Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-09 / 159. szám
A, MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS - KISKUN ;MEGV.EI LÁPJA | IXIV. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM Ára 50 fillér 1939. JÜLIUS 9, CSÜTÖRTÖK Már most fogjunk hozzá az 1960-as fejlesztési tervek elkészítéséhez Községfejlesztési ankét a megyei pártbizottságon 1 Kedden délelőtt a megyei pártbizottságon a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a járási és városi tanácselnökök és a népfront-titkárok gyűltek össze, hogy az első tféléves tapasztalatok birtokában megbeszéljék a községfejlesztés további feladatait. Az ankétot Molnár Frigyes elv- iára* a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette a községfejlesztés jelenlegi állását. — Valamikor a felszabadulás előtt huszonütféle adóval sújtották a lakosságot — mondotta Varga elvtárs —, mégsem fejlesztették a községeket. Ezért először bizalmatlanul fogadták a községíejlesztési hozzájárulást is. Néhány év alatt azonban gyökeres fordulat történt, Mis 1955-ben csak 10 millió forint volt a községfej- lesrtési hozzájárulás megyénkben, addig 1959-ben mar 98 millió forint a tervezett bevétel. fA kedvező helyzet előfeltételeit a párt népszerű politikája, a tanácsok munkájának meg- Óavulása, a jó gazdasági hely- izet, s kormányunk hatásos intézkedései teremtették meg. Községeinkben és városainkban az idén elsősorban a vízellátásra és a villanyhálózat- bővítésre fektettük a súlyt. 134 kilométerrel több villanyvezetéket, 25 kilométerrel hosszabb vízvezetékhálózatot építenek, mint az elmúlt évben. A különböző létesítményeket a lakosság igényeinek megfelelően lépítik mindenfelé, ezáltal fokozódott népünk megbecsülése b párt- és a tanácsszervek liránt. Ezt bizonyítja az is, bogy az emberek ma már színesen hoznak áldozatokat lakóhelyük szépítése, fejlesztése érdekében. A hozzájárulás mértéke az idén — a dunavecsei járás kivételével, ahol csak 12,5 százalék — mindenütt elérte az általános jövedelemadó 17 százalékát. Ugyanakkor az 1958. évi 1 846 000 forint értékű társadalmi munkával szemben 1959. május 31-ig 1 951 000 forint értékű munkát végzett a megye lakossága. A létesítmények kivitelezéséhez a tervek 60, s a kivitelező vállalatok 92 százalékát biztosították. Emellett igen nagy jelentősége van a házilagos építkezésnek, amelynek előnye, hogy olcsóbban és gyorsabban fejezhetnek be egy-egy építkezést, több saját anyagot és társadalmi munkát használhatnak fel. Varga elvtárs ezután a Szabolcs és Vas megyei tapasztalatcsere látogatások hasznosságáról beszélt. Azóta — mondotta — szervezettebbé vált a társadalmi munka, amelynek mérésére megfelelő normákat szabtunk, községfejlesztési versenyt indítottunk az MSZMP ősszel sorrakerülő kongresszusa tiszteletére, s a győztesek részére díjakat tűztünk ki. Ha a munkát gondosan szervezzük, az összberu- házások 22 százalékát valósíthatjuk meg társadalmi munkával. Végül arra hívta fel Varga elvtárs a jelenlevők figyelmét, hogy most már hozzá kell kezdeni az 1960. évi fejlesztési tervek kidolgozásához, mert jövőre 15 százalékkal nagyobb beruházási keret áll majd a tanácsok rendelkezésére, s az anyag-, terv- és kivitelező igényeket is idejében be kell jelenteni. A beszámoló elhangzása után az ankét részvevői elmondták saját tapasztalataikat és javaslatokat tettek a. községfejlesztési munka to- vábbjavítására. Hegedűs István elvtárs, a bácsalmási járási tanács elnöke ismertette a járásukban indított »ahány ház, annyi vállalás« mozgalmat. — A tsz-ek szervezése nem gátolta a községfejlesztési tervek végrehajtását, sőt Vaskút és Szeremle példája azt bizonyítja, hogy még nagyobb a lendület — mondotta Pétiké János, a Bajai Járási Tanács elnöke. Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára javasolta, hogy mielőtt a fejlesztési tervek a tanácsülések elé kerülnének jóváhagyásra, előbb a lakosság és a népfront-bizottságok tárgyalják meg alaposan. Sipos János elvtárs, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára újszerű tervekről számolt be. Elmondotta többek között, hogy a városfejlesztés keretein belül bővíteni kívánják a Motor- és Gépjavító Vállalatot, ezáltal több munkaalkalmat teremtenek. Náluk egyébként a pártbizottságtól a párt-alap- szervezetekig minden pártszerv alaposan megtárgyalta a városfejlesztési terveket és mozgósította a kommunistákat azok végrehajtására. Felszólalt még az ankéton Nagymarosi Kálmán, Kecskemét város. Szabó Ferenc, a kalocsai járás, Dobos Ferenc Kiskunfélegyháza város, Kőrös Gáspár, a kiskőrösi járási tanács elnöke, Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője' Szabó Ferenc kalocsai tanácstitkár, és Eszik Sándor, Kecskemét városi népfront-titkár. Az ankétot Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára azzal zárta be, hogy az igen eredményes volt, mert a helyi politikai tervek megvalósítása érdekében megteremtette az összhangot a párt, a tanács, a Hazafias Népfront és valamennyi tömegszervezet, között. Vevőtanács az Állami Áruházban A Kecskeméti Állami Áruház a napokban vevőtanácsot alakított a vevőközönséggel való szorosabb kapcsolat megteremtése céljából. A vevő tanács negyedévenkénti tanácskozásain az áruház vezetőivel közli majd á vevők kívánságait, javaslatait, ugyanakkor az áruház vezetősége — a tanács tagjainak közreműködésével — tájékoztatja a közönséget az áruház munkájáról, új árucikkek forgalomba kerüléséről. A tanácsnak kilenc tagja van: Pankovits József né országgyűlési képviselő, Nagy Sándorné, Mányoki József né, Derecskéi Jánosné ellenőr, ár. Sárkány Imre főorvos, Juhász Gyula Megyei Gyermekvédő-otthon igazgató, dr. Nagy Györgyné háziasszony, Kulik Ilona városi nőtanács-titkár, Kuti Béla, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökhelyettese. A vevőtanács tagjai már első megbeszélésükön is sok értékes tapasztalatot, javaslatot mondtak el az áruház vezetőinek. Kérték például, hogy az új árucikkek kezelésére és használatára létesítsen rendszeres tanácsadást az áruház, s ugyancsak tanácsadás formájában ismertesse a fiatalokkal a helyes öltözködés »szabályait«, s a divatot. A javaslatokat az áruház vezetői és dolgozói elfogadták, s a közeljövőben meg is valósítják. , Augusztusban jelenik meg az első megyei filmhíradó Beszámoltunk már róla lapunk olvasóinak, hogy a Megyei Moziüzemi Vállalat kollektívája keskenyfilmes megyei filmhíradó gyártásának gondolatával foglalkozik. Cikkünk megjelenése óta az előkészületek munkálatai nagy lendülettel megindultak. Elkészültek az első próbafelvételek is, sőt a kópiák saját erőből történő gyártásához szükséges technikai berendezések jó része is rendelkezésre áll. A tervek szerint előreláthatólag augusztus közepére jelenik meg az első megyei híradó, melyet csak keskenyfilmes vetítésre berendezett vidéki filmszínházaknak bocsátanak a rendelkezésére, A kiskőrösi községi pártbizottság július 7-én, kedden este számos meghívott részvételével kibővített ülést tartott a községi tanács nagytermében. Az értekezleten Földi János elvtárs, a községi pártbizottság titkára mondott beszámolót a politikai tömegmunka helyzetéről és feladatairól. Foglalkozott a kongresszusi verseny eddigi eredményeiveF és