Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

LÁPJA j^MAGVAß SZOCIALISTA MUNKÄSPÄET ßA'CS - KISKUN MÉGYEJ XIV. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Ara SO fillér 1959. JÚLIUS 31, PÉNTEK Világ proletárjait egyesüljetek! He esek serléseket, hanem szarvasmarhákat is vásároljanak termelőszövetkezeteink a tagoktól AZ ÉV ELEJÉN jelentős si­kereket ért el megyénkben a termelőszövétkezeti mozgalom. Sok új termelőszövetkezet ala­kult, a régiek megnövekedtek. A közös gazdaságokban a fej­lődés során számos új problé­ma jelentkezett.. Egyik legna­gyobb volt — különösen ott, ahol akkor kezdték a gazdál­kodást — a közös állatállo­mány megteremtése. A megna­gyobbodott termelőszövetkeze­tekben pedig a tagok által be­hozott jószágok elhelyezése okozott gondot. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának állattenyész­tési csoportja a Központi Sta­tisztikai Hivatal összeírása alap­ján érdekes összehasonlítást tett a termelőszövetkezetek ál­latállományának alakulására vo­natkozóan. Takács Béla főállattenyésztő elmondja, hogy az összeírás sze­rint 14 625 szarvasmarhájuk van a termelőszövetkezeteknek, ebből 4950 a tehén. Míg tavaly a közös, gazdaságok birtokában levő szarvasmarha-állomány az egyéni gazdaságokban levő szarvasmarha-állomány mennyi­ségének 11,3 százalékát adta, az idén 16,6 százalékát. Nincs je­lentősebb emelkedés a. kocaál­lományban, általában a sertés- állományban. A termelőszövet­kezetek területéhez viszonyítva az alig emelkedett, ami azt bi­zonyítja, hogy a belépett tagok nagyobb része a sertéseket nem adta be a közösbe. Ugrásszerű a növekedés azonban a birka­állományban. A közös gazdasá­goknál összesen 53 310 birkát számláltak össze, ami 43 szá­zalékát teszi ki az egyéniek birtokában levő összes állo­mánynak. ÖRVENDETES a fejlődés a baromfitenyésztésben. A tava­lyihoz viszonyítva a termelő­szövetkezetekben a baromfiál­lomány tízszeresére növekedett. Az idén 150 000 naposcsibét he­lyeztek el a közös gazdaságok­ban. Vannak már termelőszö­vetkezeteink, amelyek eredmé­nyes kezdő lépéseket tettek a baromfitenyésztésben. A bács­almási Táncsics 4000' csibét és 1500 napos kacsát vett, a kun- szentmiklósi Kiskunság 6000 A kádereken múlik Az ország lakossága mind a munkások, mind a dolgozó parasztok és az értelmiségiek a munka lázában égnek, hogy .alóra váltsák pártunk nagy jelentőségű felhívását, amely célul tűzte a szocializmus épí­tésének meggyorsítását. Az iparból és a mezőgazdaságból nap nap után hallunk híreket arról, hogy népünk egyre na­gyobb sikereket ér el a ter­melő munkában, egyre köze­lebb jut az elérendő célhoz. A szocialista építés meggyorsítá­sával kapcsolatban nagyon sok szó esik a gépekről, a nyers­anyagról, a termelékenységről és így tovább. Bizony néha keveset beszélünk és hallunk e nagy harc szubjektív sze­mélyi feltételeiről, az embe­rekről és azok között is a gaz­dasági, az állami, a kulturális élet parancsnokairól, a káde- rekrőL Pedig ezek nélkül sem­miféle építés és semmiféle gyorsulás nem történhet meg. Tetteik, cselekedeteik a dolgo­zók millióival való összefor- rottságuk nélkül e nagy fel­adatot megvalósítani nem tud­nánk. Az ellenforradalom tüzében megedződött és a revizionista és szektás hibáktól megtisz­tult pártban és ennek nyomán az egész társadalmi életben alapvető változások következ­tek be a káderpolitikában, a káderekkel való foglalkozásban. Eltűnt mindenek előtt a káde­rekkel szembeni bizalmatlan­ság légköre. A lenini elvek alapján megerősödtek pártunk­ban a pártélet marxista—leni­nista normái, a helyes bírálat és önbírálat, a kollektív veze­tés, a demokratikus centraliz­mus, a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzése, mind olyan elvek, amelyek a helyes káder­politikát, a káderek gyors fej­lődését biztosítják. Az ellenfor­radalom elleni harc meged­zette, éberré, szilárddá és el­szánttá kovácsolta párttagsá­gunkat és népünk legjavát. A