Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

5. oldal 195íy, július 26, vasárnap 3^ MÁRCIF8I MTATAlEtOaSAT NYOMÁN Diai feiajániásük Kecskemét tlbb izemében Az MSZMP városi végrehaj­tó bizottságának a napokban lezajlott ülésén értékelték a kecskeméti üzemek kongresz- szusí versenyét. A legtöbb issem túlteljesíti vállalását A város üzemei az év vé­géig 15 milliós önköltségcsök­kentést Ígértek. Az áprilisi és májusi eredmények viszont azt mutatják, hogy jónéhány ü ^femünk nemcsak teljesítette, iianem túl is teljesítette a kongresszusi versenyvállalás időarányos részét, egyesek pe­dig már megközelítették az egész évre előírt megtakarí­tás összegét; Ezt példázza a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregy­ségének eredménye. Májusban ®z egész évre vállalt 236 ezer forintos önköltségcsökkentésből már 110 ezer forintot teljesí­tettek. A Kecskeméti Tégla­gyár is egy hónap alatt telje­sítette az évi vállalás egyhar- Enad részét. A Kecskeméti Hű­tőipari Vállalat pedig az egész évre Ígért termelési értéknö­vekedést április és május hó­napban, 20 ezer forint híjá­val, teljesítette. Ezek a példák is azt mutat­ják, hogy a munkások szor­galma, lelkesedése, a műsza­kiak előrelátó szervező mun­kája «■felborította« az eredeti elképzeléseket, ezért módosít­ják az üzemi vállalásokat. A_ Malomipari Egyesülés dol­gozói _ már be is jelentették, hogy az 1 239 000 forint he­lyett 3 730 000 forinttal csök­kentik a termelés- költségeit. Az első fecskét követte a többi. A Szeszipari Vállalat kollek­tívája is bővítette eredeti ver- eeny vállalását, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat pe­dig nem tíz, hanem 15 millió forint értékben ad terven fe­lül vasszerkezeteket. Ezek a jelenségek arra ösz­tönözték a végrehajtó bizottsá­got, hogy az üzemek dolgozói­nak és vezetőinek azt taná­csolja: a meglevő lehetőségek figyelembe vételével módosít­sák vállalásaikat. Üjabb, na­Negyven új fémtömegcikk Ismét előbbre lépett egyet gyártási profiljának kialakítá­sában a Kalocsai Csillárgyár, ahogy a város lakói nevezik, a Finommechanikai Vállalat tizemét. Eddig főként csillá­rok, csillár alkatrészek és pa- radicsompaszírozók készültek Itt. Az elmúlt hetekben vi­szont több mint nyolcvan munkagép érkezett a telepre, melyeknek segítségével negy­ven féle, országszerte keresett fémtömegcikk gyártását kezd­ték meg. gyobb célt tűzzenek ki, amely­nek elérésére az üzem egészé­nek összefogását kívánja meg. Csak a határozott cél ösztönöz A beszámolóból és a vitából is kiderült, hogy az üzemek dolgozóinak egy része még nem ismeri a gyár vagy az üzemrész felajánlását, mert azokat néhány helyen még nem bontották le munkapa­dokig. Az üzemek párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőinek, az aktivistáknak feladata, hogy a helyszínen és részleteiben konkrétan mondják el az egyes embereknek, brigádoknak, mi az ő feladatuk a kongresszusi versenyben célul tűzött felada­tok végrehajtásában. A mun­kás csak akkor dolgozik kedv­vel,, s odaadással, ha látja a célt maga előtt. A meggyőző, felvilágosító munka azonban önmagában semmit sem ér ha nem kö­veti a versenyértékelés, s a versenynyilvánosság. Üzemeinknél és vállalataink­nál még nem megfelelő a ver­senynyilvánosság, s az