rámutatott arra, hogy a párt politikájának valóraváltásában, tömegkapcsolatának további erősítésében fontos szerepe van a különböző tömegszervezeteknek és tömegmozgalmaknak. Gondos kertész Kiskunfélegyházáról naponta 6 kilométert kerékpározik alsó-galambosi szőlejébe a 62 esztendős Czvijanov bácsi, — nem sajnálja a fáradságot: az idén eddig hatszor permetezett és többször porozott. Délszláv estet tartottak Baján az alsóvárosi gazdakörben. Az esten vendégül látták a Budapesti Délszláv Tanítóképző Intézet kultúrcsoportját. A jól sikerült előadás után a városrész lakói meghívták otthonaikba a vendégeket. A pártbizottság ülésén felszólalt Nagy Sándor, a KPVDSZ járási elnöke, Bálint Károly, a József Attila Tsz elnöke, Tere- ánszki János, a helyi rendőrőrs parancsnoka, Storcz Lajos iskolaigazgató, Gárdonyi Herman, a Vegyesipari Ktsz elnöke, Tóth Ferenc, a Sütőipari Vállalat vezetője és Büki Tibor, a járási pártbizottság osztályvezetője. A pártbizottság a politikai munka megjavítására, a kongresszusi verseny további szervezésére es fellendítésére és a tömegszervezetekben végzendő pártpolitikai munkára hozott határozatot A bácsalmási kályhacsőgyártó üzemben az első szállítmány «lőtt minőségileg ellenőrzik a gyártmányokat;, — Tudósítás a 6. oldalon, Kilencszer permetezték az almát, hatszor a szőlőt Az Izsáki Állami Gazdaság szántóföldjein vége felé járnak az aratásnak, az ágasegyházi üzemegységben pedig szorgalmasan végzik a szőlő és alma védekező ápolási munkálatait. Az egyik brigád 110 holdas területéből 60 holdon hatszor permetezték a szőlőt bordóilé- vel, s 50 holdon DNRB-vel. (Az utóbbi hatásosságához nem fér kétség, csupán az volna üdvös —■ mint a gazdaság főkertésze, Borsodi Mihály, a rádióban tett minapi nyilatkozatában is kérte —, ha e védekező szert a gyár színező anyaggal keverné, mert e nélkül nehéz ellenőrizni a permetezés elvégzését.) A permetezés mellett két-két holdon karbamiddal és Nifosz-szal levéltrágyázási kísérleteket is végeztek, s 20 holdon Simazin- nal irtották a gyomot. A gyakori esőzéseket követő meleg időjárás miatt megnőtt fürtpe- ronoszpóra-veszélyt háromszori, nem egy parcellán négyszeri porozással hárították el. A másik két szőlősbrigád is hasonlóan végzi az időszerű munkákat. Egyiknek a területén egyébként a régebbi 63 holdhoz ősszel és tavasszal 28 hektáron, a nagyüzemi termelés követelményeinek megfelelően — s a szélvédelem biztosításához a hektáros parcellák szegélyein kajszibarackfák elültetésével — új telepítést létesítettek. A harmadik brigád területén további telepítésekhez a Jakabszállási Gépállomás két földgyaluja és egy zetorja talaj egyengető munkát végez, eddig mintegy 40 holdat tettek alkalmassá a szőlő termesztésére. Az üzemegység 5500 termő- faegységből álló almásában kilencszer permeteztek, s a fák derekát molyfogó övékkel látták el. Érdemes megemlíteni, hogy a környező kisparaszti gazdaságok korántsem voltak képesek hasonló mértékű védekezésre —• a szőlőt általában négyszer, az almát háromszor permetezték — ami e tekintetben is a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, fölényét bizonyítja; T. I.. , DCömjotároii oizigák a nttggd köiujolárUan Huszonhat Bács megyei és öt Szabolcs megyei könyvtáros ünnepélyes vizsgáztatásával fejeződött be Kecskeméten az a kétéves tanfolyam, amelyet a hivatásos könyvtárosok szakszerű képzésére rendezett országszerte a Művelődésügyi Minisztérium. A vizsgáló bizottság előtt írásbeli ás szóbeli vizsgát tettek a kétéves tanfolyamon részt vett könyvtárosok. A politikai munkáról tanácskozott a kiskőrösi községi pártbizottság