revizionizmus és a szektásság elleni kétfrontos harc eszmei­leg vértezte fel kádereinket. Az iparban és a mezőgazda­ságban elért sikereink rombo­lóan hatottak a prakticista gondolkodásmódra. — Kitá­gult a látókör, merészebbekké lettünk, s jobban látjuk a célt, A kádermunkában elért ered­mények természetesen még nem viselik magukon a, teljes­ség jelét. A káderek nevelé­sében még sok hibával és fo­gyatékossággal is találkozunk. Növelni kell még a bizalmat, fokozni kell a határozatok végre­hajtásának ellenőrzését, mint a káderek fejlesztésének egyik legfontosabb módszerét, Van még bőven tennivaló a kollek­tív vezetés erősítésében, a kom­munista tulajdonságok elter­jesztésében, a káderek művelt­ségének növelésében. Sok még a tennivalónk a fiatalok és a nők vezető helyekre való ki­emelésében is, Fejlődésünk a szocializmus felé különösen ebben az esz­tendőben rohamléptekkel gyor­sult meg. A további gyors fej­lődés minden feltétele megvan. Most arra van szükség, hogy nagy figyelmet fordítsunk he­lyes káderpolitikánk eredmé­nyeinek fokozására, de általá­ban a kádernevelés lenini el­veinek fokozott alkalmazására. A határozatok sorsát az embe­rek döntik el. Az ő munkáju­kon múlik az is, hogy fő cé­lunkat, a szocializmus gyor­sabb építését sikerre vigyük. csibét és ugyanennyi napos ka­csát vásárolt. Az idei eredmé­nyek remélhetőleg serkentik majd a termelőszövetkezeteket a baromfitenyésztés további fellendítésére és azok a közös gazdaságok is, ahol eddig még nem foglalkoztak ezzel, de meg­felelő férőhellyel rendelkeznek, rátérnek erre a jövedelmező üzemágra. Mint a számok bizonyítják, a sertésállománynál nincs ki­elégítő emelkedés. Nagyon he­lyes a bajai járásban az a kezdeményezés, hogy a tagok­tól megvásárolják a háztáji sertéseket és így alapozzák meg a közös hízóállományt az új termelőszövetkezetekben. Ha­sonlóan oldják meg ezt a ré­gebbi közös gazdaságok is, nö­velve a hízóállományt, s ezzel együtt a tagok jövedelmét. A bajai járásban már többszáz háztáji sertést vásároltak ilyen módon. Ugyanezt meg lehetne oldani a közös tehénállomány megalapozása érdekében is. A statisztikai összeírás szerint számos új termelőszövetkezet­ben nincsf még közös szarvas­marha-állomány. Helyes lenne, ha a sertésekhez hasonlóan ezt is megvásárolnák a háztájiból. így jól jár a tag is, vele együtt a közös, hiszen a falkásított sertések után, valamint a szarvasmarhák után, ha kihíz- lalják az előírt jószágmennyi­séget, nagyüzemi felárat kap a termelőszövetkezet. Annak az akciónak is volt eredménye, melynek során a hizlalásra le­kötött sertések után kukoricát és olajpogácsát kap a termelő- szövetkezet. Máris 94 közös gazdaság több iránt 4200 ser­tésre kötött szerződést. Nemcsak hizlalásra, de to- vábbtenyésztésre is érdemes vá­sárolni szarvasmarhát és ser­téseket a háztájiból. Számos kiváló állattenyésztő gazda lé­pett a közösbe, akinek birto­kában jó egyedek vannak. 'Belezzük az ataldit A Mátételki Állami Gazda­ság szerdán befejezte a gabo­nafélék aratását — jelenti Sá- godi Győző tudósítónk a gaz­daságból. — Összesen 676 kát. hold őszi árpát, 1419 hold bú­zát és 100 hold zabot vágtak le. A 2195 kát. hold aratni- valóból 1050 holdat kombájnok takarítottak be, egyenletes, jó munkával. A gazdaságban most a csép- lés gyors befejezésére törek­szenek. Augusztus 3-án kezdődik a gyermekparalizis eileni negyedik védőoltás Interjú a KOJALL igazgatójával dr. Harsányt Istvánnal Kecskeméten az utóbbi na­pokban nyugtalanító hírek kel­tek szárnyra a gyermekparalí- zisről. Hogy mennyiben indo­kolt, s mennyiben nem e nyug­talanság — megállapítására interjú céljából felkerestük a Bács megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igaz­gatóját, dr. Harsányi Istvánt. KÉRDÉS: Mikor, s milyen arányban lépett fel megyénk­ben a gyermekbénulás? VÁLASZ: Az év első hat hónapjában — tehát január­tól június végéig — egyetlen megbetegedés volt az egész