos súly- csökkentésre jöttek rá az étel­adagoknál. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalati ellenőrzés egyáltalán nem fog­lalkozik a fogyasztók érdekvé­delmével — a megengedett árak betartásával, a pontos méréssel, a kalkuláció-vizsgálatokkal — s kevés gondot fordítanak a tár­sadalmi tulajdon védelmének biztosítására, mert legtöbb eset­tfen csupán a vállalatok gazda­ságosságának elemzésével foglal­koznak negyedéves jelentéseik­ben. A vásárlók érdeke viszont ennél sokkal többet kíván. : VOÍ- ■ „ ; 4SI V:’ . f I ‘ ijs . Több százan tekintették meg a megyei gyógyszertári köz­pont fotoköre által rendezett egészségügyi dolgozók fotókiállí­tását. A sok szép kép közül most Gyenei Nándor gyógyszerész (Kiskőrös) Óbudai alkonyat című képét mutatjuk be. »VV^^V>^<V,<^/VV\^lWVV*^V^VWVVVW» Eredményesen hirdethet LAPUNKBAN PETŐFI NÍPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun msgyal Bizot-saga és a megyei tana« lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Daniel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 28-1». 25-18 Fártépítés és ipart rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság; 18-28 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/á Telefon: 17-09 Terjeszti a Magvar I'osia. Előfizet­hető a helyi postalüvataloknal és kézbesítőknél. Előfizetési ülj i hónapra li Ft Baes-Ktskun megyei Nyomda V. Felelős verető: Szűcs Béla Igazgató ike«kehié* —. 15-28» 27-u Képek a járás életéből OOOOOCKKíOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOgKKKKKKKXKlOOOOOOOOOOóOOOOOOOO Petőfi napok Kiskőrösön tőfi napokat az idén július 31 és augusztus 2 között rende­zik meg. Az ezzel kapcsolatos prog­ram igen sokrétű és dús. Nép­rajzi kiállítás, képkiállítás a község fejlődéséről, irodalmi kiállítás Petőíi Sándor, József Attila, Ady Endre életéről, megyei írók szerepeltetése, kultúrcsoportok magas színvo­nalú műsora, honvéd művész- együttes, repülönap, íjászver­seny, emlékünnepségek és bé­kenagygyűlés, amelynek elő­adója dr. Ortutay Gyula elv­társ, — szerepel a műsorban. Lengyelországból, Tarnow városából, ahol Bem apó szü­letett, egy küldöttség képvisel­teti magát a Petőfi napokon, Bocsa villamosítása 1 400 000 forintba kerül A község és a megyei ta­nács tervosztályának kérésére az ÉVITEKV elkészítette Bo­csa község villamosításának tervét. A költségvetés szerint a mintegy 4 kilométer hosszú primérvezeték majd egymillió forintba kerül. A község kis­feszültségű villanyhálózatának építésére 450 ezer forintot for­dítanak. ' A község vezetői a kivitele­zési szerződést a jövő héten akarják megkötni a Bács-Kis- kun megyei Építési és Tataro­zó Vállalattal. Amennyiben ez sikerül, akkor a harmadik ne­gyedévben hozzákezdenek a primér vezeték kiépítéséhez. A község kisfeszültségű vil­lanyhálózatának elkészítése azonban csak a jövő évben fe­jeződik be. Néhány sorban — Kiskőrösön a földműves­szövetkezet egy hét óta napon­ta 80—90 ezer forintot fizet ki a parasztoknak a . felvásárolj meggyért. — A Szarvas Étterem nyári kerthelyiségét az itt dolgosé kilenc szövetkezeti alkalmazott társadalmi munkában helyre­hozta. — A járási tanács dolgozói a sportpálya felépítésének meggyorsítására egy napi tár­sadalmi munkát vállaltak. — Füiöpszálláson a kiskő­rösi VKG Vállalat 2000 mé­ter járdát épít mintegy 200 ezer forintért. — Pírtó lakossága a vállalt 13 ezer forint helyet 19 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett. — Soltvadkert, Kiskőrös tö,- megszervezeti, társadalmi szer­vek, vállalatok, intézmények vezetői legutóbbi megbeszélé­sükön társadalmi munka vég­zését ígérték. — A kiskőrösi strandfürdőn öt nap alatt mintegy 4800 für- dőző fordult meg. Igen sokan járnak ide a környező közsé­gekből. — Németh Kálmánná pirtói lakost a járási tanács szabály­sértési előadója 300 forintra büntette, mert engedély nélkül 23 élő akácfát vágott ki. Dicséret A járási tanács végrehajtó bizottsága dr. Vén Ferenc ve­zető főorvost és Nagy Lajosnó gondnokot a tüdőfektető létre­hozásáért és a gondozó kor­szerűsítése érdekében kifejtett áldozatos munkájáért dicséret­ben részesíti. Társadalmi ösztöndíj Kiskörös, Kecel, Soltvadkert községek tanácstagjai júniusi üléseiken társadalmi ösztöndíj- alap létesítését határozták el. Ezek szerint a községi taná­csok, anyagilag segítik azo­kat a középiskolás tanulókat és főiskolás hallgatókat, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után a községi El­lamapparátusban dolgoznak majd. Társadalmi ösztöndíjalap lé­tesítésével azt akarják a köz­ségek tanácsai elérni, hogy minél jobb szakemberek lás­sák el a község politikai, gaz­dasági és' kulturális irányítá­sát, ' ’ ' " , *• A 25 taggal megalakult Pe­tőfi emlékbizottság, amely két tagozatot — kutatási múzeumi és szervező testület — ölel magába, már eddig is igen sokrétűi és érdeklődésre szá- mottartó munkát végzett. Közreműködésükkel 1959. januárjában a járás községei­ben Petőfi emlékestet rendez­tek. A február 5-i ülésen a kutatási és a múzeumi tago­zat feladatait beszélték meg. Ezek szerint ez a bizottság fogja tárgyalni a Petőfi szüle­tése körül zajló kiskőrösi vita anyagát, s a Petőfi ház ven­dégkönyvében talált vélemé­nyekből egy csokorra valót ál­lít össze. Már ezen a megbe­szélésen szóba került a Petőfi napok nyári időben való meg­rendezése. Erről tárgyalt leg­utóbb a járási tanács végre­hajtó bizottsága. Döntés is szü­letett, éspedig az, hogy a Pe­Megjegyzés Hol a busz vagy a konflis? Oly sok jót hallottunk Pe­tőfi szülőhelyéről és híres gyógyfürdőjéről. Minket, ha­lasi asszonyokat ez utóbbi ér­dekelt különösen. Ezért az egyik vasárnap vonatra ültünk és átutaztunk Kiskőrösre. Tet­tük ezt azért, mert lábfájósak vagyunk, s azt hallottuk, hogy a körösi gyógyfürdő vize hasz­nál majd neki. Örömünkbe azonban üröm is vegyült. Nem gondoltunk arra, hogy a gyógyulni vágyóknak két kilométert kell gyalogolni azért, hogy fájdalmukra a gyógyvíz formájában enyhülést kapjanak. Sajnos azonban így történt. Mi nem azt mondjuk, hogy gyalogolni nem jó, de azért az a véleményünk, hogy a betegeknek nem használ. Éppen azért arra kérjük a községi tanácsot, hogy több figyelmet fordítson a vidékről érkező fürdözők kényelmes szállításának biztosítására. Ha nincs mód busz beállítására, akkor egypár konflist kellene a vasútállomáshoz irányítani. (Halasi asszonyok)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents