Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
1959, július 30, csütörtök Különleges tudomány a kiskunsági gazdálkodás Egy nap a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben A Budapesti Mezőgazdasági Kiadó vállalta a Kiskunság Termelőszövetkezet patronálá- sát. Ennek jegyében ismerkedőben töltöttünk ott nemrég egy napot. Ennyi idő néha igen hosszú, máskor igen rövid. Ahhoz mindenesetre túlságosan kevés, hogy bárki megismerkedjen ennek a hatalmas, több mint 4 ezer holdas üzemnek minden részletével. Egy-két dolgot mindenesetre láttunk, amiről talán érdemes beszámolni. Szakkönyvtár, tudomány Kunszentmiklóson, a forgalmas, élénk alföldi községben mindenki tudja, hol van a termelőszövetkezet irodája. Ez egyébként szerencse, mert az épületen semmilyen felírás nem atal arra, hogy jó helyen járunk-e. Az irodában munkaruhás fiatalember fogad, Póló- nyi Béla, a termelőszövetkezet agronórnusa. Magunk is mezőgazdák vagyunk és ezért egy csöppet se csodálkozunk azon, hogy nincs túlságosan elragad tatva a látogatástól az aratás, betakarítás kellős közepén. De azután csak felenged, elhelyezi a most hozott könyveket a szakkönyvtárban, ahol már szépen sorakoznak a kötetek. Elintéz néhány sürgős ügyet, közben elmeséli, hogy pár hónapja dolgozik csak itt, amióta előző munkahelyéről, a Kiskunsági Állami Gazdaságból — vagyis a szomszédból — ide került. S nagy szerencse, hogy onnan került ide, mert a kiskunsági gazdálkodás különleges tudományára, fogásaira még az Agrártudományi Egyetem sem készíthet elő tökéletesen. Nehéz terület ez, éghajlata szélsőséges, csapadéka kevés. Míg ezekről beszélgetünk, előkerül 30 kilométeres határjárás után a szövetkezet elnöke, Vidéki Mátyás is. Már jó- néhányan várják az irodában velünk együtt. Hosszabb beszélgetésre nincs idő, mert az agronómus már indulna a föl dekre. Megkérjük, engedje meg, hogy vele tartsunk, hadd lássuk a kinti munkát. Baromfi van, ól — majd less Első ütünk a baromfitelephez vezet, ha ugyan nevezhetjük így a községi bikaistálló egyik elrekesztett, kifutóval bővített helyiségét, ahol ezerszám csipognak a párhetes, hamarosan rántani való csibék. Ez nem végleges megoldás, hiszen szűk a hely, kockázatos a tartás. Már kiszemeltek egy épületet, melyet saját erőből szeretnének korszerű baromfi- állá átalakítani. De a napos csibe-korban vásárolt, gyorsan felnevelt és értékesített állomány addig is hamar térülő befektetést, jó jövedelmet jelent a tagságnak. Jé ötletek és szükség megoldások Ügyes szervezéssel, jó ötletekkel mindent elkövetnek a gépesítés érdekében. Az aratásnál például, ahová most megyünk, a tábla közepén tisztításra átalakított cséplőgép lúg. A kct kombájn- terhét a cséplőgép méllé terített ponyvára eresztik közvetlenül a garathoz. s Már kiülnek a csillagok, mikor búcsúzkodunk. Sok mindent láttunk, bár rövid volt ez a nap. Számos nehézséggel, gonddal kell megküzdeniük a tagoknak, de sok lendületet, leleményes kezdeményezést is tapasztaltunk. Főként: a jövőbe vetett bizalmat. Az emberek örülnek saját sikereiknek, a jó termésnek, a gyarapodó állatoknak. Vannak panaszaik is, szeretnének több segítséget kapni. Ezt budapesti szemmel nem lehet elbírálni, de az biztos, hogy a Kiskunság Termelőszövetkezet tagságának iparkodása, szorgalma minden támogatást megérdemel. Sárközy Péter, a Mezőgazdasági Kiadó főszerkesztője „Ungarn nafyon jóet Egy NDK-beli középiskola diáklányai két hétig üdültek hazánkban: Kecskeméten három napot töltöttek és látogatást tettek megyénk több városában is. A kecskeméti tanácsházán járva Maria Künnl és Anita Lorenz vidáman, mosolyogva szemlélik a gyönyörű freskókat. A diákokat nemcsak hazánk szépsége ejtette rabul, hanem — mint ahogy kevés magyar tudásukkal elmondották — »-a natyon sok jó esszen«. — Alsó képünkön a •német diákok figyelmesen hallgatják indulás előtt