értéke­lés. Majd minden gyár a ne­gyedéves értékelés mellett tör lándzsát, holott az önköltséget kivéve, egyéb termelési ered­ményeket havonta, dekádon­ként, sőt több üzemben na­ponta is lehet értékelni; Milyen időközönként értékeljék a versenyt Naponta értékelik a versenyt a Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységénél, a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál is. Ezekben az üze­mekben az eredményeket fel­tüntetik a versenytáblán és a hangos híradó is bemondja. Ez a módszer hathatósan elő­segíti az üzem jobb munkáját. Az üzemek zömében azon­ban még nem sikerült olyan változást teremteni az értéke­lésnél, amelyet a versenyzők kívánnak és megérdemelnek. A most sorrakeriilő taggyűlé­seken, a kongresszusi verseny­ről tárgyalnak az üzemek kommunistái. Reméljük, hogy olyan határozatok születnek a taggyűléseken, amelyet lendü­letesebb politikai munka, hat­hatós szervezési intézkedések követnek, s ez majd újabb ösz­tönzést ad a kongresszusi ver­senynek;; Venesz Károly Ismét fellendülőben a társadalmi munka Jakabszálláson A TÁRSADALMI munka nem ismeretlen fogalom Ja­kabszálláson, amit az is bizo­nyít, hogy a művelődési ott­hon építésénél tavaly 44 000 forint értékű munkát végeztek a község lakói. A tanácsveze­tésben előfordult visszásságok Vniatt azonban ez év első fe­lében alábbhagyott a buzga­lom, a szóban forgó hiba ki­javításának láttán viszont újra kedvet kaptak a jakabszállá- siak, hogy községük fejlesztése érdekében, saját maguk hasz­nára, összefogjanak. Cseh László dolgozó paraszt kezdeményezésére és vezetésé­vel nemrégiben megjavították az Üj Élet Tsz mellett vezető dűlőút 600 méteren járhatatlan szakaszát. Nem kell most már a Helvécia felé lakó tanyasiak­nak 10 kilométeres kerülőutat tenniök — 3 kilométeres úton eljuthatnak Jakabszállás köz­pontjába. A SPORTOLÁSI lehetőséget is társadalmi munka teremti meg a községben. A KISZ- szervezétnek már régebb idő óta megvan a röplabda-csapata, csak éppen a megfelelő pálya hiányzott. A példamutatóan agilis Szűcs Imre, fiatal peda­gógus irányításával azonban július 22-én többen hozzáfogtak a röplabda-pálya megépítésé­hez. Sokat segítenek a mun­kában Kuti József és Megyesi István dolgozó parasztok, akik már több kocsi földet fuvaroz­tak a pálya fel töltéséhez. Mé­száros László pedagógus, vala­mint Vörös Ferenc, a község fiatal mezőgazdasági felügye­lője is a társadalmi munkások legjobbjai között szerepel. A hálótartó oszlopokat a gépállo­más ajándékozta a csapatnak. AZ EGYRE jobban kibonta­kozó mozgalomba most az ön­kéntes tűzoltók is bekapcsolód­nak, s elhatározták, hogy a községtől másfél kilométerre kivert vályogtéglát ellenszol­gáltatás nélkül szállítják a túzoltószertár építéséhez. T. I. A fajszi Vörös Csillag Tsz hétköznapjaiból A lentermesztés úttörői Bács megyében A sok érdem mellett, ame­lyekkel a fajszi Vörös Csillag Tsz országos hírnevet nyert, az is a javára írható, hogy bátran kísérletezik új növényfajtákkal és termesztési módszerekkel. Az újonnan létesített 88 hol­das öntözötelepből 30 holdat vetettek be lennel a tavaszon. Sajnos, a telep későn lett kész, üzemzavarokkal is küzdött, így mindössze 20 milliméter csapa­dékot kapott a len. De a célt így is elérték: bebizonyosodott, hogy