Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

1353. július Z2, szerda 3. oldal Megyénk szolgáltató vállalatainak dolgozói teljesítik kongresszusi vállalásaikat Á Bács-Kiskun megyei ta­nács építési és közlekedési osz­tályának irányítása alá tar­tozó vállalatok a városok la­kosságának életében betöltött szerepüknek megfelelően tet­ték meg kongresszusi verseny- , vállalásaikat. Ezeknek teljesí- ; téséről tájékoztatjuk most ked- j vés olvasóinkat. Házat javít, ingatlant közvetít, A sokat szidott és a Ludas ''Matyiből is jól ismert KIK- röl, jelen esetben a Kecske­méti Ingatlankezelő Vállalatról elöljárójában azt kell írni, hogy a kongresszusi verseny­vállalásaik jó részét teljesítet­ték. Ami mindannyiunk szá­mára örvendetes: az általuk elvégzett javításokkal kapcso­latban reklamáció nem érke­zett. Ez a jó munka tükröző­dik az egy főre eső termelés 3200 forintos emelkedésében. A viszonylag gyors és pontos munka mellett nagy gondot fordítottak a hulladékanyagok felhasználására is. A bontásból kikerülő anyagokból 5000 Ft értékűvel többet használtak fel az idén, mint tavaly az első félévben. Az ingatlanközvetítéssel fog­lalkozók 290 000 forinttal for­galmaztak többet az előírtnál. Az autóbuszok az elsők A Kiskunhalasi Községgaz­dálkodási Vállalat részlegei a Központi Bzottság márciusi ha­tározatában ajánlott céloknak megfelelően a termelékenység emelését tűzték ki célul. Az ed­digi jelentések alapján a 100 forint összbérre eső termelési értéket nem a vállalt öt, ha­nem 7,6 százalékkal teljesítet­ték túl. Az egy munkásra eső termelési érték 39,9 százalékkal nagyobb az előírtnál. A részlegek közül a legjobb eredményt az autóbuszosok ér­ték el. Szerencsés kéményseprők A Bács-Kiskun megyei Ké­ményseprő- és Cserépkályhaépí­Két levél a Bajai Gyapjúszovetgyárliól Uj gépeket kaptunk Baja város legnagyobb üzemében, a Bajai Gyapjúszövet­gyárban ezer ember dolgozik. Gyárunk napról napra fejlődik. Ezt bizonyítják a nemrégen külföldről kapott korszerű, nagy teljesítményű, új gépek is. Néhány nappal ezelőtt kezdte meg üzemelését a Német Demokratikus Köztársaságból importált bolyhozógép, amelynek napi teljesítménye nyolc vég. A gép minden munkafolyamatot saját maga végez el. A gyárban el­készült már az Angliából érkező gyapjúszárító-gépnek a beton­alapja is, amely lényegesen növeli majd a gyár termelését. Az üzem munkásgárdája minden igyekezetével azon van, hogy minél több és szebb ruhaanyagokat adjon az ország né­pének és küldjön külföldre exportként. A Bajai Gyapjúszövet­gyár többszörös élüzem. A munkások és a vezetők kollektív munkával azon fáradoznak, hogy az élüzem-szintet továbbra is megőrizzék. Földvári András levelező Törődnek a dolgozók problémáival A Petőfi Népe hasábjain mondok köszönetét a Bajai Gyapjúszövetgyár üzemi bizott­ságának. Makk Ferencné és Borkovics Béláné elvtársnők­nek, akik érdekemben sokat fáradoztak azért, hogy régi, nem megfelelő lakásom helyett jobbat kapjak. Nem is fára­doztak hiába, mert sikerült három gyermekemnek megfe­lelő, boldog otthont szerezni. Magam és családom is nagyon örül ennek a szerencsés váltó­Caravelle és a TU-104 Jean Honte mondotta az TÉP XV. kongresszusán: De Gaulle franciaországi körútja során Toulouse-ban azt mondta a Súd Aviation repü­lőgépgyár munkásainak: »Ma­guknak szerencséjük van.« — Abban az időben tényleg sze­rencséjük volt, mert Caravelie- repülőgépeket gyártottak és a túlórák következtében 75—80 órát dolgoztak hetenként. Egy- cgy szakmunkás több mint 100 000 frankot keresett havon­ta. De a munkaórák csökken­tése következtében ma már korpótlékkal együtt sem ke­resnek többet 53 000 franknál. A munkások büszkék voltak a Caravelle-re, amelyet az ugyanabban az időben feltűnt TU—104-hez hasonlítottak. De a Caravelle-ekből alig egy tu­cat készült el, míg a TU— 104-ck százszámra röpködnek. Amellett megjelent a TU—104 utóda, a TU—114, nőig a Sud- Aviation bezárja tervezőiro­dáit és esze ágában sincs a Caravelle-nél hatalmasabb gé­peket gyártani. A jelenlegi francia kormány az 1947 óta egymást követő valamennyi más kormánynál erőteljeseb­ben törekszik a francia repülő­ipar megfojtására^ tő , Vállalat dolgozói is azok közé a szerencsés emberek közé tartoznak, akik büszkén mond­hatják: nekünk nincs miért szégyenkeznünk a kongresszusi versenyben. Tévedés ne essék, a sikereket nem úgy érték el, ahogy azt az egyes babonás emberek azt el­képzelik — egész nap a gomb­jaikat szorongatták, vagy egy más seprőjéből tépték a szála­kat, vagy olyan házat keres­tek, ahol vakablak is van — hanem szívós, kitartó, jól szer­vezett munkával. Ezt igazolja a 100 forint összbérre eső ter­melési érték növekedése, amely 1958-hoz viszonyítja 11 száza­lékkal nagyobb. Hasonló eredményt értek el az egy munkásra eső terme­lési értékterv teljesítésénél is. A munkákat nem a tervezett 90 százalékos, hanem 87,3 szá­zalékos önköltséggel oldották meg. Egyénileg Csenki József, Fogarasi Ferenc, Farkas Já­nos, Farkas József, Horváth László és Szabó János munkája érdemel dicséretet. A javító részleg muukásairól is csak jót lehet mondani A Bajai Községgazdálkodási Vállalatnál még nem készült cl a kongresszusi verseny átfogó értékelése. Néhány jellemző adat azonban azt mutatja, hogy egy-két részleg jó eredményt ért el a kongresszusi verseny­ben. A virágüzlet dolgozói pl. a bevételi tervet áprilisban 16, májusban 9,3, júniusban pedig 7,5 százalékkal szárnyalták túl. A javító részleg munkásairól is csak jót lehet mondani. Egyénileg Bundity Mátyás bá­dogos, Galambos Sándor festő és Pongrácz Sándor kőműves tűnt ki jó munkájával. Ha­sonló jókat mondanak a kerté­szetben dolgozó Gyurity cso­portról, a köztisztasági részleg­nél tevékenykedő Mikii Jó­zsefről, a város tisztaságáért odaadó munkát végző Pozsgai Andrásról és Bálint Veroniká­ról. zásnak. Sok fáradozásukat, amit értem és családomért tet­tek, becsületes, jó munkával hálálom meg. Gall Péterné, a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója Nem elég szóvátenni A Solti Állami Gazdaság húsz tagot és tagjelöltet számláló pártszervezetének életéről Fok Ferenc pártve­zetőségi tag, a gazdaság fő­könyvelője tájékoztatott ben­nünket. Minden szépítés nél­kül beszélt, őszinte, s egyben önkritikus szavakkal. El­mondotta, hogy maga is érzi a felelősséget a mulasztáso­kért. Tudja: nem válik a háromtagú pártvezetőségük dicséretére, hogy egészen hosszú idő óta nem tartottak vezetősági ülést, hanem azt esténkénti találkozásaik al­kalmával néhány perces esz­mecserével »helyettesítették«. Kitkán hívták össze a párt- szervezet taggyűlését is. Leg­utóbb három hónappal ez­előtt. Olyan kirívó mulasztások ezek, amit feltehetően ilyen mértékben más pártszerve­zetekben nem találhatunk megyénkben. Biztosra vesz- szük, hogy a gazdaság kom­munistái, valamint a duna- vecsei járási pártbizottság tagjai sem sokáig tűrik ezt a helyzetet és gondoskodnak az üzemi pártszervezet mun­kájának fellendítéséről, a pártdemokrácia, a kollektív vezetés érvényre juttatásá­ról, a