vezetőjük előzetes tájékoztatását Kecskemét nevezetességeiről. Búcsúzáskor a német fiatalok egyöntetűen állították: »Ungarn natyon jó." sa @ p e k a járás @ s © t e b o i aXMXKKŐióOOOOOOOWOOOOOOOOC'Uil^OOOObOOOOÖOOOOOOóOOOOOOOOOOOCOOOOOpOOOÖ Tgpaszfalatcsere-körút Baranyában A bácsalmási járásban működő termelőszövetkezetek elnökei részéről több mint két éve merült fel az a kívánság, hogy látogassanak el tapasztalatszerzés céljából Baranya megye országos hírű szövetkezetébe, a barcsi Vörös Csillagba és más mezőgazdasági intézményekbe. A kívánság megvalósítására most sor kerül. A bácsalmási járásból 49-en, termelőszövetkezeti elnökök és mezőgazdászok, községi mezőgazdasági felügyelők háromnapos tapasztalatcsere-látogatásra indulnak július 31-én. Látogatást tesznek a pécsi járás termelőszövetkezeteiben, a szentlőrinci tangazdaságban, hogy megismerkedjenek a szövetkezeti üzemszervezés, a nagyüzemi állattenyésztés és növénytermesztés ottani eredményeivel. A 49 tagú küldöttséget László József, a járási tanács tsz-csoportvezetője is elkíséri Baranya megyei útjára. A látogatás költségeit a járási tanács végrehajtó bizottsága fedezi. Képzett mezőgazdászt keresnek A madarasi Dózsa és a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet a járás két legrégibb és legismertebb közös gazdasága. A gazdaságok eredményeinek fokozása céljából mar régebben tervbe vették, hogy nagy gyakorlattal rendelkező, magas képzettségű szakembert szerződtetnek. A két szövetkezet igen jó anyagi feltételeket tud biztosítani a keresett mező- gazdasági szakemberek számára, sajnos, azonban eddig próbálkozásaik még nem jártak sikerrel. Fejlődik a kereskedelem és a vendéglátóipar A bácsalmási járás szövetkezeti kereskedelme és vendéglátó ipara első féléves ter- jvét 108 százalékra teljesítette. : A Földművesszövetkezetek Járási. Központjától szerzett értesüléseink szerint az év második felében több helyen új üzemeket hoznak létre, s korszerűsítik a vendéglátóipart. Tataházán például az eredeti tervek szerint édesárut árusító boltot szándékoznak nyitni. A helyi tanács javaslatára ezt úgy módosították, hogy cukrászdát és cukrászüzemet létesítenek. Bácsalmáson építés alatt áll egy önkiválasztó konfekciós bolt, melyet előreláthatólag augusztus 20-án adnak át rendeltetésének. Tervet dolgoztak ki a járási székhely legnagyobb vendéglátóipari üzemének, a Rákóczi étteremnek és szállodának a község központjába való helyezésére is. Az étterem a benzinkút előtti volt vendéglő helyiségébe költözik. Még az idén megkezdik az üzletház építését is. Az épület földszintjén cipő, textil és élelmiszerbolt kap helyet. Az emeleten helyezik el a járási központ irodáit, Helyszíni ellenőrzés A járási tanács községfej-' lesztési állandó bizottsága azt a módszert vezette be, bogy esedékes üléseit nem a járás székhelyén, hanem egy-egy községben tartja. Ilyen alkalommal helyszínen ellenőrzik a községben folyó fejlesztési munkálatok, a különböző bérűit ázások, építkezések állását, s jó tapasztalatok elterjesztése céljából részletesen tanulmányozzák a különböző községi ejlesz téssel kapcsolatos szervezési és gazdasági problémákat. A napokban Báesszőlősön ülésezett az állandó bizottság. Legközelebbi ülését pedig Mély- kúton tartja. A tanácskozás részvevői megállapították többek között, hogy kimagasló eredményeket ért el a Bács- szciősi Községi Tanács a társadalmi munkaszervezésben. Az augusztus 20-ra elkészülő párt- és művelődési ház építésénél a tervezett 32 ezer forint értékű társadalmi munka helyett 67 800 forintot ér jelenleg az a társadalmi hozzájárulás, melyet a község dolgozói teljesítettek a lelkesítő feladat megvalósítása során. Leküzdötték a nehézségeket Sok nehézséggel kellett meg- küzdeniök a járás termelőszövetkezeteinek aratás idején. Az esőzések következtében megdőlt gabona erősen korlátozta