öntözéssel a mi vidé­künkön is eredményesen ter­meszthető ez az értékes rost­növény. A tábla egyik legjobb ban sikerült szakaszán magas* sága eléri a 80 centiméter^ ami első osztályú minőségnek felel meg. A betakarítást lennyüvő gép* pel végezte el a szövetkezet. A cseh gyártmányú pompás gép 5—6 hold lent szed fel na* ponta. Ez a szám így nem mond sokat, de ha hozzáteszi szűk, hogy kézi erővel egy enu bér napi normája 120 négy* szögöl a lennyüvésben, — ak* kor még nagyobb elismeréssel szemléli az ember ezt a de< rék masinát. Nemcsak termelni — számolni is tudnak Rekordterméssel fizetnek ezen a nyáron a Vörös Csillag Tsz kalászosai is. Az első cséplési eredmények alapján az árpa 20—21, a búza 18—20 mázsás átlaggal fizet. S volt a szövet­kezetnek egy 72 holdas búza­táblája, amely jövedelemben többet ad, mint az összes kalá­szos együttvéve. Ezen a terü­leten Bánkúti 1201-es nemesí­tett búzát termeltek vetőmag céljára. Ha ömlesztve adnák a vető­magot, minden mázsáért kap­nának ugyanannyi szokván? búzát és 30 forintot. De ők nem így adják tovább, hanem helyben tisztítják fémzároliák s így már 70 forint készpénz jár mázsánként. A 40 forint többlet bőven megéri nekik a fémzárolással járó fáradtságot, s a törött vagy apró szem kü­lön megmarad takarmánynak. Csupán az így nyert többlet- jövedelemből 1,25 forinttal emelkedik egy munkaegység értéke! Fajszi üszőből — albán tehén A termelőszövetkezet halász­kast majorjában közel száz gyönyörű fiatal jószág nevel­kedik. Ide gyűjtik össze a sa­ját nevelésű és vásárolt szűz üszőket, amelyeket azután a befolyatás után 6—7 hónapos vemhes korban értékesítenek a TEGl útján. Nemrégiben Albánia vásár rolt tőlük 8 darab vemhes üszőt s csupán e pár állaton 23 ezer forint tiszta hasznot nyert a szövetkezet, A nem vemhesülő jószágok a központi majorba, Maros István szarvas- marhahízlaló kezei alá jutnak, fl ktsz-ek életéből A Bácsalmási Ruházati Ktsz a második negyedévben 1877 férfiinget, 218 férfiöltönyt, a Cipész Ktsz pedig 358 pár fér­ficipőt adott át a nagykeres­kedelemnek. A dunavecsei járás kisipari termelőszövetkezetei 80 száza­lékban a szocialista szektorok­nak dolgoznak. újabb jó pénzforrást nyitva a szövetkezetnek. (Folytatása következik.) Képünkön: Bátyai József gépmunkás, az olajszűrő be­tétek első fémnyomását végzi. Kilométer hosszan áll­nak a kocsik, szépen csoma­golt áruval megrakodva a MÉK kecskeméti központi telepe előtt. A piros rózsabarack kí­vánatosán mosolyog a ládák- ?ból. j Bent a telepen óriási a ’nyüzsgés. Egymás után rakod­ónak a kocsikról. — Az áruát- c vétel gyorsan megy az idén •— magyarázza Bagonya Pál- né, aki már évek óta a má­zsacédulát állítja ki —, mert fa termelők zöme csomagolt árut hoz. Jól járunk mi is, hiszen nem győznénk az át­vételt, de jól jár a termelő is, mert kilónként 40 fillérrel többet kap a csomagolt áruért. A ládákból egyet-kettőt meg­vizsgálnak, hogy tényleg olyan minőségű, osztályú-e, mint azt »a termelő állítja. Ha rendben ; találják, egymás után rakják ;le a ládákat, kiállítják a cé­dulát, és máris mehet a pén- ;zért az eladó. | Hajagos Pál kecskeméti ter- Imelőnek meleg talajon van a ♦ barackosa, három éve már ö I az első a telenen. Büszkén újságolja, hogy az idén is na­pokkal megelőzte termelőtár­sait. D. Szabó Margit 50 má­zsa barackra szerződött, 29 mázsát már beszállított. Aki szerződött, az 10 százalék fel­árat kap. Termelőszövetkezeti kocsit nem látni, pedig a kö­zös gazdaságok is szerződtek barackra. — Hoztak is be jócskán — mondja Gyulai Ti- bomé, aki a termelőszövetke­zetek szállítását tartja nyil­ván. — A kecskeméti Űj Ta­vasz 200 mázsára szerződött, 60 mázsát már beszállított. A helvéciai Szabadság Termelő- szövetkezet 150 mázsa barack­ra kötött szerződést, 90 má­zsát hozott eddig telepünkre. A Mathiász János Termelőszö­vetkezet 100 mázsa szerződésé­ből 60 mázsát teljesített. így lehetne tovább sorolni a ter­melőszövetkezeteket, amelyek elsőrendű, csomagolt, legna­gyobb részt exportra alkalmas árut hoztak be. Ennek bizonyítására megmu­tatja az aznapi szállítási jegy­zéket» — A kecskeméti Alkotmány 839 kilót hozott ma be, mind exportra alkalmas. A Mathiász János Termelőszövetkezet 700 kilójából 410 kiló az export­barack. Óriási itt a forgalom. Na­ponta átlag 10 vagon barackot hoznak be közvetlenül a terme­lők, de a környező telepekről is sok vagon jön össze. Pólyák Katalin diszponens szerint Kecskeméten és környékén mintegy 80 vagon barackot vá­sároltak fel naponta a MÉK és a földmúvesszövetkezeti te­lepek. Itt gyűlik össze a legtöbb gyümölcs, innen indul hódí­tó útjára a kecskeméti »bá- ráck“, ahogy külföldön mond­ják. — Ma Belgiumba küldtünk egy hűtővagonnal — tájékoz­tat a diszponens —, azonkívül rakodunk a két Németország­ba, Csehszlovákiába induló vagonokba. Szállítottunk már Svájcba is. Rövidesen ismét megy oda néhány vagon. Az angolok szintén vásárolnak tő­lünk az idén, K, S, Vizsgálat után Három héttel ezelőtt a Bács- ív iskun megyei Kereskedelmi Felügyelőség jelentése alapján tájékoztattuk olvasóinkat a megye szállodáinak helyzeté­ről. írásunkban több bíráló megjegyzés szerepelt. A felügyelőség munkatársai most ismét ellátogattak me­gyénk több szállodájába. Meg­állapították, hogy a kiadott utasításokat mindössze három helyen — Baján, Kiskunhala­son és Kiskunfélegyházán — hajtották végre a vállalatok vezetői. A kecskeméti és ka­locsai szállodáknál még jó­részt fennállnak a szóvátett hiányosságok. A fent említett három szál­lodánál a törülközőt ma már naponta cserélik, pótolták az apróbb felszerelési tárgyakat, kijavították a megrongált be­rendezést. Az ellenőrök véle­ménye szerint a szállodák tisz­tasága a körülményekhez ké­pest ezeken a helyeken ma már megfelelő. Továbbra is hibák vannak azonban a kecskeméti és ka­locsai szállodáknál, ahol -» vizsgálatban felderített hiá­nyosságokat csak részben javí­tották ki. Többek között a szo­baárakat, a szállodai háziren­det nem, illetve hiányosan füg- ' gesztették csak ki a szobák­éban. A törülközőket sem cse­rélik naponta. A kalocsai szál­loda fürdőszobáját még min­dig nem hozták rendbe. Nem sikerült még dűlőre jutni a szállodáknál a szoba­árak differenciálásánál sem. ^Ugyancsak nem oldódott meg -az egyes kisegítő cikkek áru- Ísításának bevezetése sem. | Nem tudjuk, mikorra rende­ződnek ezek a problémák, de ;úsy gondoljuk, hogy ha hely­iben nem tudják, vagy nem takarják orvosolni a panaszo- íkat, akkor majd a felsőbb ‘szervek megtalálják a megol­dást.

Next

/
Thumbnails
Contents