párttagok kezdeménye­zésének kibontakoztatásáról. A kommunisták, a párt- szervezet működésének gyen­geségei ellenére, a termelés­ben igyekeznek példamuta­tók lenni. Jelentős szerepük volt abban, hogy a gazdaság szántóin helyes agrotechniká­val, a környéken lakó egyéni gazdák átlagtermését messze túlszárnyaló eredményeket értek el. A gazdaság őszi árpa termése meghaladta a 20 és fél mázsát. Búzából előzetes számítások szerint 14 mázsás holdanként: átlag­ra számítanak. Kiemelkedő eredményt mutat fel a 220 darabos tehenészetük is 12 és fél literes fejési átlagával. A tavalyi 3700 literes tehenen­ként: hozammal szemben az idén 4000 literes átlagot sze­retnének elérni. Szabó elvtárs, a gazdaság igazgatója tagja a községi párívezetőségnek és velő együtt az üzemi pártszerve­zet több tagja részt vesz az egyéni gazdak körében vég­zett felvilágosító munkában. Ez utóbbiak azt bizonyítják, hogy a gazdaság kommunis­táiban megvan a készség és az akarat a párt politikájá­nak megvalósításán való munkálkodásra. Értesülésünk szerint az üzemi pártszerve­zet kommunistái már több­ször szóvá tették a pártren- d érvények rendszeres meg­tartásának, a pártmunka megszervezésének szükséges­ségét. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennél többre van szükség. A partélet hiá­nyosságainak megtörése ugyanis előbb utóbb a gaz­dasági tevékenységre is féke­zően hatna. Éppen ezért a gazdasági eredmények meg­őrzése és továbbfejlesztése érdekében most az a gazda­ság kommunistáinak felada­ta, hogy a pártszerv ezet mű­ködését biztosítsák és erejü­ket összefogják, — a legfon­tosabbakra összpontosítsák. Ha a pártszervezet mun­káját megjavítják, akkor nem kétséges, hogy a gaz­dasági sikerek tartósak lesz­nek és a dolgozók kommu­nista nevelésben is előrébb jut a Solti Állami Gazdaság, Nagy József Kétszázhúsz vasas a szocialista brigád címért küzd A Kiskunfélegyházi Bányásza­ti Berendezések Gyárának kom­munistái legutóbbi taggyűlésü­kön megtárgyalták a március 6-i párthatározat végrehajtásá­nak helyzetét és a kongresszusi verseny eddigi eredményeit- Örömmel állapították meg, hogy az üzem dolgozói közül mintegy 220-an kapcsolódtak be a szo­cialista-brigád cím elnyeréséért1 folyó versenybe. OBLEHnDHEX CSJLSfJkJL Ä.Z TflVX JEÜLTCÖIK: Szilárdul a fegyelem a katymári Szabadság Tsz-ben VASIPEGZETÜ ember. — Ennyit tudok róla, így jelle­mezte valaki a járási tanács­nál. Hogy valóban illik rá a jelző, a vele való beszélgetés után elhiszem. Előbb azonban csak azt lá­tom, hogy Deák László az ár­patarlót járja keresztben-hosz- szában, s ölezővel .megméri, hány holdról is aratták le a takarmánygabonát. Nem tudta eddig? S miért ő végzi el ezt a nem valami különös fejtörtést igénylő munkát? Hiszen nem akárkije, hanem elnöke a katy- mári Szabadság Tsz-nek, s nyil­ván ezer más, fontosabb tenni­valója is akadna. Aztán megkapom tőle a vá­laszt, szépen, sorjában. Áprilisban került a szövet­kezetbe agronómusnak, majd májusban elnöknek választot­ták. S bár tud egy, az árpa­tábla nagyságát holdakban meghatározó számot, nem bí­zik pontosságában, S az is va­lószínű, hogy becsapnák, ha mással végeztetné el az ellen­őrző földmérést. A tagság egy része adott rá >kot, hogy kételkedjék és éber legyen! Nem a saját, hanem a közösség 'érdekében. Mert ő, iki kísérleti gazdaságban és a iöldművesszövetkezetnél is volt nár mezőgazdász, másutt is jyümölcsoztethetné képességek, madarán; odabhallhatna, _ ha mások közül nem egy kijelen­tette, hogy elmegy az egyé­niekhez