a nagy teljesítőképességű gépek kapacitásának teljes kihasználását. A szövetkezetek azonban jó munkaszervezéssel, a családtagok bevonásával ellensúlyozták a nehézségeket, s így a járás területén mindössze néhány napos késést szenvedett az aratás. Több helyen már megindult a gabona cséplése is. A szőlőterületekkel rendelkező termelőszövetkezetek a tervezettnél jóval nagyobb bevételt remélnek szőlőből, mustból és borból. A kunbajai Vörös, Csillag 210 hektoliteres bortermést állított be a tervébe, a becslések szerint azonban több mint 400 hektolitert várnak. A tsz vezetősége elhatározta, hogy 100 hektoliter hordótér vásárlásával enyhít a várható nagy termés- tárolásának nehézségein. Csak röviden Több mint 758-en vesznek részt a járás területéről a VIT jelvényszerző versenyeken. — Bácsalmáson 29 versenyző már meg is szerezte a díszes kivitelű jelvényt, mivel az összes próbákat letette. A járási népi. ellenőrzési bizottság rövidesen' megkezdi a járás területén az j állami tartalékterületek hasznosításával, valamint az'állami házingatlanok kezelésével kapcsolatos községenként! edlencrzásekAt. 5 VENDÉGLŐI I Í * SZAKKÉPZETTSÉGGEL rendelkező házaspárt kere- % sünk. Lakás biztosítva. Je- | f lentkezés írásban vagy sze- | ► mélyesen a Nemesnádudvari ♦ í Földmüvesszövetkezetnél. 1714 | PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Iíiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petői! Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Fártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 ; Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. ! Telefon: 17-09. terjeszti a Magyar Posta. Előfizet-, tető s helyi postahivataloknál és \ kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra '1 ! Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ; Kecskemét — Tel.s 15-29, 27-49, ■ ‘eleids vezető. Szűcs Beta igazgató. A vísisxárnyas« telepen és a rixsföldön ] Nagyon helyes vállalkozás a; víziszárnyas-telep. Csaknem 6; ezer kiskacsa hápog a csatorna ! mellett gyeptéglával elkerített] párholdas területen, ahová gép] emeli a vizet. Még egyelőre ki-] esi a rendelkezésükre álló liá-; zikó, dehát épület, még nincs.; Majd lesz! — mondják a gon-! dozók és bizakodva mosolyog- ] nak. ; Innen a rizstelephez nézünk el. Hatalmas csöveken ömlik a víz a 130 holdat kitevő kalic- kák közti árokban. A vízben műtrágya is csörgedez a haragoszöld vízinövényekre. A telep saját erőből készült. A vízügyi] szervek nem találták alkalmasnak a területet, de a termelő- szövetkezet makacskodott: — Csináljuk meg. A termés dönti! el majd, kinek volt igaza. Sietünk vissza az irodába, j mert vihar közelít. Az agronó-1 must már várják itt, az elnök] és a brigádvezetők vele közösen beszélik meg az eddig végzett munkát és a másnapi feladatokat. búza már rostálva kerül a zsákokba. Alig néhány ember látja el a teendőket, a máglyába rakott zsákokért pedig a termelőszövetkezet teherautója jön majd estére. Ezzel azonban nem vetették el a gondot, a szövetkezetnek nincsen elegendő magtárja. Mintegy 10 vagon tárolótérrel rendelkeznek, amely kevés a 750 hold kalászoshoz, a kukoricához, a napraforgóhoz. Az aratvacsépelt őszi árpát nem tudták hová tenni, felajánlották kölcsön- képpen az egyéni parasztoknak. Azok el Is vitték mint a cukrot, nekik nagy segítség ez az előleg, mert későbben ér hozzájuk a cséplés, viszont a termelőszövetkezet időt nyert, majd tiszta, száraz árpát kap vissza. Bármilyen leleményes i is ez a megoldás, e tekintetben végleges segítségre van szükség. ; Istállójuk sincs elegendő. A tehenek fedél alatt vannak, de a hízó marhák egy része a fák árnyékában, a szabadban áll.; Szépen gömbölyűdnek, az igaz, de télire ez már nem felel meg, talán addigra felépül a tehénistálló. A juh-szárnyék már e! is készült a hozzátartozó lakással együtt, az állami tervek alapján. !