megyében. Már azt gondoltuk, hogy ez az idén nem is ölt nagyobb arányokat, júliusban azonban már több megbetege­dés lépett fel. A hónap elején — a • megyeszékhelyet kivéve — három, a hónap végén pe­dig egy paralízises megbetege­dés fordult elő, kettő a ka­locsai, egy a dunavecsei és egy a kiskőrösi járásban, Kecske­méten július 29-ig tizenegy megbetegedés történt, s a ti­zenegy gyermek 70 százaléka két éven aluli. Minden egyes esetben hely­színi vizsgálatot tartottunk, s ennek nyomán közölhetjük, hogy a megbetegedett gyerme­kek fele egyáltalán nem része­sült védőoltásban, másik fele pedig nem kapta meg mind­három védőoltást. Eddigi ada­taink azt igazolják, hogy akik pontosan oltatták gyermekü­ket, azokra nézve semmiféle veszélyt nem jelentett a jú­liusban fellépő járványos meg­Még mindig sok a felesleges anyag A Kiskunfélegyházi Autó- és Gépjavító Ktsz az elmúlt ne­gyedévben jól dolgozott. Tervét 110 százalékra teljesítette. A túlteljesítés abból adódik, hogy a szövetkezetnek több megren­delése volt, mint a megállapí­tott terv, s anyaggal is jól el­látták. Ezek folytán jelentős mennyiségű konzervipari beren­dezést adtak át a különböző vállalatiknak. Ennek ellenére a szövetkezet készletgazdálkodása még min­dig nem kielégítő. Júniusban felülvizsgálta a Magyar Nemzeti Bank kiskunfélegyházi fiókja a hűtős részleg anyagkészletét, s megállapította, hogy a ktsz olyan anyagokat is vásárolt, amelyek nem feltétlenül szükségesek a folyamatos üzemeltetéshez. Ilyen formán újabb felesleges anyag- készletek keletkeztek,^ betegedés. Kecskeméten " van egy olyan család, ahol hat gyermek van, egyik sem része­sült védőoltásban, s közülük kettő megbetegedett, Egy má­sik hatgyermekes családnál, ahol az öt nagyobb gyermeket beoltották, csupán a legkisebb; a hatéves betegedett meg, mi­után őt »elfelejtették« beol- tatni. KÉRDÉS: Általában hol fordul elő a megbetegedés? VÁLASZ: Tapasztalataink szerint a városnak azon a külterületi részein, ahol elha- nyagoltabbak a közegészség- ügyi viszonyok. Nemcsak a lakáson belüli higiéniára gon­dolok itt, hanem az utcák es az udvarok tisztaságára is; KÉRDÉS: Milyen intézkedés történt a betegség továbbter­jedésének megakadályozására? VÁLASZ: Az esetleges jár­vány megelőzésének érdekében előterjesztésünkre az egészség- ügyi kormányzat elrendelte Kecskemét város és járás te­rületén az 1955. január 1. és 1958. . december 31. között szü­letett gyermekek oltását, illet­ve újraoltását, tekintet nélkül arra, hogy a folyó évben, illetőleg az előző években ré­szesült-e gyermekbénulás el­leni védőoltásban. Tehát a há­romszori oltásban részesültek is megkapják a negyedik vé­dőoltást. Az oltások mind Kecskemét városban, mind a járás terüle­tén augusztus 3-án kezdődnek, s ezúton is szeretném felkérni, a szülőket, hogy a nevrcszóió idézőben feltüntetett időben feltétlenül kísérjék el gyer­meküket az oltás helyére, illetőleg, ha valamilyen okból idézést nem kapnának, úgy a Kecskeméti Városi Tanács egészségügyi osztályán, közsé­gükben az ügyvezető körzeti orvosnál jelentkezzenek — fe­jezte be nyilatkozatát Harsá­nyi elvtárs, Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy az oltások helyét és idejét később közöljük lapunk­ban. Javul a vízellátás Tiszakécsftéü Befejezéshez közeledik a me­gye első hidroglóbusának építé­se. A mintegy 100 köbméter űrtartalmú víztorony kb. 32 méter magas lesz. ' A tartályt borító alumíniumlemez alatt elhelyezett üveggyapot-hőszige­telő biztosítja a víz állándó' hő­mérsékletét. A hidroglóbus építési költsé­ge egy ugyanekkora víztorony építési költségének csak a felé­be kerül. A szerelők a párt- kongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy még aug. 20-a előtt befejezik a víztorony építését. A képen: Zsíros István és Zám- bori Béla szerelők a hidrogló- bust hegesztik. Egy éw alatt isiegtí&szoregodott a tersnei©iziv@tk@g©t@k baromfiállománya

Next

/
Thumbnails
Contents