napszámba.) Itt valóban vasidegzettel kel] rendelkezni a vezetőnek, No, dehát mindennek meg­van az oka. A tagság egy ré­szénél az erkölcsi züllés előző életkörülményein kívül annak a következménye, hogy párját ritkítóan korrupt volt Deák László előtt két elnök is. Az első az ellenforradalom alatt disszidált is (állítólag — s va­lószínűen nem mint elnök — Franciaországban él), a má­jusban leváltott következő el­len pedig lopás miatt bűnvádi eljárás van folyamatban. A közös vagyont csáki-szal- májának képzelő elnökök kö­rül természetesen a velük egy- ívású cimborákból klikk ala­kult ki, s üzelmeikre a többi tagok nem kis hányada ezzel reagált: ha nekik szabad, miért ne lehessen nekünk is?! ÍGY JUTOTT kátyúba a termelőszövetkezet.­Nem maradhat viszont ben­ne. Az elnök húzza ki? Egye­dül képtelen. A közgyűlésen azonban nem egyszer szembe­szegült vele a minimális több­ség (a volt elnök és társai, meg a kevésbé öntudatosak); legutóbb is javasolta például, hogy hét hold cukorrépára ka- gott 400.0 forint előlegből hoz­zák rendbe a három év óta gondját nem viselt hatvan fé­rőhelyes marhaistállót, de nem. nem kell, osszák szét a pénzt, — így döntött a többség. Van-e remény? Igen. Egyre többen tartoznak ugyanis a tagság öntudatos, józanabbik részéhez, akik látva az elnök erőfeszítéseit, szakirányításá­nak az eredményességét, már mellé álltak, őrá hallgatnák. Ennek köszönhető, hogy a ta­vaszi ' "fiövényápolási munkákat időben elvégezték, hogy — ami nem szerepelt a tervben — vá­sárolt a tsz 400 darab libát, s ugyancsak terven felül 50 da­rab szarvasmarhát beállítottak hizlalásra, a tehénállományt pedig 10 darabbal növelik, SEGÍTSÉGET jelent az is, hogy Papp György elvtárs, a községi tanács elnökhelyettese hetenként felkeresi a tsz-t, s közvetlen beszélgetéssel neveli a tagságot. A földrendezés is megkönnyíti Deák László helyzetét, mert jövőre nem a jelenlegi 34, hanem jóval keve­sebb parcellán kell majd a munkát irányítania, ellenőriz­nie. Négy egyénileg gazdálko­dó is bejelentette már neki, hogy ősszel belép a tsz-be, a kétségtelenül ók is azoknak a táborát erősítik, akik valóba:» szocialista nagyüzemi gazda­sággá akarják fejleszteni a Szabadság Tsz-t; i A lopásra, csalásra hajlamo­sak pédig kénytelenek lesznek! belátni, hogy egyszer s min­denkorra lejárt az idejük: Tarján István ^ itt, a katymári tsz-ben sem­miképpen sem sikerülne ren­des kerékvágásba terelni a dolgok menetét, Az történt ugyanis, hogy::; ni, messzire sem kell menni, tanú lehet mindjárt ez az ár- paíöld is. Mindössze 7—8 má­zsa a holdankénti termésho­zama, míg a határ más ré­szein, az állami gazdaságban 19—20, a Sztahanov Tsz-ben 18 mázsa őszi árpát takarítottak le egy-egy holdról. DEHAT MI történt itt? El­lopták ősszel a vetőmagot. Ki tette? Már bajosan lehet ki­nyomozni. De a tehenészt is le kellett nemrégiben váltani, mert az elnök éjszaka rajta­csípte, hogy 24 kiló darát visz haza a közös takarmánykész­letből. A takarmánybázishoz szükséges 16 ezer forint felét is ellopták; állítólag elitták. Es nemcsak loptak ebben a társasgazdaságban, hanem csaltak is. Nagyobb területről akartak a növényápolási mun­kákkal elszámolni, mint amek­korát megműveltek, öt hold vöröshagyma elültetésénél tíz holdra járó munkaegység­mennyiséget írtak jóvá az ille­tő tagoknak; — az elnöknek röpgyűlésen kellett megmagya­rázni e normalazítás helytelen voltát, s elérni, hogy korri­gálják 4 hi tát. (.Armre a ijagjr-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents